Az LMP-s Hohn Krisztina nagytarcsai kérdéséket tett fel azzal kapcsolatban, hogy nemrég tüntetést tartottak a településen, mert rossz az ivóvíz, problémát okoznak a szennyvízkitörések, rosszak az útjaik, a testület korábban feloszlatta magát, és még nem írtak ki választást. „Mikor kerül sor érdemi lépésekre?” – tette fel a kérdést az LMP-s politikus.
Gulyás Gergely miniszter elmondta: konszenzus volt abban, hogy a járvány miatt nem a legszerencsésebb időközi választást tartani mostanáig. Ha az országgyűlési választás lefut, utána lehetővé teszik, májusban meg lehet majd tartani.
Jogos felvetésnek nevezte a vízvezeték-hálózat cseréjét, a következő évtized nagy feladata lesz, uniós forrásokat akarnak majd felhasználni, az ellenzék támogassa az uniós források felhasználását.
Az azonnali kérdések órájával véget ért mai parlamenti közvetítésünk, köszönjük a figyelmet!
A fideszes Budai Gyula Méltó-e a magyar emberek képviseletére egy bűncselekménnyel gyanúsított személy? címmel tett fel kérdést Cseh Katalin momentumos európai parlamenti képviselő „korrupciós ügyével” összefüggésben. Budai Gyula nehezményezte, hogy a sajtó hallgat az ügyről, pedig már négy hatóság vizsgálatai vannak folyamatban, és van egy büntetőfeljelentés is.
Budai Gyula szerint látható, hogy nincs két baloldal, nincsenek új arcok, a kudarcos múlt emberei akarnak a hatalomba visszatérni. „Méltó-e a magyar emberek képviseletére?” – tette fel a kérdést Cseh Katalinnal kapcsolatban a fideszes politikus.
Répássy Róbert államtitkár szerint a válasz egyértelműen az, hogy nem. Ugyanakkor hozzátette: ezt a magyar emberek bölcsen el fogják dönteni. Arról is beszélt, hogy a baloldalon egy olyan válogatott tagjai indulnak, akik fittyet hánynak rá, hogy aktuális ügyekben érintettek, nem mondanak le, hanem a választók további támogatását kérik. Répássy Róbert azonban úgy véli, nem kell csodálkozni, ugyanis Gyurcsány Ferenc vezeti a baloldal. Csek Katalin ügyére kitérve azt is megjegyezte: a nyomozó hatóság fogja majd megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény.
A szocialista Varga László az önkormányzati bevételek megnyirbálásáról beszélt, valamint arról, hogy tartoznak Miskolcnak a tömegközlekedési támogatással. Gulyás Gergely válaszában közölte, hogy a kormány elengedte Miskolc adósságát. Varga László szerint a miniszter cinikus választ adott, rengeteg bevételi forrást és hatásköröket vettek el az önkormányzatoktól.
A jobbikos Gyüre Csaba a Völner-ügyről és a korrupcióról beszélt, megemlítve a korrupcióérzékelési index eredményét. Gulyás Gergely szerint ha kézi vezérlésű lenne az ügyészség, aligha lenne elképzelhető, hogy egy miniszterhelyettessel szemben a választások előtt négy hónappal közölnének súlyos korrupciós gyanút. A tárcavezető hozzátette: nem gondolta volna, hogy Gyüre Csaba Soros György különböző statisztikáit fogja idézni, de próbál túllépni a meghökkenésén.
Gyüre Csaba ezután több nevet felsorolt: Farkas Flórián, Simon Miklós, Mengyi Roland, Simonka György, Boldog István, Völner Pál. Az ellenzéki képviselő szerint ha nincs korrupciós ügyészség és nem csatlakozunk az Európai Ügyészséghez, tovább erősödik a korrupció.
