Orbán Viktor: 150 éve nem látott lehetőség előtt áll az ország

Orbán Viktort 1190 szavazattal választották meg a küldöttek pártelnöknek. A kongresszus alelnöknek újraválasztotta

• Kubatov Gábort (1158 szavazat),
• Németh Szilárdot (1121 szavazat),
• Kósa Lajost (1145 szavazat)
• és Gál Kingát (1150 szavazat).

Orbán Viktor 1993–2000 között, illetve 2003 óta megszakítás nélkül a Fidesz elnöke.

Fotó: Németh Kata / Index

Orbán Viktor arról beszélt, hogy súlyos külpolitikai viták várnak rájuk: költségvetési viták Brüsszelben, Ukrajnának adott elhibázott tárgyaláskezdési ígéretek korrigálása. Ukrajna fényévekre van az uniótól. Meg kell akadályozni azt, hogy migránsgettók építését kényszerítsék Magyarországra. Mindenhol, minden arcvonalon túlerő van. Ennél kevesebb is elég volt ahhoz, hogy a kommunizmus utáni első demokratikus kormány 1990-ben kamikaze kormánynak minősítse magát, vagyis elvégezze, amit kell, de nem éli túl.

Bennünket más fából faragtak. Mi úgy tervezzük, hogy a bevetés után nem mi, hanem az ellenség marad a földön, mi pedig épen és egészségesen visszatérünk a bázisra. Micsoda különbség.

A kormánynak bátornak és akcióképesnek kell lennie, nem szabad visszariadnia a váratlan húzásoktól. Azt is mondta, hogy „a mi kormányunk: nindzsakormány”.

A dobócsillagot jókor jó helyre kell hajítani, nincs második esély.

Az első akció a nemzeti konzultáció. Kulcskérdés, abból jön az erő, onnan nyerjük az energiát. A második akció az európai választás lesz, Brüsszelben áttörést kell elérnünk, a gyurcsányistákat vissza kell vernünk. A harmadik akció az önkormányzati választás. A választási küzdelemben a települési kampánycsapatok munkáját a választókerületi vezetők hangolják össze, nekik kell előremenni a valódi és virtuális térben is – sorolta Orbán Viktor. Hozzátette: nagy felelősség, de óriási lehetőség is, mert siker esetén megtarthatják a helyüket, és jogot nyernek, hogy helyet kapjanak a következő, 2026-os választási csatában is. „Hajrá, Kubatov Gábor!”

Orbán Viktor

Fotó: Németh Kata / Index

Beszéde végén Orbán Viktor arról beszélt: szükség lesz minden tagjuk és aktivistáik lelkiismeretes munkájára is. „Óriási szélességben és erővel kell előretörnünk. Mindkét választást meg kell nyernünk.”

Orbán Viktor kifejtette, nyerésre állunk a technológiai versenyben és a zöldátállásban, meggyőződése, hogy a magyar gazdaság jövője most dől el, egy új világgazdasági korszak technológiai éllovasai lehetünk, erre 150 éve nem volt lehetőség.

Az ajtók inkább záródtak, de most itt a lehetőség: zöldenergiánk lesz, a felhasználható vizünk rengeteg, az ország keleti és déli részén még vannak komoly munkaerő-tartalékaink is. Minden feltétel adott a sikerhez, csak bátor és felkészült országvezetésre, helyi és országos vezetőkre van szükségünk. Hajrá, Debrecen, Nyíregyháza, Göd, Komárom és Iváncsa. Utánuk több is jön talán.

A zöldipari gyárak Európában magas védettségi szint mellett dolgoznak, ami jó a németeknek ebben a tekintetben, az jó nekünk is, eleget tesznek az emberek jogos elvárásainak. Az igazi bökkenő az, hogy Magyarország csak egy tízmilliós belső piac. Ez nem elegendő bázis a gyors technológiai fejlődéshez. Márpedig megfelelő méret és bázis nélkül nincs esély felférni a dobogóra, ez komoly akadály, de annyira azért nem, hogy a nagy terveiknek el kellene hasalniuk.

A méretproblémákat külpolitikai bravúrral hidalnák át,

Magyarországnak olyasmit kell nyújtania, amit más nem mer, nem tud, nem akar, esetleg eszébe sem jutott, a gógyi és a vagányság még mindig kemény valuta a világgazdaságban, és ebben nem állunk rosszul.

