Szétverte a természetvédelmet, majd megpróbál bezöldülni

• Orbán Viktor 2010-től leépítette az állami természetvédelmet, mert az iparosítás akadályát látta benne.
• Bár ezen a területen is fontosak a civilek, rendszerszinten az állam tudná megvédeni a természetet a politikai és gazdasági lobbitól.
• Míg tíz éve még önálló Környezetvédelmi Minisztérium foglalkozott a területtel, ma már állami erdészetek vágják ki a legértékesebb erdeinket
• A természetvédelem legfontosabb intézményeit, a Nemzeti Parkokat teljesen bekebelezte a politika; a kormány akácos szabadságharca idején kicenzúrázták az egyik park közleményéből a gyalogakác kifejezést

2020-ban látványos fordulatot vett a magyar kormány zöldpolitikája. Míg 2019-ben a Fidesz és csatolt részei leginkább a klímaszkeptikus és klímaváltozást tagadó/bagatellizáló megszólalásokkal tűntek ki a témában, az EP-választás, majd különösen az önkormányzati választást követően érzékelni lehetett, hogy változni fog a kormánypártok hozzáállása.

Az idei évtől a korábbi, klímapolitikai kettős beszéd helyett egységesedett a kommunikáció, Orbán Viktor az évindító sajtótájékoztatóján majd az évértékelőjén is arról beszélt, mennyire fontos a klíma és a természet megvédése. A kormányfői bezöldülés csúcspontjaként 8 pontos akciótervet hirdetett, kormánya pedig a korábbiakhoz képest lényegesen aktívabban kommunikál a témáról; Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő lett, aki rendszeresen beszámol a kormány zöldnek szánt intézkedéseiről.

Zöld politikával foglalkozó civilek, valamint a témával államigazgatási szinten foglalkozó korábbi és jelenleg is aktív szereplők szerint a Fidesz bezöldülése leginkább csak marketing: a Fidesz - Orbán vezetésével - az elmúlt tíz évben leépítette a természetvédelmet, korábbi munkatársai szerint elsősorban amiatt, mert a miniszterelnök az iparosítás akadályát látta benne. A területen dolgozók azt is mondják, hogy hiába az év eleji klímafordulat, az elmúlt hónapokban sem történt lényegi elmozdulás; a politikai és gazdasági érdekek továbbra is fontosabbak a környezetvédelemnél.

Orbán 8 pontja

Orbán év eleji akcióterve több szereplő szerint váratlanul érte az államigazgatást; az ITM-től a Nemzeti Parkokig ki lett adva mindenkinek, hogy keressen olyan projekteket, amelyeket már eddig elért zöld eredményként ki lehet tenni az ablakba vagy lehet bármi klímavédelmi konzekvenciája.

Ennek eredménye lett, hogy a klíma- és természetvédelemhez csak nagyon lazán kapcsolódó elemek is bekerültek az akciótervbe. Miközben a Mátrai Erőmű környezetbaráttá alakítása konkrét és komoly relevanciával bír a hazai károsanyag-kibocsátás szempontjából, ugyanez már nem mondható el a zöld busz programról, amely szerint 2022-től csak elektromos buszok állhatnak majd forgalomba. A körülbelül 7000 magyarországi busz (ebben nincsenek benne a turistabuszok) a károsanyag-kibocsátás nagyjából 0,03 százalékát teszi ki, mint ahogy az sem nevezhető túlságosan ambíciózusnak, hogy 10 éven belül minden második busz lesz környezetbarát a nagyvárosokban.

Bár minden emberi cselekedetnek van köze a klímához, a szemét összeszedésének egy 100-as skálán nagyjából 0,01 egységnyi köze van a környezetvédelemhez

- fogalmazott egy államigazgatásban dolgozó forrásunk, aki szerint hiba volt bevenni az akciótervbe az illegális szemétlerakók felszámolását. Az országban nagyjából 25 ezer illegális szemétlerakó található, ebből 3-400 helyszínt tesznek ki a nagyobbak, amelyeknek a felszámolása egyenként százmilliós tétel. Ha ebből néhány nagyobbat fel is számol a kormány 2022-ig, magas labda az ellenzéknek, hogy odamennek és megmutatják a többit.

Beszélgetőpartnereink szerint bár vannak értékelhető elemei is a kormány akciótervének, az alapvető probléma vele, hogy pontosan megmutatja, hogy néz ki a környezetvédelem az államigazgatásban: atomizált, szétszalámizott, egységes koncepció helyett ötletszerűséget mutat.

