Kunhalmi Ágnes: Számolok az önálló indulással, de az ellenzék rossz döntése csak Orbánt erősíti

További Belföld cikkek

Nem akarok egy nap arra ébredni, hogy a felmorzsolódott demokratikus ellenzék helyett a Mi Hazánk vált Orbán Viktor ellenzékévé, mert a Fidesz valójában ezt akarja elérni, ezért gátolja az ellenzék együttműködését is – jelentette ki Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke. A szocialista párt az önkormányzati mellett az európai parlamenti választáson is együttműködne a demokratikus ellenzéki pártokkal. Az Indexnek adott interjúban Kunhalmi Ágnes a közös lista mellett érvelt, és arra figyelmeztetett: egyes pártok relatív részsikerei ellenére, ha Orbán Viktor ripityára veri az ellenzéket 2024-ben, az a 2026-os országgyűlési választásra is hatással lesz.

A lapunknak adott interjúban az MSZP társelnöke arról is beszélt:

milyen tévhitek vannak az ellenzéki oldalon;
miben nem ért egyet Dobrev Klárával és Donáth Annával;
mit nem próbáltak még meg az ellenzéki pártok;
mi a véleménye a Fidesz által belengetett szuverenitásvédelmi törvényről;
Tüttő Kata lesz-e az MSZP európai parlamenti listavezetője;
haragszik-e Őrsi Gergely II. kerületi polgármesterre, mert elgondolkodott az MSZP-ből való kilépésről;
melyik párt jelenti a nagyobb veszélyt az MSZP-re, a Fidesz vagy a DK;
az MSZP támogatja-e a DK-s Szaniszló Sándor polgármesteri újraindulását a XVIII. kerületben;
mi a válasza arra, hogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője zavarosnak, bugyutának és gyerekesnek nevezte egy felszólalását;
mit szól a Demokratikus Koalíció szociáldemokrata fordulatához, és mit szeretne tőlük kérdezni.

Egy éles választási helyzetben az MSZP meg tudná ugrani országosan az 5 százalékot?

Igen.

Azért kérdeztem, mert tavaly augusztusban ezt állította az Indexnek, amikor 2-3 százalékra mérték az MSZP-t. A helyzet nem sokkal jobb most a párt számára. Egyedül már nem megy, ezért lett az MSZP az ismételt összefogás szószólója?

Nem, dehogy! Az MSZP 2014 óta folyamatosan azt mondja, hogy a hatályos választójogi törvények és a jelenlegi média-, illetve hatalmi viszonyok mellett, ebben az egyre kiteljesedő autoriter rendszerben nincs más választása az ellenzéknek, mint hogy együttműködjön. Vannak kutatások, amelyek 5-6 százalékot mérnek az MSZP-nek és vannak, amelyek kevesebbet. A tendenciát kell nézni, és ez alapján stabilan megvan a párt 5 százaléka. Igaz, azért, hogy ez meg is maradjon, illetve több legyen, minden nap keményen meg kell dolgozni. De ami a lényeg, hogy külön indulásnál, ahogy önmagában az MSZP, úgy a többi ellenzéki párt mandátumszerzésével sem tudunk közel azonos mennyiségű mandátumot szerezni, mint a Fidesz.

A 2022-es országgyűlési választás történelmi vereséget eredményezett a hatpárti ellenzéki összefogás számára. Miért gondolja azt az MSZP, hogy egy leszerepelt konstrukcióra van szükség a 2024-es európai parlamenti választáson?

Nem a konstrukcióval és nem az ellenzéki pártokkal volt baj. Ha nincs együttműködés, ha nincs előválasztás, akkor még tizenkilenc egyéni választókerületben sem nyert volna az ellenzék, és nem lenne ennyi mandátuma, ennyi frakciója sem, mint most.

Sokszor feltett kérdés ez már, de akkor mégis mivel volt baj?