Azok számát növelnék meg, akik érdekeltek Magyarország sikerében, ezért döntöttek úgy, hogy Magyarországot a legmodernebb keleti és nyugati technológia találkozóhelyévé teszik, „hajrá, Szijjártó Péter”.

Orbán Viktor szerint Kelet és Nyugat technológiai óriásai Magyarország területén tudnak a legsikeresebben randevúzni és együttműködni, Magyarország ma ezért lehet bajnoka az összekapcsolódásnak, a zöldenergiának és az új ipari technológiáknak, ez a stratégia húzza felfelé a magyar gazdaságot a következő 15-20 évben, erre kapcsolódnak rá az iskolák, egyetemek is, az ellenfeleik az irigységbe zöldülnek bele.

Orbán Viktor arról beszélt: az ajtó, amely erre a világra nyílik, úgy hívják, hogy zöldenergia. Ha zöld világot akarunk, a hagyományos ipari gazdaságunkat új, modern természetbarát gazdasággá kell alakítanunk. A miniszterelnök meggyőződése, hogy a magyar gazdaság jövője a zöldenergia. Zöldenergiát kell termelni, és aztán el kell tárolni. Aki ebben jó, a világgazdaság élére állhat, és megnyerheti a jövőt.

Aki kimarad, az lemarad, vesztes lesz, várhat az új világtechnológia-váltás hullámára, hátha arra felkapaszkodhat.

Beszélt arról, hogy benevezett a versenybe Magyarország, említette a napenergiát, a nukleáris energiát és Paks II-t is.

Orbán Viktor

Fotó: Németh Kata / Index

Ezzel még nem nyertük meg a versenyt, az igazi vízválasztó a megtermelt energia tárolása lesz. Baloldali politikusoknak ajánlotta, hogy a zöldenergiát tárolni kell, mert sajnos nokiás dobozba nem gyömöszölhető. A zöldenergiát tárolni kell, kérdés, hogy melyik nemzetgazdaság lesz képes erre, szerinte az, amelyik nemcsak a kocsikban, hanem lakásokban és ipartelepeken is tud tárolni. A közlekedéssel megvagyunk, most a lakóépületek és ipartelepek jönnek. Ha az élen akar járni Magyarország, mind a háromra szükség van. Nagyberuházásokra van szükség. „Hajrá, Lantos Csaba!” Óriási versenyfutásban vagyunk a németekkel, franciákkal, spanyolokkal.

Orbán Viktor azzal folytatja,

arrafelé a jólétet nem a munka, hanem az állam akarja garantálni, a közrend eltűnőfélben, a migráció következményei arrafelé kezelhetetlenek, az adóssághegy nő, a befektetők Európából Amerikába és Ázsiába viszik a pénzüket, a brüsszeli bürokraták kereskedés és kapcsolatépítés helyett bezárkóznának. Ahelyett, hogy felkötnék az alsóneműjüket, megsértődnek, és azokra fenekednek, akik a szemükbe mondják az igazságot.

2030-ra a világ tíz legnagyobb gazdasága között nem lesz ott Anglia és Franciaország, Németország is csak tizedikként fér be, erre nem lehet igent mondani, nem akarnak „Sorosék rabszolgái lenni, bandaháborúk övezete és migránsgettók világa lenni”, nem akarnak skanzent vagy rezervátumot sem.

Az önvédelem és az ellenállás sok nemet mondat velük, de nem akarnak az állandóan nyafogó és siránkozó szerepébe szorulni, ennél többet várnak az élettől. Az erejüket, a reményüket, az önbecsülésüket az táplálja, hogy a magyaroknak van egy saját terve, ellenjavaslata: „Van egy európai ellenmodellünk, ez a magyar modell látható, és mert folyamatosan támadják, egyre ismertebbé is válik”.

A miniszterelnök úgy látja, a magyar modellt egyre többen irigylik, még ha hivatalosan az ellenkezőjét is kell mondaniuk, „a franciák, a németek, az olaszok, az osztrákok a fél életüket odaadnák, ha újra migránsmentes hazájuk lehetne. Nálunk zéró migráció, ide csak az jöhet be, akit beengedünk. Magyarország ma Európa legbiztonságosabb országa, ami a nyugati utcai zavargások fényében még inkább nyilvánvaló”.

