Könnyű dolguk van a közéleti szélhámosoknak

Screen Shot 2020-06-10 at 13.33.37.png
2020.06.11. 13:28
Van, amikor a politika találja meg a közéleti szélhámost, de a leggyakrabban fordítva van: utóbbi kapaszkodik rá a politikára. Sokszor elég a tizenöt perc hírnév, máskor egyértelműen haszonszerzés vagy valamilyen remélt haszon áll a háttérben.

Néhány nap alatt összedőlt a magára mentősként hivatkozó Németh Athina sztorija a médiában – legalábbis a történet azon része, amiben magáról beszél. Németh a Facebook-oldalára április 15-én tette ki az első felhívást, amiben leírta, hogy ápolást vállal, másnap ugyanezt még egyszer megosztotta, április 22-én pedig közölte, hogy kilenc beteg ápolását teljesítette. A sikeres ápolásról szóló posztja után mindössze két nappal, április 24-én a Pesti Hírlap aznapi számában már arról beszélt, hogy a kilencből három beteg elhunyt. Újabb két nap múlva, április 26-án pedig már azt írta ki közösségi oldalára, hogy tíz betegből kilenc halt meg. A nő nyilatkozott a Klubrádiónak is, majd múlt vasárnap már egy MSZP által közzétett videóban válaszolt Korózs Lajos szocialista politikusnak, ezúttal is mentősként, mint mentőtiszt. Korózs a kormány által korábban elrendelt kórházkiürítések áldozatairól beszélt vele. A nőt úgy állította be a videóban az MSZP, mintha az Országos Mentőszolgálatnál dolgozna, a vágóképeken az OMSZ mentőkocsijai voltak. 

  • Kimászhatnak-e a slamasztikából a szocialisták?
  • Tényleg sok a szélhámos a magyar politika környékén?
  • Hogyan ellenőrizhetjük a hamisnak tűnő állításokat?

Csakhogy a videót azóta már eltávolította az MSZP, merthogy a megjelenés után Németh Athina hiteltelenné vált:

  • először az Országos Mentőszolgálat cáfolta, hogy Németh náluk dolgozna;
  • ezt a cáfolatot Korózs azzal védte ki, hogy a nő sosem állította, hogy az OMSZ-nél mentőzne, mert valójában egy magánmentős cégnél dolgozik. 
  • Korózs és Németh még az ATV-be is bement, ahol a nő azt állította, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek óta dolgozik a magánmentős cégnél. Ennek egyetlen szépséghibája van: akkoriban még nem voltak privát mentős társaságok Magyarországon.
  • És ha mindez még nem lenne elég: az a cég is cáfolta, hogy náluk dolgozna, amelyet Németh korábban megnevezett. Ezután pedig nem árulta el, hogyha ott nem, akkor mégis hol dolgozik. A történet vége: az Emmi rémhírterjesztés miatt feljelentést tett.

Mindennek azért van jelentősége, mert az MSZP a vasárnap közzétett videójában Németh Athinával akarta hitelesíteni a közvélemény felé azt, hogy milyen borzalmas következményei lettek a kórházkiürítéseknek. Mégiscsak más egy mentős szájából visszahallani ezeket és az ehhez hasonló történeteket, mint hallomásokból. Ráadásul egy olyan országban, ahol sokszor hivatalból is le vannak tiltva egyes intézmények munkatársai, hogy a sajtónak nyilatkozzanak, az MSZP-ben úgy érezhették, aranyhalat fogtak egy olyan mentőssel, aki arccal-névvel vállalja az általa elmondottakat.

Utóbbi lehetett volna egyébként az első jel, ami gyanúra adhatott volna okot (akár nekünk is, akik szintén beszámoltunk az MSZP-s videóról), ugyanis az OMSZ-ból alapesetben csak a szóvivő, Győrfi Pál nyilatkozhat. A párt lépése politikailag érthető, az eredmény ugyanakkor kontraproduktív: tolni akarták a nyilvánosságban a valóban botrányos kórházkiürítéseket mint témát, Németh Athinát pedig nem ellenőrizték, talán abban bízva, hogy ezt már a sajtó (Pesti Hírlap, Klubrádió) megtette. 

