Gulyás Gergely: Az adófizetők pénzéből nem akarjuk kisegíteni a benzinkutakat

Varga Judit nyitotta a Kormányinfót, természetesen az Európai Unió Bíróságának szerdai ítéletéről beszélt. Mint arról beszámoltunk, az EUB elutasította Magyarország és Lengyelország keresetét a jogállamisággal kapcsolatban, továbbá kötelezik őket a rájuk eső perköltségek megfizetésére.

Az igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott a Kormányinfón: az Európai Unió Bírósága politikailag motivált döntést hozott, ami nem lepte meg a kormányt. „A gyermekvédelmi törvény a probléma, nem a jogállamiság” – fogalmazott Varga Judit, aki ezt az ügyet a migrációs vitához hasonlította. Mint ismert, az április 3-i országgyűlési választásokkal egyszerre tartják a gyermekvédelmi népszavazást, az Alkotmánybíróság jóváhagyta a parlamenti határozatot. A kérdésekről, valamint az ellenzéki népszavazási kezdeményezésről itt írtunk bővebben.

Varga Judittól nem tudtak kérdezni az újságírók, hivatalos elfoglaltságaira hivatkozva beszéde után elhagyta a termet. Kérdésre Gulyás Gergely a benzinkutak lehetséges bezárásáról, valamint az árszabályozás betartásáról beszélt, és elmondta:

Az Index kérdései: EUB-ítélet, benzinárstop, pedagógussztrájk

Az Index kérdéseit Holló Bettina tette fel, elsőként természetesen az EUB ítéletéről kérdeztük a Miniszterelnökséget vezető minisztert. 

A helyzet kezelésére a válasz a gyermekvédelmi népszavazás, de a kérdés ennél összetettebb, mert amikor megszületett a kondicionalitási rendelet, az Európai Unió állam- és kormányfői 2020 decemberében abban maradtak, hogy bírósági felülvizsgálaton kell átesnie a rendeletnek. Önmagában az, hogy a rendelet alkalmazható, Magyarország számára különösebb problémát nem jelent, mert a bírósági ítélet egyes részeit megnézve látható, a bíróság egyértelművé teszi: akkor jogszerű a rendelet alkalmazása, ha a jogállamisági alapelvek megsértése konkrét, körülírható és közvetlen összefüggésben áll az EU pénzügyi érdekeivel. Senkit nem vizsgálnak olyan nagyítóval, mint Magyarországot, talán még Lengyelországot említhetném. Egy politikai akarat áll a háttérben, aminek a lényege az, hogy befolyásolják a tagállamok belpolitikáját. Az, hogy két férfi házasodhat-e, nem a jogállamiság kérdése. Van, ahol megengedik ezt, Magyarországon ez nem így van. Az Európai Uniónak ezekhez a területekhez (családvédelem, jogállamiság) semmi köze nincsen.

A miniszter később kérdésre válaszolva kifejtette: fellebbezésre nincs lehetőség az ítélettel kapcsolatban. Az ellenzéki törekvésekkel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: ha valaki egy alkotmányt akar átírni országgyűlési határozattal, akkor azonnal felfüggesztik az uniós pénzeket. Hozzátette: Brüsszel a baloldalnak drukkol a választásokon, ami szerinte olyan határátlépés, amit senkinek nem néznének el egyébként.

A május 15-ig befagyasztott üzemanyagárakkal kapcsolatban azt kérdeztük, kaphatnak-e kompenzációt a nehéz helyzetbe kerülő töltőállomások. Gulyás Gergely rövidre zárta a kérdést.

A magyar adófizetők pénzéből nem akarjuk kisegíteni a benzinkutakat. 

Kérdésre válaszolva később Gulyás Gergely azt is elárulta, hogy a kormány még nem döntött az élelmiszerárstop meghosszabbításáról. Mint ismeretes, február elsejétől három hónapra, azaz május elsejéig rögzítették a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, csirke far-hát és a 2,8 százalékos UHT-tehéntej árát. 

A pedagógusok érdekvédelmi szervezetei szerdán folytatják a kormánnyal a sztrájktárgyalásokat, ezzel kapcsolatban is kérdeztük a minisztert. 