Magyarországon a jólétet nem az állam osztogatja, a jólét errefelé olyasmi, aminek előfeltétele a munka, fordítva nem megy, teljes foglalkoztatottság, erős családok, nemzetegyesítés, csökkenő adósság, alacsony adók, rajokban érkező befektetések, kereskedés és együttműködés a világ minden országával, valamint észszerű zöldátalakulás a legmodernebb technológiákkal – ez a magyar európai modell.

Orbán Viktor szerint Magyarország furcsa ország, mert ma több elismerést kap a nemzetközi, politikailag inkább kritikus zöldszervezetektől, mint a magyar zöldpártoktól.

A kormányfő szerint az eb ott van elhantolva, hogy „a mi zöldpolitikánk nem ideológiai és nem pártalapon áll. A kormány álláspontja: zöldenergia igen, zöldideológia nem. Olyan országnak ismerem Magyarországot, amely nem hisz a színes mesékben, nem vette be a gyomrunk a barna meséket sem, amelyben a faj és a vér uralkodott. Nem vette be a vörös meséket sem, ahol a proletariátus és az osztályharc uralkodott. A szivárványos meséket sem vette be a gyomrunk, és gyanakodva figyeljük a méregzöld meséket is, ahol a természet majd bosszút áll, és visszaveszi a hatalmat. Mi, magyarok egyszerűen csak tiszta, egészséges és természetes világot akarunk a teremtés rendje szerint”.

Orbán Viktor azt mondta: a kongresszus mindig bajtársi találkozó, összekészülődés, felszedelőzködés az éppen előttünk álló választásokra, most éppen az önkormányzati és az európai parlamenti választásokra.

A kongresszus jó alkalom arra is, hogy egy ásónyommal mélyebbre menjünk, politikai és kormányzati munkánk magasabb rendű mozgatórugóiról is beszéljünk.

Orbán szerint amit első pillantásra akárki megláthat, az, hogy Magyarország minden erővel megvédi magát, és ellenáll. Ez olyan látszat, amiben van igazság.

Ellenállunk a brüsszeli bürokraták agymenéseinek, a migránsok invázióinak, a genderpropagandának, a háborús délibáboknak, Ukrajna előkészítetlen uniós tagságának, az egyre inkább kommunista, sőt jakobinus tüneteket mutató zöldideológiának.

Elmondta: megvédjük magunkat a szuverenitásunkat aláásó brüsszeli kísérletektől, a Brüsszelből és Washingtonból egyszerre támadó Soros-birodalomtól. Az ellenállás mindig szembeszegülés, elutasítás, kicselezés.

Mély meggyőződése, hogy a brüsszeli Európa-modellre nekünk nemet kell mondanunk, mert fenntarthatatlan, magyarul jövőtlen. Meggyőződése, hogy ma Brüsszelben tönkreteszik és vesztébe vezetik Európát. Naponta vernek újabb és újabb szöget a koporsójába. Ha így megy tovább, keresztet vethetünk az unióra. „Nekünk ezt meg kell akadályoznunk. A mi érdekünk, hogy az unió egyben maradjon. Egyben maradjon az, amit nagy nehezen sikerült összeilleszteni.”

Orbán Viktor

Fotó: Németh Kata / Index

Az uniót nem elhagyni kell, hanem megváltoztatni, ez csak akkor lehetséges, ha Brüsszelben radikális változások lesznek. Változás nélkül eljön a vég, és az nem lesz teátrális, nem lesz benne semmi heroikus.

Ha így megy tovább, az EU nem összedől, a folyamat sokkal prózaibb: egyszerűen szétcsúszik. Ma sem az unió, sem a tagállamok nem hajtják végre a saját döntéseiket. Az Európai Bizottság és az Európai Parlament gátlástalanul átlép a saját játékszabályain. Ami igazán aggasztó, hogy ehhez a helyzethez már mindenki alkalmazkodott, megszokta, jól elvan benne. Az unió úgy gyengül el, ahogy az öregedő test szokott. Lassan, de biztosan beszűkül az akcióképessége, elapad az ereje. „A brüsszeli Európa-modell elöregedett, miközben a világ új lendületet vett.”