Szerintem nem az összefogás bukott meg, hanem a miniszterelnök-jelölt és a hozzá kapcsolódó tévhit. Az ellenzéki szavazótábor jelentős része ugyanis abból a tévhitből indult ki, hogy egy olyan miniszterelnök-jelöltre van szükség, aki több százezer, a Fideszből kiábrándult támogatót tud mozgósítani. Nem így lett, és remélem, hogy ez a tévhit mára szertefoszlott. Nincsenek több százezren azok, akik a Fideszből kiábrándultak, a Fidesz tábora egységes. De azt is látni kell, hogy Karácsony Gergely visszalépése után majd kétszázezren, akik az első fordulóban elmentek, már nem szavaztak az előválasztás második fordulójában.

Megbonthatatlan a Fidesz tábora?

Igen. A legutóbbi miskolci telt házas fórumunkon ezt úgy fogalmaztam meg, hogy Navracsics Tibor, bár egy jobboldali európéer politikus, mégis egy pártban van azzal a Bayer Zsolttal, aki hétről hétre undorítóbbnál undorítóbb kijelentéseket tesz, és mindketten ugyanazt akarják: hatalomban tartani a Fideszt. Sok tekintetben messze állnak egymástól, de közös bennük, hogy mindkettőjüknek a Fidesz a pártja.

„A Fidesz az ellenzék életére is tör”

Mennyi esélyét látja annak, hogy közös ellenzéki lista álljon össze az európai parlamenti választásra?

Ha a közvélemény-kutatásokat, az ellenzéki szavazótábor véleményét és akaratát, valamint az országjáráson szerzett saját tapasztalataimat veszem alapul, akkor ennek egyértelműen meg kellene valósulnia. Ha viszont az egyes pártok önös érdekeit nézem, akkor kevés esélyét látom. De nem tudnám álomra hajtani a fejem, ha nem hívnám fel az ellenzéki oldal figyelmét arra, hogy mi a tétje annak, ha nem tudunk Orbán Viktorral szemben egységesen fellépni és közösen építkezni.

2019-ben az MSZP a Párbeszéddel közös listát állított, de még így is csak egy mandátumot tudott szerezni. Ráadásul most már egy sincs, mert az MSZP egyik legismertebb és legaktívabb politikusa, Ujhelyi István európai parlamenti képviselő elhagyta a pártot. Nem gondolja, hogy a konstrukció helyett inkább a politikai tartalmat hiányolják a választók?

Nem. A kettőnek egyszerre kell teljesülnie, de ma nem szakpolitikai – egészségügyi és oktatáspolitikai – álláspontok ütköznek egymással, mint 2010 előtt. Ma két rendszer áll egymással szemben: az orbáni autoriter rendszer a több mint kétmilliós, demokrata, jogállamhívő ellenzéki táborral, amely erős szociális államot is szeretne. A két szavazótábor között kibékíthetetlen ellentét feszül és nincs átjárás közöttük, miközben a Fidesz az ellenzék életére is tör.

Az ellenzéki szavazótábor tagoltságából fakadóan igenis fontos a választóknak, hogy a Fidesz egységes tömbjével szemben milyen egységes politikai konstrukciót állítunk.

Orbán Viktor 2010-ben, amikor megnyerték a választásokat, megmondta: amíg ő lélegzik, nem engedi, hogy a baloldal újra hatalomra kerüljön. Ezért mindent meg is tett az elmúlt tizenhárom évben, és sajnálom, hogy emellett az ellenzéki tábor is elkövette a saját hibáit.

Az MSZP gyakran emlegeti a „demokratikus ellenzéki pártok” kifejezést. Mely demokratikus ellenzéki pártokkal szeretnének közös európai parlamenti listát?

Azokra a parlamenti pártokra gondolunk, amelyekkel együtt indultunk a 2022-es választáson.

