Vendel
10 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Üzenik Handó Tündének: a becsület nem eladó

5K8A9406
2019.05.13. 13:22
Elfogadhatatlan, hogy Handó Tünde, vagy bárki, aki ezen politikai felelősséggel rendelkező pozícióban van és lesz majd a jövőben, kontroll nélkül működjön – állítják az Országos Bírói Tanács vezetői. Fatalin Judit elnök és Vadász Viktor szóvivő részletesen számol be arról, hogyan jutottak el odáig, hogy kimondják: az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke törvénytelen gyakorlata miatt méltatlanná vált posztjára. Szerintük éppen az Alaptörvényből fakadó kötelességüknek tettek eleget, amikor kezdeményezték Handó Tünde leváltását az Országgyűlésnél.

Handó Tünde szerint önöknek kizárólag az a céljuk, hogy zavart keltsenek a bíróságok körül. Mi a céljuk?

Vadász Viktor: Semmiképpen sem az, hogy zavart keltsünk. Az Országos Bírói Tanács (OBT) feladata, hogy felügyelje az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének tevékenységét, és amennyiben törvénysértést észlel, jelzéssel éljen. Észleltünk törvénysértést, amit többször is jeleztünk, mostanra pedig – a törvényből következően – tovább kellett lépnünk, mert az OBH elnöke nem változtatott törvénysértő gyakorlatán, nem reagál a jelzéseinkre és megtagadta az együttműködést.

Eközben az OBH elnöke az OBT-t tartja illegitimnek, emiatt alkotmánybírósági vizsgálat is folyamatban van.

Fatalin Judit: Ezt elsősorban Handó Tünde állítja, miközben egyértelmű: az OBH elnökének akkor is be kell tartania a törvényeket, ha nem tartja legitimnek az OBT-t. A megállapításaink tényeken alapulnak, ellenőrizhetőek. Mi legitimnek tartjuk magunkat, ahogyan ezzel a Kúria elnöke is egyetértett. Sőt, Trócsányi László igazságügyi miniszter több nyilatkozatában is hangot adott ennek, és már decemberben egyértelművé tette: amíg az Alkotmánybíróság nem mondja ki az OBT működésképtelenségét, a megválasztott testület működését törvényesnek kell tekinteni.

Az Igazságügyi Minisztérium minapi közleménye viszont már az alkotmányjogi vizsgálat befejezését látta volna jónak, mielőtt még önök határozatot hoztak Handó Tündéről.

F.J.: Az Alkotmánybíróság folyamatban lévő eljárása az OBH-elnök tevékenységének felügyeletét lényegében nem befolyásolja. Az Alkotmánybíróság döntésére akár hónapokat vagy éveket is várhatnánk, minket viszont arra választott meg a bírói kar, hogy folyamatosan ellenőrizzük a mindenkori OBH-elnök tevékenységét, és ehhez a munkához semmi köze sincs a működésünket érintő formai kifogásainak. Ráadásul látni kell: az OBT működésének alkotmányosságát nem a testület jelenlegi összetétele, hanem a 4 póttag megválasztásának hiányát érintő kifogás alapján vizsgálják. A küldöttek nem tudtak póttagokat választani, mert többszöri felhívásunk és kérésünk ellenére az OBH elnöke nem szervezi meg a küldötti értekezletet.

V.V.: Hogy érthetőbb legyen: az OBH-elnök érvelése szerint azért nem törvényes az OBT működése, mert 15 helyett 11-en vagyunk, és nincs minden bírósági szervezeti szint képviselve a testületben. Érvelése azonban nyilvánvalóan téves. Az Országgyűlés sem működik törvénysértőn, ha egy egyéni képviselői mandátum megszűnése miatt az időközi választás megtartásáig egy-egy választókerület polgárai ideiglenesen képviselet nélkül maradnak.