Gulyás Gergely szerint a Jobbik nem csupán az ország szuverenitását adná fel, hanem saját szuverenitását is feladta a DK-val való összefogás során. A miniszter hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizenkét évben kormánypárti képviselőként tevékenykedő három-négyszáz emberből néhánnyal szemben közöltek gyanút vagy állapítottak meg bűncselekményt, a jogállam működik, senki nem élvez büntetlenséget.
A KDNP-s Hollik István Mit tehetünk azért, hogy ne térjen vissza a múlt? címmel tett fel azonnali kérdést. A kormánypárti politikus szerint a magyar emberek joggal gondolhatták, hogy 2010-ben egyszer s mindenkorra elküldték a hatalom közeléből Gyurcsány Ferencet, de ma ismét ő a baloldal vezetője, és „vissza akar kapaszkodni a hatalomba”. A KDNP-s politikus azt is mondta, hogy „a baloldal semmit sem változott”. Sérelmezte, hogy az ellenzéki jelöltek között ott van a DK-s Czeglédy Csaba, aki „egy büntetőeljárás gyanúsítottja”.
Hollik István felidézte, hogy a DK először EP-képviselő-jelöltséghez juttatta, hogy mentelmi joghoz jusson. A kormánypárti politikus szerint a mostani jelöléssel ismét meg akarják akadályozni, hogy az igazságszolgáltatás el tudjon járni Czeglédy Csaba ellen.
Répássy Róbert államtitkár elmondta: a KDNP-s politikus által bemutatott helyzet tényeken alapul.
Hollik István kifejtette: a kormány ideiglenes jelleggel meghirdette a stopok (benzin, kamat, élelmiszerár) politikáját, április 3-án egészítsék ki Gyurcsány-stoppal is, de az legyen végleges.
A fideszes Zsigmond Barna Pál Képes-e egy ilyen baloldal az állami vagyonnal való felelős gazdálkodásra? címmel tett fel azonnali kérdést. A kormánypárti politikus a Városháza-ügyet melegítette fel a parlamentben, azzal a felvetéssel, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárosban Bajnai Gordon emberei tértek vissza. Zsigmond Barna Pál szerint „Gyurcsány és Bajnai uralják a Városházát”, „ezért vannak tele korrupciós ügyekkel”, ez „a baloldalnak a vérében van”.
Gulyás Gergely miniszter szerint a baloldal kormányzása alatt a legkorruptabb időszak köszöntött be a közigazgatásban, akik akkor a kormányzati munkában vettek részt, azok most a fővárosban jelentek meg. „Ahol a baloldal megjelenik, ott megjelenik a korrupció” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Tordai Bence annak szentelte azonnali kérdését, hogy amíg a parlamentben vitáznak, a NAV kiszállt Iványi Gábor egyesületéhez. A Párbeszéd politikusa szerint a kormánypártiak kereszténynek hazudják magukat, aki pedig valóban keresztényi módon a szegények megsegítésén munkálkodik, az ellen politikai bosszúhadjáratot folytatnak. Tordai Bence az egyesület hiányzó támogatására is kitért.
Rétvári Bence államtitkár szerint Iványi Gábor ellenlábasait az ellenzék soraiban kell keresni, mert valaki megvétózta, hogy államfőjelölt legyen. A mostani ügyet közigazgatási kérdésnek nevezte, és leszögezte, hogy a normatíván felül az egyesület többlettámogatást kapott az Emmitől.
Tordai Bence úgy látja, hogy az államtitkár „szánalmasan terel”. Iványiék évente másfél milliárd forinttal kapnak kevesebbet annál, mint ami járna nekik. Rétvári Bence válaszában közölte, hogy önbizalomban nincs hiány Tordai Bencénél, de ha Iványi Gábor gáncsolóit keresi, akkor továbbra is a saját összefogásukon belül tegye.
Az LMP-s Hohn Krisztina nagytarcsai kérdéséket tett fel azzal kapcsolatban, hogy nemrég tüntetést tartottak a településen, mert rossz az ivóvíz, problémát okoznak a szennyvízkitörések, rosszak az útjaik, a testület korábban feloszlatta magát, és még nem írtak ki választást. „Mikor kerül sor érdemi lépésekre?” – tette fel a kérdést az LMP-s politikus.