De nem úgy tűnik, hogy ezek az ellenzéki pártok támogatnák az MSZP kezdeményezését. A Jobbik már közölte, hogy egyedül indulnak; egy zöldlista létrejöttéről is gyakran szó esik, de nincs megegyezés a Párbeszéd és az LMP között. A Momentum és a DK is külön utakon jár, utóbbi az ellenzék gravitációs pontja akar lenni. Az ATV Híradójának Dobrev Klára arról beszélt: csak az önkormányzati választáson érdemes együttműködni és nem kell attól tartani, hogy a szavazók összezavarodnak. Hogy lesz ebből közös európai parlamenti lista?

Mit gondolunk, Orbán miért tette egy napra a két választást? Azért, hogy a kampány ne arról szóljon, mit tettek a 2019-ben nyert demokratikus városvezetők a koronavírus időszakában, hogyan léptek fel a kormányzati megszorításokkal szemben, és milyen eszközökkel harcoltak a lakosság megsegítése érdekében. Orbán azt szeretné, ha az önkormányzati választást is a „szuverenitás”, illetve a „háborúellenesség” határozná meg; ha az ellenzék szétszavazna és a bizonytalanok otthon maradnának. Látjuk, miközben a fideszes szavazók egy irányba szavaznak, addig az ellenzéki térfélen az európai parlamenti választáson egymással versengő pártoknak kellene az önkormányzatin egységet mutatniuk. Már emiatt sokat veszíthetnek a közös polgármestereink is, nemhogy az egész ellenzék.

A Partizánnak adott interjúban Dobrev Klára hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a politika sokszínűségét, és az európai parlamenti választáson „szabad verseny” van, a Fidesz nem tudja manipulálni, mert a lebonyolítását az európai intézmények határozzák meg.

Ha Dobrev Klára az interjúban diktatúrának nevezte a mostani rendszert – ami nem áll távol az én véleményemtől sem –, akkor miért szeretne pont egy választáson versenyezni az ellenzéki oldalon? Ehhez csak egy demokráciában adottak a feltételek. A legnagyobb veszélynek azt tartom, hogy a külön indulás egy „diktatúrában”, még az arányosabbnak tűnő rendszer ellenére is Orbán előnyére válik, amikor egy napon tartanak két választást is. Az európai parlamenti választás rendszere ugyanis a küszöbhatár, az alacsony mandátumszám és a legerősebbnek kedvező mandátumkiosztási módszer miatt jelenleg a Fideszt segíti. Vagyis az ő hatalmát erősíti tovább itthon és az Európai Unióban is. Tudom, hogy nehéz elfogadni, de ebben a rendszerben egyetlenegy választáson sem versenyezhet az ellenzék egymással. Ezt megértették a szavazók, és azt is, hogy az együtt indulás nem veszélyezteti a sokszínűséget.

Az ATV-nek nyilatkozott a momentumos Donáth Anna is, aki szerint nem az a fontos, hány képviselő kerül ki az Európai Parlamentbe, hanem az, hogy ezek a képviselők milyen munkát végeznek el. Vele se ért egyet?

Nem nagyon értem Donáth Anna szavait. Azt nem felismerni, milyen veszélyt jelent a Fidesz kiteljesedő túlhatalma, legalább olyan tévhit, mint az, hogy 2022-ben sokan azt gondolták, majd a Fideszből kiábrándult szavazók juttatják kormányzati pozícióba az ellenzéket.

Ha nem tudjuk csökkenteni a fideszes európai parlamenti képviselők számát, és a 2024-es választás után Orbán Viktor azt tudja mondani az Európai Unióban, hogy az övé a legerősebb jobboldali párt, akkor tovább erősödik majd az európai szélsőjobboldal.

A szociáldemokrata-zöld-liberális erőkkel szemben Orbán hívei, mint Marine Le Pen vagy Giorgia Meloni, valójában nem szeretnék, hogy az Európai Unió önálló geopolitikai tényezőként léphessen fel, mind a Kelettel, mind a Nyugattal szemben, inkább gyengítenék az uniót. Óriási tehát a tétje annak, hogy képes-e együttesen az ellenzék elvenni mandátumokat a Fidesztől.

