Luca, Ottilia
-4 °C
3 °C

Tarlósnak sem sikerült, ami Demszkynek sem

D NOE20160617029
2018.11.30. 14:03
A BKK vezérigazgatójának fejébe került az elektronikus jegyrendszerrel kapcsolatos botrány. A cég kénytelen volt szerződést bontani a rendszert kiépítő céggel, miután 2017-re ígérték a befejezést, ám 2018 végén is alig látszik az eleje. Tarlós bekeményített: kirúgta a BKK vezérét, és helyettesét állította rá az ügyre. De hogyan jutottunk el idáig?

Nem elvetélt, el sem indult. Nem emlékszem rá, hogy valami értelmezhető kísérlet lett volna erre 2010 előtt. De azt el kell ismerni, hogy most kritikus projekt. Ez a kérdés talált, de itt sem arról van szó, hogy valakik elloptak pénzeket, hanem arról, hogy rosszul menedzseltek valamit. A 2014-es választások előtt kötöttek egy hiányosnak mondott szerződést, és 2014 után a projektet a jelenlegi BKK-vezetés is rosszul menedzselte. Ezen nincs mit szépíteni.

– ezt Tarlós István főpolgármester nyilatkozta az Indexnek idén októberben azzal kapcsolatban, hogy a BKK egész egyszerűen hosszú évek óta képtelen megbirkózni az e-jegyrendszer kiépítésével kapcsolatos problémákkal.

Október 29-én aztán végleg eldőlt, hogy a többéves huzavona után a BKK igazgatósága szerződést bontott az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére szerződött Scheidt & Bachmann (SB) céggel azzal az indokkal, hogy a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatban szerződést szegett.

Bár a fővárost Bagdy Gábor polgármester-helyettes szerint anyagi kár nem érte, korábban az Index megtudta, hogy körülbelül 5,3 milliárd forintot már kifizettek a jegyrendszerért, ami május óta egymilliárddal nőtt.

A történések hatására Tarlós pénteken kezdeményezte Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatójának a menesztését, illetve megbízta Bagdyt a fejlesztések közvetlen felügyeletével, a városüzemeltetést pedig egy másik polgármester-helyettes, Szeneczey Balázs látja majd el a jövőben.

Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a budapesti e-jegyrendszer további sorsa, nézzük azonban, hogy jutottunk el idáig.

2014. október: 2017-re 800 beléptetőkaput ígértek

A Scheidt & Bachmann megnyerte a BKK e-jegyrendszerére kiírt tendert. Az eredeti tervek szerint a német cég a számítógépes központ mellett 800 beléptetőkaput, 10 450 automatát épített volna 2015 és 2017 között, illetve öt évig az üzemeltetést is vállalta.

A cég a legalacsonyabb, 27 milliárd forintos ajánlatával nyert a pályázaton. Az ígéretek szerint a BKV-bérletet csipkártya, a jegyet pedig okospapír váltotta volna fel. A beruházást részben az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) finanszírozza 54,5 millió euró (16,2 milliárd forint) értékben , valamint a fővárosi önkormányzat is hozzátesz ehhez 5,3 milliárd forintot. Az SB-nek a szerződés alapján feladata lett volna

  • a kártyarendszer kiépítése,
  • a szükséges informatikai háttér létrehozása,
  • a metró- és HÉV-állomások beléptetőkapuinak kiépítése,
  • és az új jegyellenőrzési-jegykezelési rendszer minden szükséges elemének megvalósítása.

A négy évvel ezelőtti bejelentésből többek között az is kiderül, hogy akkor három éve, vagyis 2011-ben már elindult a projekt előkészítése. 2004-ben egyébként az SZDSZ-es Demszky Gábor, Budapest akkori főpolgármestere jelentette be, hogy 2006-tól már lesz e-jegyrendszer a BKV-n, de ebből semmi sem valósult meg, cserébe elköltöttek 180 millió forintot tanácsadókra.

2015. október: nem jeleztek semmi csúszást

A Scheidt & Bachmann közli, hogy a budapesti elektronikus jegyrendszer kiépítésének folyamata újabb mérföldkőhöz érkezett, ugyanis a nyár végére – az ütemtervnek megfelelően – lezárult a tervezési fázis.

Még ugyanebben a hónapban jelentették be, hogy két év múlva, vagyis 2017-ben már működni fog az e-jegyrendszer más nyugati nagyvárosok mintájára. A BKK arról is tájékoztatta az Indexet, hogy év végén a BKK dolgozói kapják meg a kártyáikat, majd jövő tavasszal a 65 éven felüliek is, majd 2016 utolsó hónapjaiban bevonják az éves és a havi Budapest-bérlettel utazókat, 2017 nyarán a többi bérlethasználót és a jeggyel utazókat.

