A koronavírus-törvényről szavaz az Országgyűlés

És mikor férhetnek hozzá az emberek is maszkokhoz? – kérdezte Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője.

Rétvári Bence államtitkár elmondta, hogy az elmúlt időszakban nagy mennyiségben érkeztek védőfelszerelések, maszkok, kesztyűk, és érkeznek a következő héten is,

de ezeket be kell osztani. 

Hozzátette, a WHO elismerte, hogy Magyarország jól alkalmazza a teszteket, ezért a továbbiakban is ez alapján végzik majd a tesztelést.

„Eszerint nem készülnek tömeges teszteléssel, az eszközöket pedig kizárólag a kórházakban használják fel” – reagált az államtitkár szavaira Burány Sándor. 

Az államtitkár erre azt válaszolta, hogy azoknál kell a tesztelést elvégezni, akiknél felmerül a fertőzés gyanúja.

Hon Krisztina az LMP-től arról beszélt, a kormány azt írta elő, hogy otthon kell lenni, de az otthon levés nem mindenkinek biztonságos, hiszen többen élnek bántalmazó kapcsolatban. A politikus azt kérdezte, a kormány hogyan készül segíteni az ilyen kapcsolatban élő nőkön, gyerekeken.

Völner Pál államtitkár erre úgy felelt, arra törekednek, hogy a járvány idején is segítsenek az áldozatokon: a titkos menedékházak, kríziskezelő ambulanciák, telefonvonalak továbbra is élnek.

Kunhalmi Ágnes, az MSZP képviselője azt kérdezte Orbán Viktortól, mikor lesz intézkedés. 

Az önkormányzatok nagy terhet viselnek, náluk állnak sorban azok is, akik elvesztették a munkájukat. Egy kisebb önkormányzat pár százezer forintos kiadástól is fejre áll. 

Újra fogjuk szabni a 2020-as költségvetést, ennek pedig részei az önkormányzatok is, válaszolta Orbán Viktor.

Kunhalmi bízik abban, hogy ez nem elvonást jelent majd az önkormányzatokra nézve.

Orbán biztos abban, hogy olyan utcába nem akarnak befordulni, melynek végén a segélyalapú gazdaság, külföldi hitelfelvétel, az IMF vagy a hitelező bankok spekulánsai állnak egy tekintélyes magyar ember vezetésével.

Dúró Dóra felszólalásában azt mondta, a Mi Hazánk támogatta a koronavírus-törvény elfogadását, de nem Orbán Viktor személyének szólt a döntés.

A képviselő az idősekről kérdezte a miniszterelnököt: gondolnak-e az idősek lelkiállapotára is? Ezután azt kérte, legyen ingyenes az időseknek a telefonálás, hogy ha már nem találkozhatnak családtagjaikkal, akkor legalább ingyen telefonálhassanak velük.

Orbán Viktor erre azt felelte, amikor 2010-ben kormányra kerültek, egy telekommunikációs cég sem volt magyar tulajdonban, őket nem kötelezhetik arra, hogy tegyék ingyenessé az időseknek a telefonálást.

Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője azt kérdezte Szijjártó Péter külügyminisztertől, hogyan hozzák haza a külföldön rekedt magyarokat, eddig hány magyart hoztak haza, és még hány ember kell hazaszállítani.

Szijjártó elmondta, hogy mindenkit hazahoznak. Eddig összesen 5583 magyart hoztak haza, és jelenleg 2026 ember hazatérését szervezik. A legnagyobb magyar csoport – 447 fő – Észak-Amerikában tartózkodik. Őket öt városból két repülőgéppel szállítják haza kedden és szerdán. A karibi térségben pedig több mint 200-an várnak a segítségre, mondta a külügyminiszter.

Elmondta, hogy ebben a munkában nem számíthattak az Európai Unióra. 

A jobbikos Lukács László György az egészségügyről kérdezte a miniszterelnököt.

• A képviselő szerint a lélegeztetőgépek április végén már teljesen használatban lesznek. Mikorra várják a járvány csúcsát? Meddig kell otthon maradniuk az embereknek?
• Számol-e a kormány azzal, hogy magyar egészségügyi dolgozók halnak meg?
• Adnak-e béremelést ad az egészségügyi dolgozóknak?

Orbán Viktor minderre azt felelte, nem tud megnyugtató választ adni arról, mikor fog tetőzni a vírus. Klinikai járványfigyelő, matematikai modellekkel foglalkozó, járványügyi hatósági csoport figyeli a helyzetet, „óriási a bizonytalanság” ebben a kérdésben is. 

