250 milliárdos központi tartalékot csoportosítottak át rendkívüli helyzetre. Továbbra is biztosítják a kedvező adópolitikát, ami a GDP 0,3 százalékát jelenti.
Hangsúlyozta, az idei évi növekedést továbbra is 1,5 százalékosnak látja a kormány, a jövő évi pedig 4 százalékra gyorsulhat. Jövőre 3 százalék alatti deficitet terveznek, 2,9 százalékos a célszám, az adósságráta pedig a terv szerint 66,7 százalékra fog csökkenni a GDP arányában.
Befejeződött Varga Mihály pénzügyminiszter, Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra szóvivő tájékoztatója.
Újságírói kérdésre Varga Mihály kiemelte, hogy van, ahol már megvalósult az egy számjegyű szja-fizetési kötelezettség. Ez működik például a négygyermekes anyák esetében is. A cél továbbra is az, hogy a jövedelmeket és a munkát terhelő adók csökkenjenek – emelte ki a miniszter.
Varga Mihály az inflációs adatok kapcsán kifejtette, hogy az elhibázott brüsszeli szankciók mindenhol Európában megemelték az árakat. Az élelmiszerár-infláció kapcsán is a brüsszeli szankciókat hibáztatta az egyéb külső tényezők mellett.
Elismerte, hogy Magyarországon magasabb az infláció mint máshol Európában, ugyanakkor felhívta arra a figyelmet, hogy a maginfláció Európában továbbra is növekedik.
A magyar kormány a jegybankkal közösen azon dolgozik, hogy az infláció tovább csökkenjen. Arra számítunk, hogy a nyár elején megindulhat egy jelenős csökkenés az infláció területén.
Varga Mihály arra is kitért, hogy a jelenlegi inflációs környezetért nem érez pénzügyminiszterként felelősséget.
Gulyás Gergely kifejtette, a cél az, hogy külföldről ne lehessen a választásokat befolyásolni, se az Egyesült Államokból, se Oroszországból, sehonnan, az erre vonatkozó javaslatot a kormánypárti frakció még tavasszal benyújthatja. Márki-Zay Péterék a 2022-es választás előtt az Egyesült Államokból kaptak támogatást. A választási szabályokat a tavaszi ülésszak idején egyszer már módosították.
A kormány tartja, amit vállalat és garantálja az inflációkövetést a nyugdíjak esetében. Ha szükség lesz a kabinet mindenképpen hozzáigazítja a nyugdíjakat az inflációs számokhoz. Idén kisebb esélye van a nyugdíjprémiumra – mondta a pénzügyminiszter.
Gulyás Gergely előtt nem volt pénzügyi segítségre vonatkozó kérés a szervezettől, de utánanéz. Általánosságban elmondta, a kormány az elmúlt másfél évben jelentős összegeket áldozott a menekültek befogadására, ha szükséges, amit csinálnak, és más, máshogy, hasonló eredményességgel nem tudja ellátni, akkor kell nekik segíteni.
Varga Mihály azokra a kritikákra válaszolva, hogy a költségvetési egyensúly veszélyben van, és mit terveznek, hogy ez javuljon, kifejtette, év elején mindig magasabb a hiány a költségvetésben. Ugyanakkor azzal számolnak, hogy
az év második felében beérkeznek a bevételek és így a 3,9 százalékos cél elérhető lesz.
Az Európai Bizottság napokban tett kijelentéseire úgy reagált, korábban már a választás évében is hoztak olyan intézkedéseket, amelyek az egyensúly javítását célozták.
Úgy érezzük, az Európai Bizottság álláspontja megalapozatlan
– emelte ki, majd hozzátette: nincs strukturális probléma.
Gulyás Gergely az uniós pénzekről szólva hangsúlyozta, az, hogy küldik a számlákat Brüsszelbe, nem feltétlenül jelenti azt, hogy fizetnek is. Június végén, legkésőbb július elején tudnak számlákat küldeni, mert az igazságszolgáltatási mérföldkövet teljesítette Magyarország, az Európai Bizottsággal megegyeztek. A miniszter leszögezte, ami a költségvetésből Magyarországnak járó pénzek első kifizetéseihez szükséges, annak eleget tettek.