A problémát ráadásul nem az Alaptörvény értelmezése, hanem Handó Tünde maga tudná megoldani azzal, hogy kötelességének eleget téve kitűzi a póttagválasztó küldöttgyűlés helyszínét és időpontját. Erre fel is hívtuk, azonban ő láthatóan nem érdekelt a felügyeletére kijelölt OBT kiegészülésében. Magyarán, az általa kifogásolt törvénysértés éppen az ő mulasztásából fakad. Az OBH elnöke saját felróható magatartására hivatkozik az Alkotmánybíróságnál.

Ez szerepel a határozatukban is, az egyik mulasztásaként.

V.V.: Nem véletlenül. 2018 májusa óta kérjük, hogy intézkedjen a póttagválasztás iránt. Ez  független attól, hogy a jelenlegi létszámunkkal is törvényesen látjuk el a feladatunk. Mi minden ránk vonatkozó alkotmányos és sarkalatos jogszabályt betartunk. És ezt kérjük számon az OBH elnökén is. Éppen ez a konfliktus alapja.

A Handó Tündét értékelő és posztjára méltatlannak találó, 16 oldalas határozatuk szerint már tavaly súlyos törvényszegésekkel szembesítették az OBH-elnökét, aki több mint egy év alatt sem válaszolt. Lehet, hogy Handó azért nem hívja össze a póttagválasztást sem, mert nem is akarja legitimálni az OBT-t?

F.J.: Az első vizsgálati jelentésünket, még a megtárgyalása előtt ismertettük Handó Tündével tavaly áprilisban. Nagyjából ezzel egy időben négy tagunk, majd ezt követően több póttag is lemondott. Mindennek nem más áll a hátterében, mint hogy több esetben külső, felsőbb nyomást gyakoroltak a tagokra.

Handó Tünde fenntartásai abból fakadnak, hogy az OBT alkotmányos kötelezettségét ellátva felügyelni kívánja a tevékenységét. Jelentéseink tartalmát és megállapításait, a neki rendelkezésére álló törvényi lehetőségek ellenére érdemben sohasem vitatta vagy kommentálta, de nem is vonta kétségbe. Az egyetlen reakciója az volt, hogy megindult a tagok és póttagok lemondása, visszatekintve nyilvánvalóan a működésünket ellehetetlenítő szándékkal.

Később Handó Tünde az OBT új személyi összetételére vonatkozó különböző törvénymódosítási javaslatokkal állt elő, egyértelműen azt célozva, hogy az OBT jelenlegi személyi összetételét megváltoztassa. Ezt a gyanút erősítette az OBT jelenlegi tagjainak személyes ellehetetlenítését szolgáló számos lépése, vagy akár a két tagunkat ért nyomásgyakorlás a saját bírósági vezetőiktől.

V.V.: Ennek ellenére ez nem személyes ügy; mi tudtuk, mire vállalkozunk és hogy azért választottak meg a bírói testületek, hogy tisztességesen végezzük el a feladatunkat. Nem lehet minket elrettenteni sem a szakmai ellehetetlenítési kísérletekkel, személyünk lejáratásával, sem pedig a bírói illetmény befagyasztására utaló fenyegetésekkel. Utóbbira azt tudjuk visszaüzenni: a becsület nem eladó.

De mi lenne mégis, ha az OBH-elnök elérné célját, és lenne egy új OBT-tagválasztás?

F.J.: A jelenlegi jogszabályok alapján nem lehetséges egy teljesen új összetételű OBT felállítása, a tanács választott tagjai ugyanis nem visszahívhatóak. Ha a bírók által választott küldöttek a jelenlegi tagok mellé újakat választanának, erős a gyanúm, hogy akkor sem alakulna ki Handó Tünde számára “elfogadható” testületi összetétel. Úgy tűnik, nem nekünk, hanem neki van legitimációs problémája a bírói karban...

