A kötelező-tagság megszűnése ellenére már több mint 22 ezer orvos jelezte, hogy továbbra is a Magyar Orvosi Kamara tagja maradna, ez az orvosok kétharmada. Ez mennyire lepte meg a kormányt, mi ennek a markáns kiállásnak a tanulsága? Így, hogy a kötelező tagság megszűnt, mivel magyarázható, hogy az érintett megyékben az új ügyeleti szerződéseket még mindig csak a háziorvosok egy kis része írta alá? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
Gulyás Gergely kifejtette: az önkéntes csatlakozás lehetőségét az általuk elfogadott törvény teszi lehetővé, tiszteletben tartják az orvosok döntését. A miniszter hangsúlyozta, az ügyeleti ellátás mindenhol folyamatos és jó színvonalon működik, annyi orvosnak kell aláírni, ami a biztonságos, gyors, színvonalas működtetéshez szükséges, ebben nem lát problémát a tárcavezető.
Köszönjük olvasóink figyelmét!
Megkérdezték Gulyás Gergelyt, hogy kimenne-e magyar–román focimeccsre nagy-magyarországos sálban. A miniszter azt mondta, ha egy szurkolótól kapna egy ilyen sálat, nem tépné le magáról.
Gulyás Gergely Orbán Viktor kijevi látogatásáról elmondta, akkor fog erre sor kerülni, ha van értelme a találkozónak és kézzelfogható eredményeket tudnak elérni azokban a kérdésekben, amelyek vitásak, ez elsősorban a kárpátaljai magyarságot érinti.
David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete szerint a Kremlhez hasonlóan reagál a külső bírálatokra a magyar kormány. Ezzel kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: az országok azért küldenek nagyköveteket szövetséges országokba, hogy ott a jó kapcsolatokért dolgozzanak, ehhez kíván jó munkát az amerikai nagykövetnek. A nagykövet kijelentéséhez hozzátette, hogy az nem szolgálja a jó kapcsolatokat.
A Válasz Online arról írt, hogy az elmúlt években közpénzből felújított és idegenforgalmi látványosságnak berendezett kastélyokat adna át az Építési és Közlekedési Minisztérium közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak vagy más magánjogi szereplőknek. Kérdésre Gulyás Gergely elmondta, hogy a minisztériumnak valóban van ilyen javaslata, de a VO cikkébe nem került bele, hogy ezen ingatlanok esetében a közcélt az átadás előtti formában kell majd szolgálni.
Erasmus-ügyben Gulyás Gergely elmondta: még folyamatban vannak a tárgyalások, az összeférhetetlenségnél meghatároztak egy kört, nagy viták nincsenek. A másik fontos kérdés, hogy a megbízatási idő csökkenjen, ez elfogadható, de arról még van vita, hogy ez mennyi időre csökkenjen. A kormány nem szól bele az új kuratóriumi tagok megválasztásába, arról a kuratórium dönt. Erről már kérdezték a minisztert a Kormányinfón.
Az amerikai bankcsődök és a svájci Credit Suisse ügyében kérdezték Gulyás Gergely minisztert, aki elmondta, tőkekivonás nem veszélyezteti a magyar bankokat, de nagyon nehéz helyzet van, jó hír azonban, hogy az európai bankrendszer gyorsan tudott reagálni, mert ebből sokkal nagyobb baj is lehetett volna.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen. Gulyás Gergely az erre vonatkozó kérdésre kifejtette, Magyarországon a magyar jogrendnek tudnak érvényt szerezni, ez alapján nem tudnák letartóztatni az orosz elnököt, mert nincs kihirdetve az ICC-statútum. A tárcavezető részletezte: dualista alapon állunk, nemzetközi egyezmény elfogadása önmagában nem válik a belső jog részévé, csak ha kihirdetik, ami azért nem történt meg, mert a magyar alkotmánnyal ellentétes az egyezmény.
A kormány az elfogatóparanccsal kapcsolatban nem formált álláspontot, Gulyás Gergely szubjektív véleménye az, hogy a hasonló döntések az eszkaláció irányába viszik a konfliktust.
A sajtóban megjelent, hogy nem található látható nyoma az Integritás Hatóság működésének. Kérdésre Gulyás Gergely ezt cáfolta, és kijelentette, hogy nagyon aktívan működik, különböző munkacsoportok dolgoznak folyamatosan.
A Fudan Egyetem budapesti campusának ügyéről kérdezték a minisztert, Gulyás Gergely megerősítette, hogy nincs napirenden. A miniszter már korábban elmondta: egyelőre a beruházási stop áldozata lett a beruházás, nem zajlik a tervezés, és nincs előrelépés a projektben.
Gulyás Gergely kifejtette, folyik egy ilyen munka, általánosságban azt tartja helyesnek, még ha ezzel ellentétes példák is voltak, ha a választás előtti egy évben nem nyúlnak a szabályokhoz. Körülbelül még 2,5 hónapjuk van ehhez, jövőre önkormányzati és EP-választások lesznek. A cél az, hogy a párttörvénynek azt a változatlan szabályát, hogy külföldről nem lehet pénzt elfogadni, minden jelölőszervezetnél érvényesítsék.
