Henrik, Roland, Örkény
13 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Megszavazta a parlament, hogy legyen vége a veszélyhelyzetnek

D  AS20200616020
2020.06.16. 12:19

Kedden megszavazta a parlament a veszélyhelyzet visszavonásáról és az átmeneti időszak szabályairól szóló két törvénytervezet.

Előbbit a jelen lévő képviselők összessége megszavazta, nem volt ellenszavazat vagy tartózkodás. Utóbbinál a kormánytöbbség leszavazta az összes ellenzéki módosítót, majd 135 igen, 54 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett szavazták meg.

Az előbbivel az Országgyűlés arra szólítja fel a kormányt, hogy a kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetet szüntesse meg. A másik szerint a veszélyhelyzet visszavonásával hatályát veszti a felhatalmazási törvénynek is gúnyolt, rendkívüli jogrendet hozó koronavírus-törvény is. Ugyanakkor az úgynevezett átmeneti szabályok között a kormány egy új, félig rendkívüli jogrendet is megteremtett: ez az úgynevezett egészségügyi válsághelyzet.

A kormány május végén megtárgyalta, aztán be is nyújtotta a parlamentnek az erről szóló törvénytervezetet (a visszavonás előre kiszivárgott gyakorlati részleteiről itt írtunk). 

Gulyás Gergely a keddi parlamenti szavazás után egy sajtótájékoztatón azt mondta, a kormány üdvözli az Országgyűlés döntését, amellyel felkérte a kormányt a rendkívüli jogrend megszüntetésére, azt kérik, mielőbb hirdessék ki a törvényt, hogy a kormány is hamar dönthessen, és így szerda éjfélkor véget érhessen a rendkívüli jogrend.

A veszélyhelyzetet március 11-én rendelte el a kormány, azok után, hogy az operatív törzs ezt javasolta a koronavírus-járvány miatt. A veszélyhelyzet kihirdetésekor a hivatalos adatok szerint még csak egyedi megbetegedések voltak, de a kormány szerint csoportos megbetegedések, vírusgócok kialakulásától lehetett tartani. 

Azok a döntések, amiket a kormány meghozott, bizonyos tekintetben példátlanok a rendszerváltás óta eltelt harminc év történetében

– mondta ekkor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az operatív törzs tájékoztatóján.

Arról, hogy mi az a kihirdetett veszélyhelyzet, és mire jó, itt írtunk részletesen.

Mi volt ez a veszélyhelyzet meg a különleges jogrend?

Ahogy korábban már megírtuk, fenti kérdés kapcsán ez a két, egymással ellentétes valóságértelmezés jelent meg a nyilvánosságban, azután, hogy az Országgyűlés március 30-án megszavazta a koronavírus-törvényt:

  1. Orbán Viktor kihasználja a járványt, és diktatúrát épít.
  2. Az ellenzék a vírusnak szurkol, miközben Orbán csak azért akar a szokásostól eltérő jogrendet, hogy a kormányzat hatékonyan és gyorsan küzdhessen a járvány ellen. 

A veszélyhelyzet idején a kormány lényegében bármilyen törvénytől eltérhetett, bármelyik törvény alkalmazását felfüggeszthette, ha meg tudta indokolni, hogy a járvány elleni védekezéshez és a károk enyhítéséhez szükség van rá. Erre mondta azt a teljes ellenzék és a kormánytól független civilek is, hogy Orbán eddig is visszaélt a hatalmával, miért pont most lenne ez másképp.

A történethez viszont azt is fontos tudni, hogy a kormányfő ezt a korlátlan hatalmat valójában már március 11-én, a veszélyhelyzet kihirdetésével megkapta, hiszen attól kezdve rendeletekkel tudott kormányozni a veszélyhelyzet végéig, márpedig a veszélyhelyzetnek akkor van vége, amikor a kormány úgy dönt: vége van. 

A koronavírus-törvény annyiban jelentett újdonságot, hogy míg alapesetben az ilyenkor kihirdetett rendeletek 15 nap elteltével automatikusan hatályukat vesztik, addig a március végén elfogadott törvény értelmében sem azok nem jártak le, sem a veszélyhelyzet. Ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy a koronavírus-törvénnyel még inkább nyomatékosítva lett, hogy akkor lesz vége a rendeleti kormányzásnak, ha Orbán Viktor úgy dönt. Még akkor is, ha formálisan a parlament vonja vissza a törvényt.

ORBÁN VIKTOR PEDIG KÉT HÓNAP UTÁN, A KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK LÁTVÁNYOS ENYHÍTÉSÉVEL NAGYJÁBÓL EGY IDŐBEN DÖNTÖTT ÚGY, HOGY KÉSZ VISSZAADNI EZT A SZUPERHATALMAT.

Nemzetközi felháborodás

A magyar kormánynak rendkívüli és időkorlát nélküli felhatalmazást adó koronavírus-törvény komoly nemzetközi felháborodást keltett. Tiltakoztak ellene az európai uniós országok vezetői, az Európai Néppártban emiatt újból felmerült a Fidesz kizárása, a törvénnyel sokat foglalkozott a nyugat-európai és az amerikai sajtó is.

A veszélyhelyzet ideje alatt a kormánypárti politikusok gyakran hivatkoztak arra, hogy a járvány elleni küzdelemmel és a gazdaságvédelemmel vannak elfoglalva, miközben a külföldi politikusoknak bezzeg van idejük arra, hogy egy magyar törvénnyel foglalkozzanak. Pedig, ahogyan azt ebben a cikkben összeszedtük, a fideszeseknek is jutott idejük arra, hogy a járványhoz nem kapcsolódó témákkal is foglalkozzanak.

Mi történik ezután?

Az operatív törzs és a kórházparancsnoki rendszer is fennmarad, hivatalosan is készülünk a járvány második hullámára. A kormány pedig az országos tisztifőorvos javaslatára – miniszteri előterjesztés után – egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, ha

  • nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet,
  • az emberek életét, testi épségét vagy az egészségügyi ellátást veszélyeztető körülmény következik be.

Gulyás Gergely még a törvénytervezet bejelentésekor arról beszélt, hogy az újabb jogszabály-módosítások nyomán a kormánynak rendkívül szerény jogkörei maradnak, de ezek indokoltak egy járványügyi készültség idején.

A Fidesz-kormány a veszélyhelyzet visszavonásától nem lesz gyengébb, hiszen továbbra is kétharmados többsége van a parlamentben.

Bár a különleges jogrend bebizonyította, hogy amivel vissza lehet élni, azzal vissza is élnek, mivel a rendeleti kormányzásnak vége, így Orbán Viktor most okkal mondhatja ellenzéki és külföldi kritikusainak egyaránt, hogy nem egy hatalomvágytól megrészegült autoriter vezető, ellenben jó válságkezelő. 

(Borítókép: veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló törvényjavaslat szavazásának eredménye a kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 16-án. A képviselők 192 igen szavazattal, egyhangúlag hagyták jóvá az indítványt. MTI/Kovács Tamás)