Meghallgattuk a beszédet, és az alapján, amit elmondott, illetve ami kimaradt, megállapíthatjuk, hogy a valóságot le akarják tagadni, és nincs bennük felelősségérzet – kezdte Keresztes László Lóránt. A kimaradt témák között említette „az elképesztő mennyiségű közvagyon kilapátolását fideszes alapítványokba” vagy az önkormányzatok megszorítását. Az LMP-s politikus szerint nemzeti érdekekre hivatkozott a kormányfő, holott az ellenkezőjét bizonyították, és bármikor képesek idegen érdekeknek feláldozni a magyar érdekeket. Tizenegy év kormányzás és súlyos problémák kitermelése után az ellenzék ellen gyűjtenek aláírásokat, miközben százezrek mennek el az országból, és még mehetnek is, ha nem lesz változás. Keresztes azt is hozzátette, azért dolgoznak, hogy legyen egy olyan kormánya az országnak, amely valóban a nemzeti érdekek szerint cselekszik.
Véget értek a parlament őszi ülésszakának nyitó napján a miniszterelnöki felszólalásra adott frakcióvezetői és viszontválaszok.
A kormányfő mindenkit óva intett attól, hogy a kínai–amerikai küzdelemben elkötelezze magát valamelyik oldalon. Azt sem tartja szerencsésnek, hogy „az ellenzék láthatóan az amerikaiak zsebében van”. Orbán Viktor megérti, hogy az Egyesült Államoknak problémát jelent az átrendeződés, de ez nem a magyarok problémája. A mi érdekünk az, hogy ne sodródjunk bele egy ilyen hidegháborúba, és jóban legyünk az amerikaiak mellett a kínaiakkal is. Nem tartja helyes politikai elgondolásnak, hogy bújjunk az amerikaiak zsebébe, hiába szövetségeseink. Aki azt akarja, hogy mondjunk le a kínai piacokról, befektetésekről, az a magyar emberek érdeke ellen beszél, ez teljes félreértése a magyar külpolitikának, amelynek lényege, hogy minden világszereplővel jóban legyünk. Ez nehéz, de lehetséges. Összegezve elmondta, hogy Magyarország az EU megerősítésében érdekelt, jó szövetségese az Egyesült Államoknak, értelmes kapcsolatot ápol Oroszországgal és kihasználja a Kínával való együttműködés minden előnyét.
2010 után a Fidesz-kormány átvállalta az önkormányzatok adósságának jelentős részét, még Budapestét is – utalt vissza Tóth Bertalan felszólalására. Orbán Viktor felemlegette, hogy újabb campust adtak át Pécsett, és megerősítette, hogy a Fudan Egyetem kapcsán lesz népszavazás. Most szeptembertől 440 milliárdot fordítanak az egyetemek működtetésére. Kitért arra is, hogy a válság leküzdése érdekében mindenkinek hitelt ad. Az uniós helyreállítási alapból a nekünk járó összeget még nem folyósították, erről egyeztetések vannak, a hiányzó összeget pedig nagyon kedvező feltételekkel tudjuk felvenni a pénzpiacokról, ezért volt az euró-kötvénykibocsátás. Orbán Viktor végül Gyurcsány Ferencet idézte, és visszahozott gondolatokat az őszödi beszédből, példaként arra, hogy ő, mármint a DK frakcióvezetője oktatja ki a kormányt erkölcsi tartásról és hazudozásról. Ez kész kabaré, Jakab Péter nagyon jó helyen van – zárta viszontválaszát.
Nagy lelkesedés nincs bennem, mert az egész helyzet szürreális – kezdte válaszát Orbán Viktor. A tények nem számítanak, a múlt nem számít, a valóság a velük szemben ülőket egyáltalán nem érdekli, egyedül Jakab Péternek van felmentése ez alól. A kormányfő szerint a Jobbik elnökéről mindenki tudja, hogy bohóckodni jár a Parlamentbe, amit mond, azt nem kell komolyan venni, ő a világ egyetlen bohóca, akinek testőre is van. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy akit a Jobbik börtönnel fenyeget, azokkal utána összejár; korábban Gyurcsányt fenyegették, most az ő hóna alá járnak demokráciát tanulni. A miniszterelnök megérti, ha az ellenzéki képviselők nem adnak feltétel nélkül hitelt a szavaiknak, de legalább az EU-nak higgyenek, mert a bizottságban ott ülnek az elvtársaik. Az Eurostat adatai közül ismertette például azt, amely szerint a súlyos nélkülözésben élők aránya egy évtized alatt 23,4-ről nyolc százalékra csökkent.