Gulyás Gergely az Erasmus-ügyről elmondta, eredmény az lesz, ha az Európai Bizottság visszaállítja azt a helyzetet, hogy a magyar hallgatók később is pályázhatnak Erasmus-ösztöndíjra. Tárgyalások zajlanak, megállapodás nincs.
Az amerikai–magyar kapcsolatok ügyében, az amerikai „jó tanácsokról” és „fenyegetésekről” Gulyás Gergely elmondta: Magyarország szövetségese az Egyesült Államoknak. A kormány mindig is jó viszonyra törekedett mindenkivel, és a gazdasági kapcsolatok is kiválóak az Egyesült Államokkal. De van egy olyan amerikai politikai irányzat, amely a jelenlegi magyar kormánnyal nem szimpatizál, ebben a helyzetben a magyar külpolitika próbál olyan célokat keresni, amelyek az együttműködésnek lehetnek terei.
„Mi azt reméljük, hogy ebben az amerikaiak is partnerek lesznek, vannak ezzel ellentétes tapasztalataink” – mondta Gulyás Gergely. Kifejezetten olyan lépéseket tesznek időnként az amerikaiak, amelyek barátságtalanok, ezt a kormány sajnálatosnak tartja, ha tudnának, ezen szívesen változtatnának, de alapvető kérdésekben nem tudják feladni a pozíciójukat.
Azt is mondta a miniszter, hogy sokat tesznek az ország imidzséért, de hogy ez jó irányba megy-e az amerikai sajtóban, vagy nem, azon már lehet vitatkozni, ugyanakkor vannak olyan amerikai fórumok, ahol pozitívan írnak például Budapestről.
Gulyás Gergely kifejtette, hogy Szili Katalin pozícióváltása nem volt összefüggésben az EU által kért összeférhetetlenségi szabályokkal. A miniszterelnöki biztos közjogi megbízatás, része az államigazgatás rendszerének, a miniszterelnöki megbízott polgári jogi viszony.
Gulyás Gergely közölte, hogy semmilyen változás nincs, egy új ország belépésétől függ, hogy milyen jövő áll a bank előtt, Szerbiával vannak tárgyalások.
Gulyás Gergely aláhúzta, ha a nemzetbiztonsági szervek jeleznek kockázatot, a kormány foglalkozik vele, de a TikTokkal kapcsolatban nem történt ilyen.
A DK árnyékkormányának londoni útjáról azt mondta: nem minősítheti fontos diplomáciai eseménynek, az, hogy az ország szempontjából ennek mennyi haszna van, már egy másik kérdés. Gulyás Gergely szerint egyszer el kellene jutni abba az idillikus helyzetbe, hogy néhány külpolitikai kérdésben az ellenzék és a kormány is egyetért. A miniszternek egyébként inkább azzal van baja, hogy Dobrev Klára azon dolgozik az EP-ben, hogy ne jusson hozzá Magyarország az uniós forrásokhoz. A londoni útjához nem gratulál.
Gulyás Gergely a Karmelita kolostornál történt kordonbontásról megjegyezte, a kordon „megfelelő és elég könnyű ahhoz, hogy még a momentumos politikusok is el tudták bontani”.
Gulyás Gergely az uniós forrásokról elmondta, egy olyan horizontális jogosító feltétel van, amely a pénzeket ma blokkolja, ez az igazságszolgáltatásra vonatkozik. Ebben már megegyeztek a bizottsággal, kiküldték a kodifikált szöveget, de a visszajelzést csúsztatja a bizottság. Az összes többi ügyben tárgyalnak.
A Vodafone–Yettel-ügyletről Gulyás Gergely leszögezte, hogy racionális piaci döntés volt.
Az ellenzéki politikusok DK-ba való átlépéséről kérdezték Gulyás Gergelyt. A miniszter szerint átlépések azért vannak, mert az ellenzék legerősebb pártja a DK, és a vezetője most is Gyurcsány Ferenc, ez az ellenzéket minősíti, ez a szomorú helyzet.
A Budapest Airport vezérigazgatója bejelentette, hogy július végén távozik. Addigra újra magyar kézbe kerülhet a reptér? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
Gulyás Gergely szerint ez túl ambiciózus határidő, mert ha mindenben megállapodnának a felek, akkor is olyan könyvvizsgálói véleményekre, olyan mértékű átvilágításra van szükség, amely egy ilyen időpontot valószínűleg nem tesz lehetővé. A legkorábbi időpont a szerződés megkötésétől számítva legalább 4-5 hónap lehet. Azt szeretnék, ha ez minél előbb megtörténne.
A Nagy-Magyarország-szimbólum ügyéről, az UEFA és az MLSZ tájékoztatásáról is kérdezték Gulyás Gergelyt. Lehet-e a történelmi Magyarország szimbólumát molinón mérkőzésre bevinni?