V.V.: De álljunk meg egy pillanatra: mondjon nekem egy személyt, aki megválogathatja a felügyeletére rendelt testület tagjait!? Nem a bírókat kell leváltani azért, mert olyan személyeket választottak meg a képviseletükre, akik Handó Tündének nem tetszenek.

A határozatuk tartalmára visszatérve: Handó Tünde közölte, áll a vizsgálat elé, de az írásos anyag szerint már többször ígérte az OBT-nek, hogy véleményezi és cáfolni is fogja jelentéseiket, sőt erre még pluszhatáridőt is adtak neki. Máig az OBH-elnök mutatott be bármit, ami őt igazolná?

F.J.: Nem, egyetlen alkalommal sem cáfolta vagy tagadta a megállapításainkat, de még saját álláspontját sem ismertette, az egyértelmű jogsértéseknek is igen kis részét orvosolta. Az általunk leírt, vezetői kinevezési és pályázati visszaélésekkel, illetve mulasztásokkal kapcsolatos tények egyikét sem vitatta. Idén februárban fogadtuk el a második jelentésünket, amely szintén a vezetői és bírói kinevezéseket vizsgálta, és amely ismét súlyos jogsértéseket talált. Amikor ezt az iratanyagot előzetesen megküldtük az OBH-elnöknek, észrevételezési időt kért, amit az OBT biztosított neki, már csak azért is, mert egyfajta közeledésként értékeltük, hiszen a megelőző egy évben semmilyen módon nem óhajtott kapcsolatba lépni a törvényességét felügyelő szervezettel. Ennek ellenére azóta sem kaptunk választ, sem észrevételeket.

Tavaly önöket vádolta meg Handó Tünde azzal, hogy a tisztességes eljárás, illetve a pártatlan és független ítélkezés szabályait nem tartják be vele szemben. Mire alapozhatta ezt?

V.V.: Nyolc alkalommal írtunk jelzést számára. Ez azt jelenti, hogy nyolc alkalommal született olyan határozat, amely egy vizsgálat alapján részletesen kifejtette, hogy mivel van probléma, és Handó Tünde gyakorlata milyen jogszabályokat sért. A konkrét törvényi rendelkezések egyértelműek: például szabályozott, hogyan lehet bírót kirendelni egy másik bíróságra vagy elnököt kinevezni ismételt alkalommal. Ezen szabályok megsértésével az állampolgárok törvényes bíróhoz való joga is sérül. És még sorolhatnám az eseteket, problémákat, amelyeket, ismétlem: nyolc alkalommal jelzésként rögzítettünk, mielőtt a mostani határozatunkat meghoztuk. Minden alkalommal volt észrevételezési joga Handó Tündének, de ezzel egyetlen egyszer sem élt.

Egyértelműen kijelentik tehát, hogy a tisztességes eljárást mindenben biztosították  számára?

F.J: Egyértelműen. Az OBT eljárása mindenben törvényes volt, most is az. Handó Tünde sem azt állította, hogy a vizsgálatok során szabálytalanságot követtünk volna el. Egyetlen tényadatra, vele szemben megfogalmazott kritikára sem reagált, csakis a sajtó – bizonyos – csatornáin és az általa utasított bírósági elnökökön keresztül fogalmazott meg olyan általános bírálatokat, amelyek az általunk kifogásolt tevékenységet nem is érintik és semmilyen tényadatot nem tartalmaznak.

Egy esetben konkrétan hazaárulónak nevezte önöket, miközben többször személyesen is a kormánysajtó kereszttüzébe kerültek.

V.V.: Az OBT tagja az Európai Igazságügyi Tanácsok Hálózatának, ahová 2015-ben nyert felvételt. Meghívtuk Magyarországra a Hálózat újonnan megválasztott elnökét, aki nemcsak velünk, hanem az igazságügyi miniszterrel is találkozott, azonban az OBH-elnök a delegációt nem fogadta. A miniszterrel ezzel szemben konstruktív egyeztetés zajlott, amely a közigazgatási bíróságok létrehozását is érintette. Az, hogy egy nemzetközi szervezet véleményt fogalmaz meg az igazságügyi miniszter kérésre, aligha tekinthető úgy, mint ahogyan az egyes fórumokon megjelent: senki nem kért beavatkozást, ilyen joga nem is lenne ennek a nemzetközi szervezetnek.