Egyelőre a terjedést igyekeznek lassítani, így lesz kisebb nyomás az egészségügyön, és akkor is elbírja majd a nyomást, amikor tömegessé válik a fertőzés.

Az orvosok megbetegedésével számolni kell. Akik meg fognak betegedni, azok helyére a rezidenseket állítják majd be. A béremelésre Orbán azt felelte, a grandiózus gazdasági csomagból majd áprilisban minden kiderül.

A maszkok szükségességéről Orbán azt mondta,

Így reagált arra, hogy vannak olyan környező országok – például Szlovákia –, ahol már kötelezően előírták a maszk viselését.  

Szabó Tímea és Tordai Bence a Párbeszédtől azt mondta, a kormány igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy ők mindent rendben tesznek, de a járvány egyszerre érte el a környező országokat, és például Szlovákiában, Csehországban a kieső munkabérek 70-80 százalékát pótolja az állam. Tordai feltette a kérdést, hogy a magyar kormány vállalja-e ugyanezt az országban. A képviselő szerint április közepe már késő lesz.

Orbán Viktor erre megismételte, hogy dolgoznak az ország valaha volt legnagyobb gazdaságélénkítő tervén, komoly költségekről van szó.

Minden teljesítmény nélkül szabad-e adni minden embernek 50-100 ezer forintot, biztosan jó ötlet-e ez? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. 

Tordai válaszában azt mondta: „nonszensz”, hogy a gazdasági válságban mindenkinek lesz munkája, és milyen teljesítményt nyújtana az az ember, aki elveszíti a munkáját?

Orbán válaszában azt mondta, nem azonnal, de mindenkinek lesz munkája.

Keresztes László az LMP frakcióvezetője a következőket kérdezte a miniszterelnöktől:

• Az önkormányzatok miért nem kapták meg a védekezéshez szükséges forrásokat, és miért nem jutnak alapvető információkat? 
• Miért nem tudhatják meg, hogy az adott településen hány fertőzött van, és hány beteget ápolnak?

Orbán Viktor belátja hogy „lehetnek döccenők”, de azért hozták létre a Védelmi Bizottságot, hogy ezeknek a településeknek a vezetői ott legyenek, ahol a fontos dolgok történnek.

Keresztes szerint a helyzet azonban nem így néz ki. A polgármesterek ugyanis ennek ellenére sem kapnak információt arról, hogy hány fertőzött és hány beteg van a településükön, így felelősségteljes döntéseket sem tudnak hozni. 

Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy igyekezni fog, hogy a bizottságok szélesebb körben tájékoztassák a polgármestereket.

A DK-s Arató Gergely azt mondta, bárcsak úgy lenne, hogy minden védőfelszerelés megvan, hiszen orvosok és ápolók kerültek karanténba, fertőződtek meg, emberek várják napokig a tesztelést. Meddig tart még a bizalom? – tette fel a kérdést. Arató szerint azok a valódi hősök, akik haditerv, fegyver, ellátmány nélkül mennek harcba.

Orbán Viktor erre úgy felelt, hét laboratóriumban végeznek teszteket az országban a WHO ajánlása szerint.

• 13 301 tesztet végeztek el ma reggelig.
• Az első fertőzött esettől számítva 7. nap meghozták a veszélyhelyzetet, 13. nap iskolákat, szórakozóhelyeket bezárták,  7. nap rendezvényeket betiltottak, 13. nap határt lezártak.

Higgyék el, nincs miért szégyenkeznünk

– mondta, majd hozzátette, a veszélyhelyzet során hozott intézkedések mindegyike addig tart, amíg a veszélyhelyzet tart, az intézkedések nem jelentenek veszélyt a demokráciára.

A parlament mai döntése értelmében, a kormány a veszélyhelyzet elrendelésének és annak megszüntetésének jogát visszaadta a parlamentnek, mondta Orbán Viktor.

Amikor a parlament úgy dönt, hogy a veszélyhelyzet véget ért, akkor véget ért.

A miniszterelnök hozzátette, hogy eddig 225 milliárd forintot költöttek védekezésre és megelőzésre.

Április 6-án vagy 7-én fogjuk bemutatni Magyarország történetének legnagyobb, legátfogóbb gazdaságélénkítést tartalmazó akciótervét - válaszolta a gazdaságot érintő azonnali kérdésekre.