Az MSZP szerint Donáth Anna és a Momentum ezt másként látja?

Anna elmondta, fontos számára, hogy újra európai parlamenti képviselő lehessen, és én kívánom is, hogy az maradjon.

De ha Orbán ripityára veri az ellenzéket, az nemcsak az európai politikára lesz hatással, hanem 2026-ra is.

Hiába tud esetleg részsikereket felmutatni egy-egy ellenzéki párt az európai parlamenti választáson, ha az ellenzék összességében kevesebb mandátumot szerez, mintha együtt indulna. Azt érzem, hogy sok politikustársam azt gondolja, és ez egy újabb tévhit az ellenzéki oldalon, hogy majd a Nyugat vagy az Európai Unió megmenti az ellenzéket, a független civil szervezeteket és a megmaradt független sajtót. Nem ment meg minket az Európai Unió! Ha az ellenzék azt folytatja, amit most csinál, hogy ennyire széttartó, akkor Ursula von der Leyentől a német tőkéig, bárki, aki ránéz Magyarországra, azt mondja majd: „Ja, még mindig Orbán Viktor van? Hát akkor Orbánnal vagyok kénytelen tárgyalni.”

De az együtt indulást már megpróbálták 2022-ben, sikertelenül.

De azt még nem próbáltuk meg, hogy az ellenzéki oldal két országgyűlési választás között is egységesen építkezzen és induljon, erőt mutasson fel a köztes választásokon, majd így jusson el az igazi nagy döntő csatáig, a 2026-os országgyűlési választásokig. Az a konstrukció, amit az MSZP javasol, az összes ellenzéki pártnak biztosítaná a 2019-ben elnyert európai parlamenti helyét, sőt, a közös indulás olyan felhajtóerőt jelentene, hogy biztosan két-három pluszmandátumot hozna.

A közvélemény-kutatásokra alapozzák?

Nem tudok olyan közvélemény-kutatásról, amely ne ezt állapítaná meg. De az ellenzéki pártoktól sem hallottam még jobb módszert, amivel vissza lehetne szorítani a Fideszt.

„Először a demokráciát kellene helyreállítani”

Az elmúlt egy hétben bármelyik ellenzéki párt részéről érkezett kapcsolatfelvételi szándék a közös indulás ügyében?

Újra elküldtük az álláspontunkat a pártoknak. Egyelőre csak az LMP-től kaptunk választ: közölték, hogy értik az érveinket, de szerintük a sokszínűségnek most nagyobb az ereje, mint a pártok együttműködésének. De mi nem is azt mondjuk, hogy el kell vetni a sokszínűséget, és egy nagy ellenzéki pártban kell egyesülni. Az MSZP hosszú távú, tartós szövetséget javasol.

Tévhitnek nevezte, hogy a Nyugat megmentené az ellenzéket, de közben Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője éppen a 2022-es választásra érkezett külföldi támogatások, amerikai dollárok ügye miatt helyezett kilátásba egy szuverenitásvédelmi törvényt.

Ez pont azt támasztja alá, hogy amikor fenyegetik az ellenzéket, a civileket, az újságírókat, és ilyen törvényeket alkotnak, a Nyugat nem akadályozza meg. Ráadásul megint tetten érhető az orbáni kettős beszéd is, mert miközben szuverenitásvédelemről beszélnek, Orbán Viktor folyamatosan támogatta a spanyol szélsőjobboldali Vox pártot, a szlovén Janez Jansát, és az utasítására hitelt kapott Marine Le Pen pártja, mivel a francia bankok nem voltak hajlandók számára kölcsönt folyósítani a választások előtt. Orbán mentette ki. Nem tűri, hogy mások beavatkozzanak külföldről, de ő folyamatosan külföldi szervezeteket és pártokat támogat.