Gulyás Gergely miniszter elmondta: konszenzus volt abban, hogy a járvány miatt nem a legszerencsésebb időközi választást tartani mostanáig. Ha az országgyűlési választás lefut, utána lehetővé teszik, májusban meg lehet majd tartani.
Jogos felvetésnek nevezte a vízvezeték-hálózat cseréjét, a következő évtized nagy feladata lesz, uniós forrásokat akarnak majd felhasználni, az ellenzék támogassa az uniós források felhasználását.
„Mégis mit csináltak önök kormányzás címén az elmúlt időszakban?” – kapta meg a szót Varju László. A DK-s politikus szerint a Völner Páléhoz hasonló botrány után azonnal a helyzetet tisztázó vizsgálatot kellett volna indítaniuk. Az ellenzéki képviselő arra volt kíváncsi, hogy „mégis hány Völner-botrányhoz hasonló ügy eltüntetésén dolgoztak az elmúlt hetekben, hogy nem maradt idejük kormányozni?”.
Tállai András szerint megtisztelő, hogy a Pénzügyminisztériumot kérdezi a Völner-ügyről, de ezekre a tárca nem tud válaszolni. Az államtitkár leszögezte, hogy a minisztérium végzi a munkáját.
Varju László kezdi úgy érezni, hogy a kormánypártok megbékéltek a választási vereség gondolatával, és a gazdaságpolitikai hibák vezettek a rekordhiányhoz, a magas árakhoz és a rekordszintű államadóssághoz. Tállai András azzal kontrázott, hogy a vereség gondolatával Varju László ismerkedett meg, amikor Dobrev Klára veszített az előválasztáson, a gazdaságpolitikára vonatkozó szavai pedig nem igazak.
Harangozó Tamás MSZP-s országgyűlési képviselő Szekszárd térségével kapcsolatban tett fel kérdéseket:
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: M9-es ügyben folyik egy vita, döntés még nem született.
A miniszter sajnálja, hogy ilyen helyzet alakult ki uszodaügyben, a kormány támogatja a célt, hogy legyen uszoda. Felajánlotta a kormány segítségét is.
Gulyás Gergely szerint Szekszárdon szabadossági ügyről van szó a közvilágítással kapcsolatban, ha ez jogos, akkor a kormány áll a település rendelkezésére.
Harangozó Tamás úgy véli, valójában arról van szó, hogy szétlopták a közvilágítás korszerűsítésének kivitelezését, „az egészet ki kell dobni és újra kell építeni kormányzati forrásokat igénybe véve”.
Szilágyi György Varga Judittól kérdezett volna, helyette Répássy Róbert államtitkár volt az ülésteremben. A jobbikos politikus arra volt kíváncsi, hogy miért nem helyezik előzetes letartóztatásba a botrányba keveredő, azóta lemondott államtitkárt, Völner Pált.
Répássy Róbert államtitkár szerint Szilágyi György soha nem fukarkodott a jelzőkkel, ha embereket kellett minősítenie, „jelenlegi pártszövetségesét hibbant Nérónak nevezte a parlamentben”, és Gyurcsány Ferenc elszámoltatását követelte, most pedig az ő győzelméért dolgozik.
Szilágyi György azzal vágott vissza, hogy a Fidesznek tizenkét éve volt elszámoltatni, és soha nem gondolta volna Répássy Róbertről, hogy egy korrupciógyanúba keveredő miniszterhelyettest fog védeni. Répássy Róbert válaszában újra közölte, hogy Szilágyi György „egy hibbant Nérónak lett a cinkosa”, ezért nézzen tükörbe.
Hamarosan az azonnali kérdések és válaszok órájával folytatjuk közvetítésünket.
