Lefejezős videót vetítettek az ISIS-tagsággal vádolt Hasszán F. perén

• Hasszán F.-et 2018-ban kapcsolták le a Liszt Ferenc repülőtéren, ahogy hamis okiratokkal próbálja igazolni magát.
• Míg a kiutasítására várt, külföldi és hazai szervek nyomozása alapján kiderült, hogy a férfi feltételezhetően az Iszlám Állam tagja, és Szíriában kivégzéseket hajtott végre.
• A szerdai tárgyaláson a férfi tagadta, hogy köze lenne a terrorszervezethez, szerinte épp előle menekültek el Szíriából.
• Védője szerint a férfi analfabéta, így biztosan nem tudott listákat készíteni a kivégezendő emberekről.
• A bíróság az apját is meghallgatta, aki korábbi vallomásában azt állította, a fia tagja volt az Iszlám Államnak. Most viszont már az ellenkezőjét állította.
• Egy videót is levetítettek, amin egy lefejezés látható. Tanúk szerint a tömegben ott van a vádlott is, amit ő cáfol.
• A tárgyalás egy pontján Hasszán F. többször is arra kérte a bíróságot, ne bántsák, és ne öljék meg őt. Állítja, a börtönben is többször bántalmazták őt a rendőrök.

Hatalmas sajtóérdeklődés mellett kezdődött el a 27 éves szír állampolgár, Hasszán F. pere, aki a vád szerint az Iszlám Állam egyik parancsnoka volt, és akit tavaly decemberben fogtak el a Liszt Ferenc repülőtéren. A férfi emberölés bűntettével bűnszervezetben megvalósított terrorcselekmény bűntette és emberiesség elleni bűntett miatt áll a magyar bíróság előtt. 

A szerdai első tárgyaláson csak fokozott, többszöri ellenőrzéssel engedték be a sajtót és az érdeklődőket a  Fővárosi Törvényszék kis termébe. Hasszán F.-et bilincsben és vezetőszáron vezette be a tárgyalóterembe tíz TEK-es. A tárgyaláson a vádlott apja is jelen volt, őt tanúként hallgatták meg. 

Hasszán F.-et 2018. december 30-án a Liszt Ferenc repülőtéren ellenőrizték. Magát és a vele lévő nő személyazonosságát hamis okiratokkal igazolta, ezért a bíróság embercsempészés bűntette és más bűncselekmény miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és három évre kiutasította Magyarországról.

Amíg ő a kitoloncolására várt, és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal azon munkálkodott, hogy Görögországba (ahol menekültstátusszal rendelkezik) vissza tudják őt küldeni, idegenrendészeti őrizetbe került. Mindeközben nemzetközi nyomozás indult az EUROJUST magyar és belga nemzeti tagjai, a belga igazságügyi hatóságok, a Terrorelhárítási Központ, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal, valamint a Fővárosi Főügyészség között, és kiderült, hogy a hatóságok szerint

A gyanú szerint Homsz városában kivégzésekben is részt vett, és öngyilkos merényleteket is szervezett. Az ügyészség szerint feladata volt, hogy „halállistát” készítsen az „iszlám ellenségeiről”, akiket bosszúból vagy a polgári lakosság megfélemlítése céljából ki kell végezni. Ezt a listát az Iszlám Állam felsőbb vezetése jóváhagyta, majd a férfi megszervezte és felügyelte a kivégzéseket. Több ember kivégzésében – köztük egy törzsi vezető lefejezésében is – személyesen részt vett.

A magyar hatóságok tudtak a létezéséről 

Március végén a Terrorelhárítási Központ elsötétített ablakú, szirénázó kocsikból álló konvojjal vitte be a férfit az ügyészségre kihallgatásra. Ezen tagadta bűnösségét, de azt állította, ő tulajdonképpen a görög titkosszolgálat ügynöke, akinek az a feladata, hogy segítsen felkutatni az Európába érkezett dzsihadistákat. Ezzel magyarázta azt, miért utazott keresztül-kasul Európán: Belgiumban 2016 óta háromszor is járt. 