Példátlan lefejezés

Miközben Orbán most azt kommunikálja, hogy fontos a környezet- és természetvédelem, kormányai gyakorlatilag lenullázták és eljelentéktelenítették ezeket a területeket. 2010-ben, a szocialista kormány idején 450 ember dolgozott a Környezetvédelmi Minisztériumban, Orbán megszüntette a tárcát, Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 2014-ben már alig több mint száz emberrel dolgozhatott.

A természetvédelem kormányzaton belüli megítélését jelzi, hogy önálló tárca helyett besorolták az Agrárminisztérium alá. “A természet egy globális nagy egység, ehhez képest a mezőgazdaság egy szektor. Mit keres ez a terület az Agrártárcán belül?” - tette fel a kérdést egy kormánypárti forrásunk.

Az állami természetvédelem lejtmenete a 2018 őszi bürokráciacsökkentéssel is folytatódott; az államigazgatás maradék környezetvédelemmel foglalkozó részének 80 százalékát menesztették, miközben Rogán Antal propagandaminisztériumának létszáma még nőtt is.

Miközben az agrártárcánál átlagosan 30 százalékos leépítés volt, a két természetvédelemmel foglalkozó helyettes államtitkárságon az emberek 45 százalékát küldték el, ami után többen még maguktól is távoztak, így nagyjából megfeleződtek a létszámok.

Ennek olyan praktikus következménye lett, hogy elfogytak az államtitkárságon a növényvilág védelméhez vagy az erdészeti ügyekhez értő szakemberek. Pedig szükség lenne a természetvédelmi ágazat érdekérvényesítő erejére, hiszen jelenleg például éppen azért van alkotmánybíróság előtt az új erdőtörvény, mert az alapvető jogok biztosa utólagos normakontroll kért, szerinte ugyanis számos helyen kigyomlálták a jogszabályból a természetvédelmi előírásokat. Ilyen például, hogy a korábbi törvény tiltotta a vegetációs időszakban a fakitermelést, mert ilyenkor madarak fészkelnek a fákon és sérülékenyebb a talaj, az új erdőtörvény viszont ezt már lehetővé teszi.

Győzött a vadászlobbi

A természetvédelemmel foglalkozó szakemberek száma 2010 óta lényegesen megcsappant Magyarországon. A minisztérium felszámolása után szerencsésnek mondhatták magukat azok, akik az államigazgatáson kívül el tudtak helyezkedni a szakmájukban, sokan külföldre mentek vagy egyszerűen pályát váltottak.

Jellemző történet Rodics Kataliné, aki ma a Greenpeace regionális kampányfelelőse. Rodics 1987 óta dolgozott a Környezetvédelmi Minisztériumban, minden kormány alatt végezhette a feladatát, pedig érzékeny terület volt az övé. Biodiverzitásért és génmegőrzésért felelt, többek között ő felügyelte a washingtoni egyezmény betartatását, amelynek keretében többek között engedélykötelesek a vadászati trófeák is; ha valaki külföldön olyan védett állatot ejtett el, amelyet az egyezmény alapján nem lehetett volna, akkor nem engedte, hogy behozzák az országba. Egy olyan vádaszat, ahol illegális trófeát ejtenek, akár 10-15 millió forintba is kerülhet, azzal, hogy Rodics sok trófeát nem engedett be, befolyásos ellenségeket szerzett.

Akárhányszor miniszterváltás volt, a tárcavezető mindig megkapta a levelet, hogy váltsanak le. Védelmet jelentett, amíg volt Környezetvédelmi Minisztérium, hiszen

tudták, hogy a hazai és a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően jártam el. 2010 után viszont átkerültünk a földművelésügyi tárcához. A teljes környezetvédelmi gárda egy ellenérdekelt közegbe került

- mondta lapunknak Rodics, akit végül korabeli sajtóhírek szerint Semjén Zsolt lobbitevékenységének hatására helyezett át egy háttérintézményhez Fazekas Sándor, akkori agrárminiszter.

Magyarországon továbbra is lényegesen erősebb a vadászlobbi, mint a természetvédelmi szempontok. Nálunk rendezik 2021-ben a vadászati világkiállítást, miközben természetvédelmi szempontból az ország egyik legnagyobb problémája éppen a túlszaporodott vadállomány. A nagyragadozók hiányoznak, ezért mesterségesen szabályozzák a vadállományt, amit szándékosan olyan magas szinten tartanak, hogy megfelelő bevételt hozzon a vendégvadásztatás.