Nem ismerjük még pontosan a szuverenitásvédelmi törvény tartalmát, de annyit azért már tudunk, hogy a Fidesz például azt szeretné, ha a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályok lennének érvényesek minden választáson induló szervezetre, vagyis a civil szervezetekre is. Ezzel egyet tud érteni az MSZP?

Azt gondolom, ezek a módosítások nem arról szólnak, hogy tisztuljon a kép. A Fidesz azt szeretné, hogy egy olyan törvényi eszköz kerüljön a kezébe, amellyel bárkit, aki nem támogatja a Fidesz rendszerét, meg tudjon regulázni, el tudjon hallgattatni vagy el tudjon tüntetni. Hasonló törvény született Oroszországban is, és én nem akarok egy nap arra ébredni, hogy a felmorzsolódott demokratikus ellenzék helyett a Mi Hazánk vált Orbán Viktor ellenzékévé, mert a Fidesz valójában ezt akarja elérni, ezért gátolja az ellenzék együttműködését is. Egyébként a Horthy-rendszer végére is – melyet a Fidesz szellemi és politikai elődjének tekint – érdemben két párt, a jobboldali kormány és a szélsőjobboldali Nyilaskeresztes Párt maradt.

Az MSZP készített a jövő évi választásokhoz egy útitervet, amely szerint 2024. január végéig kellene megegyezniük az ellenzéki pártoknak a közös indulásról és a listán szereplő jelöltekről. Nem volna reálisabb, kockázatmentesebb már most a külön indulásra készülniük?

Számolok az önálló indulással, de az ellenzék rossz döntése csak Orbánt erősíti tovább. Egy új együttműködés megszüntetné Orbán teljhatalmát. Az új együttműködés azt jelenti, hogy két választás között is együtt építkezünk, és együtt is indulunk, nem csak az országgyűlési választásokra állunk össze.

Az MSZP szerint az emberek érdekében először a demokráciát kellene helyreállítani, és majd utána versenyezhetnek az ellenzéki pártok.

Fordítva ebben a rendszerben nem fog menni. Tehát készülünk az önálló indulásra, de nem adtuk fel annak a lehetőségét, hogy érvényesüljön a szavazók akarata a közös listáról. Folyamatosan járom az országot, és azt látom, hogy a többség érti, miért kellene együttműködnie a pártoknak.

„Dühös vagyok rá, de Gergő a barátom”

Öntsünk tiszta vizet a pohárba. Tüttő Kata lesz az MSZP európai parlamenti listavezetője?

Erről még nincs hivatalos döntés. Csak azt tudom mondani, hogy Tüttő Katának nemcsak fővárosi, hanem európai uniós lába is van: a Régiók Európai Bizottságában képviseli Magyarországot és az európai szocialistákat. Szintén itt az „önkormányzatok parlamentjeként” is működő testületben alelnöke a Klíma- és Energia Szakbizottságnak, továbbá az Európai Szocialisták Pártjának elnökségi tagja is. Nyakig benne van az európai politikában, harcol a magyar önkormányzatokért és ő az egyik olyan politikus, aki a csapatával valóban pénzt tudott hozni az Európai Unióból a fővárosnak.

Az MSZP legutóbbi háttérbeszélgetésén – amelyen az Index is részt vett – ismét elhangzott, hogy még nem döntöttek Karácsony Gergely támogatásáról, de elismerik a főpolgármester munkáját. Van egyáltalán bármi esélye annak, hogy ne álljanak mellé a 2024-es választáson?

Nem volt még napirenden ez a kérdés sem, de Karácsony Gergely jól vizsgázott egy nagyon nehéz időszakban, és bírja a fővárosiak bizalmát, függetlenül attól, hogy 2021-ben visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől. Utóbbi miatt dühös vagyok rá, de Gergő a barátom. Ráadásul korábban a Párbeszéddel közös miniszterelnök-jelöltünk volt, és továbbra is az az elvárásunk, hogy képviselje azt a baloldali szociáldemokrata politikát, amit 1990 óta az MSZP alapszabálya rögzít.

A háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy megrekedtek az ellenzéki pártokkal való tárgyalások, mert a szereplők egyéni utakat keresnek. Az önkormányzati választásokról sincsenek egyeztetések?

Jobb a helyzet, mint az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban. A háttérben persze vannak kakaskodások, mert mindig mindenki egy önkormányzati hellyel többet szeretne magának, de abban döntően egyetértenek a felek, hogy inkább együtt kell működni, mint sem.

Kényelmetlen helyzetbe hozta az MSZP-t Őrsi Gergely II. kerületi polgármester, aki a 444.hu-nak arról beszélt, nincs nap, hogy ne gondolkozna a pártból való kilépésről. Tisztázták vele, hogy marad-e vagy sem?

Hosszan beszéltem vele. Igen, marad. Jóbarátok vagyunk Gergővel, együtt léptünk be a pártba. Neki nem az MSZP-vel van baja, pont egy indexes interjúban mondta el, hogy a gondolkodását és polgármesteri munkáját meghatározza a párt értékrendje is. Nem az MSZP és a civil élete, hanem a politika és a civil világ között vívódik, mert szerinte az önkormányzatiságból ki kell iktatni a pártpolitikát. Ezzel viszont picit vitatkozom, mert nem lehet teljesen kiiktatni a politikát akkor, amikor a kormány önkormányzatiságellenes politikát folytat, pénzt von el az önkormányzatoktól, és az autonómiájukra tör. Ráadásul pont a baloldali értékrend az, amely megmutatkozik a szociálisan érzékeny és emberközpontú II. kerületi városvezetésben is. Az meg szintén egy ellenzéki tévhit, hogy az önkormányzatoknak teljesen el kell távolodniuk a politikától, miközben a Fidesz pártként jelenik meg a településeken. Ezzel azt tanítjuk az ellenzéki tábornak vidéken, hogy pártként csak a Fidesz létezik. Abban azonban igaza van Gergőnek, hogy nem a pártpolitika határozza meg egy pad vagy egy új útszakasz felújítását.

De akkor a kilépés gondolatát teljesen elvetette?

Igen, és ezt megerősítette nekem.

Egy párt megítélésének sem tesz jót, ha a politikusai a kilépést lengetik be nyilvánosan. Haragszik Őrsi Gergelyre a kijelentése miatt?

Nem, mert nem ez volt a mondandójának a lényege. Sokat küzdöttünk együtt azért, hogy közös eredményeket érjünk el. A politikai viták pedig politikai viták maradnak, de harag az nincs.

Tud arról, hogy más MSZP-s polgármesterekben is lehetnek hasonló gondolatok, mint Őrsi Gergelyben?

Nem, de a politika és a civilség dilemmája általánosan jelen van az önkormányzatokban. DK-s és momentumos politikusokban is felmerül, ez nem csak egy MSZP-n belüli vita.

„Nekem mindig a Fidesz lesz az ellenfelem”

Tavaly decemberben elkezdték bejelenteni a polgármesterjelöltjeiket, de akadt, aki aztán átlépett a Demokratikus Koalícióba. Melyik párt jelenti a nagyobb veszélyt az MSZP-re, a Fidesz vagy a DK?

Egy jelöltünk lépett át a Demokratikus Koalícióba, és egyértelműen a Fidesz jelenti a legnagyobb veszélyt az egész ellenzékre. Ezt nem mindenki ismeri fel. Ma nem MSZP-problémája és nem Gyurcsány-problémája van az országnak, ma Fidesz-problémája van mindannyiunknak.

Három éve, 2020 februárjában lépett át az MSZP-ből a DK-ba Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester. Ugyanitt, a választókerületében a DK ellenjelöltet indított önnel szemben a 2021-es előválasztáson. Hogy tud együttműködni a DK-val?