A HVG ezután azt írta, a görög titkosszolgálat (EYP) közleményt adott ki, miszerint Hasszán F. nem az ügynökük, és létezéséről, valamint a hozzá fűződő terrorizmusvádról 2018 augusztusában értesítették az európai partnereket. A görögök azt is közölték: a magyar társszervek tavaly augusztus óta tudtak Hasszán F. létezéséről, de nem tudtak nekik bizonyítékokat küldeni a terrorcselekményekben való részvételéről. 

A férfit ezután előzetes letartóztatásba helyezték. Védője nyáron úgy nyilatkozott, Hasszán F. mindaddig  háromszor kísérelt meg öngyilkosságot, és hatszor indult ellene fegyelmi eljárás. Azt is mondta, védence állítása szerint öt gyereke és felesége várja őt Görögországban, akik vele együtt valamennyien menedékstátust kaptak 2016-ban. A szír férfi az ENSZ menekültügyi főbiztossága, az UNHCR úgynevezett „cash assistance”, azaz pénzbeli segítség nevű programja alapján kapott  anonim VISA-bankkártyát, amit kéthavonta tölt fel a görög állam 500 euróval.

Szeptemberben végül hosszú listából álló vádat is emeltek Hasszán F. ellen: a lakosság megfélemlítése és más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjének megváltoztatása vagy megzavarása céljából előre kitervelten, aljas indokból és célból, több ember sérelmére társtettesként elkövetett emberölés bűntettével, bűnszervezetben megvalósított terrorcselekmény bűntettével és társtettesként, bűnszervezetben elkövetett emberiesség elleni bűntett elkövetésével a vád.

A vádirat szerint Hasszán F.

• al Shokni város főterén egy társával közösen a település vallási vezetőjét, az imámot lefejezte, erről pedig a megfélemlítés fokozása miatt felvételeket is készítettek, amiket később nyilvánosságra hoztak;

• társaival, ugyancsak a nagyobb elrettentés érdekében a település lakosságát, a leendő áldozatok családtagjait – köztük nőket és gyerekeket – arra kényszerítette, hogy a kivégzést nézzék végig, és kérjenek bocsánatot azért, hogy életben maradhassanak;

• a várost végig járva legalább huszonöt embert, köztük nőket és gyerekeket öltek meg.

A vád szerint a vádlott legalább két személy kivégzésében személyesen is részt, egy harmadikat pedig saját maga lőtt le.

Védője szerint a vádlott analfabéta 

A vádirat ismertetése után Hasszán F.-t hallgata meg a bíróság. Tolmács segítségével a bírói kérdésekre azt mondta, Szíriában, Homsz városában született 1992-ben, arabnak vallja magát. Amikor a bíró azt kérdezte, bűnösnek érzi-e magát, azt felelte:

Nem, tisztelt bíró úr, én nem követtem el semmit. Én csak a családomat akarom.

Azt viszont nem tudta megmondani, hogy az öt gyereke melyik évben született. 

A védő beszédében azt kérte, a bíróság zárja ki azokat a tanúkat az ügyben, akik csak hallottak a cselekményekről, de nem voltak személyesen jelen a kivégzéseknél. Zárja ki a bizonyítékok közül az ott készült videófelvételt is, mert nem lehet megállapítani, hogy valóban a vádlott szerepel rajta: a felvételen szereplő férfi fogazata és szemöldöke is más, mint a vádlotté, állítja a védő. Kérte azt is, a bíróság zárja ki a polligráfus vizsgálat eredményét is, mert a védő nem volt jelen a vizsgálat alatt. 

A védő szerint a tanúkat is újra ki kell hallgatni, mert a kérdéseket nem alaposan tették fel nekik. Például meg kéne kérdezni tőlük, a kivégzés pontosan mikor, melyik nap és hol volt, mert ezekre a kérdésekre nem tudtak specifikusan válaszolni. A védő szerint azt is meg kell kérdezni tőlük, a vádlottnak milyen iskolai végzettsége van. Szerinte ez azért fontos, mert állítja, 

Azt is állítja a védő, a vádlott imádkozni sem tud, pedig vallásának fontos eleme a napi öt imádkozás. 