„Igen” – jelentette ki a miniszter. Szerinte teljesen világos az a vélemény, amit az MLSZ ismertetett, és ezért sokat tett az MLSZ. A történelmi Magyarországot ábrázoló szimbólum önmagában nem diszkriminatív, tehát a miniszter szerint semmilyen akadálya nincs, ha valaki ilyen drapériát szeretne bevinni egy mérkőzésre.
Egy másik újságírói kérdésre elmondta: az UEFA részéről a józan ész jutott érvényre. A miniszter hozzátette, azzal mindenki egyetért, hogy az emberi méltóságot sértő, diszkriminatív megnyilvánulásoknak nincs helye a stadionokban, de a Nagy-Magyarország-szimbólum esetében nem erről van szó. Gulyás Gergely azt mondta, hogy az UEFA a józan észnek adott teret, és ezt ő helyesnek tartja.
Jelenleg 73 országból több mint 2500 embercsempész van a magyar börtönökben, az intézmények és a dolgozók is túlterheltek. Tervez a kormány beavatkozni a büntetés-végrehajtás helyzetének javításába? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
A miniszter szerint ez az egyik legnehezebb kérdés és probléma, az embercsempészek jó része külföldi, ki kellene őket utasítani, de ehhez kellene fogadó állam, ami általában nem áll rendelkezésre. A kormány a szigorúbb büntetőpolitika mellett van, fenntartják, hogy ez olyan bűncselekmény, amely hosszabb szabadságvesztéssel fenyegetett, ebből vannak börtönzsúfoltságbeli problémák, ezért bővítik a kapacitásokat, „nincs jó megoldás, csak legkisebb rossz van”.
A MOK arra buzdítja a háziorvosokat, hogy szerveződjenek pertársaságokba. Így, hogy az új ügyeleti rendszer körüli botrányok még mindig nem értek véget, nem fontolja meg a kormány a finomhangolást, az újbóli egyeztetést a konfliktusok rendezése érdekében? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
A miniszter azért nem látja különösebb értelmét, mert az ügyeleti ellátás ilyen irányú átszervezését a MOK támogatta és támogatja, „miről tárgyalnánk, ha egyetértünk?”.
A kötelező-tagság megszűnése ellenére már több mint 22 ezer orvos jelezte, hogy továbbra is a Magyar Orvosi Kamara tagja maradna, ez az orvosok kétharmada. Ez mennyire lepte meg a kormányt, mi ennek a markáns kiállásnak a tanulsága? Így, hogy a kötelező tagság megszűnt, mivel magyarázható, hogy az érintett megyékben az új ügyeleti szerződéseket még mindig csak a háziorvosok egy kis része írta alá? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
Gulyás Gergely kifejtette: az önkéntes csatlakozás lehetőségét az általuk elfogadott törvény teszi lehetővé, tiszteletben tartják az orvosok döntését. A miniszter hangsúlyozta, az ügyeleti ellátás mindenhol folyamatos és jó színvonalon működik, annyi orvosnak kell aláírni, ami a biztonságos, gyors, színvonalas működtetéshez szükséges, ebben nem lát problémát a tárcavezető.
Jelen állás szerint április 30-ig marad érvényben az élelmiszerárstop. Van esély a hosszabbításra? Sokak szerint érdemes lenne a benzinárstop végéhez hasonlóan késő este bejelenteni az intézkedést, hogy ne legyen káosz a boltokban. Mit gondol erről? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
Két héttel a határidő lejárta előtt szoktak dönteni, Gulyás Gergely nem akar jóslatokba bocsátkozni. A késő esti bejelentésről a miniszter elmondta: mivel nincs döntés, semmilyen forgatókönyvben nem gondolkodnak, a két termék esete ráadásul nem azonos, ha elfogy a benzin a kutakról, az az egész országban probléma, a termékekre vonatkozóan viszont van egy előírás, hogy mennyit kell tartani a boltokban.
Megkérdezték Gulyás Gergelyt, hogy a kormánypártok mikor jelentik be a polgármesterjelöltjeiket, illetve a főpolgármester-jelöltjüket 2024-re. A miniszter azt mondta, hogy a megfelelő időben.
Navracsics Tibor abban bízik, hogy nyárig sikerül hozzájutni az uniós támogatásokhoz, míg brüsszeli források szerint jó, ha azokat az év végéig megkapjuk. Mikor jönnek az uniós pénzek? Gulyás Gergely elmondta: semmilyen létező jogi alapja nincs az uniós pénzek visszatartásának, az EU-ban csúsznak a visszajelzésekkel. Nyáron vagy év végén jön a pénz? Már áprilisban jöhetne, nem a kormányon múlik – mondta el a miniszter.
Korábban Orbán Viktor arról beszélt, hogy 2022-re lejövünk az orosz energiaforrásokról. Mi az oka annak, hogy nem sikerült 50 százalék alá szorítani az energiaimportot? Gulyás Gergely elmondta: jól áll a magyar kormány, megteremtették a lehetőséget, hogy máshonnan is gázt szerezzenek be. De az a probléma, hogy nincs elég gáz Európában, nehéz máshonnan vásárolni, nem azért, mert nincs csővezeték. A lehetőség adott, gáz nincs Európában, ezért még mindig az orosz gázszállítás a legbiztosabb.