Zsófia, Szonja
9 °C
21 °C

Újranyitottak az iskolák, ma kiderül, mennyi lesz a diák

STA1131
2021.04.19. 08:23
Ma országszerte újranyitják az óvodákat és az iskolák alsó tagozatos osztályait, de rendkívüli szünet még mindig elrendelhető, ha kevés lesz a diák. Az Index felkeresett néhány intézményt a reggeli órákban.

A hétvégén sok szülő tanácstalanul mérlegelte a helyzetet, hogy gyermekét útnak indítsa-e az iskolába hétfőn, vagy sem. Számba vették, milyen lehetőségeik vannak: egyfelől féltik a gyerekeket, másrészt mégiscsak újra osztálytársai közé engednék alsó tagozatos gyermeküket, hiszen ő maga is menni szeretne már.

Az elmúlt egy évben sem sikerült közös, egységes álláspontra jutnia a Kormánynak a tanárokkal. A felek egymásnak feszülnek, a szakmai viták következményei pedig végül mindig a gyerekeken csattannak. 

Zárni vagy nem zárni?

Szó szerint egyik pillanatról a másikra jelentette be Gulyás Gergely egy évvel ezelőtt, 2020. március 11-én, hogy az egyetemeken intézménylátogatási tilalmat vezetnek be másnaptól, és a továbbiakban csak távoktatás lehetséges. 

Sok egyetemista csütörtök reggel a zárt ajtóknál szembesült azzal, hogy az egyetemi órákat nem tartják meg, és épp a digitális átállást szervezik az intézményekben. 

A miniszterelnökséget vezető miniszter akkor még úgy nyilatkozott, hogy európai konszenzus van viszont abban, hogy a megbetegedés a gyermekeknél nem jellemző, ezért az iskolák bezárását nem tartják indokoltnak.

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke azonban rámutatott: sorra zárják be a környező országokban a közoktatási intézményeket az ott dolgozók, a gyermekek és az egész társadalom védelme érdekében. A PSZ ezért rendkívüli tanítási szünet bevezetését javasolta 2020 tavaszán.

A kérés másnap, kissé módosítva ugyan, de meghallgattatott. Orbán Viktor kormányfő 2020. március 13-án este bejelentette, hogy a diákok hétfőtől mégsem mehetnek iskolába a járvány terjedése miatt. A szaktárca azonban nem a szakszervezet ajánlása szerinti oktatási szünetet javasolta, hanem a digitális oktatásra való átállást.

Az iskoláknak és a pedagógusoknak egyik napról a másikra kellett alkalmazkodniuk a váratlanul előállt helyzethez. 

A tanárok a KRÉTA-rendszerrel küzdöttek, és digitális feladatok hadát kezdték el gyártani. E napok abszurditásaira reagált vicces videóival egy testnevelő tanár, aki nemcsak a tanulók kedvencévé vált, de azok is nézték a bejátszásokat, akik történetesen egy vasalódeszkán kívánták elsajátítani az úszás alapjait. Vezsenyi ironikus videóit azonban a KLIK vezetése nem tartotta építő jellegűnek, így 

A TANKERÜLET VEZETŐJE ELTILTOTTA ŐT A TANÍTÁSTÓL.

A digitális oktatás azonban nem mindenki számára volt ennyire szórakoztató. Sok családban problémát okozott, hogy számítógépet – vagy akár internetkapcsolatot – biztosítsanak a gyermek(ek) számára.  

Azoknál a családoknál, ahol mindez mégis adott volt, még mindig nem volt könnyű elérni, hogy a gyermek részt is vegyen az órán. Az oktatási applikációk tengerében elvesztek a diákok és a szülők egyaránt. 

Microsoft Teams, Google Classroom, Zoom, Hangouts, Messenger, Quizlet, Discord, Edmodo – a gyerekeknek folyamatosan váltogatniuk kellett az eltérő tanári igények miatt, miközben több feladatot kaptak, mint a „rendes” iskolában.

Akiknek nem jutott sem okostelefon, sem számítógép, azoknak a tanárok a feladatokat kinyomtatták, amelyeket vagy az iskola portáján, vagy a polgármesteri hivatalban kaphattak meg.  

Ebben a nehezített helyzetben várta május elején 80 ezer végzős diák az érettségit. 

Jelenleg nem látok indokot arra, hogy az érettségit elhalasszuk maximális egészségvédelmi intézkedések mellett, ezért május 4-től megtartják az írásbeli érettségiket

– jelentette be Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár április végén, ezzel egyben elvágva azon reményeket, hogy a rendkívüli helyzet miatt akár vizsga nélkül kapják kézhez a diákok az érettségit. 

A vizsgák leszervezéséhez olyan speciális változtatásokra volt szükség, amelyekhez hasonlóra a második világháború óta nem volt példa. Végül minden jelentősebb esemény nélkül zajlottak le, így azokat a Kormány sikeresnek ítélte. 

Idén, folytatva a tavalyi „hagyományokat”, szintén ugyanilyen módon érettségiznek majd a diákok, vagyis csak írásbeli vizsgákra kerül sor, szóbeli vizsga nem lesz. 