A vádlott bírói kérdésre azt mondta, nem tudja, hogy Szíriában kötelező-e iskolába járni, állítja, ő maga az ország sivatagi részén élt. Ácsként, asztalosként élt, meg abból, ami adódott. Ezt a munkát nem iskolában tanulta, hanem a munkája során oktatták őt arra, mit kell csinálni. Amikor a bíró megkérdezte, használ-e Facebookot vagy e-mailt, értetlenül visszakérdezett: "Facebook? E-mail? Nekem csak egy mobiltelefonom van, amit szoktam használni." 

"Szíriában nem volt ellenségem, én senkit nem bántottam soha életemben" - mondta. Azt nem tudja, a tanúk miért állítják azt, hogy ő az Iszlám Állam tagja. Ő csak a kormányerőknél volt katona, mert az kötelező volt. A kiképzése után őrként dolgozott, ajtókat nyitott és zárt. Amikor látta, hogy a terrorszervezet öli az embereket, akkor 2014-ben, a Ramadán idején elmenekült onnan családjával együtt, állítja. Az évszámot lassan, az ujjain számolta ki. Ezután átmentek Törökországba, egy csempész segített nekik, akit az apja fizetett ki. Ott a földekre járt dolgozni. Onnan 2016-ban azért mentek tovább, mert azt hallották, a "a világ segít nekünk, a görögök kedvesek és jók". Oda is embercsempészekkel jutottak át, feleségével és két gyerekével, a tengeren keresztül, akiknek körülbelül négyszáz dollárt fizettek. 

Hasszán F. ezután hirtelen megmutatta mindkét karját, amin karmolások voltak. Azt állítja, ezeket magának csinálta, amikor úgy érezte, a büntetés-végrehajtásiak mérget akarnak tenni a poharába, verik, a fejét a földhöz ütik. 

A bíró bztosította, hogy senki nem fogja megölni őt, Magyarországon és Európában nincs halálbüntetés. De akkor miért akart öngyilkos lenni a börtönben? - kérdezte a bíró, mire a vádlott azt felelte, mérges volt, ideges, hogy nincs a családjával. 

Ezután visszatértek a kérdésekre. A bíró szerint a vádlott 2016 óta 16 alkalommal járt Európa különböző országaiban. "Mi ez a Brüsszel, mik ezek?" - kérdezett vissza a vádlott értetlenül. Aztán kiderült, a Charleroi reptérre érkezett, ahol egy taxiba szállt, három napot tartózkodott egy barátjánál, csak látogatóban. A repülőtereken pedig úgy igazodik el, hogy a papírját felmutatja a rendőröknek, és mutogatva segítenek neki, állítja. 

Köpök az Iszlám Államra, ezek szamarak, nem tudják, mit tesznek

- mondta Hasszán F.

Ezen azt látni, ahogy egy hosszúhajú férfi fél percen keresztül egy késsel vágja le egy férfi fejét, alatta egy kisebb tócsa vér. Mindeközben kisebb tömeg állja körbe. Miután a fejet elválasztotta a testtől, azt a magasba emelte, a tömeg pedig örömujjongásban tört ki - a tanúk szerint pedig az egyik fejkendőben lévő férfi a tömegben Hasszán F. A vádlott tagadja, hogy ő lenne a felvételen, ahogy azt is, hogy tudná, ki a hosszúhajú elkövető.

A vádlott védője nem értette, miért kell a tárgyalóteremben levetíteni a videót, hiszen szerinte nem lehet biztosan megállapítani, hogy azon a vádlott szerepel. "Őt nézzük vagy valami mozit az ISIS-ről?" - tette fel a kérdést. 

Ellentmondás az apa vallomása

A bíróság ezután Hasszán F. apját hallgatta meg. Azt mondta, a vádlottnak tizenkét testvére van. Felesége 1997-ben a szülésbe halt bele, ezután az iszlámnak megfelelően felesége lánytestvérét vette el, most is vele él. Kamionsofőrként dolgozik, nem jár rendszeresen mecsetbe. Állítja, fia sem járt mecsetbe, mert még fiatalember, a Ramadánt nem tartja. Még Szíriában élve ő inkább dolgozott, nem volt ideje arra, hogy gyerekeit iskolába járassa.