A fő problémát a tájidegen, nem őshonos, csak vadászati célból fenntartott vadfajok okozzák, mint például a muflon és a dámszarvas állomány. “Vannak olyan országrészek, ahol katasztrofális emiatt a helyzet: az Alföldön nem lehet erdőgazdálkodni, mert a dám vad-állomány mindent lelegel” - mondta egy nemzeti parknál dolgozó forrásunk.

Gálhidy László, a WWF erdőprogramjának vezetője szerint ma Magyarországon sokkal nehezebb természetvédelmi érdeket érvényesíteni, mint 2010 előtt. Korábban rendszeresen kaptak meghívást szakmai egyeztető fórumokra, az elmúlt időszakban viszont leginkább csak a sajtón keresztül tudnak hatást gyakorolni a folyamatokra. “A gazdasági érdekek nagyon sok mindent felülírnak, bár az utóbbi időben ez enyhült. Úgy tűnik, a klímaváltozás problémaköre eljutott a legfelső szintekre is” - mondta kérdésünkre Gálhidy.

Politikai és gazdasági érdekek

Hogy a politikai-gazdasági érdekek hogyan írják felül a természetvédelmi szempontokat, arra jó példa, mi történik 2010 óta a nemzeti parkoknál. Ezek az intézmények a legfontosabbak egy ország természetvédelmi rendszerében, hozzájuk tartozik az élővilág azon része, amit meg kell védeni, amit nem lehetne alávetni a gazdasági érdeknek.

Az első kétharmad óta tízből hét Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjét lecserélték, és természetvédelmi forrásaink szerint több esetben nem a releváns szakmai tapasztalat volt a döntő szempont. A területen dolgozók szerint a pályázatoknál sem ritka, hogy nem feltétlen a szakértelem győz, hanem egyéb érdekek szerint csatornázódnak a pénzek és feladatok.

A problémák minden elvesztegetett évben csak hatványozódnak, több faj (például a selyemkóró) kötelező irtását uniós jogszabály írja elő, mégis alig halad, pedig védett fajokat szorítanak ki, és fertőzik a környező egészséges területeket is.

A szakmai szempontok a természetvédelemnél alárendelőnek a politikai érdekeknek. Az állapotokat jól érzékelteti az eset, amikor az EU-ban vita volt arról, hogy az akác a veszélyt jelentő inváziós fajok listájára kerüljön-e. Ekkor a Fidesz beleállt abba, hogy el a kezekkel a magyar akáctól, és kiadták a nemzeti parkoknak, hogy nem ejthetik ki a szájukon az akác szót. Szakmai körökben közszájon forog, hogy amikor az egyik nemzeti park sajtóanyagában az szerepelt, hogy irtani fogják a gyalogakácot, azt a minisztériumi cenzorok kihúzták a közleményből, pedig a gyalogakác még csak nem is rokona az akácnak.

A nemzeti parkok irányítása az is jellemző eset, hogy két évvel ezelőtt összehívták az Agrárminisztériumba az összes alájuk tartozó intézmény (nemzeti parkok, meteorológiai szolgálat stb.) sajtósát és közölték velük, hogy van baráti és ellenséges sajtó, utóbbit pedig le kell pattintani úgy, hogy az érvek között pedig nem szerepelhet, hogy sajtóengedélyt kell kérniük. A cenzúra olyan abszurd helyzeteket eredményez időnként, hogy a nemzeti parkok az alapvető turisztikai információkat sem oszthatják meg az "ellenséges sajtóval". 

Volt olyan kormányközeli forrásunk, aki szerint mindezekkel együtt a környezetvédelem-vízügy-természetvédelem “szétverése” legkevésbé a nemzeti parkokat érintette. Szerinte ez annak köszönhető, hogy Garancsi István még régen beleszeretett a természetjárásba, ő érte el Orbánnál azt is, hogy több milliárd forintból felújítsák a turistaházakat.

Egy botrány hatására

Az állami természetvédelem legyengítése a korábban említett erdőtörvény mellett például abban is megmutatkozott, hogy 2019 tavaszán a bükki Tar-Kő közelében 1 hektáros területen gyakorlatilag tarvágást hajtott végre az Egererdő Zrt.

Annak, hogy egyáltalán ez megtörténhetett, az egyik oka, hogy évtizedek óta csúszik a nemzeti parkok övezeti beosztása. A zónákat még az 1996-os természetvédelmi törvény írja elő, azóta gyakorlatilag mulasztásos törvénysértés történik, amiért még mindig nem jelölték ki őket. A nemzeti parkok övezeti beosztása nemzetközi szabály, eszerint mindegyik parknak kellene, hogy legyen A, B, C zónája, amiből az “A” a természeti övezet, ahol semmilyen gazdálkodást nem lehet folytatni.