Orbán Viktor arra emlékeztetett, 16 évet voltak ellenzékben, de voltak már nehéz kormányzati éveik is, nehéz volt eltalicskázni a Gyurcsány-korszak utáni romhalmazt, nehezek voltak az árvizek, nehéz volt a migrációs betörés időszaka, és a Covid hónapjait sem kívánja senkinek, de egyik sem volt olyan nehéz, mint a legutóbbi két év, a háború, a szankciók, az energiaválság és a vágtató infláció.

A nehéz helyzeteken úgy lehet úrrá lenni, hogy világos célokat tűz ki az ember, minél nehezebb a helyzet, a célok legyenek annál világosabbak és konkrétabbak. Ezért mi konkrét célokat tűztünk ki: a példátlan nyugati nyomás ellenére nem belekeveredni a háborúba. A szankciók ellenére biztosítani az energiaellátást. Az energiaárak száguldása ellenére megvédeni a rezsicsökkentést, a munkahelyeket és a családtámogatást. Az elszabadult infláció ellenére megőrizni a nyugdíjak értékét, a jegybankot kisegíteni, 10 százalék alá vágni az inflációt. Kivédeni Brüsszel kiéheztetési kísérletét és kivontatni a gazdaságot a recesszióból. Jelentem a kongresszusnak: a kitűzött célokat elértük.

Orbán Viktor hangsúlyozta, a béke oldalán maradtak, az energiaellátás biztosított, a rezsicsökkentést, a munkahelyeket, a családtámogatásokat megvédték, az infláció 10 százalék alatt, a határon túli magyarok felé vállalt kötelezettségeket is teljesítették.

A miniszterelnök a legfontosabbnak azt nevezte, igazi hadikos huszárcsínynek, hogy Brüsszel pénzügyi zsarolási kísérleteit zátonyra futtatták, a gazdaság nőni fog,

persze azt a pár eurót, amivel még tartoznak, be fogjuk hajtani, hajrá, Navra!

Orbán Viktor szerint innen már látszik, hogy ép bőrrel átvágtuk magunkat az aknamezőn, és bár hadizaj uralja a tájat, ismét megindultak előre és felfelé, a gyarapodó, tervezhető és biztató magyar élet irányába, „velünk azok is jól járnak, akik ellenünk szavaztak”.

A kormányfő úgy látja, lesz új lendület, számottevő növekedés, több jövedelem, magasabb minimálbér, kifizetik a 13. havi nyugdíjat, bőkezűbb otthonteremtés és gálánsabb babaváró hitel lesz. Azt üzenik, hogy „nem kell félnetek, jó lesz, hajrá, Misi”.

Orbán Viktor elmondta: a polgári politika szabályai szerint a legyőzött ellenféllel szemben nagyvonalúnak kell lenni. Szeretünk azzal hízelegni magunknak, hogy a lovagiasság magyar erény, ezért ne is feszegessük, hogyan történhetett, hogy a vásárhelyi polgármester ápolóit kijátszva eljutott Budapestre, és a baloldali lista élén találta magát (Márki-Zay Péterre utalt).

Legyünk nagyvonalúak, és lépjünk túl ezen.

„De nem léphetünk túl azon a bizonyított és már a baloldal által is bevallott tényen, hogy külföldi államok, szervezetek – maga Brüsszel is – pénzt adtak nekik a mi legyőzésünkre.”

A győzelem biztos fedezékében jólesik viccelődni, hogy ez volt Gyuri bá (Soros György – a szerk.) életének legrosszabb befektetése, és a brüsszeli bürokraták ítélőképességét mutatja, hogy

egy sánta lóra tették fel minden pénzüket.

De azért ne vicceljük el, vegyük komolyan, mert a végén nem lovagiasak leszünk, hanem balekok − jelentette ki Orbán, majd kiemelte: a külföldiek kilóra akarták megvenni a leendő magyar kormányt és az országot. „Mikroadomány a javából.” Az egész baloldal ráállt erre, ez nem tréfadolog. Ha ez sikerült volna, ma migránsok tíz- és százezrei lennének Budapesten. A miniszterelnök szerint valójában erre szerződött le a baloldal.