Orbán Viktor nem vesz részt a tavaszi ülésszak első napján. Ahogy arról beszámoltunk, a kormányfő Janez Janša szlovén miniszterelnökkel találkozott Lendván.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke hivatalosan is bejelentette, hogy március 10-én választ a parlament új államfőt, a jelölési időszak március 1-jéig tart, március 3-án délelőtt 10 órakor tekintik át a jelöléseket.
Egy jelölt indulásához a képviselők legalább egyötödének ajánlására van szükség, kétharmados többséggel rögtön megválasztható az államfő, ennek hiányában második fordulót tartanak, ahol elég az egyszerű többség is.
A Fidesz Novák Katalint jelöli, a hatpárti ellenzék (DK, Jobbik, MSZP, LMP, Párbeszéd, Momentum) Róna Pétert.
„Képzeljék el, hogy itt Feri néven rendezvénysorozatot indított Gyurcsány Ferenc” – kezdte Kocsis Máté.
Az nagyon sokat elárul önökről, hogy itt a Ferit önök, kommunisták és fasiszták nagy egyetértésben megpróbálják visszasegíteni a hatalomba.
A Fidesz frakcióvezetője szerint teljesen mindegy, hogy melyik pártot forgatják fel, mindegyik alatt Feri van, „mindegyik pohár alatt Feri van”. Kocsis Máté úgy látja, hogy ezt a programot már ismerjük, tesztelték a magyarok, és ítéletet mondtak róla. A politikus hangsúlyozta: ökölszabály szerint az a legerősebb, akinek a legnagyobb frakciója lesz, tehát Gyurcsány Ferenc.
Válaszában Rétvári Bence államtitkár közölte, hogy 2010 óta együtt ülnek a parlamentben, de az ellenzékre még ők sem használtak olyan jelzőket, mint a saját miniszterelnök-jelöltjük.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a választásokkal kapcsolatban arról beszélt: fontos, hogy visszatekintsenek az elmúlt négy, illetve tizenkét évre, majd ha ez megvan, akkor megfogalmazzák, hogy ebből mi következik, mi várható. Elmondta: az Orbán-kormánynak számos kihívással kellett szembesülnie, sok problémát jelentett a Gyurcsány–Bajnai-korszak öröksége. Az államtitkár kifejtette: az Orbán-kormány azonban megfelelő gazdaság- és biztonságpolitikát folytatott. Többek között emlékeztetett rá, hogy a kormány 7,1 százalékos gazdasági növekedést tud maga mögött, míg a baloldali kormányok idején hétszázalékos volt a csökkenés.
Simicskó István szerint rossz belegondolni abba, mi várható, ha esetleg a baloldal győzne az április 3-i választáson. Ha programokat nem is látni, de megdöbbentő kijelentéseket hallani tőlük.
A KDNP frakcióvezetője kifejtette, hogy bár a baloldal miniszterelnök-jelöltje kereszténynek titulálja magát, de az „ördöggel szövetkezne”, miközben megsértett minden társadalmi csoportot, továbbá „listázza a fideszes melegeket és zsidókat”. Simicskó István felidézte Márki-Zay Péternek, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének korábbi kijelentését, amely szerint „külön-külön képviseli a fasisztákat és a kommunistákat”. A KDNP-s politikus hozzátette: ez szégyen. Azt is mondta: a veszélyes gondolatok, a veszélyes kijelentések csak veszélyes cselekedeteket szülnek.
Zsigó Róbert államtitkár szerint a választás tétje a magyar családok jövője, hogy egyre könnyebb legyen gyermeket vállalni, nevelni és családot alapítani. 2010 előtt ez nem volt így, de a kormányváltással családbarát fordulat történt. Azt is kijelentette, hogy megvédik az elmúlt tizenkét év eredményeit, amelyeket az emberekkel összefogva értek el.
