Így néznek ki a magyar politika erőviszonyai a választások után

A 2022-es országgyűlési választásokon a Fidesz–KDNP listája a szavazatok 54,13 százalékát kapta. A hatpárti ellenzék messze lemaradva, 34,44 százalékra volt képes. A Mi Hazánk Mozgalom 5,88 százalékig jutott, amivel átlépte a parlamenti küszöböt.

A Medián megmondta

A Medián március végi adataiból az derült ki – több kutatóintézet szoros állást mutató számaival ellentétben –, hogy nem a Fidesz–KDNP győzelme, csak annak mértéke kérdéses.

A Mediánnál akkor a választani tudók körében 50 százalékon állt a Fidesz–KDNP listája, szemben a hatpárti ellenzék 40 százalékával. A szavazókorú népességben 40-32 volt a kormánypártok előnye. A Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutya Párt listáját is 4 százalékra mérték.

A választáson még a Medián számainál is erősebb volt a Fidesz, 54,13 százalékos listás eredményre voltak képesek, a hatpárti ellenzék 34,44 százalékra. A Mi Hazánk 5,88 százalékkal jutott be.

A Medián választás utáni felmérése a Fidesz további erősödését mutatja, a szavazókorú népességben 48, a választani tudóknál 57, a választani tudó biztos szavazóknál 60 százalékra helyezve Orbán Viktorékat.

Ebben a kutatásban az ellenzéki oldalon a Mi Hazánk erősödése feltűnő, a szavazókorú népességben 8, a választani tudóknál 9, a választani tudó biztos szavazóknál 7 százalék látható. A hatpárti ellenzék tagjai közül csak a Momentumnak és DK-nak lenne esélye átlépnie a parlamenti küszöböt (7-8 százalék körüli eredménnyel), míg a Kutyapártnak is lenne sansza erre 6 százalékkal.

Elmaradt a kiélezett verseny, erős a Fidesz

A végletekig kiélezett a verseny a Fidesz–KDNP és az ellenzék között – ezzel a címmel számoltunk be a Závecz Research március végi kutatásáról. A két nagy tömb közötti különbséget hibahatáron belülinek látták, a Fidesz–KDNP-t 41, az ellenzéki szövetséget 39 százalékra mérve.

A kiélezett verseny elmaradt, a Fidesz–KDNP újra kétharmados parlamenti többségbe került, a Závecz április végi, május eleji mérése pedig már azt mutatta, hogy továbbra is áramlanak a szavazók a kormánypártok irányába.

A biztos résztvevők körében 60 százalékra mérték a Fidesz–KDNP listáját, az ellenzéki szövetségét 31 százalékra. A Mediánhoz hasonlóan itt is megfigyelhető a Mi Hazánk előretörése, a 7 százalék jobb eredmény lenne az április 3-án elértnél.

A hatpárti ellenzék házon belüli versenyét a biztos pártválasztók körében a Závecznél a DK vezeti 11 százalékkal, mögötte a Jobbik, az MSZP és a Momentum is 5 százalékon áll.

A Nézőpont Intézet március közepi adatfelvételéből az derült ki, hogy a választásokhoz közeledve nem volt felhajtóereje Márki-Zay Péternek. Az aktív szavazók között akkor 49-41 arányban vezetett a kormánypártok listája. A Mi Hazánk Mozgalmat csak 2 százalékra tették. A többi intézethez hasonlóan a Nézőpont is alulmérte a Fidesz támogatottságát.

A választás után 56 százalékra tették a Fideszt az aktív szavazók körében, szemben a közös ellenzéki lista 34 százalékával. A Mi Hazánk Mozgalom neve mellett 5 százalék szerepelt.

A Nézőpont külön is vizsgálta a hatpárti ellenzék szereplőinek támogatottságát, és arra jutottak, hogy önállóan indulva csak a Momentum és a DK jutna a parlamentbe, valamint esélye lenne a küszöb átlépésére Márki-Zay Péter potenciális pártjának is.

A Republikon Intézet márciusi kutatása a Záveczhez hasonló szoros versenyt látta a választások előtt. A pártot választani tudóknál 49-46 arányban vezetett a Fidesz–KDNP listája, a teljes népességben 2 százalékkal. A Mi Hazánk listáját mindkettő csoportban 2 százalékkal lőtték a bejutási küszöb alá.

A választás utáni pártpreferencia-kutatásukban a pártot választani tudóknál már 55 százalék áll a Fidesz–KDNP neve mellett. Az ellenzéki versenyben a DK-t (12 százalék), a Momentumot (9 százalék) és a Jobbikot (6 százalék) mérték az első három helyre. A Republikon nem lát olyan szintű Mi Hazánk-előretörést, mint a Medián, Toroczkai Lászlóékat a kutatásukban 4 százalékra teszik.

Zárult, de nem csukódott be a Fidesz–ellenzék olló – olvashattuk az IDEA Intézet március végi kutatási eredményének elemzésében. Az IDEA számaiból akkor az derült ki, hogy a biztos szavazó pártválasztóknál a Fidesz–KDNP listája 50, az ellenzéki összefogásé 45 százalékon áll. A választókorú népességben 41-39-re vezettek a kormánypártok. A Mi Hazánk Mozgalom mindkettő kategóriában 3 százalékon volt.

Az április végi, május eleji adatfelvétel a biztos szavazó pártválasztóknál 57 százalékra tette a Fideszt. A legerősebb ellenzéki párt a Demokratikus Koalíció 12 százalékkal. Az IDEA kutatása érzékelte a Mi Hazánk erősödését, az ellenzéki versenyben a második helyre mérve őket. A további sorrend: Momentum, Jobbik, Kutyapárt.

A kutatóintézetek adatai tehát azt mutatják, hogy a választás után is egyértelmű a Fidesz–KDNP fölénye, sőt akár még nőhetett is. A hatpárti ellenzék soraiban a DK és a Momentum tűnik a legnépszerűbb szereplőnek, de az összefogáson kívüli parlamenti ellenzéki pártnak, a Mi Hazánk Mozgalomnak emelkedhet a támogatottsága.

(Borítókép: Index)