A Fidesz frakcióvezetője gyerekes fenyegetőzésnek nevezte Jakab beszólásait, helyette inkább a főnökével szeretne beszélgetni. A főnök, vagyis Gyurcsány Ferenc idején biztattak bűnözőket politikusok lehallgatására. Sorolta a Jakabhoz köthető eseteket a fojtófogástól kezdve, és jelezte: kezd elfogyni a levegő körülötte. Szabó Tímeának azt vetette a szemére, hogy Karácsony két éve nyugdíjastámogatást ígért, amelyet azóta sem sikerült betartania. Felidézte, hogy Dobrev Klára ideges lesz, ha a fideszesek azt mondják, hogy nem ők adósították el az országot. Pedig az államháztartási deficit zöme a Gyurcsány-kormányzás alatt jött össze. Gyurcsányék túladóztatták a hazai vállalkozásokat és becsapták az embereket. Most pedig 1500 milliárdos családi támogatás jön. Kocsis szerint 2020-ban jóval többen jöttek haza Magyarországra, mint amennyien elmentek 2010-ben.
A KDNP frakcióvezetője szerint oda kell figyelni az ellenfeleikre is, mert ők azok, akik igyekeznek rámutatni a hibáikra, akkor is, ha a kritizálóknak még több hibájuk van. Ezután arról beszélt, hogy „a baloldal főnöke”, Gyurcsány Ferenc feltette a kérdést, ki veszélyezteti a hazát, és Orbán Viktorra utalt. Simicskó ezután sorolta a kérdéseket: Amikor a baloldali kormányzásra visszatekintünk, azt látjuk, hogy a hazáért mindent megtettek? Amikor szembeállították a magyart a magyarral? Amikor adókat emeltek, amikor csőd szélére juttatták az országot, amikor az emberek közé lövettek? Ez veszélyezteti Magyarországot. A kormány 2010-től világos nemzetstratégia mentén dolgozik.
A házelnök rövid kommentárt fűzött a felszólaláshoz.
Jakab Péter sületlenségnek tartotta azt, amiről a miniszterelnök beszélt. Szerinte egyszerűen csak provokálják az embereket, de nem kell félni, mert a válasz jövőre megjön. Jakab szerint a magyar kisvállalkozóknak nincs jövőképük, nem érzik, hogy segítettek volna rajtuk a válságban. Követelték a családi pótlék emelését és hogy a munkanélküliek álláskeresési támogatását emeljék kilenc hónapra, de ezeket a javaslatokat sorra lesöpörték. Jakab szerint az Orbán család a magyarok munkájából gazdagodott meg. Ma már eljutottunk oda, hogy betörnek a telefonunkba. A hálószobánkba nem akarnak bejönni esetleg, a Szájer Józsi? – tette fel a kérdést a Jobbikos képviselő. Hol van a jólét? Nálunk ezt kiírják a plakátra, míg az osztrákok a saját bőrükön érzik, hogy jól élnek. Jövőre törleszteni fognak a sérelmekért. Jakab szerint vele nem a múltat fogják építeni, hanem a jövőt.
Meghallgattuk a beszédet, és az alapján, amit elmondott, illetve ami kimaradt, megállapíthatjuk, hogy a valóságot le akarják tagadni, és nincs bennük felelősségérzet – kezdte Keresztes László Lóránt. A kimaradt témák között említette „az elképesztő mennyiségű közvagyon kilapátolását fideszes alapítványokba” vagy az önkormányzatok megszorítását. Az LMP-s politikus szerint nemzeti érdekekre hivatkozott a kormányfő, holott az ellenkezőjét bizonyították, és bármikor képesek idegen érdekeknek feláldozni a magyar érdekeket. Tizenegy év kormányzás és súlyos problémák kitermelése után az ellenzék ellen gyűjtenek aláírásokat, miközben százezrek mennek el az országból, és még mehetnek is, ha nem lesz változás. Keresztes azt is hozzátette, azért dolgoznak, hogy legyen egy olyan kormánya az országnak, amely valóban a nemzeti érdekek szerint cselekszik.
Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke arról beszélt, hogy sok minden kimaradt a kormányfő termelési beszámolójából, például a harmincezer halottról nem esett szó. Nem beszélt Orbán Viktor arról, hogy a kormány rossz döntése miatt orvosok, egészségügyi ápolók hagyták el a szektort. Felidézte azt is, hogy a rákbetegség tekintetében vezetjük a halálozási listát az unióban. Az elmúlt tíz évben nőttek a jövedelmi egyenlőtlenségek, míg a V4 országaiban ellentétes növekedés történt. A 65 év felettiek körében háromszorosára nőtt a szegénység. A hazai munkaerőnél csökkent a termelékenység az elmúlt tíz évben. Az infláció az egekben, a benzinár csúcsot dönt, lakhatási válság van, nincs bérlakásépítés, helyette inkább a Fudan Egyetem készül. Hatalomféltés miatt megfigyelnek újságírókat, de még polgármestereket is – idézte fel a Pegazus-botrány kapcsán Tóth Bertalan. Mindezekkel a kormányváltás szükségességét hangsúlyozta.