A szavazás után Orbán Viktor miniszterelnök röviden reagált. Azt mondta:

Magyarországon nem történt semmilyen alkotmánymódosítás. Ellenben van vészhelyzet.

Majd felsorolta a regisztrált esetek és halottak számát.

A veszélyhelyzet végén minden jogkört hiánytalanul fogunk visszaadni

– felelte a jobbikos Jakab Péter felszólalására, miszerint az a legerősebb vírus: amikor korlátlan ideig akar élősködni a magyarokon.

137 igen, 53 nem aránnyal, tartózkodás nélkül az Országgyűlés hétfőn megszavazta a koronavírus-törvényt.

A kormány  ahhoz kért  – és kapott –  felhatalmazást  határozatlan időre, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a védekezés érdekében rendeletekkel irányíthassa az országot, egyes törvények alkalmazását felfüggessze, törvényi rendelkezésektől eltérjen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.

 A törvényjavaslat legfontosabb pontjai:

• A kormány a veszélyhelyzetben „a veszélyhelyzetben – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl – az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat”.
• Az Alkotmánybíróság a veszélyhelyzet során folyamatosan működik, „a tanács ülése a veszélyhelyzet megszűnéséig az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is megtartható”.
• „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak”.
• „A veszélyhelyzet megszűnését követő napig országos és helyi népszavazás nem kezdeményezhető, a már kitűzött országos és helyi népszavazások elmaradnak”.

A  koronavírus-törvény  körüli politikai játszmáról többször is írtunk, főként miután az ellenzék  nem járult hozzá , hogy négyötöddel házszabálytól való eltéréssel napirendre kerüljön az Orbán Viktornak történelmi felhatalmazást adó koronavírus-törvény. A kormányoldal nemzetárulással és az ország járvány elleni védekezésének veszélyeztetésével vádolta az Orbánnak nemet mondó ellenzékieket, sőt azt  kommunikálta  a kormány, hogy vizsgálnak mindenféle jogi lehetőséget, hogy ne kelljen újra kiadni a lejáró rendeleteket anélkül, hogy a parlament erre rábólintott volna, mert akkor joggal diktatúrázhatna az ellenzék.

Völner Pál nem örült, hogy ma sem közeledtek az álláspontok egymás irányába. Pedig az igazságügyi államtitkár szerint a törvényjavaslatban is szerepel, hogy a kormány jelentést tesz a parlamentnek a rendeletekről. 

Mint mondta, az egész intézkedéssorozat a védekezés fokozására irányul. Már csak azért is, mert a jelenlegi járványügyi helyzetben senki nem meri kijelenteni, hogy ennek a helyzetnek 60, 90 vagy 120 nap múlva vége lesz. Ehhez kell igazítani a jogalkotást. 

A politikai előnyökről annyit mondott, hogy ezt a járványügyi helyzetet nem ők okozták, viszont nekik kell megoldaniuk, melyhez csatlakozhatna az ellenzék is.

A rendeletalkotási jogról elmondta, hogy a törvénytervezetbe belefoglalták az arányosság kérdését is. Végezetül arra kérte az ellenzéket, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Önök gerjesztettek egy nemzetközi hecckampányt – reagált a KDNP-s Nacsa Lőrinc a jobbikos felszólalóra, majd felemlegette, hogy a Jobbik egyszer sem osztott meg olyan posztot a Facebookon, amivel azzal hívták volna fel a szavazóik figyelmét arra, hogy maradjanak otthon. 

A mi életünkben még nem volt világjárvány, azért kell törvényt módosítani, hogy a kormány ezt kezelni tudja – tette hozzá Nacsa.

„Ez a törvény jó, kellő erőt ad a kormánynak, és szégyenletes, amikor diktatúrát kiáltanak. A magyar emberek elsöprő többsége is támogatja ezt a törvényt”, hatékonyságra és gyorsaságra van szükség most, mondta a KDNP-s politikus.

Varga-Damm Andrea először megköszönte azoknak a hétköznapi hősöknek a munkáját, akikre ebben az időszakban különösen nagy teher nehezedik. 

A Jobbik képviselője szerint a kormány a bénaságáról szeretné elterelni a figyelmet, ezért kell új törvényt hozni. Nem óhajtják az emberek egzisztenciális problémáit megoldani. Felszólította a kormánypártokat, hogy hagyják abba az emberek gerjesztését, és alkalmazzák a hatályban lévő törvényeket.