Úgy, hogy nekem mindig a Fidesz lesz az ellenfelem. Amikor Szaniszló Sándor átlépett a DK-ba, a kerületi lapnak adott első interjúmban megígértem a választóknak: bármi történjen, a Fidesz soha nem profitálhat a köztünk lévő politikai vitákból. A 2021-es előválasztáson úgy tudtam nyerni, hogy a DK-s szavazók is mindvégig segítettek nekem, és aztán 2022-ben meg tudtuk tartani a választókerületet. Rajtam biztos nem múlik majd, hogy továbbra is megakadályozzuk a Fidesz visszatérését.

Az MSZP támogatja Szaniszló Sándor újraindulását?

Ebben a kérdésben sincs még hivatalos döntés.

A választókerület országgyűlési képviselőjeként csak meg tudja mondani, hogy alkalmasnak tartja-e a további polgármesteri munkára, vagy sem?

Azzal kezdeném, az azért nem véletlen, hogy ilyen formációban indult el ez a csapat 2019-ben. De van egy kongresszusi határozatunk, amely szerint, aki korábban az MSZP színeiben indult el, az MSZP színeiben lett polgármester vagy önkormányzati képviselő, de aztán átült egy másik pártba, azt nem tudjuk automatikusan támogatni, csak egy előválasztás után. Hogy ezt meg tudjuk oldani a XVIII. kerületben, ahhoz nagyfokú belátásra és politikai párbeszédre van szükség. Én most úgy látom, hogy erre Szaniszló Sándor és én is nyitottak vagyok. Ezt tudom válaszolni.

„Ebben egyetért az egész ellenzék”

A kutyapártos Aleva Márta által lebuktatott fideszes Lévai István Zoltán ügye bejárta az egész sajtót, a kormánypárti politikus gyorsan belebukott a botrányba; Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szerint csak elszigetelt esetről van szó. Kihúzták a Fidesz méregfogát a XVIII. kerületben, vagy más trükközésre is számít a közelgő önkormányzati választáson?

Nincs igaza Kocsis Máténak, ez nem elszigetelt jelenség. A kamupártok mögött is a Fidesz van. Lévai Istvánt gyorsan leléptették a színről, de a választási csalások nem a szavazófülkékben kezdődnek, hanem a kamupártok megjelenésével, finanszírozásával, a médiaviszonyok befolyásolásával, vagy például az Állami Számvevőszék furkósbotként használásával. Ahogy mind jobban kiteljesedik a rendszer, egyre több mindent megengedhet magának, és csak a Fidesznek érdeke, hogy ne működjenek jobban együtt az ellenzéki pártok. A kutyák amúgy nem kamupárt.

A státusztörvény parlamenti vitájában szuverenitási kérdésként értékelte, hogy a magyar kormány az uniós forrásokhoz köti a tanárok további béremelését. Ha már Kocsis Máté szóba jött, mi a véleménye arról, hogy a Fidesz frakcióvezetője egy idén júniusban készült interjúnkban zavarosnak, bugyutának és gyerekesnek nevezte a felszólalását?

Ha kilépek egy pillanatra a politikusi szerepemből, akkor azt tudom erre mondani, hogy Kocsis Máté szereti degradáló szavakkal illetni az ellenzéki női politikusokat. Csak ő tudja, hogy ennek mi az oka. Politikusként azt mondom, hogy nincs igaza. Egyik fideszes politikus sem tudja megmagyarázni, hogy miért kell a nemzeti hatáskörbe tartozó oktatást kiszolgáltatni az európai uniós pénzeknek. Visszatérve a szuverenitási törvényre: ha az Európai Unió intézményeitől nem kaphatnak támogatást a független civil szervezetek, az ellenzéki pártok és az újságírók, de a pedagógusbéreket onnan várja a kormány, az megint csak tipikusan kettős beszéd, amivel a Fidesz eteti a táborát. A pedagógusbéreket nemzeti költségvetésből kell finanszírozni.

Örülünk neki, ha uniós pénzt kapunk, de nem lehet az Európai Uniótól függővé tenni a béremelést. Ebben egyetért az egész ellenzék.