A miniszterelnök-helyettes úrnak sincs megengedve, hogy közbekiabáljon, sőt senkinek nincs – mondta a házelnök Szabó Tímea felszólalása után.
Szabó Tímea szerint nyomokban volt köze a valósághoz Orbán Viktor beszédének, helyette a szokásos mellébeszélés ment; a kormányfő „feltette az alufóliasisakot”. Nem esett szó például a Pegasus-botrányról, pedig épp ma titkosították a vonatkozó bizottsági ülésen elhangzottakat. Nem hallottunk a Fudan Egyetemről se. Szabó Tímea szerint Orbán Viktor olyan világot épít, ahol Magyarország a kínai kommunista párt alvilági gyarmata lesz, nem élhető világot épít, hanem eladósított alvilágot, ezért mindannyian bűnhődni fognak. Kimaradt a beszédből a rekordinfláció is. A Párbeszéd politikusa arra is kitért, hogy Karácsony Gergely vezetésével tisztességes, jóléti világot fognak építeni, és tudják, hogy rettegnek Karácsony Gergelytől – a kormánypárti padsorokból nevetéssel reagáltak. Szabó Tímea szerint a főpolgármester össze tudja fogni azt a tömeget, amely elzavarhatja Orbánékat a kormányzásból.
A házelnök rövid kommentárt fűzött a DK-s politikus felszólalásához, mielőtt megadta a szót Szabó Tímeának.
Ha egy kormány nem a haza sorsával foglalkozik, hanem az általa teremtett démonokkal küzd, ez az ország romlásnak indul – kezdte felszólalását Gyurcsány Ferenc. Nagyjából ezt látja Magyarország és a magyar kormány esetében is. Démonként küzdenek egy 91 éves idős emberrel. A kormányfő démonként küzd öltönyös brüsszeli férfiakkal és kosztümös hölgyekkel, démonként küzd egy Gyurcsány nevű képviselővel, démonként küzd százezrekkel, akik szeretnének szabadon szeretni. Lehet démonokkal küzdeni, de ettől nem fog felemelkedni a haza. Nagyjából a falusi búcsúk keménylegényeinek bátorságát idézi ez, akik arra alkalmasak, hogy tönkretegyék a falu életét, de arra nem, hogy köztiszteletnek örvendjenek. E legények bátorsága mögött végzetes önbizalomhiány áll, egyfajta bezártság a saját világukba és félelem az övéknél színesebb, összetettebb, sokrétűbb világtól. Mi nem ilyen embereket szeretnénk a falu, a város, az ország vezetőinek. Gyurcsány segítséget javasolt Orbánnak arra, hogy túl tudjon lenni a kisebbségi komplexusán és azokon a félelmein, amelyek miatt Magyarországot állandóan háborúba vezeti, pedig Magyarország békét akar.
Orbán Viktor bejelentette, hogy az új magyar–orosz gázszállítási szerződés október 1-jén lép hatályba, és tizenöt évig biztonságos ellátást nyújt. Ez évi 4,5 milliárd köbméter földgázt jelent Magyarországnak. Ausztrián és Szerbián keresztül is érkezik gáz, a bizonytalan Ukrajnát sikerül kihagyni. A csökkentett rezsiárakat a most hatályba lépő szerződéssel képesek leszünk fenntartani. A kormányfő utalt arra is, hogy az elmúlt évek során a Magyar Nemzeti Bank mintegy 94 tonna aranyat vásárolt, így Magyarországon a legmagasabb az egy főre eső jutó arany mennyisége a közép-európai térségben.
Orbán Viktor szerint Brüsszelből támadják azokat a törvényeket, amelyek nem engedik a szexuális propagandát az óvodában, az iskolában, a televízióban és a reklámokban. Követeléseik abszurdak és ellenkeznek azzal a magyar közfelfogással, hogy a gyermekek szexuális nevelését a szülők határozhatják meg. Nem engedünk teret a gyermekekre irányuló szexuális propagandának – szögezte le a kormányfő. A végső szót a magyar emberek fogják kimondani népszavazáson.
Folynak a tárgyalások a helyreállítási alap ránk eső részéről, viszont vannak olyan államok, amelyek már júniusban megkapták a nekik járó pénzt. A mi esetünkben ez még nem történt meg. A magyar kormány azonban megfinanszírozza a szükséges hazai beruházásokat, és biztosítja hozzá a forrásokat.