Varga Mihály pénzügyminiszter újságírói kérdésre leszögezte, a Barátság kőolajvezeték tranzitdíjának lehetséges emelése természetesen hatással van az inflációra.
Ha nem hárítanák tovább a cégek ezeket a költségnövekedéseket, akkor veszteségesen működnének, így vélhetően tovább fogják hárítani
– szögezte le a miniszter.
Varga Mihály a CATL debreceni üzemének állami támogatásáról elmondta, az szükséges, van egy kiemelt ipari parkokat támogató programjuk, ebben tizenegy park fejlesztései vannak összegyűjtve. Egyeztetés alatt áll, hogy a beruházó mit valósít meg magánerőből.
Néhány milliárd forintos plusszal számol a kormány a késve érkező uniós források finanszírozására, ezt a tartalékból biztosítják majd – mondta a pénzügyminiszter.
Ezzel együtt Varga Mihály megerősítette, hogy az ukrán menekültek segítésére rendelkezésre áll a Belügyminisztériumnál a megfelelő összeg.
Gulyás Gergely a leendő Nemzeti Oltóanyaggyárról úgy fogalmazott, kérdés, hogy milyen oltóanyagot kell gyártani, ebben szakmai egyeztetés van, az egészségügyi államtitkársághoz tartozik az ügy. A gyártás indulása attól függ, hogy mit fognak gyártani, a miniszter szerint koronavírus elleni vakcinát már nem érdemes.
Gulyás Gergely leszögezte, ha valaki három napon belül nem hagyja el az országot, akkor újra börtönbe megy, erről a Belügyminisztérium gondoskodik. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarország a határvédelemre és az embercsempészek elfogására több mint 650 milliárd forintot költött eddig, ezzel Európa külső határát is védik, ehhez képest Brüsszel ennek 1 százalékát sem fizette ki. Éves szinten körülbelül ötmillió forint az embercsempészek börtönben tartása, Brüsszelből erkölcsi alapja senkinek nincs arra, hogy a döntést kritizálja.
Varga Mihály leszögezte, a költségvetéssel együtt benyújtják az adótervezetet is, így akkor várható további részlet többek között az extraprofitadó jövőjéről is.
A kormány az adócsökkentések kormánya
– hangsúlyozta.
Varga Mihály kifejtette, a tervezési munka még zajlik, de az egészségügyre is több pénzt költenek, mint az idén, a pontos összeget azután tudja megmondani, hogy a Költségvetési Tanács válaszát követően elvégezték a pontosítást.
Újságírói kérdésre Varga Mihály leszögezte, azzal terveznek, hogy a kamatvárakozások és az átlagos kamatszint csökkenhet a jövőben. Továbbá 6 százalék körül alakulhat jövőre a kamatkörnyezet a pénzügyminiszter szerint. Ez szerinte segíteni fogja a magyar gazdaság produktumát.
Ugyanakkor a költségvetés kamatkiadásait ez lassabban érinti majd.
Az MNB veszteségei további pontosításra szorulnak, ezért Varga Mihály a mai nappal levelet küldött ezzel kapcsolatosan a Költségvetési Tanácsnak.
Lapunk a rezsicsökkentésről is kérdezett. Varga Mihály leszögezte, a rezsivédelmet olyan fontos intézkedéseknek tartják, ami a védelmi költségvetés alapja kell legyen. A forrásokat rendelkezésre bocsájtják, az alap a háztartások rezsiszámlájának csökkentése érdekében működni fog.
A pénzügyminiszter szerint nem tervezik és nem is tervezhetik, inkább csak azon munkálkodik a kormány, hogy a bevezetéshez szükséges feltételeket megteremtse. Megerősítette, hogy jelenleg nincs euróbevezetési céldátum, és inkább az a fontos, hogy a gazdaság legyen olyan állapotban, amiből a legfontosabb jóléti célokat tudják finanszírozni.
Lapunk kérdésére Matolcsy György legutóbbi kritikájáról Varga Mihály úgy fogalmazott, hogy a legfontosabb szövetségesük a jegybank az infláció letörésében. Ebben több eszközük van, mint a kormánynak, örülnek annak, hogy a jegybankelnök is deklarálta, az első számú közellenség az infláció. Optimisták, ha ketten is nekifeszülnek, az infláció év végére jelentősen csökkenhet.