Az elektromos jegyérvényesítőket 2016 második felében kezdték volna el felszerelni, a beléptetőkapukat pedig 2017-ben. Itt még azt állították, hogy

A kivitelező 38 hónapot kapott a teljes projektre, egyelőre nincsenek csúszásban. Tartani tudják a 2017 végi átadást.

2015. december: elkezdték osztogatni a tesztkártyákat

Az új budapesti BKV-kártya a RIGO (Rugalmas, Integrált, Gazdaságos Okos) nevet kapta, és a dolgozóknak már ki is osztottak több száz tesztkártyát. A tesztkártyák mellett a központi hardver- és szoftverrendszerek, adatkapcsolatok és tranzakciós rendszerek elkészítésén dolgozik a BKK a Scheidt & Bachmannal közösen, másrészt a Futár rendszerhez hasonlóan a több mint 2500 fővárosi közösségi közlekedési járműre kell felszerelni az érvényesítő készülékeket. A metrókapukat és HÉV-vonalakat folyamatosan kötik be a rendszerbe 2017 végéig.

A RIGO-ról azt ígérték, hogy 2018-tól már teljes egészében működik, a metró- és a kiemelt HÉV-állomásokra automatikusan működő kapukat állítanak fel, az ellenőrök pedig hordozható kézi készülék segítségével ellenőriznek. A RIGO a tervek szerint olyan lett volna, mint a londoni Oyster Card, vagyis egy csipes műanyag kártya, amiről a hozzárendelt számla alapján vonták volna le a pénzt a BKV használatáért.

2016. augusztus: Megjelent az első probléma

Ugyan az eredetileg beígért 2017-es indulást továbbra is tartják, de megjelent az első probléma a rendszer körül. Mint kiderült, át kellett alakítani a tervezett elektronikus jegyrendszer terveit. 

Az újratervezésre azért volt szükség a BKK szerint, mert úgy látták, csak így garantálható, hogy az elektronikus jegyrendszer „az utazók szempontjából is minden igényt kielégítve működjön", miközben a hazai előírásoknak is megfelel.

Azonban már júliusban híre kelt, hogy az egész projekt hatalmas csúszásban, a BKK nem is rendelte meg a kártyákat, nem jó a számítógépes rendszer, szerződést kellett módosítani, és 28 milliárd forint helyett még drágább lesz a projekt. Ráadsául a BKK a kártyákért felelős Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t hibáztatta, a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. és a kártyagyártó viszont a BKK-ra mutogatott. 

A BKK augusztusban elismerte, hogy tényleg problémák akadtak a projekttel kapcsolatban, de ez szerintük se a végső átadás határidejét, se az összköltséget nem érinti. Azt viszont elismerték, hogy

az előző menedzsment súlyos szakmai hibát követett el, mert gyakorlatilag csak eszközbeszerzésre írták ki a pályázatot. A műszaki kiírás számos helyen hibás, hiányos vagy ellentmondásos volt; a lényeges kapcsolódó építészeti munkák, a szoftverintegrációs feladatok kimaradtak a szerződésből.

A szakértői vizsgálatok több mint fél tucat komoly problémára hívták fel a figyelmet, ezeket ebben a cikkünkben szedtük össze. Az üggyel kapcsolatban egyébként a BKK korábbi vezérigazgatója, Vitézy Dávid is megszólalt, és konkrét hazugságokkal vádolta a szervezetet.

2017. január: 2018-ban kezdik el bevezetni, nem látni a végét

Még tavaly év elején is az volt az állítás, hogy fokozatosan, de 2018-ra bevezetik az elektronikus jegyrendszert, de ekkor már a befejezésre nem adott konkrét időpontot a BKK.

Az is árulkodó jel volt a bonyodalmakról, hogy a BKV kiírt egy 700 darabos pályázatot régi típusú, mechanikus jegylyukasztókra, bár azt fontos hozzátenni, hogy a villamosok egy részén amúgy is csak a mechanikus jegykezelő készülékek alkalmazhatók, mert nem alkalmasak az elektronikus jegyrendszerre.

2017. június: megugrottak a költségek

Milliárdokkal drágu, és csúszik az e-jegyrendszer kiépítése Budapesten, miután a Scheidt & Bachmann további 3,2 milliárdot kapott a BKK-tól. Így az ötéves üzemeltetési költségekkel együtt 36,2 milliárdról 36,8 milliárdra ugrott a projekt teljes költsége. Ez több, mint a BKK 2016-os teljes árbevételének a fele jegy- és bérletértékesítésből.

2017. október: felszerelték az első kapukat

Augusztusban felszerelik, októbertől pedig tesztüzembe helyezik a Deák Ferenc téri tömegközlekedési csomópontnál az első beléptetőkapukat a Sütő utcai kijáratnál. A kapuk csak kifelé működnek, de továbbra is azt ígérik, hogy fokozaton bevezetik az új berendezések használatát.

