Orbán alkalmatlannak tartja Webert

• Kijelölte új baráti körét Orbán Viktor: mindent azonosan lát az Osztrák Szabadságpárttal.
• Egyértelműen a magyar kormányfőt akarja behálózni Ausztria alkancellárja az új uniós populista szövetségbe.
• Ha a Fidesz, azaz Orbán álláspontja május 26-a után is kisebbségben marad az Európai Néppárban, nincs maradásuk.
• Manfred Weber alkalmatlan az Európai Bizottság elnökének, de a Fidesz csak azért nem támogatja, mert megsértette a „magyarokat”.

„Baráti tárgyalásokon vagyunk túl. Értékeltük a kétoldalú kapcsolatok kérdését, amelyet rendezettnek és sikeresnek tekintettünk. Fontosnak tartottuk a gazdasági kapcsolatok kérdését, amelyet fejleszteni szeretnénk” – kezdte kissé unalmasan és fáradtan Orbán Viktor miniszterelnök a Heinz-Christian Strachéval, Ausztria alkancellárjával tartott sajtótájékoztatóján.

Fontos része volt a tárgyalásoknak a határvédelem és a migráció kérdése, mert a kormányfő szerint Magyarország Ausztriát is védi a határkerítéssel. Szerinte Strache személye kellett, illetve a baloldali osztrák kormány leváltása, hogy erre ráébredjenek Ausztriában. De persze nem csak a kerítésről volt szó:

Mind a ketten változást szeretnénk Európában. Nem akarok kényelmetlenséget okozni a vendégünknek, de mégis Ausztriára kell hivatkoznom. Azt szeretnénk, ha az európai politikában olyan változások történnének, mint Ausztriában, ahol a jobbközép a jobboldallal fogott össze.

Orbán szerint az európai baloldal reménytelenül bevándorláspárti, nyíltan és egyértelműen az, éppen ezért az európai jobbközépnek még inkább jobbra kell fordulni. A jobbközép pártok nem működhetnek együtt a baloldallal, ehelyett a jobbra való nyitás napirenden tartását érzi Orbán a feladatának.

Ami Bécsben működik, Brüsszelben is működőképes lehet

– jelentette ki.

Udvarlási szakasz

Beszélt arról, amit már korábban többször ismertetett, a határok védelmét a belügyminiszterek új, felállítandó uniós tanácsára bízná, Brüsszel ugyanis szerinte kudarcot vallott ebben (valójában sosem volt uniós jog a határvédelem és senkinek nincs is ilyen terve. Amiről a kormányfő beszél, az az uniós adófizetők pénzéből adott határvédelmi támogatás elosztásának kérdése – a szerk.).

Orbán szerint az osztrák alkancellárral való tárgyalása bizonyította, hogy egyezik az álláspontjuk a keresztény kultúra és családvédelmi kérdések területén is, továbbá az európai baloldal által szerintük meghirdetett gazdasági szocializmusának elvetésében.

Minden stratégiai kérdésben egyetértés mutatkozott az FPÖ-vel

– mondta végül Orbán.

Ezután Strache az együttműködés garanciájának nevezte Orbán Viktor személyét több területen, és az egekbe dicsérte a magyar miniszterelnököt. Mostani tárgyalásukon rögzítették is, hogy partnerek, sőt megbízható, hűséges partnerei egymásnak. Az osztrák alkancellár szerint Orbán megmutatta, hogy milyen hűségesen védi az unió határait, sőt kifejezetten a magyar miniszterelnök érdeme az európai migráció megállítása. 

Arról is beszélt, Orbán szívvel és lélekkel dolgozik a népéért, ahogyan Strache az osztrákokért, és miután mindkét állam Európa szívében van, ezért jelentős közös érdekeik is vannak. Ezek között említette:

A lopakodó iszlamizációval szembeni fellépést

és minden, a bevándorlás elleni küzdelmet. Röviden megemlítette a családpolitikai intézkedéseket is, majd rátért a fő témájukra:

A történelemben először egy hazafias európai frakció is létrejöhet az európai parlamenti választások után.

Strache arról beszélt, hogy a Néppártnak felül kellene vizsgálni a hazafias pártokkal való együttműködési hajlandóságát. A hazafiasak retorikájában azok, akik Matteo Salvini olasz belügyminiszter szóhasználatában populisták, Orbán szavajárása szerint jobboldaliak. Azaz azok a pártok, amelyeket az európai közbeszéd nacionalistának és/vagy szélsőjobboldalinak nevez. Az osztrák alkancellár ezzel kapcsolatban kijelentette:

Föderális Európát akarunk, a hazák Európáját.