Orbán Viktor

Fotó: Németh Kata / Index

A jogászok szerint erre az esetre nem vonatkozik a hazaárulás törvényi tényállása, utalt a külföldi támogatásokra.

„A pénzért büntetlenül lehet árulni a hazát?” Ez nem maradhat így, ezt meg kell oldani. Azt mondta: elvárják a parlamenti képviselőktől, hogy alkossák meg hazánk szuverenitásvédelmi szabályait.

Orbán Viktor azzal kezdte beszédét, a bizalom megtisztelő, ennyi idő után is az, megtisztelő, hogy ismét rá bízták a feladatot, hogy vezesse az ország, sőt Európa „legsikeresebb és legerősebb politikai közösségét, a Fideszt. Ami az odaadásomat illeti, nem fogtok csalódni”.

Az igazat megvallva sejtettem, hogy így lesz. Nem veszett ki belőlem az alázat, nem az alázat hiánya mondatja ezt velem, hanem a józan ész. Menet közben nem cserélünk lovat.

A kormányfő azzal folytatta, hogy a ciklus középső szakaszában vannak, ilyenkor nem váltanak lovat, különösen akkor nem, ha jó irányba húz, és van még benne szufla,

jelentem a kongresszusnak: a kormányban és bennem is van még szufla bőven, ezzel a következő 2,5 évet biztosan végig tudjuk csinálni. Aztán a 2025-ben esedékes kongresszuson meg majd döntünk a hogyan továbbról. Segítendő a potenciális aspiránsok mérlegelését, előre jelzem, továbbra is a legjobb korban vagyok, sőt úgy tervezem, hogy 2025-re is a legjobb korban, a legjobb karban leszek.

A választások óta annyi minden történt, szinte már a múlt ködébe vész, de Orbán Viktor nem ment el mellette szó nélkül, óriási győzelmet arattak, „mindenki beleadott apait, anyait. A teljes baloldal, ideértve a jobboldalról átkuncsorgókat is, összefogott ellenünk, maga mögé gyűjtötte a nyugati baloldal minden erőforrását, pénzt, médiát, politikusokat, kormányokat, az amerikai demokratáktól az ukrán kormánypártokig”.

Úgy, mint egy hónappal ezelőtt Lengyelországban, de a Fidesz korábban kezdte a felkészülést, és tisztábban látták, ismerték ellenfeleik erejét, „a pók, a bábjátékos, egy magyar, Soros György és az ő hálózata volt. Nem túlzás, világraszóló győzelmet arattunk”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy kínai mondással kezdte: „élj izgalmas időkben”. Hozzátette: „Most úgy vagyunk ezzel is, mint mindennel, hogy a mérték számít.” Van az izgalomnak egy bizonyos mértéke, ami még a jókívánság kategóriájába tartozik, de egy bizonyos mérték fölött ez a kívánság inkább már átoknak tűnik. „És mi itt az elmúlt néhány esztendőben, azt hiszem, hogy ezen a mértéken felüli izgalommennyiséggel találkozhattunk” – jelentette ki a miniszter.

Szijjártó Péter

Fotó: Németh Kata / Index

Elmondta: alig több mint négy esztendő alatt a világ politikai és gazdasági rendszere két alkalommal is totálisan fejre állt. És ez a kétszeri fejre állás nemcsak válságokat, konfliktusokat, háborúkat hozott, hanem volt még egy súlyos következménye is: mégpedig az, hogy az európai politikai elit jelentős része gyakorlatilag elveszítette a józan eszét.

Vannak, akik a Fortnite-ba képzelik magukat, háborús pszichózisban szenvednek, és valamilyen rejtélyes oknál fogva azt gondolják, hogy a fegyverszállításokkal lehet békét teremteni. Aztán vannak mások, akik egészen egyszerűen személyes sértésnek veszik azt, ha egy férfi nyilvános helyen megfogja egy nő kezét. És vannak olyanok is ugyanebben a kategóriában, akik csak akkor elégedettek az időjárással, ha egyszerre esik, és süt a nap. Kedves barátaim, vannak olyanok is, akik pedig felháborodnak azon, hogy a zöldhatáron nincsen ötvenméterenként legalább három nyelven kiírva, hogy »Wilkommen«

– fogalmazott Szijjártó.