A miniszter a kritikus megjegyzésekről elmondta, ezeket 2021 ősze óta hallhatják, ebben nagy újdonságot nem lát, kialakították azt a közös formát, ahol a kérdéseket szakmai egyeztetés keretében meg tudják beszélni, ezért sem volna szerencsés, ha a sajtón keresztül üzenne a jegybankelnöknek.
Az Index másik kérdésére, hogy a jövő évi költségvetésnél milyen euróárfolyammal számoltak, Varga Mihály elmondta, hogy ez 385 forintos euróár volt.
Varga Mihály az Index kérdésére azt mondta, magyar kormány célja, hogy elkerülje a recessziót, de ez soktényezős dolog. „Abból indulunk ki, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek” – mondta, szerinte ez ad okot az optimizmusra. Nem látják szükségét annak, hogy a 2023-as költségvetést módosítani kellene.
Újságírói kérdésre Varga Mihály elmondta: Budapest hitelfelvétele előtt értetlenül áll, főleg, hogy három hónapra tervezik felvenni.
A fővárosnak soha nem volt ekkora adóbevétele, és ez csak növekedni fog
– emelte ki Varga Mihály.
Johannes Hahn uniós biztos napokban tett nyilatkozataira úgy reagált Varga Mihály, hogy a kormány úgy tervez, továbbra is minden forrás rendelkezéseire áll, ha nem ez következik be, akkor a Horizont programot a kormány kifizeti. „Az oktatásban is jelentős növekedés jön. Jövőre 3400 milliárd forint fölött fogunk költeni oktatásra, ebből csak a bérekre 1400 milliárdot költ a kormány ” – húzta alá.
Ha ehhez hozzátennénk az uniós forrásokat, akkor az oktatásban a béremeléseket is végre tudnánk hajtani
– fogalmazott a pénzügyminiszter.
Gulyás Gergely Karácsony Gergely arra vonatkozó nyilatkozatáról, mely szerint a hármas metró klimatizációját nehezíti az orosz–ukrán háború, elmondta: Karácsony Gergelyt 2019 októberében választották főpolgármesternek, előtte hőmérővel állt a metrókocsiban, a háború kitöréséig pedig volt elegendő ideje arra, hogy teljesítse ígéretét. A miniszter sajnálja, hogy ezt nem tette meg, az összefüggés „erőltetett, mondvacsinált, alaptalan”.
Ha munkavállalói és munkáltatói szervezetek abban állapodnak meg, hogy módosítják a garantált bérminimum és a bérminimum összegét, azt a kormány elfogadja, de önállóan ennek megváltoztatását nem kezdeményezi.
Gulyás Gergely kifejtette, az a vállalásuk, hogy ha az Európai Unió odaadja a pénzeket, akkor két év alatt elérik a diplomás átlagbér 80 százalékát. Enélkül legalább 10 százalékos emelést tudnak adni. Pluszvállalás, hogy a leginkább leszakadt térségben magasabb béremelést szeretnének adni.
„Az árstopok legfontosabb paramétere az infláció” – húzta alá a pénzügyminiszter. A kormány azon dolgozik, hogy idén egy számjegyű legyen az infláció, ennek függvénye az árstopok fenntartása.
Továbbá hozzátette, hogy brüsszeli forrásokra továbbra is számolnak és úgy készülnek a Pénzügyminisztériumban, hogy a források megjönnek majd.
A rezsicsökkentést esetleg rászorultság arányában alakítanák-e át? - hangzott a kérdés, amire Gulyás Gergely határozott nemmel válaszolt.
Nem hiszem, hogy ha ezt a 2024-es költségvetést szeptemberben vagy októberben fogadnánk el, akkor sokkal pontosabb adataink lennének – említette meg újságírói kérdésre válaszolva Varga Mihály.
250 milliárdos központi tartalékot csoportosítottak át rendkívüli helyzetre. Továbbra is biztosítják a kedvező adópolitikát, ami a GDP 0,3 százalékát jelenti.
Hangsúlyozta, az idei évi növekedést továbbra is 1,5 százalékosnak látja a kormány, a jövő évi pedig 4 százalékra gyorsulhat. Jövőre 3 százalék alatti deficitet terveznek, 2,9 százalékos a célszám, az adósságráta pedig a terv szerint 66,7 százalékra fog csökkenni a GDP arányában.