Kiállt a Néppártból és beleállt Weberbe

A látogatás ezúttal is az európai parlamenti (EP-) választási kampány részeként értékelendő tehát, jól szemléltetve azt, hogy Orbán merre felé, mely politikai tömörülés irányába halad az uniós politikában.

A kérdések első körében Orbán nem is igazán választ adott, hanem inkább elmondta álláspontját, sőt, kifejezett helyeslését Strache szavairól, illetve az európai politikában való céljaik közösségéről. Majd hirtelen beleszállt a Néppártba és Manfred Weberbe, az uniós pártcsalád csúcsjelöltjébe is.

Ezek a jelöltek alkalmatlanok, így a Néppárt jelöltje, azaz Weber is az, akit eddig maga Orbán maga a Fidesz támogatott az Európai Bizottság elnöki posztjáért zajló küzdelemben. A mindebből egyértelműen következő, a néppárti tagságra vonatkozó kérdésre Orbán válaszában teljesen máshogyan beszélt a Fidesz tagságának felfüggesztéséről, hiszen most már azt mondta, hogy azért döntöttek így anno, hogy megvárják a választási eredményt és azt, hogy a Néppárt jobbra vagy balra megy. Az uniós pártcsalád bölcseinek tanácsáról szót nem ejtett, inkább elmondta:

Mi az EPP-hez tartozunk, Kohl kancellár hívására csatlakoztunk, de semmiképp sem maradunk egy bevándorláspárti formációban, ezért is függesztettük fel a tagságunkat. Az az álláspont, amit mi képviselünk, az Európai Néppártban kisebbségben van. Ha a Néppárt intoleránssá válik a véleményünkkel, máshol kell keresni a helyünket.

A Manfred Weber támogatásától való egyértelmű visszalépést firtató kérdésre pedig Orbán kijelentette:

Ez egy radikálisan új helyzet, ez Weber úr döntése volt, de nekünk, magyaroknak tudomásul kell vennünk. Keressük a megfelelő jelöltet.

Orbán az idevágó újabb kérdésre, miszerint tehát a Fidesz meggondolta magát, és mégsem támogatja a Néppárt csúcsjelöltjét, azt mondta, Weber jelentette ki, hogy nem kér a „magyarok” szavazataiból.

A magyarok szavazatai

Nekünk jó lett volna Weber bizottsági elnökjelöltnek, de ő kijelentette, hogy nem kér a magyarok (sic!) szavazataiból. Ha valaki így megsért egy országot (sic!), utána annak az országnak a miniszterelnöke nem szavazhatja őt meg. (...) Ezt a demokrácia és az erkölcs szabályai is tiltják, és ebben egyetértünk Weber úrral: nem lenne helyes, ha a magyarok szavazataival lenne bizottsági elnök.

Hogy most akkor elhagyja-e a Fidesz a Néppártot, vagy sem, Orbán továbbra sem mondta ki, csupán úgy fogalmazott: várjuk meg az EP-választás eredményét. A politikában az ütemérzék a legfontosabb, de a hűség is fontos, a realitás figyelembevételével.

Eközben Strache gyakorlatilag valamennyi, nekiszegezett kérdésre a jó kapcsolatokról és az azonos hullámhosszról beszélt, megtörhetetlen támogatóként szólalt fel Orbán Viktor mellett. Arról, hogy együtt milyen Európát képzelnek el, az alkancellár azt mondta, hogy olyan Európát, amely véd, amely magát is védi, a téves, felelőtlen, idegeneket üdvözlő politikát pedig elveti. Hosszan szólt a téves migrációs politikáról, sőt a „lakosság kiszorításának veszélyeiről”, végül pedig arra is kitért, hogy olyan EU és olyan uniós pártcsaládok kellenek, amelyben egyenrangú felek szövetségéről van szó.

A nacionalizmus veszélyeiről Strache bagatellizálóan beszélt, kijelentve:

Senki nem akarja Európát tönkretenni, éppen az ellenkezője, korrigálni kell a téves folyamatokat, amelyhez hazafias pártokra van szükség. Mi egy föderalisztikus európai fejlődést akarunk

– fogalmazott, az osztrák kormányzati együttműködést annak bizonyítékaként említve, hogy az FPÖ nem is szélsőséges. Az idevágó, a politikai ideológiát firtató kérdésre Strache azt is kijelentette, „alapvetően mindent, ami a fasizmushoz, nemzeti szocializmushoz kötődik, elutasítjuk”. De persze nem közösködnek a baloldallal sem, az FPÖ-t pedig csakis azért érheti máig rendszeresen a szélsőjobboldaliság vádja, mert „rossz színben tüntetnek fel bennünket”, amiért a baloldal és a téves, elhibázott intézkedések karakán kritikusai.