A nyár végén lezárult az Egyesült Államok és a NATO afganisztáni missziója, Magyarország az Egyesült Államok felkérésére vett részt az afgán misszióban, most az ő kérésükre velük együtt kivonultunk onnan – tért át a külpolitikára Orbán Viktor. Utólag bizonyítást nyert, hogy számos kérdésben rosszul ítélte meg az Egyesült Államok az afgán helyzetet. A magyar honvédség feladata abban állt, hogy kimentse a magyarokat és azokat, akik segítették a katonáinkat. Ezt a feladatot elvégezték, elismerés illeti őket. A veszély azonban nem múlt el – folytatta a kormányfő. Az afgán válság új migránshullámot indíthat el, ennek bekövetkezte egy hajszálon múlik. Az országukat elhagyó afgánokat a térségben kell tartani és nem szabad Európába hozni. Hotspotokat, menekülttáborokat nem Európa határain belül, hanem azon kívül kell létrehozni. A magyar határokat is meg kell erősíteni, az elmúlt hetekben a balkáni útvonal újra megtelt, a Soros-féle NGO-k pénzzel és szervezéssel segítenek. A jelek egyértelműek: tavaly szeptember közepéig 22 ezer határsértőt állítottak meg, idén eddig 73 ezret. Brüsszelből rendre hátba lövik Magyarországot, a magyar kormány ebben a kérdésben nem enged, minden politikai nyomás ellenére meg fogják védeni Magyarország határait. Orbán Viktor szerint amit ma Brüsszel tesz, az árulás, a béke és a biztonság elárulása. Ha szeretnék, átengedjük a Németországba igyekvő menekülteket. A migrációról kiújuló vita szétfeszíti az Európai Unió egységét, ezért azt javasolják, hogy Brüsszel minden hatáskört adjon vissza a tagállamoknak.
Jó esélye van annak, hogy a minimálbér minimum bruttó kétszázezer forintra emelkedjen, erről folynak a tárgyalások a munkaadókkal és a munkavállalókkal.
A Nemzeti Konzultációt azért indították el, mert a járványnak messze ható következményei lesznek. A kérdésekre 1,423 millió embertől kaptak választ. A konzultáció nyomán meghosszabbították a rászorulók számára a hitelmoratóriumot, és azok a vállalkozások is támogatást kapnak, ahol a bevétel 25 százalékkal csökkent. 2022. február 15-ig visszatérítik a gyereket nevelő szülőknek az általuk 2021-ben befizetett szja-t, a visszatérítés felső határa a 2021-es átlagbér lesz. Visszatérítést kapnak a kisvállalkozók, az ekho szerint adózók. A kormány szerint 1,9 millió szülő az szja-t, a katások pedig az átalányadó egynegyedét kapják vissza. A kormányfő szerint az 1,9 millió szülőnek hatszázmilliárd forintot térít vissza az adóhivatal.
17,9 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, ami a valaha mért legnagyobb növekedés – tért át a gazdaságra Orbán Viktor. A magyar gazdaság teljesítménye már most meghaladja a járvány előtti szintet, miközben az uniós országok többségében erre még várni kell. A gazdasági újraindítás erejét jól mutatja, hogy a szolgáltatások euróban számított exportja 21 százalékkal, a beruházások 10,8 százalékkal, a külkereskedelmi forgalom 16 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A kormány képes lesz 5,5 százalék fölé emelni a növekedést idén, ha az év hátralévő részében nagyobb baleset nem történik – fogalmazott Orbán Viktor. Júliusban a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4,7 millió főt, a rendszerváltás után még soha nem dolgoztak ennyien Magyarországon. Tizenegy év alatt közel egymillió új munkahely jött létre. Egy lépésre vagyunk a teljes foglalkoztatottságtól, a gazdaságban inkább munkaerőhiány van.
A miniszterelnök beszéde elején a járványhelyzetről szólt. Utalt arra, hogy az oltás eredményeként normalizálódott az élet, indultak újra a munkahelyek és az iskolák. De a járványnak lesz negyedik hulláma, ezt mutatja a növekvő fertőzésszám. A harmadik hullámot oltással győztük le, a negyediket is ezzel tudjuk legyűrni – mondta. Javasolja az oltásalapú védekezést. Szakemberek javasolják a harmadik oltást is, amely jobb, ha van, mint ha nincs. Európában mi tettük lehetővé először a harmadik oltást. December végéig mintegy 17 millió vakcina áll majd rendelkezésre, bárkit be tudunk oltani. A kormányfő kérte, hogy azok is oltakozzanak, akik eddig nem tették meg. A kormány javasolja a vészhelyzet és a rendkívüli jogrend meghosszabbítását az év végéig.
Az ülés a közelmúltban elhunyt országgyűlési képviselőkre történő emlékezéssel indult: Orosz Sándor (MSZP), Ráday Mihály (SZDSZ), Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) és Vitányi Iván (MSZP, majd független) előtt tisztelegtek felállással.
Az őszi ülésszak első két napján a miniszterelnök ismertethet további döntéseket, valamint szavazhatnak a veszélyhelyzet meghosszabbításáról.