A történet leginkább annak a Svédországból hazamenekülő nőnek a sztorijára hasonlít, akit az erősen kormánypárti befolyás alatt működő közmédia mutatott be a 2018-as parlamenti választás előtti kampányban. A magyar származású, tehát Svédországban bevándorlónak számító nő azt állította, hogy azért kellett hazamenekülnie Svédországból, mert fél a bevándorlóktól, akik bűnöznek, és rettegésben tartják a svédeket.

Csakhogy a nőről az Index kiderítette, hogy korábban több bűncselekmény, köztük hétrendbeli rágalmazás és közbizalom elleni bűncselekmény miatt is elítélték: egyebek mellett pszichológusnak és hivatalos személynek is próbálta kiadni magát, és mindez értelemszerűen kérdéseket vetett fel a szavahihetőségével kapcsolatban. Nem tudni, hogy a közmédia hogyan talált rá az asszonyra, de a két történet hasonlít egymásra: a közmédiának kapóra jött, hogy van egy Svédországból hazatért magyar, aki a kormánypárt által erőltetett „migránsbűnözés” létezését visszaigazolja, akárcsak Németh Athina a kórházkiürítés okozta „rémtörténeteket”.

A két történet ráadásul azért is ártalmas, mert bármelyik politikai témáról is van szó, éppen az egészséges vitát öli meg: ha egy politikai szereplő szavahihetetlen emberrel akarja igazolni a nézőpontját, akkor azzal azt veszélyezteti, hogy az egyébként nem feltétlenül hiteltelen álláspontja is hiteltelenné válik. Más szóval: ha fontos témáról nem hozzáértők nyilatkoznak, azzal magát a témát herélik ki.    

Az MSZP nem először fut rá efféle aknára. 2013. október 18-án a Hvg.hu-ra felkerült az őszi bajai időközi önkormányzati választással összefüggésben egy videó, amiről a rendőrségi nyomozás később kiderítette, hogy hamisítvány. A videón egy közvetítő 200 ezer forintot ad át néhány helyi férfinak, és további pénzt és tűzifát ígér nekik, ha ők és családtagjaik is elmennek szavazni a bajai időközi választáson. 

A bajai videóügybe Gavra Gábor, a Hvg.hu akkori főszerkesztője (jelenleg az Atv.hu főszerkesztője) és Déri Balázs, az MSZP kommunikációs igazgatója belebukott. A lapnak Déri adta oda a videót, ami mindent alátámasztott (volna) arról, amit a Fideszről az ellenzék akkor feltételezett, nevezetesen azt, hogy képes elcsalni egy választást. A botrány kirobbanása után elkezdődött az egymásra mutogatás: a lap a „forrást”, Dérit hibáztatta (akit példátlan módon meg is neveztek), a szocialisták viszont az újságírókat, akikről nem feltételezték, hogy ellenőrzés nélkül teszik közzé az anyagot. Valószínűleg az történt, hogy az MSZP-t keresték meg a videó készítői, azok a szélhámosok, akik tudták, hogy egy ilyen videó sokat ér az ellenzéki pártnak, amely pedig belesétált a csapdába. Az értelmi szerző egyébként egy egykori DK-s politikus, K. Gusztáv, akiről később kiderült, rács mögött is volt.

K. Gusztáv
K. Gusztáv
Fotó: ATV

A közéleti szélhámosok felbukkanására és kavarására leginkább olyan helyzetekben lehet számítani, amikor tétje lehet annak, ha egy témát napirenden tudnak tartani.