"Szeretném megmondani az igazat" - kezdte, majd azzal folytatta, hogy az Iszlám Állam "sok problémát okozott a népnek", őt magát is el akartak vinni, sofőrként. "Én ezt megtagadtam. Ha ki is végeznek, levágják a fejemet, akkor sem megyek", állította. De mivel szerinte látták, hogy ő idős és beteg, békén hagyták. 

A Koránra és istenre esküszöm, hogy Hasszán nem volt az Iszlám Állam tagja

- mondta, majd hozzátette, a terrorszervezet ment oda mindenkihez, hogy toborozzon, amikor pedig a vádlott fia nem akart csatlakozni, akkor kis időre börtönbe vetették, mert ő fiatal volt. A bíró előbb emlékeztette, hogy Magyarországon nem kell esküdözni, de korábbi, írott vallomásában háromszor is azt állította, fia tagja volt a szervezetnek. A férfi ezt vehemensen tagadni kezdte, szerinte a tolmács értette félre mind a háromszor, mert az kurd volt. Mikor az ügyész visszakérdezett, hogy a tolmács csak az Iszlám Állam-tagságra vonatkozó részeket fordította félre, az apa azt mondta, igen, a többi rész rendben van.

Ezután a bíró levetítette azt a felvételt, amikor az apát először hallgatták ki Máltán. A felvétel elején angolul elhangzik, hogy a férfi nem köteles vallomást tenni, mert a fia a vádlott, de amikor a férfinak a szöveget le kellett volna arabra fordítani, a tolmács kevert nyelveken - angol, máltai, arab szavakkal -, érthetetlenül fordított neki. Az tehát, hogy nem köteles vallomást tenni, végül nem hangzott el arabul, így az apa vallomást tett. Ezt a bíróságon Hasszán F.-nek fordító magyar tolmács erősítette meg a tárgyaláson. Így aztán elképzelhető, hogy a máltai kihallgatás alatt dolgozó tolmács valóban rosszul fordított a két fél között, gyakran egyáltalán nem arabul beszélt a férfinak. Amikor viszont a felvétel azon részéhez értünk, amikor fia lehetséges Iszlám Állam-tagságáról kérdezték őt, a bírósági magyar tolmács szerint

Ezután viszont szavakkal is megerősítette ezt. Ezt tehát a máltai tolmács nem fordította félre. Ezután az apa veszekedésbe kezdett a magyar tolmáccsal a tárgyalóteremben. Azt állította, azt próbálta elmagyarázni, hogy az Iszlám Állam toborozni próbálta a fiát, mire a fia nem saját szándékából, hanem kényszerítésre, de csatlakozott. 

A bíró neki is le akarta vetíteni a felvételt a lefejezésről, de a férfi tiltakozott, hogy az egészségi állapota miatt nem bírja megnézni. A videón szereplő kivégzett férfit viszont köszönőviszonyból ismerte, mert az ő testvére a férfi családjába házasodott, és egy faluból származnak. Szerinte azért fejezték le, mert úgy vélték, a kormány kémje volt. 

Miért Magyarországon zajlik a per? 

Alapvetően a legfontosabb, hogy ameddig valamelyik ország át nem veszi az ügyet tőlünk, addig folytatnia kell Magyarországnak az eljárást. A cselekmények súlya miatt viszont gyakorlatilag bármelyik ország felléphet illetékesként. Ennek megítélésében természetesen nem a helyszín - jelen esetben Szíria - számít, hanem a tett minősítése. Vannak ugyanis olyan tettek, például háborús bűncselekmények, emberiesség ellen elkövetett bűnök, amiket nemzetközi egyezmények alapján, az ENSZ égisze alatt, "bárhol" tárgyalhatnak.

A magyar Büntető Törvénykönyv biztosan lehetőséget ad a tárgyalásra, mert az erre vonatkozó pont is kiemeli: a magyar büntető törvényt kell alkalmazni (...) a XIII. vagy XIV. fejezetben meghatározott (emberiesség elleni, illetve háborús) bűncselekmény, vagy egyéb olyan bűncselekmény esetén, melynek üldözését törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés írja elő.