 A jobbikos Balczó Zoltán szerint a kormány „hatalmas médiamanipulációt gerjeszt”. 

A politikus hozzátette, a kormány ragaszkodik a korlátlan időtartamhoz, de bízik abban, hogy elgondolkodnak ezen a következő egy órában, mielőtt szavaznak a törvényjavaslatról. 

Teremtsük meg  a kormány számára az ideális feltételeket a veszélyhelyzetet kezelésére, mondta a KDNP-s Hargitai János.

Kullogunk a vírus után, az orvostudomány nem felkészült a vírus kezelésére, ezért ez nagy veszélyt jelent számunkra

– mondta, majd hozzátette, ilyenkor az ellenzéknek azon kellene gondolkodnia, hogy beáll a kormány mögé.

Hargitai János, a KDNP képviselője felszólal a mai ülésen

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Az ellenzék csak az arcát akarja megmutatni Hargitai szerint, akár 60 nap, akár 90 nap múlva, de most szerinte most nem ez a fontos.

Háború van. Az ellenséget igazán nem is látjuk. Itt egy gyilkos vírussal háborúzunk

– folytatta Hargitai. 

A KDNP-s politikus szerint hiába mondja az ellenzék, hogy az elmúlt egy hétben is meg tudta oldani a kormány a törvény nélkül a helyzetet. Hargitai szerint lényeges különbség van: a kormány kért az elmúlt hétben, nem pedig rendelkezett.

Végezetül azt mondta, egy óra múlva úgyis megszavazzák a törvényt, ha úgy adódik, akkor az ellenzék nélkül is.

Bencsik János független képviselő szerint Magyarországon nem most és nem ettől a kormányjavaslattól lesz diktatúra, hiszen a kormány így is kétharmados többségben van az Országgyűlésben.

Múlt héten figyelte Orbán Viktor arcát, és azt látta, hogy teljesen a komfortzónájában volt, azért, mert minden az ő forgatókönyve szerint zajlik. Orbán Viktor fél kézzel küzd a vírus ellen, fél kézzel pedig az ellenzék ellen. Arra kéri az ellenzékieket, hogy ne vegyenek részt ebben a szavazásban.

Pillanatokra, egy-két napra úgy tűnt, van együttműködés a kormány részéről, mondta Keresztes László Lóránt.

Csak szavak szintjén tette le a kormány a politikai csatározást, de „kifejezetten gyűlöletkeltő” hangnembe mentek át, tette hozzá az LMP-s frakcióvezető. Ugyanakkor hozzátette, az ellenzék részéről is volt hasonló, például amikor diktatúrát kiáltottak. 

Szerinte nem szabad egyik félnek sem megengednie a sárdobálást a másik felé, ebben a helyzetben nem lehet megengedni.

Végül Keresztes is hozzátette, a kormány támogassa a határidő beleírását a törvényjavaslatba, és akkor az ellenzék is megszavazza majd azt.

Balla György, a Fidesz képviselője abban reménykedett, hogy meg tudja majd győzni az ellenzéki képviselőket, de ez a reménye a napirend előtti hozzászólások alatt elszállt.

Fölfordult a gyomrom! Többször, de különösen akkor, amikor Vadai Ágnes – aki vastagon részt vett a 2008-as válságkezelésben – hihetetlen arroganciával követeli az egészségügyi dolgozók fizetésének megduplázását, miközben ők egyhavi fizetést vettek el annak idején ezektől a dolgozóktól

– mondta Balla György

Balla György felszólalása a mai ülésen

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

A kormány veszélyhelyzetet hirdetett. Az alkotmány pedig szerinte világosan rendelkezik: a veszélyhelyzetben elfogadott rendeletek a parlament jóváhagyása nélkül csak 15 napig élnek, ezért a parlamentnek döntést kell hoznia.

Balla szerint , ha „valaki a törvényt veszi a kezébe, és nem a 444.hu-t, akkor rögtön kiderül, hogy a törvényjavaslat csak a koronavírus-helyzet megoldására vonatkozik, nincs szó általános felhatalmazásról. Három dolog teljesen egyértelmű, szükséges mértékben, arányosan csak a járvánnyal kapcsolatban.”

Kitért az úgynevezett „szájzártörvényre” is, mellyel szerinte a rémhírterjesztésnek és a pánikkeltésnek szabnának gátat. Balla szerint amikor ezt a javaslatot kifogásolják, akkor az ellenzéki sajtót és a bíróságokat bírálják. Hozzátette, hogy nem érti, miért kifogásolják ezt a javaslatot.