Ez lehet egy felfokozott hangulatot teremtő krízis (amilyen a koronavírus okozta válsághelyzet) vagy a választási kampány. Nem véletlen, hogy a 2018-as választási kampányban bukkant fel a „csengeri milliárdosnő”, akinek a ténykedésre  Kósa Lajosra és a Fideszre nézve volt rendkívül kínos. Egy 2018. március 13-án, tehát a kampány hajrájában az akkor még Simicska Lajos tulajdonában álló és kormányellenes Magyar Nemzetben megjelent cikk szerint Kósa Lajost még Debrecen polgármestereként valaki felhatalmazta, hogy 43 milliárd eurós (1300 milliárd forintos) vagyona felett rendelkezzen, és azon államkötvényeket vásároljon. Ez így első hallásra igazi bomba sztori volt egy olyan időszakban, amikor mindenki arra számított, hogy az Orbán Viktorral háborúban álló Simicska Lajos „atombombát” dob le. Ha hihetetlennek is tűnt, nem volt alaptalan: a lap által közölt, közjegyző által hitelesített papírokon ugyanis tényleg az szerepelt, hogy az 1300 milliárd forintból 800 milliót Kósa Lajos anyukájának kell „ajándékozni”.

Aztán kiderült egy még bizarrabb részlet: Kósa Lajosra a csengeri Szabó Gáborné Matkó Mária bízta rá állítólagos eurómilliárdjait. A pénzt állítólag a vagyont Németországban felhalmozó édesapjától örökölte. A nő erre az örökségre hivatkozva már több tízmillió forintot kért el más palimadaraktól. Emiatt nyomozás is indult ellene. Kósa a kezdetektől azt mondta, hogy a sztori hazugság, ő sosem kezelt pénzt, nem kapott semennyit, bár a közjegyzői papírok létezését nem tagadta. Miután kiderült számára, hogy a nő csaló, feljelentést helyezett kilátásba. De a sztori hömpölygött tovább, miután kiderült, hogy Kósa korábbi ügyvédje, Fiák István és a Kósa vezette korcsolyaszövetség ügyvezető igazgatója is tulajdonos a csengeri nő egyik cégében. Végül ország-világ előtt egyértelművé vált, hogy Kósát egy ismert módszerrel, örökséges csalással akarhatták átverni, amivel rengeteg pénzt lehet leakasztani naiv emberekről. 2018 áprilisában aztán Svájcban elfogták Szabó Gáborné Matkó Máriát.

Szabó Gáborné Matkó Mária
Szabó Gáborné Matkó Mária
Fotó: Csenger város facebook oldala

A „csengeri milliárdos” története csak annyiban hasonlít az álmentős és a svéd nő sztorijához, hogy a Magyar Nemzet ugyanúgy ráharapott a szenzációs sztorira, mint a Hvg.hu a bajai videóra, de a korrekt feldolgozás helyett (miszerint annyi történt, hogy Kósát egyszerűen át akarták verni) úgy tálalták a témát, mintha Kósa százmilliókat kapott volna, ezzel pedig igazolni lehetett volna azt az állítást, miszerint a fideszes politikus korrupt. Más kérdés, hogy Kósára az is rossz fényt vet, hogy egy ilyen egyszerű és átlátszó csalásnak majdnem bedőlt, nem beszélve arról, hogy közvetlen környezetének látványos vagyonosodása voltaképpen visszaigazolja a róla kialakult negatív képet.

Megesik, hogy nem a szélhámos tör utat magának a médiában vagy a politikában, hanem egyes politikai szereplők követnek el színtiszta szélhámosságot.

Ez történt 2016-ban, amikor a kormánypárt propagandalapjai szabályos vadászatot indítottak a Jobbik akkori elnöke, Vona Gábor ellen. A nyilvánvalóan alaptalan vád (Vona Gábor meleg) alátámasztására egy 2011-es, alaptalan pletykát, Terry Black előadóművész szavait használták fel. Olyannyira alaptalan volt az állítás, hogy Vona Gábor később sorra megnyerte az ügyben indított pereket. (Terry Black azóta elhunyt.) 

A közéleti szélhámost (akár a politika találja meg őt, akár ő a politikát) több dolog is motiválhatja. Van, aki csak tizenöt perc hírnévre és figyelemre vágyik, ezért mond nagyot, van, aki némi pénzt akar ezzel keresni. Bármi is a céljuk, azok, akik szélhámosokkal akarják igazolni az igazukat, csak rosszul járhatnak, mert ha a szélhámos lelepleződik, akkor a felkarolóját is magával rántja.  

(Borítókép: képernyőkép / atv.hu)