Jakab Péter azzal kezdte felszólalását, hogy az oltást nem lehet kötelezővé tenni, a kormány ezzel elüldöz a szakmájukból rendőröket, ápolókat. A Jobbik elnöke arról is beszélt, hogy a Fidesz fizetős egészségügyet vezet be, megemlítve, hogy a háromszáz forintos vizitdíjjal volt problémájuk, de a húszezres Covid-teszt rendben van. „Lassan fél Afrikát mi látjuk el vakcinával, de dupla áron vásároljuk a kínait” – tért át a vakcinabeszerzésekre Jakab Péter, feltéve a kérdést: az oltás is a pénzről szól, ezért akarják kötelezővé tenni április 3. után?
Az ellenzéki politikus szerint ha szükségük van néhány millióra, „akkor szövetkeznek a végrehajtó maffiával”, ha nincs kedvük bemenni vizsgázni az egyetemre, akkor egy telefonnal elintézik – utalva a Völner–Schadl-ügyre –, „Varga Judit igazságügyi miniszter pislog, mint hal a szatyorban. Mint aki ott sem volt.”
Jakab Péter Mészáros Lőrincről elmondta: stadiont építhet Zuglóban, kicserélheti a vízvezetéket Tatabánya környékén,
április 3. után meg majd pucolhatja a vécét Szegeden, ingyen, önökkel együtt.
A politikus az óvodások nemi átalakító beavatkozására vonatkozó népszavazási kérdést is kommentálta:
Hát bolondok maguk, esküszöm, egytől egyig.
A válaszlehetőség Dömötör Csaba államtitkáré volt:
Egy dolgot hadd kérdezzek: ha tényleg szabad országot akar, akkor mit keres a szemkilövetők választási listáján?
A kormánypárti politikus szerint Jakab Péter azokkal indul együtt a választáson, akik a jogállamiságot gumilövedékkel, vízágyúval értelmezték.
„Önt vagy félretájékoztatták, vagy szándékosan hazudik” – közölte Dömötör Csaba a kötelező oltásról szóló vádakra, leszögezve, hogy Magyarországon nincs kötelező oltás, de az ellenzék egyébként sem tett semmit hozzá a járvány elleni védekezéshez, csak álhíreket köröztettek és a vakcinák ellen kampányoltak, ráadásul pont Márki-Zay Péter akar fizetős egészségügyet.
Dömötör Csaba szerint a Jobbik hosszú utat tett meg, a posztkommunisták lefokozott tagozata lett, az elején tagadták, a végén aláírtak Gyurcsány Ferencnek. Az államtitkár úgy látja, hogy Vona Gábor eladta a Jobbik lelkét, Jakab Péter meg sem kísérelte visszaszerezni, a Gyurcsány-listán együtt sorakoznak majd a posztkommunista és a jobbikos politikusok nevei.
A tíz évvel ezelőtti önmaguk vajon mit szólna ehhez? Gárdamellény le, vörös csillag fel.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője örült volna, ha Orbán Viktor bejött volna a munkahelyére és beszámolt volna az Európai Unió Bíróságának ítéletéről. A szocialista politikus szerint a kormányfő „fél a vitától”, már a parlamentbe sem jön be. Azt is kifejtette, hogy az EUB ítélete súlyosan befolyásolja Magyarország jövőjét.
Tóth Bertalan szerint hazugság az, amit Varga Judit igazságügyi miniszter állított, hogy politikai ítélet született volna. Hozzátette: egy ilyen ítélet után le kellett volna mondania a tárcavezetőnek, de „mit lehet várni” tőle a Völner-ügy után? Kiemelte, hogy az Igazságügyi bizottságban leszavazták azt javaslatot, hogy Völner Pál ne kaphasson végkielégítést.
Az MSZP-s politikus úgy véli, az idei választás tétje az, hogy az EUB ítélete miatt veszélybe került 15 ezer milliárd forint felhasználható lesz-e vagy sem Magyarország számára. A kormányt korrupt elnyomó pártállamnak nevezte, amely miatt nem jönnek az uniós pénzek, és ha marad ez a kormány, nem lesz gazdasági fejlődés.
