Marianna
5 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Hogyan volt erre idejük?

D MTZ20200502013
2020.05.11. 09:07
Két hónappal ezelőtt, március 11-én hirdetett rendkívüli veszélyhelyzetet a kormány. Azóta úgy darálják a koronavírushoz nem kapcsolódó témákat, mintha nem is egy világjárvány söpörne át éppen az országon, és mintha nem egy történelmi recesszió küszöbén állnánk. Színházak bezsákolása, közmunkások és kulturális közalkalmazottak megregulázása, a sportba öntött milliárdok, a holdudvarnak kiutalt ingatlanok, az állami átláthatóság csökkentése, ellenzéki vezetésű önkormányzatok forrásainak elvétele. És ez még nem minden.

A kormánynak rendkívüli és időkorlát nélküli felhatalmazást adó koronavírus-törvény komoly nemzetközi felháborodást keltett; közösen tiltakoztak európai uniós országok vezetői; az Európai Néppártban ismét felmerült, hogy ki kellene zárni a Fideszt; a törvénnyel intenzíven foglalkozott a nyugat-európai és az amerikai sajtó is.

A kritikákra válaszul a kormánytagok – elsősorban Szijjártó Péter külügyminiszter – rendszeresen azzal vágtak vissza, hogy egyrészt fake news, másrészt egy globális világjárvány közepén hogyan van arra idejük a külföldi politikusoknak, hogy egy magyar törvénnyel foglalkozzanak.

Most, amikor itt állunk egy olyan válsággal szemben, ahol szakemberek százezrei kutatják, hogy milyen kiút lehet; itt állunk egy olyan válsággal szemben, amiben Európában ezrek halnak meg naponta, úgy hogy hála istennek nincsen háború, és akkor vannak emberek, akik erre ráérnek. Nekem ez nem megy a fejembe, hogy ez hogy lehet. Hogy nekik egy nap 25 órából áll-e, vagy 28-ból, vagy 30-ból, vagy hogy csinálják

mondta a külügyminiszter a parlament külügyi bizottságában.

Bár a kormánypárti politikusok az elmúlt hetekben azt is előszeretettel ismételgették, hogy most nincs itt a pártpolitikai csatározások ideje, nekik pedig a járvány elleni küzdelem, valamint a gazdaság megvédése a legfontosabb, ahogy a kritikusaiknak, úgy a fideszeseknek is jutott idejük arra, hogy a járványhoz nem kapcsolódó témákkal is foglalkozzanak.

A teljesség igénye nélkül:

Kivettek színházakat Karácsonyék kezéből

Március végén minden szakmai egyeztetés nélkül, kivételes eljárásban módosították a kultúrtörvényt, amelynek értelmében: ha az állam és a főváros közösen tartja fenn a színházat, de a főváros nem száll be a finanszírozásba, akkor gyakorlatilag csak névleg marad fővárosi a színház, mert nemcsak az igazgató, de minden vezető munkáltatója személyesen Kásler Miklós lesz. Decemberben, a színháztörvény miatt kipattant tüntetések után még sokkal megengedőbben állt a kérdéshez a kormány.

Százmilliók stadionüzemeltetésre

Március végén állapodott meg az Emberi Erőforrások Minisztériuma (ahova az egészségügy is tartozik), illetve a Szombathelyi MÁV Haladás Sportegyesület, hogy az állam 300 millió forinttal támogatja a stadion üzemeltetését. A döntés ugyan még február közepén született, a támogatás folyósítását a járványhelyzet sem akasztotta meg.

A stadionüzemeltetésre kifizetett 300 millió azért is pikáns, mert a kormány később úgy döntött, hogy az ellenzéki vezetésű IX. kerületi közösségi ház felújítására megítélt 400 millió forintot inkább átcsoportosítja a járvány elleni védekezési alapba.