A miniszter szerint a helyzet az, hogy az európai politikai elit viszont nemcsak hogy elveszítette a józan eszét, de mindezeket „az agyament dolgait megpróbálja rákényszeríteni mindenkire”, és „a helyzet az, hogy van, akire sikerül is”.

A kormány azonban nem hagyja magát, „Magyarországot nem lehet térdre kényszeríteni”, és ezt még Mark Rutténak is meg kell értenie. Szijjártó szerint a magyarok szerencsés helyzetben vannak, mert „a mi esetünkben a józan ész és a nemzeti érdek egybeesnek, „és mi ebből a kettőből egyiket sem adjuk fel. Nekünk Magyarország az első, és hogy az új barátom is megértse: Hungary First”.

Arról is beszélt, hogy a háború szomszédságában élünk immár több mint másfél esztendeje, és pontosan tisztában vagyunk azzal, hogy az emberéleteket csak a békével lehet megmenteni. Márpedig ennek a békének a feltételei napról napra romlanak, hiszen napról napra egyre több ember hal meg, és egyre több pusztításnak lehetünk szemtanúi.

Ezért a számunkra világos, hogy fegyverek helyett békére van szükség. Mert aki fegyvert hoz a szomszédságunkba, az meghosszabbítja a háborút. És minél hosszabb a háború, annál többen halnak meg, és annál nagyobb lesz a pusztítás

– fogalmazott.

Szintén beszélt róla, hogy egy több mint ezeréves keresztény állam büszke örököseiként mi pontosan tudjuk, hogy a nemzet alapja a család.

A család, amely anyából, apából és gyerekekből áll. És nem tudnak annyi milliárd nekünk járó eurót nem odaadni, hogy beengedjük az iskolákba azokat az NGO-kat, amik azt magyarázzák el a fiúknak, hogy attól, hogy fiúk, még lányruhában is járhatnak.

A migrációval kapcsolatban elmondta: az Európai Unió külső határát ellenőrizzük és védjük éjjel-nappal, tavaly 275 ezer illegális bevándorlót állítottunk meg. Hangsúlyozta, hogy a kormány elutasítja a kvótákat.

Szijjártó Péter azt is mondta: amellett, hogy kiállunk a békéért, kiállunk a családjaink, a gyermekeink védelme érdekében, kiállunk az ország védelme érdekében, továbbra sem fogunk behódolni a liberális mainstream nyomásgyakorlásának.

Kósa Lajos, a Fidesz képviselője szerint nem könnyű időket élünk. Elmondta, Kövér Lászlóval beszélgetett, és azt mondta neki: „Te, Laci, nem volt nagyobb biztonság a ’80-as évek közepén? De – mondta –, sokkal nagyobb biztonság volt.”

Nem azt mondom, hogy jó volt, de hogy nagyobb biztonságban éreztük magunkat, az biztos.

Háború van, illetve borzalmas Hamász-terrortámadás volt Izraelben, ami a mi életünket is befolyásolja. Covid-járvány, genderinvázió, woke-invázió, infláció, gazdasági válság – sorolta a problémákat Kósa Lajos, aki szerint azonban a migrációnál nagyobb veszély nem fenyeget minket. A legnagyobb veszély most derült ki, a Gázai övezetben történt terrortámadás után. Példaként hozta a Hamász melletti szimpátiatüntetéseket (Berlint említette).

Kósa Lajos

Fotó: Németh Kata / Index

Kósa szerint teljesen nyilvánvaló, hogy Európa, ha nem tud mit kezdeni a migrációval, akkor fel fogja számolni önmagát, vége lesz Európának. Védekezni kell, ebben együtt kell működni a szomszéd népekkel. Kritizálta az ellenzéki politikusok migrációs politikáját, Donáth Annát például „Tesco gazdaságos Jeanne d’Arcnak” nevezte.

Kósa Lajos kijelentette: nem szabad a következő (2024-es) választásokon egyetlenegy olyan politikusra sem szavazni, aki nem jelenti ki azt a leghatározottabban Magyarországon, hogy megállítják a migrációt.

Beszéde végén Kósa Lajos kérdéseket tett fel a kongresszusnak.