Tóth Bertalan frakcióvezetővel kezdeményeztük, hogy hozzuk létre a demokratikus ellenzéki frakciók közötti oktatásügyi munkacsoportot a parlamentben. Fontosnak tartom, hogy közös oktatásügyi programunk legyen, beszélgessünk, egyeztessünk erről, és folyamatosan konzultáljunk a szakmai szervezetekkel.

„Csak az a kérdésem a DK-hoz”

„Új kormány kell. Szociáldemokrata kormány. Dobrev Klára kormánya” – ismételte el többször is Gyurcsány Ferenc a parlamentben. Úgy tűnik, hogy az ellenzékben verseny van a szociáldemokrata jelzőért. Zokon veszi az MSZP?

Emlékeim szerint 2011-ben a Demokratikus Koalíció Platform azért hagyta el az MSZP-t, mert a párt akkori vezetése, levonva a 2010 előtti kormányzás tanulságait, visszatért politikájában a hagyományos baloldali szociáldemokrata modellhez, ezzel szakítva többek között a blairi harmadik úttal. Ez egyben azt is jelentette, hogy az MSZP végleg szakított a liberálisok által is szorgalmazott, időről időre megjelenő megszorító politikával. Ezzel szemben a DK-sok egy új polgári szociálliberális, a jobboldali konzervatívok és a liberálisok felé is nyitott közösséget akartak létrehozni.

Csak az a kérdésem a DK-hoz, hogyha most visszatértek oda, ami miatt elhagyták az MSZP-t, akkor hiábavaló volt a baloldali tábor megosztása, óriási versenyelőnyt adva ezzel a Fidesznek az elmúlt 13 évben?

Már a Botka László által 2017-ben használt „Fizessenek a gazdagok” üzenetet hirdeti újonnan a DK. Emellett Dobrev Klára a Partizánban elmondta, hogy Botka Lászlónak ez csupán egy ki nem dolgozott, program nélküli szlogenje volt. Lopásnak tartják, hogy a DK ezt a szlogent használja, valóban igaz az, amit Dobrev Klára állít Botka Lászlóról?

Nem igaz, az akkori eseményeket közelről figyelve, Botkának alaposan kidolgozott, végiggondolt igazi baloldali szociáldemokrata ajánlata volt, amelynek csak egy elemét képezte az adórendszer megváltoztatása egy igazságosabb irányba. De ha már itt tartunk, anno az európai minimálbért is az MSZP javasolta először.

Nem tartja hiteles szociáldemokrata pártnak a DK-t?

Én jelenleg az MSZP-t tartom valóban hiteles baloldali szociáldemokrata pártnak.

Sem Ujhelyi Istvánnak, sem Mesterházy Attilának nem volt elég szociáldemokrata az MSZP. Utóbbi aktívabb, karakteresebb, „tökösebb baloldali”, szociáldemokrata politikát képzelt el, erősebb nemzeti érdekképviselettel. Milyen most az MSZP?

Az MSZP azt vallja, hogy önmagában nem térhetünk vissza a 2010 előtti gazdaságpolitikához. A jogállamiság, a törvény előtti egyenlőség, a szabad sajtó, a demokratikus jogállam helyreállításában egyezik az álláspontunk a liberálisokkal, de azt a gazdaságpolitikát, amely segít az embereknek, majd elveszi megszorításokkal, azt 2010 óta már nem képviseljük. A mostani MSZP sok tekintetben más, mint a korábbi. Baloldali szociáldemokratákként nehezen viseljük, hogy a tőke alacsonyabb kulccsal adózzon, mint az állampolgárok, és csak az kaphasson jó oktatást, illetve egészségügyi ellátást, akinek pénze van. Következetesen kiállunk a magas bérek és nyugdíjak mellett, az emberek terheit csökkentő adópolitika és az életüket végigkísérő, jó minőségű állami szolgáltatások mellett.

(Borítókép: Kunhalmi Ágnes. Fotó: Papajcsik Péter / Index)