Itt lépett közbe Orbán, kijelentve:

Az a tapasztalatom, hogy azok a pártok, amelyeket szélsőjobboldalinak neveznek, kormányon bizonyítják, hogy nem azok. Megtapasztaltam a viselkedésüket és az eredményeiket kormányon. Ezek a pártok bizonyítottak, kormányképesek és stabilitást okoznak.

Hogy ezt miből látja bizonyítottnak, nem igazán fejtette ki, ám a politikai kategorizálás ellen felszólalva úgy fogalmazott:

Sokkal inkább indulnék ki a tapasztalatból, mint a baloldali emberek címkézéséből.

Kézfogó jöhet

Mindez egyértelműen az új, populista szövetséghez közeledés újabb lépése is volt. És persze ismert: Matteo Salvini olasz belügyminiszter, a szélsőséges Liga vezetője, Marine Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Összefogás vezetője és Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke is kifejezte már rajongását Orbán iránt. Sőt, az osztrák alkancellár már a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztésekor is gyorsan közölte, szívesen befogadják a magyar kormánypártot, ha uniós pártcsaládjából távozni kényszerül Orbánnal az élen.

De Orbán sem volt rest hízelegni Strachénak:

Európának át kellene vennie az osztrák modellt, amelyben a jobbközép a jobboldallal működik együtt 

– jelentette ki a miniszterelnök a Kleine Zeitung című osztrák lapnak adott, hétfői megjelenésre időzített interjúban is. Ebben, mint arról beszámoltunk, Orbán a szabadságpárti alkancellárról szólva kijelentette, hogy kitűnik a „dekadens” európai politikai mezőnyből. Ez a dekadencia abban nyilvánul meg, hogy az elit nem hisz a politikai cselekvés erejében, és „egyszerűen tovább akarnak tekerni, mint eddig, és ellenállnak, ha jön valami új”, magyarázta, kijelentve:

Az európai eliteknek az a problémája, hogy nem hisznek a személy, a vezető személyiség erejében. Veszélyesnek tartják azokat a vezető személyiségeket, akik képesek lelkesíteni az embereket.

Azokban az új pártokban, amelyek, ahogy önök mondják, a széleken erősödnek, nagy lehetőségeket látok. Ők ugyanis keresztény értékeket képviselnek, noha nem nevezik magukat kereszténydemokratának

– mondta az osztrák alkancellár érkezése előtt Orbán.

Érdemes felidézni azt is, hogy a Fidesz jelenlegi szövetségesei eközben miként határolódnak el a kormányfő által említett szélsőséges pártoktól.

A Szabadságpárt ugyanis Sebastian Kurz kancellár pártjával, az Osztrák Néppárttal együtt kormányoz Ausztriában, de Strache pártja az Európai Parlamentben a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) nevű, jobboldali pártokat tömörítő frakcióhoz tartozik, míg Kurz pártja az Európai Néppárt tagja, és egyáltalán nem nézi jól szemmel Orbán kormányzási módszereit és a Fidesz szélsőjobbra tolódását, éppen ezért Kurz maga nemcsak helyeselte a 7-es cikkely szerinti uniós eljárás megindítását, de a Fidesz tagságának néppárti felfüggesztése mellett is érvelt.

Eközben a szélsőségesek, így Strache teljes mellszélességgel áll Orbán mellett. Sőt, megírtuk: Salvini és oldalán Strache régóta kifejezetten udvarolnak is a Fidesznek, és mióta felmerült a Néppárt elhagyása, még jobban rákapcsoltak a remélt szövetség megkötésére. Orbán Viktor és a magyar kormánypárt prominensei ugyanakkor eddig lebegtették, sőt inkább cáfolták, hogy ilyen összefogást terveznének, ám az utóbbi hetekben és napokban Orbán és uniós pártcsaládjának viszonya csak tovább romlott.

(Borítókép: Orbán Viktor a Heinz-Christian Strachéval tartott sajtótájékoztatón Budapesten 2019. május 6-án. Fotó: Bődey János / Index)