Orbán most nem dobta be magát

Az elmúlt években a Fidesz választási kampányainak visszatérő eleme volt, hogy a hajrában a párt csatasorba állította első számú politikusát, Orbán Viktort is. A pártelnök nemcsak egy kampányarc volt a sok közül, hanem miniszterelnöki tevékenysége mellett a legintenzívebb kampánytevékenységet is ő folytatta; a 2019-es önkormányzati választási kampányból azonban látványosan elmaradt.

Victor Balboa

A 2014-es önkormányzati választások előtt Orbán 12 településen jelent meg, adott át, avatott fel valamit, jelentett be jövőbeli fejlesztéseket, nyilatkozott helyi tévéknek, újságoknak. A Hvg.hu akkori gyűjtése szerint a miniszterelnök a Fidesz jelöltjei mellett kampányolt Szombathelyen, Salgótarjánban, Békéscsabán, Makón, Szegeden, Székesfehérváron, Nagyatádon, Dunaújvárosban, Bicskén, Pakson és Nyíregyházán is.

Orbán a választások előtti napokban az Országos Roma Önkormányzatnál is kampányolt, megköszönte a hazai cigányságnak, hogy nem balhéztak az elmúlt négy évben, és bejelentette, hogy folytatják az eddigieket. A miniszterelnök két nappal a választások előtt arról beszélt az állami rádióban, hogy olyan intenzív kampányhajrát folytatott, hogy már a térdén jár.

Nem először történt vele ilyen, a pártelnök választások előtti nagy menetelését a HVG 2002-es Majdnem táltos című cikke is elemezte már. Orbán akkor az országgyűlési választás két fordulója között egy hét alatt 16 megye 25 választókerületében mondott – helyenként több ezer ember előtt – szabadtéri beszédet. A 4 ezer kilométeres menet végül nem maradt hatástalan; bár a Fidesz kormányzati pozícióból elvesztette a választást, a cikk arra jutott, hogy az érintett körzetekben nagyon jól mozgósítottak Orbánék.

A kampányhajrá azóta Orbán védjegyévé vált; a választások előtti napokban a pártelnök nemcsak minél több választóval igyekszik személyesen találkozni, hanem helyi pártközpontokba is beugrik, hogy lelkesítse a mozgósításért felelős fideszes aktivistákat. Kampányhajrával kapcsolatos ars poeticáját a miniszterelnök a következőképpen foglalta össze két nappal az idei EP-választások előtt a Hír TV-ben:

Szoktam mondani, hogy a kedvenc politikai filozófusom, egy bizonyos Rocky Balboa mondta azt, hogy mindig a végén van vége. És a végéig nyomni kell. Mindannyiunknak menni kell, kampányolni kell, én is megyek még ma is, holnap is, sőt, vasárnap is.

Minimál kampány

A korábbiakhoz képest szembetűnő, hogy a nyilvánosság előtt mennyire keveset foglalkozott Orbán az október 13-i önkormányzati választással. A kampány utolsó hetéig nem járta az országot, csupán hivatalában fogadta egy fotózkodás erejéig több, a Fidesz szempontjából necces körzet jelöltjét, például Nemesi Pált (Szeged), Varga Bélát (Szécsény) vagy Grúber Attilát (Siófok).

A fideszes holdudvar szempontjából minden évben kiemelt fontosságú eseményen, a kötcsei pikniken sem beszélt sokat a közelgő választásokról, csupán annyit mondott, hogy a jobboldal Tarlós Istvánra figyel, aki több szavazót tudhat maga mögött a fővárosban, mint a Fidesz. A szeptember végi Fidesz-kongresszuson már többet beszélt a választásról; kifejtette például, hogy „nagy győzelem lesz”, amelyet a Fidesz-tábor meg is érdemel, az ellenzéki településeket pedig nem érti, miért akarnak „migránsvárossá válni”.

Míg kongresszusi beszédében külön kitért Miskolcra és Szegedre, a miniszterelnök az állami rádióban két alkalommal is a budapesti választásokról beszélt: Tarlós Istvánt méltatta, Karácsony Gergelyt pedig a Fidesz központi kommunikációs irányának megfelelően alkalmatlannak nevezte, ezzel is kijelölte, melyik a választás legfontosabb terepe, és hol számít a legkeményebb küzdelemre.

Az a kérdés, mennyivel

Az elmúlt hónapokban kormánypárti politikusokkal folytatott háttérbeszélgetéseink alapján azért maradt el Orbán országjárása, mert a kormányfő el akarja kerülni, hogy egy róla, illetve a rendszeréről szóló „népszavazássá” váljon az önkormányzati választás; minél kevésbé exponálja magát a miniszterelnök, a fókusz annál inkább a helyi ügyeken és kérdéseken marad, és a választás annál kevésbé szól a kormány politikájáról.

Orbán eltávolítása az önkormányzati választásoktól a teljes ellenzéki összefogásra adott válasz. Azzal, hogy az ellenzéki pártok a nagyobb településeken nem indítanak egymás ellen jelölteket, megnyílt annak a lehetősége, hogy összeadódjanak az ellenzéki szavazatok, ez pedig szoros küzdelmeket eredményezhet azokon a településeken, ahol 50 százalék alatti a Fidesz támogatottsága, és többségben vannak azok a szavazók, akik valamely ellenzéki erővel szimpatizálnak.

Fideszen belüli vélemények szerint a miniszterelnök hátrébb lépése annak is szól, hogy a kormánypárt minden jel szerint rosszabbul fog szerepelni, mint a 2014-es önkormányzati választásokon, a kérdés csak az, hogy mennyivel. A Fidesz azzal, hogy nem szerepelteti Orbánt a kampányhajrában, azt akarja elkerülni, hogy egy vártnál rosszabb eredmény a kormányfőre égjen, Orbán vereségeként értelmeződjön. A 2006-os önkormányzati választások óta a Fidesz minden választáson magabiztosan győzött. 

A miniszterelnök varázsa a tét

– fogalmazott korábban egy kormánypárti politikus lapunknak.

Azt nem tudni, hogy a Fidesz mennyit tudott előre a mostani kampány minden eddiginél alacsonyabb színvonaláról, a prostituáltakról, szexbotrányokról, és -videókról (mindkét térfélen), de nem elképzelhetetlen, hogy a pártot nem érte váratlanul, és ettől is el akarta távolítani Orbánt.

A Fideszben úgy számolnak, hogy október 13. után összesen öt-hat megyei jogú városban lehet ellenzéki vezetés, és a budapesti kerületekben sem várnak drámai átrendeződést. A választási győzelem mértékének értékelésekor a nagy kérdés, hogy Karácsony Gergely elhódítja-e Tarlós Istvántól a főpolgármesteri pozíciót. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint szoros verseny, vagy ahogy Kocsis Máté fogalmazott, „nagy harc” várható. 

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak nyilatkozik, miután leadta szavazatát a Zugligeti Általános Iskolában, a XII. kerületi 53-as számú szavazókörben az önkormányzati választáson 2014. október 12-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd