Tekla
7 °C
19 °C

Hiába várták a minisztereket a Hősök terére

-DSC9517
Véget ért a Hősök terén a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kezdeményezte tüntetés, amelyhez több szakszervezet is csatlakozott. A nagygyűlésre meghívták Pintér Sándort és Kásler Miklóst is, azonban egyik miniszter sem vett részt a demonstráción, viszont mindketten levélben válaszoltak a megkeresésre.

Nemcsak egészségügyi dolgozók vettek részt a szombati demonstráción, hanem a Hallgatói Szakszervezet és a pedagógusok is ott voltak azon a nagygyűlésen, amelyet a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) kezdeményezett. A demonstrációra hiába várták Kásler Miklós emberierőforrás-minisztert, Pintér Sándor belügyminisztert, valamint Jenei Zoltánt, az Országos Kórházi Főigazgatóság elnökét, végül egyikük sem jelent meg vagy szólalt fel a nagygyűlésen, de a két miniszter levelét felolvasták a jelenlévőknek.

A döntéshozók nem hallgattak meg bennünket a tárgyalóasztalnál, ezért a Hősök teréről kell üzennünk a fizikai és lelki terheinkről és a felelősségteljes munkánk alulfinanszírozottságáról

mondta korábban az Indexnek Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Szerinte időszerű felülvizsgálni a szakdolgozók helyzetét, ugyanis véleménye szerint a magyar egészségügy nem bírja el, hogy további dolgozók távozzanak a szakmából. Portálunknak arról is beszélt, hogy a nagygyűlésnek induló kezdeményezésre először csak a szakma tagjait várták, azonban idővel egyre több szervezet jelezte részvételi szándékát.

Az Index élő közvetítését a tüntetésről a lenti videóban nézheti meg:

Tudósítónk szerint nagyjából megtelt a Hősök tere, bár helyenként azért igen szellősen voltak.

Balogh Zoltán a nagygyűlésen tartott beszédében párhuzamot vont az időjárás és az egészségügyi dolgozók megfeszített munkája között: „forróság lesz ma”, ahogy az elmúlt hónapokban „a szkafanderekben is hasonló volt a helyzet”. A MESZK elnöke megköszönte a „mindennapok hősei” áldozatos munkáját.

Miért vagyunk itt? Mi az értelme ennek az egésznek? Képviseljük a szakdolgozói érdekeket, annak ellenére is, hogy nem rendelkezünk olyan jogosultságokkal, mint egy szakszervezet – jelentette ki az elnök. Elmondta, hogy 2020 őszén kapták az első arculcsapást: 

az egészségügyi szolgálati jogviszonyt bevezető törvény megalkotásába nem vonták be őket, csak néhány órájuk volt a joganyag elolvasására, érdemben nem adtak rá lehetőséget, hogy véleményezzék azt.

Mint mondta, első pillanattól kezdve tiltakoztak, hogy ne vonatkozzon rájuk eme szabályozás, mert már első áttekintésre is ellentmondásokat, hiányosságokat, méltánytalanságokat érzékeltek a joganyagban.

Több tízezren írták alá azt a petíciót, amelyet eljuttattak a legfőbb vezetőkhöz, hogy ne hirdessék ki ezt a törvényt. Már ekkor összegyűltek volna, de a veszélyhelyzet miatt erre nem volt mód, és szerinte nem lett volna ildomos, mert a kórházakban betegek ezrei feküdtek.

A fenti törvényt elcsúsztatva, lépcsőzetesen vezették be idén március elején. Közel 4 ezer egészségügyi dolgozó, köztük 3 ezer szakdolgozó nem írta alá a szolgálati jogviszonyt.

Micsoda veszteség ez

– hangsúlyozta Balogh Zoltán, aki szerint ezt nem hagyhatják szó nélkül. Hogy miért most tüntetnek? Mert május végén enyhültek a járványügyi korlátozások, így most fejezhetik ki elégedetlenségüket és egyet nem értésüket – fogalmazott a MESZK elnöke.

Sem Pintér, sem Kásler nem ment el, de levelet írtak

A nagygyűlésre meghívták Pintér Sándor belügyminisztert és Kásler Miklós emberierőforrás-minisztert is, azonban egyikük sem jelent meg. Pintér Sándor a meghívóra válaszul azt írta, hogy a Belügyminisztérium üdvözli a résztvevőket, ahogy üdvözli a demonstrálók tetszés-, illetve nemtetszés-nyilvánításait is. Ugyanakkor nem tartja indokoltnak a részvételét a nagygyűlésen, „figyelemmel a Belügyminisztérium hatáskörére”.

Szintén levélben válaszolt Kásler Miklós is, aki azt írta, hogy a minisztériuma továbbra is számít a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara véleményére, ahogy a többi érdekvédelmi szervezetére is.

Miután elhangzott, hogy „üdvözlettel, Kásler Miklós”, a tömeg hangos skandálásba kezdett:

Mondjon le! Mondjon le!

Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke is felszólalt a két miniszteri válaszlevelet követően. Szerinte az egészségügyi dolgozók csak együtt tudnak eredményesek lenni, csak együtt tudnak gyógyítani. „Valakinek meg kell fognia a beteg kezét, ezt pedig csak ti tudjátok” – fogalmazott a MOK elnöke.

8–11 ezer betegápoló hiányzik az ellátásból

– hangsúlyozta Üveges Péterné, a MESZK országos szervezetének fekvőbeteg-ellátási alelnöke. Idézte Orbán Viktor miniszterelnököt, miszerint semmilyen egészségügyi reform nem lesz, átszervezések lesznek – ezt pedig hangos fújólás követte a tömegből.

Elmondta, hogy az orvosokéhoz hasonló bérrendezést akarnak, valamint azt, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszony ne vonatkozzon rájuk, továbbá elvárják a munkájukhoz méltó társadalmi elismerést.

Politikusok mellett feltűnt egy oltásellenes csoport is

Tudósítónk a tüntetők között több ellenzéki politikust is látott, így Pálinkás Józsefet és Márki-Zay Pétert is.

A demonstráción megjelent egy körülbelül százfős oltásellenes csoport is. A szervezők kérték, hogy maradjanak távol a rendezvénytől. A csoport egyik vezetője azt mondta, hogy ők „a nép”, de újságíróknak nem kívántak nyilatkozni. A csoport a kötelező oltás ellen tiltakozott.

A tüntetés vége felé két kisebb csoport „összeveszett” egymással, miközben az egészségügyi dolgozók azt kérték az oltásellenes csoporttól, hogy menjenek el, távozzanak a demonstrációjukról. 

A nagygyűlés a beszédeket követően csendes főhajtással ért véget – a demonstrálók így emlékeztek meg a járványban elhunyt egészségügyi dolgozókról.

Miért tüntettek az egészségügyi szakdolgozók?

A kezdeményező kamara elnöke az Indexnek korábban azt mondta, hogy 

nem politikai demonstrációról van szó, a döntéshozók figyelmét kívánják felhívni a problémákra.

A döntéshozók nem hallgattak meg bennünket a tárgyalóasztalnál, ezért a Hősök teréről kell üzennünk a fizikai és lelki terheinkről és a felelősségteljes munkánk alulfinanszírozottságáról – mondta korábban Balogh Zoltán. A MESZK elnöke ezzel a még tavaly elfogadott, de idén életbe lépett új szolgálati jogviszonyra utalt, amely jelentősen megreformálta a hazai egészségügyi viszonyokat. A törvény nemcsak a hálapénz büntethetőségét mondta ki, de az addigi közalkalmazotti jogviszonyt is átalakította, jelentős bérkompenzációval megtoldva.

Ebből azonban az egészségügyi szakdolgozók keveset érzékeltek, ugyanis a jelentős béremelés elsősorban az orvosokat érintette, tehát a szakdolgozói kar teljes egészében kimaradt az előmeneteli rendszerből.

A MESZK elnöke szerint vannak, akiknek a bére emelkedett az elmúlt hónapokban – többek között az alapellátásban dolgozóké –, azonban az ügyeleti és pótlékdíjak eltörlésével mégiscsak csökkent számtalan szakdolgozó bére. Ez pedig bérfeszültséget eredményez az orvosok és az egészségügyi dolgozók között.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)