F.J.: Ráadásul maga Trócsányi László volt az, aki a Velencei Bizottság és a GRECO Bizottság raportőreit is hozzánk küldte, mint szakmai véleményezőszervhez, a bírói önigazgatás képviselőihez.

Egyébként rendelkeznek véleményezési jogkörrel a bíróságokat érintő jogalkotásban is?

V.V.: Nem, az OBH elnökének vannak ilyen jogkörei, az OBT csak javaslatot tehet neki arra, hogy törvénymódosítást kezdeményezzen. Ezzel a lehetőséggel éltünk is.

Ez jelenleg kissé faramuci helyzetnek tűnik.

V.V.: Nem is kicsit az. Nemcsak ilyen kérdésekben kell, azaz kellene együttműködnünk. Képzelje el, hogy annak kell biztosítania a működésünk feltételeit – helyiség, infrastruktúra, személyzet, költségvetés – akit épp felügyelünk. Őszintén szólva teljesen mindegy, hogy a Szalay utca 16-ra azt a táblát tesszük ki, hogy Bírósági Hivatal, vagy azt, hogy Igazságügyi Minisztérium. A bírói függetlenségnek nem Handó Tünde a garanciája, akit az Országgyűlés nevezett ki pályázat nélkül. Az ő személyét a bírák közvetve sem véleményezhették. Nem az OBH-elnök az, aki a bírókat, mint hatalmi ágat képviselheti, a bírói hatalmat ilyen értelemben az önigazgatás képviseli. Félreértés ne essék, teljesen rendben van és indokolt, hogy egy politikai döntéssel tettek egy személyt a szervezet élére. Éppen ezért kellett olyan egyensúlyt teremteni – mint ahogy ezt a jogalkotó meg is tette 2011-ben – amely az OBH elnökének tevékenységét a bírói önigazgatás útján felügyeli. Ez pedig az OBT.

De ha ez volt a jogalkotó szándéka, akkor most mi a probléma?

F.J.: Sajnálatos módon annak idején, amikor az OBT szervezetét megalkották, nem kapott olyan erős jogköröket, amelyekkel valóban hatékonyan tud fellépni. Például az OBT működése a rendkívül erős jogköröket birtokló OBH-elnöknek sok tekintetben ki van szolgáltatva, miközben a törvényesség őreként csupán két eszköze van: jelzéssel él vagy az Országgyűléshez fordul.

Így állhatott elő a jelenlegi helyzet, amelyben a határozatot hoztak, mely szerint “Handó Tünde szembehelyezkedett az Alaptörvényben világosan megfogalmazott kontrollált hatalomgyakorlás elvével”.

V.V.: A jelenlegi helyzet sérti az Alaptörvényt. Elfogadhatatlan, hogy Handó Tünde, vagy bárki, aki ezen politikai felelősséggel rendelkező pozícióban van és lesz majd a jövőben, kontroll nélkül működjön. Az eredeti – és a Velencei Bizottság vizsgálatai nyomán módosított – bírósági szervezeti törvény szerint is világos a jogalkotói akarat: az OBT és az OBH elnöke együttműködésre kötelesek. Ezt az OBH elnöke felrúgta azzal, hogy nem létezőnek tekinti a felügyelő testületet.

F.J.: A központi igazgatás törvényességéről csak akkor beszélhetünk, ha az ellenőrzés is működik. Az ellenőrzés márpedig az Alaptörvényben és a sarkalatos törvényben is az OBT joga és kötelezettsége.