Ferencváros mellett a szintén ellenzéki vezetésű Józsefvárostól is elvon több mint 1,1 milliárd forintot a kormány; a kerület ezt a pénzt bölcsőde-, óvoda- és bérlakásfejlesztésre fordította volna, de most megy a járványvédelmi alapba. Eközben az Mfor.hu gyűjtése szerint a kormány a veszélyhelyzet kihirdetése óta beruházásokkal, fejlesztésekkel és pályázatokkal együtt közel 10 milliárd forintot költött sportra, az összeg naponta átlagosan 200 millió forinttal emelkedik.

Húszezer ember közalkalmazotti státusza

A veszélyhelyzet ideje alatt, a járvánnyal nem összefüggő témákban különösen ficánkoló Semjén Zsolt nyújtott be törvénymódosítást, amellyel megszüntetnék a kulturális szférában dolgozók közalkalmazotti státuszát. A kormány szerint aki jól dolgozik, annak nincs félnivalója; Kovács János Kossuth-díjas karmester viszont úgy látja, ez a törvény mindent tönkretesz.

Részvények és ingatlanok a holdudvarnak

Szintén Semjén miniszterelnök-helyettes nevéhez fűződik az a törvénymódosító javaslat, amellyel a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) tolnák meg egy jelentősebb vagyonnal. A Tihanyi Alapítványnak a Mol- és a Richter Gedeon Nyrt.-részvények 10 százalékos csomagjának tulajdonát (81,9 millió, illetve 18,6 millió darab részvényt), valamint a kollégium által használt két gellérthegyi, Somlói úti ingatlant adnák, cserébe a többek között Orbán- és Habony-közeli Tombor András által alapított alapítvány közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá válik.

Ha már a kormánypárti holdudvarnak kiutalt ingatlanok, ismételten Semjén Zsolthoz kötődik a javaslat, amelynek értelmében Schmidt Mária alapítványa két budai ingatlant is megkapna ingyen az államtól.

Kizárnának embereket a közmunkából

Egy április végi kormányzati javaslatcsomag azzal foglalkozik, hogy milyen feltételekkel juthatnak emberek közmunkához. Úgy tűnik, nagyon beakadt, hogy szabályozzák, kinek milyen lakókörnyezettel kell rendelkeznie, ha közmunkát akar kapni, mert bár az Alkotmánybíróság egy erről szóló passzust már megsemmisített korábban, most, a járvány idején ismét elővették.

Nemzetgazdasági érdekű lakópark

A kormány nemzetgazdasági érdekké nyilvánította egy budapesti lakópark építését. A területen az elmúlt években sok kormányzati megrendelést elnyerő Balázs Attila cégei dolgoznak. Balázs az Appennin Vagyonkezelő Holding Nyrt. egyik tulajdonosa, a vállalkozásban korábban tulajdonos volt Tiborcz István és Mészáros Lőrinc is.

Végre elutasíthatták a nők elleni erőszakról szóló egyezményt

Évek óta támadási felületet hagyott a kormány azzal, hogy ugyan 2014-ben aláírta a nők elleni erőszakról szóló Isztambuli Egyezményt, de nem volt hajlandó ratifikálni. A járványhelyzet közepén, amikor két hónap alatt már több tízezren vesztették el a munkájukat Magyarországon, a kormánypártoknak fontos volt, hogy egy nap alatt átnyomják a parlamenten az egyezményt elutasító határozatukat.

Visszahoznák a kiskerkülönadót

Egy április végi törvényjavaslattal visszahoznák a kiskereskedelmi különadót. Először még úgy volt, hogy csak a veszélyhelyzet végéig kell fizetni, aztán a környezetvédelemre hivatkozva állandósítanák. Az eddigi információk szerint a csomagot úgy rakták össze, hogy közvetlenül szinte csak a külföldi szereplőknek kelljen fizetniük.

Einstandoltak egy magáncéget

Április közepén katonák, rendőrök és ügyvédek érkeztek a Kartonpack Dobozipari Nyrt. telephelyére, a cégvezetővel pedig közölték, hogy hazamehet.