A jogszabályoknak megfelelően most is vannak tárgyalások a pedagógusokkal. Értjük az igényeiket, jogosnak is tartjuk azokat, kereshetnének többet is. Legalább harmincszázalékos emelést tudunk biztosítani, szeretnénk ennél többet is, de azt kérjük, hogy a szabályokat mindenki tartsa be. A sztrájkról bíróság mondta ki, hogy jogellenes volt. Nem helyes, ha a következő generációt oktatók nem tartják be a jogszabályokat. Március második felére sztrájkot hirdetni úgy tűnik, mintha a választásokba akarnának beavatkozni, amit politikai akcióként kell kezelni. 

Küld katonákat Magyarország Ukrajnába?

Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely elmondta: a kormány nem tervez katonákat küldeni a szomszédos országba, szerinte felelőtlenség lenne. Ugyanakkor hozzátette: a miniszterelnök három héttel ezelőtt az illetékes tárcáknak kiadta, hogy készítsenek pontos terveket egy Ukrajna felől érkező menekülthullám eshetőségére. Ha meglesz, akkor sem biztos, hogy a nyilvános tervek közé fog tartozni.

Az orosz–ukrán konfliktusról itt írtunk bővebben egyébként, valamint a Kibeszélő című műsorunk rendkívüli kiadásának is ez volt a témája. Vendégünk Bendarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója volt.

Márki-Zay Péter szerencsétlen kijelentése központi téma volt

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje egy fonyódi utcafórumon arról beszélt, hogy az összefogás mindenkit képvisel. „Én ezeket a kanyarokat nem tudom követni. De azt, amit Orbán Viktor egy személyben megtestesít, ezt a szivárványkoalíciót úgymond, a liberálisokat, a kommunistákat, a konzervatívokat és a fasisztákat, ezt mi a szövetségben külön-külön képviseljük. Gerinces emberként mindenki megtarthatja a saját világnézetét, a saját álláspontját.” Márki-Zay Péter később Facebook-oldalán tisztázta szerencsétlen kijelentését, a szerdai Kormányinfón azonban több kérdésben is visszaköszönt ez.

Van-e visszhangja Nyugat-Európában Márki-Zay Péter fasisztákat és kommunistákat emlegető kijelentésének? – kérdezték Gulyás Gergelytől, aki elmondta: Magyarországról az európai főáramú sajtóba eljutó hírek jól megszűrtek vagy meghamisítottak, ott nincs az a sokszínűség a sajtóban, mint Magyarországon, de azért Németországban beszámoltak róla. Később kérdésre válaszolva azt is elárulta, nem tudja, hogy az Európai Bizottság támogatja-e a kommunistázó és fasisztázó jelölteket.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: 1944 óta nem fordult elő, hogy valaki fasisztákat akarjon képviselni, 1989 óta pedig a kommunistákat nem akarta képviselni senki. Szerinte Márki-Zay Péter régi toposzokat tör meg, és akik őt támogatják, azok ezt valamiért elfogadják.

Gulyás Gergely úgy látja, olyan koalíció áll Márki-Zay Péter mögött, amelyben van olyan is, akinek korábbi megnyilvánulása miatt a kormánypártok még együtt tiltakoztak Bajnai Gordonnal és Mesterházy Attilával. Arra is emlékeztetett, hogy a jobbikos Gyöngyösi Márton zsidólistázós kijelentése miatt tiltakozásként a szocialista Ujhelyi István sárga csillagot ragasztott magára, „most levette, hogy meg tudja ölelni”.

Brüsszel jogos kritikája, családtámogatás

Újságírói kérdésre Gulyás Gergely elmondta: ha az Európai Bizottság megfogalmaz jogállamisági kérdéseket, akkor ezeket meg tudja majd válaszolni a kormány, így nem tartanak ettől. Egy ügyben van jogos kritikája Brüsszelnek, az egy ajánlattevős közbeszerzések – ezeknek a számát jelentősen csökkenti a kormány a miniszter szerint. 

Az adó-visszatérítéssel kapcsolatban kérdésre válaszolva Gulyás Gergely kifejtette: ez nem okozhat jelentős emelkedést az amúgy is magas inflációban, ugyanakkor egy szép közgazdasági feladat, amely a Pénzügyminisztérium hatásköre.

Az Európai Parlament elfogadta a Cseh-jelentést. Ennek lényege, hogy a városok közvetlenül juthassanak uniós forrásokhoz – számoltunk be róla kedden. Gulyás Gergely szerint ennek a jelentésnek semmilyen következménye nincs, egyébként minden olyan javaslatot elleneznek, amely a tagállamok döntési jogköréből von el pénzt.

(Borítókép: Gulyás Gergely. Fotó: Bodnár Patrícia / Index )