2018. január: buszon is elkezdték tesztelni

Elindult az első olyan BKV-busz, amellyel már tesztelték a RIGO-t, bár maga a digitális lyukasztó nem működött, és csak a strapabírását vizsgálták. Az egyelőre csak tesztüzemben működő busszal kapcsolatban a BKK elmondta, hogy egyelőre csak a dél-budai autóbuszvonalon használják, de később a teljes közlekedési hálózatban megjelenik. Arról továbbra sem volt szó, hogy ez a későbbi időpont mikorra várható.

2018. május: egy évvel csúszik a bevezetés

Kiderült, hogy egy évvel csúszik az e-jegy bevezetése (eredetileg ugye 2017-re ígérték a végét), miközben az ígért 11 ezer kapuból alig egy tucat (teszt)üzemel, mindössze három buszra telepítettek jegyérvényesítőt, és csipkártyákat sem adtak ki senkinek tesztelésre sem.

2017 végéig kellett volna 840 járműre "digitális lyukasztót" szerelni, ahogyan az 1-es és a 4-es metrón is rég állnia kéne a beléptetőkapuknak, de csak a Deák téren és a Közvágóhíd HÉV-állomásnál állítottak fel ilyet. A BKK a jogszabályok változásával magyarázta a komoly késéseket.

Mindeközben a beléptetők egy raktárban porosodnak, de a leszállított, viszont még nem telepített készülékeket nem fizették ki az SB-nek. A hivatalos adatok szerint a BKK az EBRD által biztosított 17 milliárd Ft hitelből eddig 5,3 milliárd Ft-ot hívott le, ezt a pénzt pedig az alábbiakra költötték:

  • A projekt rendszerterveinek összeállítása: 600 millió forint
  • Szerverközpont, a tesztelési és oktatási környezetet telepítése, a kapcsolódó back office rendszerek, szoftverek, az ügyfélközpontokba telepített regisztrációs és értékesítési eszközök és kártyagravírozók, tesztkártyák, illetve a szoftverekhez tartozó tűzfalak és biztonsági modulok átadása: 2,8 milliárd forint
  • Az MT60 kézi ellenőrző készülékek és az azokhoz kapcsolódó szoftverek szállítása, az ügyfélközpontokba a regisztrációs és értékesítési eszközök telepítése, valamint további szoftverfejlesztések: 800 millió forint
  • További szoftverfejlesztések és az MT60 készülékek memóriájának bővítése: 608 millió forint

De a tervek szerint a BKK további 9,7 milliárdot költött volna el még különböző tételekre, ezekről itt írtunk részletesen.

2018. augusztus: Új seprű seper

A Scheidt & Bachmann-nál Lakatos Andrást nevezik ki az új vezérigazgatónak, akit egy évvel korábban rúgtak ki attól a T-Systemstől, amely képtelen volt megoldani a BKK online jegyértékesítési rendszerével kapcsolatos problémákat az úszóvébé idején.

A T-Systems rendszere ezer sebből vérzett, több ezer felhasználó adatát lophatták el, és egy tinédzser feltörte, majd a hibákat jelezte is a cégeknek, mire erre az érintettek úgy reagáltak, hogy a fiúra küldték a rendőrséget. Gyakorlatilag az történt, hogy a BKK online jegyértékesítésével megbukó T-Systems egyik vezetőjét vezérigazgatónak nevezte ki az a cég, amely szintén képtelen volt tartani a beígért fejlesztéseket, és szorosan együtt dolgozott korábban a T-Systemsszel.

Itt tartunk most, de még mindig rengeteg a kérdés az egész blama körül. Ha már évek óta lehetett tudni, hogy a Scheidt & Bachmann nem tudja tartani a szerződésben vállaltakat, akkor miért csak négy évvel később bontottak velük szerződést? Mi lesz a leszállított, illetve telepített eszközökkel? Milyen további lépésekre lehet számítani a BKK-tól és a fővárostól? Mennyi időbe telik, mire újra lezavarnak egy ilyen pályáztatást? De ami a legfontosabb:

Mikor lesz végre Magyarország fővárosának elektronikus jegyrendszere?

A kérdéseket az illetékeseknek is feltesszük, feltettük, folyamatosan beszámolunk a kapott válaszokról. Tarlós István azóta az Index kamera előtt elmondta, hogy nem veszett kárba a pénz, a legyártott kapukat lehet majd használni a jövőben.

(Borítókép:  Tarlós István főpolgármester (k) egy újfajta jegyet mutat mellette Dabóczi Kálmán a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a felújított Széll Kálmán tér és a budai fonódó villamoshálózat hivatalos átadásán a BKK Széll Kálmán téri irodájában 2016. június 17-én. - f otó: Bruzák Noémi / MTI)

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!