Hosszú idő után itt egy ügy, amit megnyerhet az ellenzék

A Direkt36 április 6-án robbantotta a bombát, az általuk megszerzett kormányzati dokumentumokból kiderült, hogy kínai vállalattal, jelentős részben kínai alapanyagokból, többségében kínai hitelből épülne Budapesten a sanghaji elitegyetem, a Fudan campusa. Az 540 milliárd forintos projekt az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb beruházása a magyar felsőoktatásban. Ellenzéki oldalon valamennyi elemét kritikával fogadták, ráadásul a nyugat és a kelet közötti értékválasztásként is keretezni próbálták az ügyet.

Az egyik legkardinálisabb pontot a Diákváros jelenti. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára az Indexen jegyzett véleménycikkében leszögezte, hogy

a Diákváros az eredeti tervek szerint megépül, és nyolc-tízezer kollégiumi helyet biztosít a budapesti magyar egyetemek hallgatóinak. A világ 34. legjobb egyetemeként számontartott Fudan Egyetem budapesti campusa nem a Diákváros helyett épül meg.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is megerősítette lapunknak adott interjújában, hogy „nem vesz el semennyit” a Diákvárostól az intézmény.

Ehhez képest Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester májusban közzétette Facebook-oldalán a beruházásról szóló, Palkovics László által benyújtott törvényjavaslathoz készített térképkivonatot. Ez alapján gyakorlatilag helyet cserél a Diákváros és a Fudan, kisebb területre szorítva a kollégiumokat.

Új elem a kormánykommunikációban

Június elején Budapesten már tüntettek a Fudan ellen, a Diákvárosért, beszédet mondott többek között Karácsony Gergely is. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter ezután közölte egy interjúban, hogy támogatják a népszavazást. A kabinet érvkészlete azzal egészült ki, hogy a tervek még nincsenek közéleti vitára alkalmas formában.

Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke ezzel kapcsolatban azt a kérdést teszi fel, hogy:

ha még nincs vitára kész állapotban, miért került a parlament elé? Az is érdekes, hogy csak a részletes tervek elkészülte után születhet döntés, miközben már az előkészítés is rengeteg pénzbe kerülhet.

Hogyan lett belőle ekkora ügy?

Orbán Viktor a Kormányinfón arról beszélt, hogy az egyetemalapítás felsőoktatási szakmai kérdés, de a baloldal politikát csinált belőle.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az Indexnek elmondta,

Karácsony Gergely kampányt épített erre, mert az előválasztási kampánystartja nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Az elemző szerint klasszikus elterelő hadműveletről van szó, a főpolgármester alkalmasnak látta a Fudan-kérdést arra, hogy háttérbe szorítsa a nyelvtudásáról szóló diskurzust.

Horn Gábor lapunknak kifejtette, hogy

a kormány és környezete elszámolta magát. Azt gondolhatták, hogy a Fudan belefér a keleti kapcsolatépítés keretébe, és az emberek számára nehezen érthető üzleti dologról van szó. Az ellenzék viszont ráérzett, hogy ez értékválasztásként is értelmezhető.

Az ellenzék észrevette a lehetőséget, és azon ritka alkalmak egyikét láthattuk, amikor tematizálni tudtak. Elérték, hogy az ügy túlnőjön az egyetemen, és még a fővároson kívül élők szempontjából is releváns kérdés legyen a Diákváros és a kollégiumi férőhelyek ezrei miatt.

Csatát nyertek?

Horn Gábor szerint ki lehet jelenteni, hogy ezt a csatát megnyerte az ellenzék, és akár tovább is építkezhet belőle. Erre enged következtetni az is, hogy a Fidesz legalább kommunikációs szinten visszakozott.

Mráz Ágoston Sámuel nem sorolja a kormány három legkedvesebb témája közé a Fudant, viszont időbeli eltolással és a demokratikus döntés ígéretével semlegesíthetik Karácsony Gergelyék stratégiáját.

Mennyi van még benne?

Az ellenzéknek mindig nagy problémája volt, hogy belekapott témákba, de végül otthagyta őket, mert nem ismerték fel annak a gyakorlatnak a hasznosságát, amit Kuncze Gábor papagájkommandónak nevezett: ha unalomig ismételtem valamit, talán mások is meghallották már

– mondja Horn Gábor, aki szerint az ellenzéknek bulldog módjára napirenden kell tartania a Fudant, annak ideológiai, pénzügyi és a demokratikus döntést érintő szempontjaival együtt. Ez jól kommunikálható, de nehézséget jelent az ellenzéknek – mint minden hasonló esetben –, hogy zömében nem ők birtokolják az ehhez szükséges felületeket.

Mráz Ágoston Sámuel információszinten jelenleg nem lát többet a témában, de a próbálkozás és a szándék meglesz Karácsony Gergelyben és az ellenzékben.

Más választásuk nincs is, mert például a relatíve sikeres járványkezeléssel nem tudják támadni a kormányt, de a Fidesz az időbeli eltolással és a népszavazással semlegesítheti az ellenzéki kommunikációt. Nyáron egyébként is visszafogottabb a politikai élet, szeptemberben pedig már éles küzdelem kezdődik, alighanem más témákról.

Horn Gábor azt is prognosztizálja, hogy egy 2022-es egyértelmű Fidesz-győzelem esetén napirendre kerülhet a megvalósítás, de nem abban a konstrukcióban, ahogy ma ismerjük. A Fidesznek addig nincs más lehetősége, mint megpróbálni jegelni a campuskérdést.

Az ügyben indított konzultáció eredményéről több mint harmincezer szavazat után Karácsony Gergely kijelentette, hogy Budapesten nincs érdemi támogatottsága a beruházásnak, és országos népszavazást kezdeményeznek. Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester arról beszélt, hogy helyi szinten már ősszel is megtarthatják a népszavazást.

A kabinet egyelőre csak kommunikációs visszavonulót fújt, a parlament tavaszi ülésszakának utolsó napján 133 igen és 25 nem mellett, tartózkodás nélkül fogadták el a Fudan Hungary Egyetem Alapítványnak szánt vagyonjuttatásról szóló törvényt.

(Borítókép: Gombkötő Emma / Index)