• „Lesz-e 200 év múlva Európai Unió? Mondta-e valaki, hogy igen? Nem, megállapítom.”
• „Lesz-e 200 év múlva Magyarország?” (Igen, volt hallható a résztvevőktől.)
• „És mindenki gondoljon a saját városára, falvára; lesz-e 200 év múlva Debrecen?” (Igen, volt hallható a résztvevőktől.)

„Hát akkor világos, hogy mi a fontos, és mi az, ami lényegtelen. Úgyhogy én azt mondom: védjük meg a hazánkat! Hajrá, Magyarország! Hajrá, Debrecen!” – zárta beszédét Kósa Lajos.

Beszéde elején Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár az ellenzék migrációs politikáját kritizálta, illetve ellenzéki politikusokat idézett. Elmondta:

a magyar baloldal Brüsszelben mindent megszavazott, ami a migrációt erősíti, és Budapesten semmit sem szavazott meg, ami az illegális migrációt megakadályozza.

Szerinte ha rajtuk múlna, újranyitották volna a menekülttáborokat Debrecentől Bicskéig, Kiskunhalastól Békéscsabáig. Ha az ellenzéken múlna, már szinte minden magyar településen élnének letelepített illegális migránsok, a nagyvárosokban pedig nálunk is no-go zónák lennének.

A kormány ezzel szemben azt mondta: az illegális migráció veszélyezteti a közbiztonságot. A közbiztonság terén nem kevés eredményt értek el 2010 óta. Elfogadták Európa legszigorúbb büntető törvénykönyvét. Háromezer fővel növelték a rendőrség létszámát. Közel két tucat új rendőrőrsöt hoztak létre, közel megháromszorozták a rendészetre, közbiztonságra rendelkezésre álló költségvetési forrásokat. Az évente elkövetett bűncselekmények száma majdnem a harmadára esett vissza.

Ezzel Magyarország bekerült a világ húsz legbiztonságosabb országa közé.

De van vesztenivalónk bőven, ha nincs helyén az eszünk a migrációval kapcsolatban. Rétvári megköszönte a magyar rendőröknek és a magyar határvadászoknak a mindennapi munkáját. Nyolc év alatt egymillió illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg. Éjjel és nappal, télen és nyáron, fagyban és kánikulában védik a magyar határt.

Ők a mai kor végvári vitézei, ők a mi igazi hőseink

– jelentette ki Rétvári.

Rétvári Bence

Fotó: Németh Kata / Index

„Ahogy mondani szokás, a magyaroknak nem igaza van, hanem igaza lesz” a migráció témájával kapcsolatban. Kifejtette, hogy védeni kell a határokat; a növekvő migráció növelni fogja a terrorveszélyt.

Rétvári szerint azonban Brüsszel süket a problémákra, és ideológiai vakságban szenved, egy kávészünetnél rövidebb idő alatt áterőszakolták a migrációs paktumot. Pedig most szembe kéne nézni a valósággal.

Jövő év június 9-én már nem lehet lesöpörni az emberek szavazatait. „Magyarország függetlensége nem lehet alku tárgya. Utasítsuk el a kvótákat, utasítsuk el a migránsgettókat. Nem leszünk bevándorlóország, védjük meg Magyarországot, védjük meg a nemzeti szuverenitást. Magyarország a magyaroké” – zárta beszédét Rétvári Bence.

Varga Mihály azt jelentette a kongresszusnak, hogy

bár háború a szomszédban, megújuló politikai támadások Brüsszelből, nyílt washingtoni presszió, a magyar gazdaság visszatért a növekedési pályára.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta, a hét szűk esztendő negyedik évében vagyunk:

• 2020 – koronavírus-járvány,
• 2021 – alapanyaghiány és az ellátási láncok problémái,
• 2022 – orosz–ukrán háború, energiaválság, infláció,
• 2023 – háború Európa szomszédságában, Izraelben, Gázában.

A miniszter azzal folytatta, a gazdaság több nemzetközi válságban mérettetett meg, így összemérhetővé vált a munkaalapú gazdaság azzal, amit a baloldal hagyott rájuk 2010-ben: „A 2008-as válság szele meglegyintette Magyarországot, erre beütött a krach, a baloldal elsőként szaladt az IMF-hez, a Világbankhoz, a brüsszeli távszakértőkhöz. Munkanélküliség 10 százalék felett, egy ország ült a devizahitelekben, a baloldal a közszféra dolgozóitól vett el egyhavi bért, és a szépkorúaktól egyhavi nyugdíjat, ez a csődhelyzet várt minket 2010-ben”.