Tóth Bertalan szerint két lehetőség van:
A jóisten mentse meg Magyarországot attól, hogy még egyszer a baloldal rendelkezhessen az uniós források felett
– jelentette ki Orbán Balázs államtitkár. Elmondta, hogy a baloldali kormányok gyenge gazdaságot működtettek, fejlesztési lehetőségeket szalasztottak el, a korszak szimbóluma pedig a 4-es metró beruházása, „Magyarország legnagyobb korrupciós ügye”.
Orbán Balázs szerint ezzel szemben az Orbán-kormány próbálta korrigálni és megállítani az ország lecsúszását, sikerrel is jártak, de van még mit tenni. Fejlesztéspolitikai reformokat vezettek be. Az államtitkár szerint jó lenne, ha az ellenzék nem Brüsszel, hanem a magyar emberek oldalára állna.
A DK részéről Bősz Anett a megélhetési válságnak szentelte a felszólalását, hangsúlyozta, hogy az egy főre jutó fogyasztás csak két uniós tagországban, Horvátországban és Bulgáriában volt alacsonyabb.
A politikus több területet érintve fejtette ki a megélhetési válságot: a nyugdíjasoknak a svájci indexálás jelentette a legnagyobb érvágást, az egyhavi plusznyugdíjat felfalja az infláció. A fiatalok egyik legfontosabb problémájának az első lakás megszerzését nevezte, de a rendszer a középosztályt segíti.
A megélhetési válságnak idősek és fiatalok, szegények és a középosztály alatt maradó társadalmi csoportok mind kárvallottjai.
Orbán Balázs államtitkár válaszolt:
A kormány egyetért azzal, hogy nagyon fontos cél a szegénység felszámolása. A mi megítélésünk szerint a szegénységből a munka jelenti a kivezető utat.
Orbán Balázs a Világgazdasági Fórum és a Világbank statisztikáit ismertetve leszögezte, hogy Magyarországon a legalsó társadalmi csoportok jobban részesülnek az ország jó gazdasági teljesítőképességéből. Több konkrét intézkedést is sorolt: 2010 óta háromszorosára emelték a minimálbért, bevezették a négy stop politikáját, segítettek a devizahiteleseknek, minden korábbinál többet fordítottak szociális gyermekétkeztetésre.
Ezzel kontrasztba helyezve a 2002–2010 közötti időszakról elmondta: emelkedtek a rezsiárak, eltörölték a családi adókedvezményt, az egész országot a devizahitelezés csapdájába vitték.
Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botránya a Völner–Schadl-ügy, amely megmutatja azt a maffiaszerű hálózatatot, amelyet a kormány az elmúlt években meghonosított. Csárdi Antal emlékeztetett rá napirend előtti felszólalásában, hogy Völner Pál a mai napig szabadon védekezik, miközben az ügyével kapcsolatban mindenki más előzetesben van.
Az LMP képviselője arról is beszélt, hogy az elmúlt hetekben „őrületes ingatlanpanama-ügy” derült ki az V. és a VII. kerületben, amelyek a mai napig „Rogán Antal uradalmaként” vannak számontartva. Az ellenzék vizsgálóbizottságot kezdeményezett, de az V. kerületben lesöpörték, a fővárosban azonban nem tudták. A bizottság elkezdte a munkát, és fel fogja fejteni az ingatlanpanamát. Csárdi Antal arra számít, hogy elő fog még kerülni olyan kedvezményes ingatlanvásárlás, amelyről még nem beszélt a sajtó. A Völner–Schadl-ügyet összekötötte a devizahitel-károsultak ügyével.
Répássy Róbert államtitkár szerint Csárdi Antal Gyurcsány Ferenc szövetségese, ezért „kétségtelenül a korrupció szakértője”. Az államtitkár az ellenzék szemére vetette, hogy Szombathelyen egy gyanúsítottat indítanak képviselőjelöltként, és „ezután szerényebbnek kéne lenniük”.
Répássy Róbert felidézte, hogy korábban Gyurcsány Ferenc mentelmi jogát is felfüggesztették már, de az ellenzéket akkor ez nem zavarta. Az államtitkár elmondta: Völner Pál lemondott államtitkári tisztségéről, a baloldal azonban soha nem vállalja a felelősséget semmiért. Példaként említette a Városháza-ügyet.