Lázmérés és rettegés 

Az oktatási szaktárca normál menetrend szerint tervezi a tanévet 2020 szeptemberének első napjától. 

A járvány hazai alakulása eddig kedvező, jelenleg nem indokolt digitális oktatással helyettesíteni a hagyományos oktatást.

 – jelezte a Kormány tavaly augusztusban.

Ám alig kezdődött el a félév, két hét alatt több mint egy tucat iskolában ismét át kellett állni a digitális oktatásra. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke, Horváth Péter akkor úgy nyilatkozott, hogy ezek csupán megelőző intézkedések.

Nem látta ennyire nyugodtan a helyzetet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), akik jelezték aggályaikat az Emmi felé. Úgy vélték, nincsenek világos, egyértelmű szabályok a járvány elleni védekezésre vonatkozóan, sőt az iskolákat magukra hagyták az egyéni járványügyi protokollok kialakításában is. Ugyanakkor rendkívüli szünetet kizárólag az Oktatási Hivatal rendelhetett el, míg a tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről az operatív törzs hozhatott döntést csupán – az oktatásért felelős miniszter javaslata alapján. A Kormány viszont egyértelműen el akarta kerülni az iskolák bezárását.

A Pedagógusok Szakszervezete 2020. október elején készített egy felmérést, amelyből azt állapították meg, hogy a válaszadó pedagógusok nap mint nap félelemben végezik a munkájukat.

A pedagógusnak van egy szájmaszkja, és ez a legnagyobb fegyvere a vírussal szemben.

A Kormány viszont úgy látta, megelőzésképpen elegendő lesz a diákok és pedagógusok lázának megmérése – az épületbe lépés előtt. Mégis: az ősz folyamán hétről hétre nőtt azoknak az iskoláknak a száma, ahol végül digitális oktatást rendeltek el ideiglenes jelleggel.

Több szakszervezet már ekkor úgy vélte, a Kormánynak ismét el kellene rendelnie a felsőbb évfolyamos tanulók és a középiskolások számára a digitális tanrendet, mivel addig legkevesebb öt pedagógus halt bele a koronavírus szövődményeibe. 

A maszk végül kevésnek bizonyult 

Végül november 8-án jött az ismételt bejelentés. A kormányfő közölte, hogy a maszkviselés önmagában már nem elég a pandémia megfékezéséhez,

EZÉRT A JÁRVÁNY TERJEDÉSÉT LASSÍTÓ, KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEKET KELL BEVEZETNI. 

A felsőoktatás csak online formában működhet, és bezárnak a felsőoktatási kollégiumok is. A középiskolákban 8. osztály fölött digitális oktatásra térnek át. A bölcsődék, óvodák és általános iskolák a 14 év alattiak számára nyitva maradnak. Az általános iskolai oktatás pedig idén márciusban tért át digitálisra, egy időben az óvodák bezárásával. 

A Gyerek-Virág tagóvoda 2021. április 19-én
A Gyerek-Virág tagóvoda 2021. április 19-én
Fotó: Sóki Tamás / Index

Az elmúlt hónapokban a szakszervezetek folyamatos nyomást gyakoroltak a kormányra, hogy az oktatásban dolgozók is szerepeljenek az oltási tervben. Január elején a PSZ vezetői megdöbbenve fogadták a nyilvánosságra hozott koronavírus-oltási tervet, amelyből kiderült: az oktatásban foglalkoztatottak nem élveznek prioritást. 

Végül a Kormány mégis csak engedett, Maruzsa Zoltán március végén jelentette be a hírt: április elején kezdik meg a köznevelésben dolgozó már regisztrált pedagógusok oltását, hogy a tavaszi szünetet követően már legalább egy védőoltással felvértezve tudjanak a tanárok ismét oktatni. 

A pedagógusok magas átoltottsága ellenére a Kormány részéről is döntés született: április 19-én az eredeti elképzeléssel ellentétben a tantermi oktatás kizárólag az alsó tagozatos diákok számára indul el. Ugyanakkor a Kormány többször is hangsúlyozta a napokban, hogy a szülőknek lehetőségük van arra, hogy a koronavírusra hivatkozva egyelőre otthon tartsák óvodás- és kisiskoláskorú gyermekeiket. 

Rugalmasság kéretik az igazolásokkal

Kásler Miklós kéri, hogy a gyermekek, tanulók hiányzásával kapcsolatban kellő rugalmassággal, mindemellett a hatályos jogszabályok és a kiadott intézkedési tervben foglaltak figyelembevételével járjanak el az iskolaigazgatók. Az intézményvezetőnek alapos indokkal lehetősége van a tanulói távolmaradást igazoltnak tekinteni.

250 ÓRÁNÁL TÖBB HIÁNYZÁS ESETÉN viszont, AMENNYIBEN A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE A TANÍTÁSI ÉV FOLYAMÁN ÉRDEMJEGGYEL NEM VOLT ÉRTÉKELHETŐ, OSZTÁLYOZÓVIZSGÁT KELL TENNI.

(Borítókép: A Losonci Téri Általános Iskola 2021. április 19-én. Fotó: Sóki Tamás / Index)