A jobbikos Lukács László György továbbra is azt kéri, legyen a törvényben határidő: 60, 90, 120 napra kapjon a kormány felhatalmazást.

Mi azt kértük, a kormány ezt a helyzetet ne a saját hatalmának kiépítésére, de a járvány elleni harcra használja. 

Lukács szerint a kormány több hazugságot mondott el, például hogy az ellenzék sosem mondta korábban, hogy határidőt akarnának, de a politikus szerint már március 13-án és 18-án is elhangzott a tárgyalásokon.

167 igennel, 2 nemmel és 3 tartózkodással megszavazta az Országgyűlés a házszabálytól való eltérést, miszerint a veszélyhelyzet ideje alatt csak olyan törvényjavaslatokról tárgyalhatnak a képviselők, amik a koronavírushoz köthetők.

Így másféle törvényjavaslatot a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet az Országgyűlés elé terjeszteni, a beadott önálló képviselői javaslatokkal csak a veszélyhelyzet lejárta után foglalkozik majd a parlament. 

Ez pedig azt is jelenti, hogy a már benyújtott törvényjavaslatok tárgyalását is szüneteltetik a veszélyhelyzet idejére.

Tállai András államtitkár szerint a járvány el fog húzódni, a kormány rendeleteit pedig két részre lehet osztani:

• amiket eddig meghozott,
• és amiket meg fog hozni.

Majd felsorolta, milyen intézkedéseket hozott eddig a kormány.

De mi lesz ezután? – tette fel a kérdést, majd emlékeztetett, hogy Orbán Viktor leült egyeztetni a kormánytagokkal erről. A lényeg, hogy a költségvetést alá kell rendelni a járvány elleni harcnak.

Bánki Erik, a Fidesz országgyűlési képviselője lényegében ismertette a kormány eddigi legfontosabb intézkedéseit.

Elmondta, hogy a kormány azon dolgozik, hogy megfelelő mennyiségben tudja biztosítani a lakosság számára a védekezéshez szükséges eszközöket. Ezek hazai előállítása mellett több száz tonnányi rakomány érkezett és érkezik Kínából.

Ezeknek az intézkedéseknek köszönhető, hogy a környező országokhoz képest is „a legalacsonyabb növekedést tapasztalható a járvány növekedése terén”.

Fontos siker volt az elmúlt hetekben, hogy folyamatosan jönnek a gépek keletről, így például már 7 millió sebészeti maszk és 200 ezer védőruha érkezett Magyarországra.

Rétvári szerint a kormány minden rendeletet nagyon gyorsan meghozott, szerinte gyorsabban, mint a környező európai országokban.

Soltész Miklós a KDNP képviselője szerint az ország egységesen támogatja a koronavírus-törvényt. Hozzátette, hogy a KDNP kifejezetten támogatja a kormány gazdasági intézkedéseit, sok más mellett a kilakoltatásoknak, a lefoglalásoknak, a fennálló adótartozások felfüggesztését, a gyes, gyed és gyet létjogosultságának meghosszabbítását.

Köszönetet mondott a közszolgálat szereplőinek, azoknak, akik fenntartják az életet. Valamint köszönetet mondott a humanitárius segítségnyújtásért is. 

Amelyik ellenzéki párt ezt a törvényt nem támogatja, az összes eddigi intézkedésre egy darab nagy nemet mond – reagált Orbán Balázs az ellenzéki felszólalásokra.

A miniszterhelyettes azt is mondta, a feltétel nélküli, mindenkinek járó alapbér ötlete az nem támogatható.

„Mi mindent megteszünk ezen az oldalon azért, hogy kiérdemeljük az önökre szavazók támogatását is” – szólt az összes ellenzéki párthoz Orbán Balázs.

Z. Kárpát Dániel legelőször köszönetet mondott a frontvonalban harcoló egészségügyi dolgozóknak.  

A Jobbik képviselője teljesen egyetért abban Dömötör Csaba államtitkárral, hogy az emberélet az első.

Miért állítanak fel sorrendet, amikor több olyan probléma is van, melyet párhuzamosan kéne kezelni? 

Javaslata szerint célszerű lenne átcsoportosítani; a munkahelyvédelmi alapokat feltőkésíteni és a nemzetközi térből várható forrásokat is ide becsoportosítani.