Novák Katalint választotta az Országgyűlés államfőnek
További Belföld cikkek
- Hatalmas sebességgel csapódott egy családi ház falának egy Porsche Izsákon
- Óriási vita robbant ki a magyar igazságszolgáltatásban, de van alapja a félelemnek?
- Egy szerencsés magyar mintegy hetvenmillió forinttal lett gazdagabb
- Hidvéghi Balázs: Több mint 700 ezren töltötték ki a nemzeti konzultációt
- Letartóztattak egy magyar férfit, aki tinédzserkorú lányokkal végzett szexuális cselekményt
Az Országgyűlés 2018–2022-es ciklusának utolsó ülésnapja csütörtökön 8 órakor a napirend előtti felszólalásokkal kezdődött. Szót kért többek között Szabó Tímea (Párbeszéd), Schmuck Erzsébet (LMP), Arató Gergely (DK), Jakab Péter (Jobbik), Simicskó István (KDNP) és Németh Zsolt (Fidesz). A felszólalásokat élő hírfolyamunkban találja.
Ezt követően érkezett meg a terembe Áder János köztársasági elnök – akinek május 10-én jár le a mandátuma –, valamint Novák Katalin, a kormánypártok államfőjelöltje, illetve Róna Péter, a hatpárti ellenzék jelöltje. Mindkét jelölt 15 perces beszédet mondott, elsőként Novák Katalin. A korábbi köztársaságielnök-választásokról itt írtunk bővebben.
Novák Katalin: Nincs rosszabb egy háborúnál
Az államfőjelölt az Oroszország által indított háborút védhetetlennek nevezte, hozzátéve: épp kezdtük visszanyerni az életünket a járványból, ám ekkor elszabadult egy másik, pusztító vírus, 14 napja háború van a szomszédunkban. Maga is Kárpátalján járt a közelmúltban, hogy kifejezze, azok a magyarok, akik az ottmaradás mellett döntenek, legalább olyan fontosak, mint akik eljöttek.
Nincs rosszabb egy háborúnál, ami lángba akarja borítani mindazt, ami értékes számunkra.
Novák Katalin hangsúlyozta, hogy a magyarok békét akarnak, a nők nem a háborút, hanem a békét akarják megnyerni. Teréz anyát idézve elmondta: a béke egy mosollyal kezdődik. Köszönetet mondott többek között Balog Zoltánnak és Orbán Viktornak, és hozzátette: tudja, hogy kicsoda, honnan jött, és mi a feladata, felkészült mindenre.
Róna Péter: Az Alaptörvény a kecskére bízza a káposztát
Róna Péter szintén a háborús helyzettel indította beszédét. Elmondta, hogy az Alaptörvény meghatározza az államfő feladatát: testesítse meg az egységet. Róna Péter hozzátette: e feladat ellátása a létünk és a nemzet sarokköve. Ugyanakkor most háború van, a II. világháborúban a német csatlósok mellett tartottak ki az ország vezetői, Róna Péter szerint most „megint képtelennek bizonyulunk nevén nevezni a tetteket”, félünk, hogy mi lesz velünk, tudjuk, szorongunk, hogy „közünk van a szomszédban történtekhez”.
Sokat segítene, ha az Alaptörvény, ami érvényes törvény, ezért rendelkezéseit be kell tartani, egyúttal megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek
– folytatta Róna Péter. Az alkotmány feladatának nevezte a politikai hatalom korlátainak kijelölését, amelyeket nem a kormány mond meg, hanem a nemzet dönti el, hogy mire ad felhatalmazást a törvényhozásnak. Úgy látja, az Alaptörvény a kecskére bízza a káposztát, a bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya.
Róna Péter felsorolta: az nem lehet, hogy a kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éri, az sem, hogy az egyik könnyen eljut szavazni, a másik nem. Az sem, hogy valaki részesül kórházi ellátásban, mások csak hetek, hónapok múlva, vagy egyáltalán nem. Az sem, hogy állig felfegyverzett kommandósok betörjenek szegényeket ápoló jótékonysági alapítványba, utalva Iványi Gáborra, aki szintén esélyes volt az ellenzéki államfőjelöltségre. Zárásként az Európai Unióról és az összefogásról beszélt.
Ezt követően az országgyűlési képviselőknek 40 percük volt a titkos szavazásra.
Novák Katalin az új államfő
Az országgyűlési képviselők közül 137-en szavaztak Novák Katalinra, 51-en Róna Péterre, érvénytelen szavazat pedig öt darab volt. Így nem volt szükség második fordulóra,
Novák Katalin lett az új köztársasági elnök.
Az államfő – akinek megbízatása öt évre szól – többek között törvényt kezdeményezhet, kitűzi a választások napját, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését, a választási eredmény után javaslatot tesz az Országgyűlésnek a miniszterelnök személyére, valamint feloszlathatja a parlamentet. Az államfő a képviselők által elfogadott törvényeket az Alaptörvénnyel való összhangjuknak vizsgálatára elküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldheti a parlamentnek.
Novák Katalinról portrét készítettünk, amelyben bemutattuk eddigi pályafutását, tevékenységét. Erre tessék. A tavaly még családokért felelős tárca nélküli miniszterként dolgozó Novákkal interjúkat is készítettünk, ezeket itt és itt olvashatja el.
(Borítókép: Novák Katalin, a kormányzó Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltje beszédet mond az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol megválasztják az új államfőt 2022. március 10-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)