Magyarországon azért húzódik 25 éve az övezeti beosztás meghatározása és kihirdetése, mert a jelentős erdei területekkel rendelkező nemzeti parkoknál (Bükk, Duna-Dráva) blokkolják az állami erdőgazdaságok; utóbbiak minimálisra szeretnék berajzolni az “A” zónákat, “gyakorlatilag morzsákat ajánlottak fel”, a természetvédelmi szakemberek szerint ez viszont elfogadhatatlan.

A Tar-Kőnél történt vágás körül keletkezett botrány után úgy tűnik, változhat a helyzet. Nagy István agrárminiszter tavaly tavasszal berendelte az összes nemzeti park vezetőjét és az erdészeti igazgatókat, és közölte, hogy most már legyen végre vége a szembenállásnak. Elrendelte azt is, hogy meg kell csinálni a nemzeti parkok övezeti beosztását, azonban ennek lassan egy év elteltével sincs eredménye. A kormány a klímaváltozás megállítása érdekében a napokban azt is megígérte, hogy a jövőben kevesebb lesz a tarvágás. 

Meg kellene változtatni a gyakorlatot

Bár az orbáni zöld fordulat bejelentése óta még csak néhány hónap telt el, több forrásunk is arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunikáción kívül nem történt kézzel fogható változás az érintett területeken: ugyanúgy vágtak ki nemrég őshonos ligeterdőt Tiszaugon, mint ahogy a paksi új Duna-híd miatt is Natura 2000-es területen irtották ki az erdőt.

Egy kormánypárti beszélgetőpartnerünk szerint ha a kormány valóban csinálni akarna valamit klíma- és természetvédelem ügyében, az valamennyire átrendezné az eddigi gyakorlatot. Az új Duna-hídnál például nem lett volna szabad engedélyt adni Natura 2000-es területen történő fakivágásra, amitől még megépülhetne a híd. “Árterületen kívül kezdődnek a nagy földmunkák, a projekt pedig mondjuk nem 60, hanem 90 milliárd forintba kerülne, ennek örülnek a beruházók, a költségvetésből viszont mindenképpen több támogatást kellene” - példálózott.

Sokak szerint az eddigi gyakorlatoknak a megváltoztatásához kulcskérdés lenne, hogy legyen újra környezetvédelmi hatóság, amelyet 2010 után betettek a politikusok által vezetett kormányhivatalok alá. “Ha valóban klímaügyeket akarnak csinálni, az komoly egyéni érdeksérelmekkel járna, viszont ez csak akkor történne meg, ha Orbán azt látná, hogy csökken a népszerűség, mert a választók elégedetlenek a kormány klímaügyi tevékenységével, miközben ez felhúzza az ellenzéket” - fogalmazott fideszes beszélgetőpartnerünk.

Orbán kommunikációs csatája

Szakmabeliek szerint a hatékony klíma- és természetvédelemhez az önálló, erős jogosítványokon túl szükség lenne környezetvédelmi minisztériumra is.

Ahhoz, hogy államigazgatási szinten csináljon valamit Orbán és érvényesülhessen az akarata, szükség van struktúrára. Ha nincs struktúra, az azt jelenti, hogy nem is akarja valójában megoldani a kérdést, mint ahogy nincs önálló egészségügyi és oktatási tárca sem

- fogalmazott egy kormánypárti politikus, aki szerint a választókban is felmerülhet a kérdés, hogy valóban fontos-e a Fidesznek a klímaügy, ha a területnek még minisztere sincsen.

Fideszes beszélgetőpartnerünk szerint Orbán jelenleg elsősorban kommunikációs kérdésként tekint a környezetvédelemre. Szerinte a kormányfő úgy látja a helyzetet, hogy “Karácsony Gergely kiment a csatamezőre”, klímavészhelyzetet hirdetett, mire ő azt mondja, hogy elektromos buszok, a választók pedig majd azt fogják gondolni, hogy míg Karácsony csak beszél, a kormány cselekszik.

Forrásunk szerint, bár Orbán egyelőre kommunikációs szinten kezeli a klímaügyet, benne van a lehetőség, hogy a kihirdetett akciótervnél is aktívabban ráfordul a klímaügyekre. Mindez attól függ, hogy az ellenzék mennyire aktív ezen a téren és mennyire rezonálnak erre a szavazók.

(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)