Az ellenzéki szövetség közös miniszterelnök-jelöltet állít

A DK, a Jobbik, az LMP, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd közös közleményben tájékoztat arról, hogy újabb döntéseket hoztak a demokrata ellenzéki szövetség pártelnökei a 2022-es kormány- és korszakváltás érdekében.

A november 15-én tartott harmadik találkozójukon a pártelnökök rögzítették, hogy elutasítják a kormány által kezdeményezett választási szabálymódosításokat és az Alaptörvény-módosítást. Egy hete nyújtotta be a kormány a választási törvény módosítását, amelynek lényege, hogy pártlistát az a párt állíthat, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban legalább ötven egyéni választókerületben önálló jelöltet állított.

Az ellenzéki most kinyilvánította, hogy – bármit is fogad el a kormányoldal parlamenti többsége – a megváltoztatott választási szabályokhoz alkalmazkodva győzelemre készülnek,

és az Alaptörvény-módosítás mögé bújtatva ellopott közpénzt visszaszerzik.

A pártelnökök értékelése szerint a Fidesz-kormány nem készült fel a járvány második hullámára, nem készítette fel az egészségügyi rendszert,

elkésett és szűkmarkú intézkedésekkel próbálja kezelni a járvány társadalmi és gazdasági következményeit.

Felszólítják a kormányt, hogy

a koronavírus-járvány második hulláma idején kizárólag a magyar emberek védelmével, az egészségügy és a gazdaság megsegítésével foglalkozzanak, ne hatalomtechnikai kérdésekkel!

Az ellenzéki pártelnöki találkozón megerősítették, hogy 2022-ben kormány- és korszakváltásra készülnek, a készülő közös programban meghatározzák azokat az alapértékeket, amelyek iránytűként szolgálnak a demokrata pártok együttműködéséhez és későbbi közös cselekvéséhez. Az egyeztetési folyamatba bevonnak szakmai és civil szervezeteket, valamint szakszervezeteket.

Korábban az Indexen megírtuk, hogy az Ellenzéki Együttműködés (ELEGY) és az előző kormányok tagjai által életre hívott V21 értelmiségi csoport is segítené az ellenzéki közös programalkotását. Előbbi egy kidolgozott politikai szakvéleményt is megjelentetett október elején, és ismertette, hogy milyen munkacsoportokat kívánnak létrehozni.

Az előválasztásokkal kapcsolatban a pártelnökök megállapodtak arról, hogy az előválasztások lebonyolításába bevonják a civil szervezeteket, valamint – figyelemmel a kormányzóképességre, a közösen képviselt alapértékek elfogadása esetén – az előválasztásokon civil jelöltek indulását is lehetővé teszik.

A találkozón szintén kinyilvánították, hogy a felkészülési menetrend alapján a demokrata ellenzéki szövetség legkésőbb 2021. október 23-án – az előválasztások lebonyolítását követően – közös miniszterelnök-jelölttel és 106 közös jelölttel áll a választók elé.

Több szóba jöhető név is a kalapba került, hogy ki lehet, illetve ki vállalná a megmérettetést egy közös miniszterelnök-jelölteknek szervezett előválasztáson:

• Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője
• Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke (az Index nemrégiben többek között erről is kérdezte.)
• Pálinkás József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere, az Új Világ Néppárt elnöke (több interjújában is elmondta: elindulna az előválasztáson, és vállalná, hogy az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje legyen.)
• Karácsony Gergely főpolgármester (ellenzékből többen bedobták már a nevét, de ő eddig határozottan visszautasította, hogy ilyen ambíciója lenne. Ezt az Indexnek adott interjújában is megerősítette.)
• Szanyi Tibor, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) alapítója is bejelentkezett pártja miniszterelnök-jelöltjeként, az ISZOMM azonban jelenleg nem tagja az ellenzéki együttműködésnek, és az egyeztetésekben sem vesz részt, bár ez Pálinkás József pártjára is igaz.

Szoros összefogást akarnak a választók

Októberben a Publicus szeptemberi kutatása megállapította, hogy kialakult az „összefogás-szavazó”, aki közös miniszterelnök-jelöltet, közös jelölteket és közös listát látna szívesen az ellenzéki oldalon. Az IDEA Intézet szeptember végi, október elejei adatfelvétele alapján készített közvélemény-kutatás azt állapította meg, hogy a Momentum és a Jobbik szavazóinak többsége a lehető legszorosabb együttműködési formát támogatják.

Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója korábban az Indexnek nyilatkozva rámutatott: szakpolitikai témákban nincs érdemi különbség az ellenzéki táboron belül, a fontosabb kérdésekről ugyanazt gondolja a DK-s, a jobbikos, a szocialista és a momentumos is. Szerinte az ellenzéki szereplők akkor járnak jól, ha a választások előtt egy évvel leteszik az asztalra a közös programot, és ezzel kéz a kézben jár a jelöltek kiválasztásának a folyamata.