Az OBH-elnök és a kinevezési jogkörébe tartozó, bizonyos bírósági vezetők olyan közleményekkel álltak elő az elmúlt héten, melyek szerint önök elvesztették a bírók támogatását. Milyen arányban fogadták el a Handó Tünde leváltását kezdeményező határozatot?

F.J.: Tíz jelenlévő tagból tíz igennel szavazott, ami a teljes 15 fős taglétszámhoz viszonyított kétharmados aránynak felel meg.

V.V.: A nyilatkozatokra reagálva felhívnám a figyelmet arra is, hogy a bírák hat évre választottak meg minket. Akármi az OBH elnöke és az általa kinevezett bírósági vezetők véleménye: az OBT tagjai nem visszahívhatóak. A tavaly októberi póttagválasztó küldöttgyűlésen az elnökök minden szabályt és demokratikus elvet megkerülve befolyásolták a küldötteket és obstruálták a küldöttgyűlést. Az igazgatási vezetők olyan mértékű arroganciáról tettek tanúbizonyságot, hogy a bírák körében ez akkortiltakozási hullámot váltott ki, példátlan módon 400 bíró tett tiltakozó nyilatkozatot. Viszont ez nem egy népszerűségi verseny: a törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára.

A határozatuk szerint az OBH elnöke csak tavaly 14 esetben törvénytelenül élt kinevezési jogköreivel, persze különböző módon. Ez sok vagy kevés?

V.V.: Ez nem számháború, Handó Tünde a nyilvánosságban azzal érvelt, hogy ez nem is sok, csak kis hányada azon pályázatoknak, amikről ő évente dönt. Porhintés azonban azon gondolkodni, hogy ez sok vagy kevés eset. Ha csak egyszer is visszaélés történt, méghozzá következmény nélkül, ez egy bíró számára elfogadhatatlan kell, hogy legyen. Az OBT ráadásul nem magától kezdte el vizsgálni az OBH-elnök kinevezési gyakorlatát, a vezetői pályázatok eredménytelenné nyilvánítását, és az időleges kirendeléseket. Ezeket mind az összbírói értekezletek kifejezett kérésére kellett áttekintenünk. A bírói karból indult el az egész.

És vajon hová tart: mit remélnek, mi lesz a vége?

F.J.: Az Országgyűlésnek kell döntenie. Mi eleget tettünk a jogszabályi kötelezettségünknek: nyolcszor tettünk jelzést Handót Tündének, mostanra már nem maradt más lehetőségünk, minthogy az Országgyűléshez forduljunk. Korábban javasoltuk, módosítsák úgy a hatásköreinket, hogy legyenek egyéb eszközeink is, de ez nem vezetett eredményre. A döntéshez szükséges vizsgálati anyag, az összes korábbi jelzés, a jelentésünk részletes indoklása mind-mind a parlament illetékes bizottsága elé kerül.

V.V.: Mivel pedig ezt írja elő a törvény, nem tudunk mást feltételezni, mint hogy az Országgyűlés is ez alapján az anyag alapján fog dönteni.

Csakhogy a kormánypártok szóvivője már arról nyilatkozott, ők sem tartják jogszerűnek az OBT működését... Mégis mit várhatnak akkor a kétharmados kormánypárti többségű Országgyűléstől és bizottságaitól?

V.V.: Ugyanez a parlamenti többség volt, amely megalkotta az Alaptörvényt és a sarkalatos törvényeket. Ezek világosan előírják a ránk és Handó Tündére vonatkozó szabályokat. Ezek megsértése Handó Tünde részéről tényszerűen megállapítható, és szerintem alappal feltételezhetjük, hogy az Országgyűlés is megkívánja az általa alkotott törvények betartását. Mi mindezzel az Alaptörvényt és a törvényességet próbáljuk védeni.

(Borítókép: Fatalin Judit az Országos Bírói Tanács elnöke és Vadász Viktor szóvivő. Fotó: Németh Sz. Péter/Index)