Répássy Róbert szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, a büntetőeljárás folyamatban van a Völner-ügyben, ha van benne kriminális elem, akkor az ügyészség vádat fog emelni, a bíróság pedig el fogja bírálni az ügyet. Ugyanakkor az olyan ügyekben, amelyekben baloldali politikusok érintettek, soha nem szólt semmit az ellenzék. Répássy Róbert azt mondta: „vannak ilyen ügyek”, vállalják a felelősséget az érintettek. Azt is hangsúlyozta: a kormány a legtöbbet tette a devizahitelesekért, a Gyurcsány–Bajnai-korszakhoz kötődik az ügyük, tőlük örökölt a kormány.
„Sajnáljuk, hogy Orbán Viktor nem tette tiszteletét, pedig úgy illett volna, hogy hivatalosan is elköszön a miniszterelnöki széktől” – kezdte napirend előtti felszólalását Szabó Tímea.
A Párbeszéd társelnöke szerint a valóságban két Magyarország létezik. Az egyik Orbán Viktoré és a Fideszé, ahol többek között a miniszterelnök „apjának milliárdos hűbérbirtok épül Hatvanpusztán”, ahol vállalkozók helyett Orbán Ráhel kap tízmilliárdos állami támogatásokat a divatcégeire vagy Mészáros Lőrinc percenként milliókat keres. Szabó Tímea ide sorolta azt is, hogy egyedülálló, beteg gyermekét nevelő anyát lakoltattak ki „Völner Pál haverjai”, sokaknak még a csirke far-hát is álom, a fiatalok nem jutnak normális lakhatáshoz, a diplomás pedagógusok krumplis tésztán élnek.
A Párbeszéd politikusa megemlítette azt a mai hírt is, hogy a NAV kiszállt Iványi Gábor egyesületéhez, szerinte ez azért történt, mert Orbán Viktor bosszút akar állni.
Szabó Tímea úgy fogalmazott, hogy
Orbán Viktor nyergelteti a híveit csirke far-hátra, miközben egy óvodába is golyóálló mellényben mer csak bemenni. Döglött disznókkal birkózva katonásat játszik, miközben gyáva kiállni vitázni Márki-Zay Péterrel.
Szabó Tímea kormányváltás esetére béremeléseket és nyugdíjemelést ígért, valamint ötszázalékos áfát az alapvető élelmiszereknél, az egészségügyben pedig a várólisták megszüntetését. A rezsicsökkentést panel- és szigetelési programmal folytatnák.
Dömötör Csaba államtitkár válaszolt:
Azt a furcsa mutatványt produkálják, hogy egyszer azt állítják, hogy a kormánypártok napjai politikai értelemben meg vannak számlálva, és közben diktatúra van.
A kormánypárti politikus szerint érdemi mondandó híján marad a személyeskedés, a provokatív stílus, a baloldali gyűlöletpolitika, miközben több mint hét százalékkal nőtt a gazdaság, visszaadták a 13. havi nyugdíjat, adó-visszatérítést kapnak a családok, adómentességet a fiatalok.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: a járvány ellenére nőttek a bérek, a baloldal nem adott, csak elvett, és senki nem emelte olyan fordulatszámra a magyarok sértegetését, mint Márki-Zay Péter.
Az Országgyűlés hétfőn kétnapos üléssel kezdi meg aktuális ciklusának utolsó ülésszakát, amely várhatóan március 10-én, az államfőválasztással ér véget. Jelen állás szerint napirend előtt fog felszólalni Szabó Tímea (Párbeszéd), Csárdi Antal (LMP), Bősz Anett (DK), Tóth Bertalan (MSZP), Jakab Péter (Jobbik), Simicskó István (KDNP) és Kocsis Máté (Fidesz) is. Az Index percről percre tudósít a hétfői parlamenti eseményekről.