Varga Mihály

Fotó: Németh Kata / Index

2010 után azt mondták, amit Hannibál: vagy találunk ott egy utat, vagy építünk egyet. Ami utat találtak, és amit Brüsszel kínált, az nem vezetett volna sehova, ezért építeni kellett egy utat, „2010-ben romokat kaptunk, de ha sok a rom, sok a tégla az építkezéshez. Jelentem: megcsináltuk az utat”.

Utat építettünk a munka világához. Aki akar és tud dolgozni, ma talál magának munkát Magyarországon. Jóformán teljes a foglalkoztatottság. Utat találtunk a növekedéshez, visszatértünk a növekedési bajnokok közé. 2019-ben már a legnagyobb növekedést mutattuk fel az Európai Unióban, ezt a trendet a Covid és az azt követő időszak megszakította, de mivel a gazdaság szerkezete egészséges, a világpiaci energiaárak csökkenésével újra növekedési pályára álltunk.

2024-ben Magyarország a növekedést tekintve az uniós országok első harmadában lesz, 2025-ben a magyar gazdaság teljesíthet a legjobban az EU-ban, ez az Európai Bizottság várakozása, Varga Mihály szerint ezt nehéz lehetett leírni Brüsszelben.

A tárcavezető kitért arra is, hogy a KSH számítása szerint a 2011-es népszámlálás óta az adókedvezményeknek köszönhetően 160 ezerrel több gyermek született Magyarországon. A demográfiai tendencia megfordításához ez nem elég, de innen tovább lehet lépni.

Az adókat nem emelni, hanem beszedni kell – szögezte le Varga Mihály, hozzátéve: az EU-ban Magyarország érte el a legnagyobb gazdaságfehérítést és a legnagyobb arányú adócsökkentést. Ez az adórendszer utat nyitott az édesanyák megbecsültségéhez, „felépítettük a világ legerősebb családtámogatási rendszerét”.

Varga Mihály úgy látja, az adórendszer utat nyitott a sportsikerekhez is, nem azt állítja, hogy a 97. percben szerzett bolgár öngól mögött a magyar taorendszer áll, de azt állíthatják, hogy a csapatsportágak erősítése, nemzeti büszkeséget növelő eredményei mögött ott van a támogatáspolitika. A miniszter a filmiparról is beszélt, Magyarország a filmipar egyik forgatási helyszínévé vált, több amerikai filmet is megemlített.

Az államadósságot a pandémia kezdetéig csökkentették, a járvány után ismét zsugorodik, jelenleg 10 százalékkal állnak jobban, mint az uniós átlag. Utat építettek az adósság más szerkezetéhez, ma az államadósság kamatainak 80 százaléka az országon belül marad. Még ebben az évben elindítják azt a programot, ami állampolgári jogon biztosít mindenkinek kincstári számlát, mindenki vásárolhat állampapírt.

Az egészségügyet és az oktatást is emelkedő összeggel támogatták. A Diákhitel segít a diplomaszerzésben. Visszaépítették a 13. havi nyugdíjat, visszavásárolták a baloldal által eladott szolgáltatókat, létrehozták a rezsivédelmet, és gőzerővel fejlesztik a napelem-kapacitást, a beruházási ráta pedig évek óta első az Európai Unióban. Varga Mihály rámutatott, az uniós források visszatartása miatt jelenleg közel ezermilliárd forintnyi uniós programot a magyar adófizetők hiteleznek Brüsszel helyett.

Jelentem: megcsináltuk a járható utat, a katasztrófaturisták az IMF-fel együtt elmentek Magyarországtól.

Varga Mihály azt javasolja, az EP-választás előtt mondják el mindenkinek: „A baloldal mindig sikeres a rombolásban, Magyarországnak nem szabad letérnie az elmúlt évtizedben felépített útról, Európa a nemzetállamok kontinense, erős szuverén államok szövetségeként nyerheti vissza erejét”.