A kormány a járványra hivatkozva vonta állami felügyelet alá a tőzsdén jegyzett (hazai és külföldi befektetőkkel rendelkező) céget, hogy aztán minden vezetőjét visszahívja. A vállalkozás régóta fejtörést okozott az államnak, a koronavírust kihasználva megoldották.

Volt, nincs gyára a városnak

A Kartonpackéhoz hasonló módszerrel, a kormány egy tollvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a gödi Samsung-gyárat és a körülötte lévő területet. Ezzel elvették a Samsung által fizetett iparűzési adót az ellenzéki vezetésű Gödtől; a döntés értelmében a város költségvetésének nagyjából tizede kiesett. A lépés arról is szólhat, hogy a jövőben a város és a lakosság ne „akadékoskodhasson” a gyár bővítése ellen.

Minden idők vasúti beruházásának titkosítása

A Budapest–Belgrád-vasútvonal lesz minden idők legnagyobb vasúti beruházása Magyarországon, összértéke 590 milliárd forint. Az állam 15 százalékot áll, a többi részét a kínaiak hitelezik. A projektet magyar részéről Mészáros Lőrinc cégcsoportja fogja lebonyolítani, Semjén Zsolt egyik salátatörvény-javaslatában pedig a beruházás szerződéseit tíz évre titkosítanák külgazdasági és külpolitikai érdekekre hivatkozva.

Átláthatatlanabb állami szervek

Május elején arról is döntött a kormány, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt az eddigi 15 nap helyett 45 napjuk lesz az állami szerveknek a közérdekű adatok kiadására. A rendelet szerint mindezt a koronavírusos betegségek megelőzése, megismerése, felderítése és továbbterjedésének megakadályozása tette indokolttá. Gulyás Gergely egy kormányinfón azt mondta, voltak, akik elkezdtek nagy mennyiségű kórházi adatokat kikérni, erre viszont nincs most energiájuk a kórházi dolgozóknak, ezért hozták meg ezt a lépést.

A lépés jelentősen visszaveti az állam működésének átláthatóságát, pedig ha valamikor, akkor éppen egy világjárvány kellős közepén lenne kiemelten fontos a transzparencia.

A főszerepben: Semjén Zsolt

A sokat vitatott koronavírus-törvény megszavazása után egy nappal nyújtott be – ismételten csak – Semjén Zsolt egy monstrum salátatatörvény-javaslatot, amely amellett, hogy értékes budai ingatlanokkal dobná meg Schmidt Mária alapítványát, és titkosítaná a Budapest–Belgrád vasúti projekt szerződéseit,

  • eltörölné a városligeti változtatási tilalmat;
  • minisztériumi embereket küldene a színházakba;
  • eltörölné a nemváltoztatás jogát;
  • 41 ingatlant adna egyházaknak.

Ebben a Semjén-féle salátában szerepelt az a javaslat, amelyik a veszélyhelyzet ideje alatt minden döntést kivett volna a polgármesterek kezéből, tulajdonképpen gyámság alá helyezte volna a települések megválasztott vezetőit. A Direkt36 szerint az ötlet még a Fidesz első soraiban is felborzolta a kedélyeket; adja magát a kérdés: kinek volt ideje március végén ilyesmin gondolkodni?

Odalépni az ellenzéknek

Bár gyakran hangoztatják fideszesek, hogy most nem a pártpolitikai csatározások idejét éljük, az elmúlt hónapok kormányzati döntései mögött felfedezhető a pártpolitikai szándék is. A pártok állami támogatásának megfelezése a forrásokkal egyébként is sokkal gyengébben álló ellenzéki pártokat érinti érzékenyebben, mint az állammal összefonódó Fideszt; százmilliókat vontak el ellenzéki vezetésű településektől, Hódmezővásárhely polgármestere néhány napja arról beszélt, hogy az elvonások miatt lehet, hogy augusztusban már ki sem tudják fizetni az önkormányzati dolgozókat.

(Borítókép: A Himnuszt éneklik a képviselők az Országgyűlés ünnepi ülésének végén 2020. május 2-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)