Gulyás Gergely a Magyarországra érkezett volt hadifoglyokról kifejtette, a Máltai Szeretetszolgálat tájékoztatta a magyar államot, de a kapcsolatfelvétel a máltaiak és az Orosz Ortodox Egyház között történt. Nemzetközi jogi szempontból az volt a kérdés, hogy az érkezők hadifoglyok-e, ezzel kapcsolatban egyértelmű tájékoztatást kaptak, szabadították őket, tehát nem hadifogolyként jöttek Magyarországra. Az ukrán államot ennek ellenére tájékoztatták arról, hogy az ukrán hadseregben szolgált, korábbi hadifoglyok vannak Magyarországon.
Négy tápszer esetén volt áremelkedés, az okok: négy tápszernél tapasztaltak hiányt, a gyártók azt vállalták, ha ezek átkerülnek a 25 százalékos támogatási kategóriába, akkor elérhetők maradnak az érintett termékek. Azzal álltak szemben, hogy vagy megengedik az áremelkedést, vagy nem lesznek ilyen tápszerek. Gulyás Gergely leszögezte, meg kell vizsgálni, hogy van-e mód ennél magasabb támogatásra. Az ügyben tiltakozó szülők petíciót kívánnak átadni Pintér Sándor belügyminiszternek.
Gulyás Gergely a főváros helyzetéről kifejtette, ha a főváros tartozik az államnak és az állam is a fővárosnak, akkor a kettőt egybe kell vezetni, és ennek megfelelően utalni támogatást. Ha szükséges, akkor eddig sem zárkóztak el az egyeztetésektől, az a kérdés, hogy van-e olyan kérdés, amiben előre tudnak lépni. A kormány illúzióvesztésben van, a Déli Körvasútról még ő állapodott meg a főpolgármesterrel, majd azt látja, hogy az ezzel szemben indult bírósági eljárásba csatlakozik a főváros, az a kérdés, van-e értelme az egyeztetéseknek, ha becsapják őket.
Budapest csődhelyzetével kapcsolatban a miniszter elmondta: azt látják, hogy Budapest vezetése is azt állítja, hogy az ország leggazdagabb városa csődközeli helyzetbe került. El kellene gondolkodni a közgyűlésnek azon, hogy új csődgondnok kellene – mondta Gulyás Gergely.
Az Árpád hídon történt balesettel összefüggésben azt mondta: a főpolgármester a gyorshajtás ügyében a kormányt próbálja vádolni, miközben a BRFK korábban kezdeményezte traffipaxok telepítését, a főváros vállalta a talapzatot és áramellátást ígért, de nem történt semmi sem. Gulyás Gergely szerint jó lenne, ha a főpolgármester nemcsak szavakban járulna hozzá a traffipaxokhoz, hanem tettekben is. Azt is mondta: a főváros megvizsgálhatja a saját felelősségét az ügyben, bár nem etikus ilyen helyzetben felelősöket keresni.
A Karácsony Gergely 99 Mozgalmát érintő kampánytámogatás ügyében a miniszter azt mondta: teljesen világos, hogy egy pénzmosási ügybe keveredett a főpolgármester, tisztázni kell az ügyet.
A CT- és MR-vizsgálatok államosításáról Gulyás Gergely elmondta, az állami kórházakban található MR-ekről és CT-kről van szó, ezeket megvásárolják vagy kisajátítják. Ez azt szolgálja, hogy ne megosztott kapacitás legyen, hanem egyértelműen a közellátást szolgálják, a lehető legtöbb vizsgálatot a lehető leggyorsabban tegyék lehetővé.
A Budapest Airport megvásárlásáról tárgyalnak, de hogy az államnak ebben mekkora részesedése lesz, a tárgyalások függvénye.
Gulyás Gergely leszögezte, eddig is, amikor spórolni kellett, az állam döntően igyekezett saját magán spórolni, ami ezen túlmutatott, az néhány, még el nem indult beruházás felfüggesztése. A családtámogatási rendszer már bejelentett konstrukciója nem fog változni.
Azt kívánják a francia kormánynak, hogy mielőbb váljon az események urává, a közrend álljon helyre. Gulyás Gergely szerint messzemenő következtetéseket is le lehetne vonni, hogy miért alakultak ki ilyen társadalmi feszültségek Franciaországban. A miniszter hangsúlyozta, mindaz, amit a migráció ellen tesznek, épp azért van, hogy a hasonló feszültségektől megóvják Magyarországot.
Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy majdnem 170 milliárd forint egyszeri átcsoportosítását rendelték el a rezsivédelmi alap fejezetének terhére. Ez az éppen aktuális rezsikifizetésekhez való hozzájárulás, ebből több mint 132 milliárd forint az, ami a kórházak, iskolák, területi közigazgatás intézményeinek folyósított rész. Az egyházi fenntartók kompenzációja 11 milliárd forint.
Gulyás Gergely elmondta: Brüsszel 98,5 milliárd euró befizetését kérte a tagállamoktól, de ezt még Németország és Ausztria sem akarja. „Hol van a pénz? Mire költötte Brüsszel a pénzt?” – tette fel a kérdést a miniszter, aki hozzátette, hogy Magyarországnak még egy fillért sem adtak.
Ebből a pénzből 50 milliárd euró menne Ukrajnának, illetve migránsokra költené Brüsszel, de nem a határvédelemre, illetve másfél milliárd euró menne a brüsszeli bürokrácia fizetésemelésére. Magyarország ezt nem támogatja.
Arról is beszélt, hogy Brüsszel számtalan követelést megfogalmaz Magyarországgal szemben, ez igaz a helyreállítási alapra is. Ezek az elvárások elfogadhatatlanok, pl. a hatósági energiaárak megszüntetését kérik, ez azonban a rezsicsökkentés felszámolását jelentené. A családügyi, egészségügyi, oktatási kiadásokat is meg kell vizsgálni, ezt meg is fogja tenni a kormány, de szó sem lehet a családtámogatások csökkentéséről és a rezsicsökkentés eltörléséről.
Az oktatás költségeinek 12-13 százalékát vállalhatná át az unió 2030-ig. Ha eljutunk ide, akkor másfél év múlva bruttó 800 ezer forintra emelnék az átlag-pedagógusbéreket, de a magyar baloldalt is meg kell erről győzni, ebben kérik a támogatásukat, ne terjesszenek hazugságokat. A kormánynak eltántoríthatatlan az a szándéka, hogy a pedagógusbéreket emelni kell.
Gulyás Gergely azzal kezdte a Kormányinfót, hogy a tegnapi kormányülésen Orbán Viktor tájékoztatást adott az uniós csúcstalálkozóról, elsőként a migrációról. Továbbra is úgy látják, hogy az a döntés, amely a miniszterek tanácsában megszületett, ellentétben áll a korábban az állam és kormányfők között létrejött megállapodással, mely szerint a migráció kérdéséről a korábbi politikai ígéret az egyhangú döntésről szólt. Ezért a magyar kormány nem járult hozzá a döntés meghozatalához, amely kormányfői szinten erősítette volna meg a miniszterek között megszületett döntést.
A jogszabálytervezet kötelező kvótáról és áttelepítésről szól, emellett évente legalább tízezer kérelmet kellene elbírálnia Magyarországnak, amihez be kellene engedni a kérelmezőket az ország területére, befogadótáborokat létrehozva. A kormány úgy látja, ezek könnyen válhatnak migránsgettóvá, és az előírások alapján nem is lehetnének zártak. Ennek komoly közbiztonsági, közegészségügyi kockázata van. A befogadótáborok ebben a formában a kerítés lebontásával lennének egyenértékűek.
Gulyás Gergely hangsúlyozta, a legnagyobb negatívum, hogy a szabályozás ráerőlteti Európára, Magyarországra a migránsokat, ezért úgy gondolják, Közép-Európa valamennyi felelős kormányának, ahol a társadalmak még mentesek a következményektől, mindent meg kell tenni.
A magyar kormány is minden jogi, valamint politikai eszközt felhasznál.
A lengyel és a magyar kormányfő együtt szavazott ez ellen, valamint például az olasz kormány véleménye megegyezik ezzel, de náluk már vannak migránsok.
A vitákat és tiltakozásokat kiváltó, a pedagógusok új életpályájáról szóló törvényt aláírta Novák Katalin köztársasági elnök. Az indoklásáról itt számoltunk be.
A kormány döntéséről és a Pénzügyminisztérium kommentárjáról itt írtunk.
Megjelent az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentése. A Magyarországot érintő részről itt írtunk részletesen.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő tájékoztatója 10 órára lett meghirdetve. Köszöntjük olvasóinkat az Index percről percre közvetítésében!