A tavaszi ülésszak első, hétfői napján a képviselők 188 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadták Svédország NATO-tagságának ratifikációját, így utolsó tagállamként Magyarország is jóváhagyta a szövetség bővítését.
Percről percre közvetítésünk ezzel véget ért, az azonnali kérdések órájáról külön cikkben számolunk be.
„Búcsúzom. A mai nappal véget ér köztársasági elnöki szolgálatom. Szeretettel gratulálok Sulyok Tamásnak, és sok erőt kívánok neki a következő évekre” – fogalmazott Novák Katalin Facebook-posztjában, amelyet Sulyok Tamás megválasztása idején tett közzé.
Sulyok Tamás azt mondta: államfőként bizalmat szeretne építeni, az előítélet-mentes megértés révén, magyarsága alapvető mozgásformája, mindene ide kötődik. Azt is mondta, hogy a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető, a Szent Korona csak az európai kontextusban nyer értelmet.
Aki magyar, az európai is, hogy milyen lesz Európa, az a tagállamokon múlik.
Olyan Európát szeretne, ahol az uniós intézményekben jogi munka folyik, szerinte a tagállami alkotmányos rendből tud kialakulni egy közös európai értékrend.
Identitásunk szorosan kötődik ahhoz a hagyományos környezethez, ami a Kárpát-medencében kialakult, ennek megőrzése a nemzeti létünk feltétele. Kiemelte: a szuverenitás oszthatatlan, hatásköröket ruházunk rá az Unióra, nem szuverenitást. Jelenleg nincs európai politikai nemzet, az EU nem állam, amint azt az Európai Bíróság is megállapította.
Az államfői intézmény egyik hatalmi ághoz sem tartozik, államfőként az Alaptörvény értékrendje szerint elveihez hűen, jogászként kíván működni. Arról is beszélt az államfői kegyelmet említve, hogy a teljes transzparencia híve.
Sulyok Tamás beszéde végén úgy fogalmazott, hogy
minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi magyarok több mint ezer éves történelemmel bíró büszke európai, és a jogot minden eszközzel érvényesíteni szándékozó nép vagyunk, mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve, humorral átszőve képesek vagyunk megtenni.
Sulyok Tamás államfői beszédében kifejtette: az, hogy bár megválasztott köztársasági elnökként, de egyben még az Alkotmánybíróság elnökeként is áll a Tisztelt Ház előtt, némileg behatárolja a lehetőségeit.
Úgy hiszem, nem volna sem elegáns, sem helyénvaló az Országgyűlésben szokásos és odaillő politikai beszéddel megnyilvánulnom. Ez a tilalom összhangban van személyes lelki alkatommal és életutammal.
Sulyok Tamás hangsúlyozta, megadatott, hogy a jog területén dolgozhatott a végeken és a váraknál egyaránt. A jog szeretetét édesapjától és bátyjaitól tanulta. A jog szeretete és tisztelete nyomta rá bélyegét szakmai és emberi kapcsolataira egyaránt. Édesanyja és felesége nem volt és nem jogász, így volt biztosított a „családon belül a szakbarbárság rémének elkerülése". Sulyok Tamás megköszönte a nevelését is, magyart és keresztényt igyekeztek faragni belőle, majd köszönetet mondott feleségének, hogy immár ötven éve mellette áll, „nélküle nem lehetnék az, aki vagyok”. Megköszönte gyermekeiknek és unokáiknak is a feltétlen szeretetet, élete végső értelmét ők adják.
A jog alapgondolata a modern társadalomban az emberi szabadság és jogegyenlőség biztosítása azzal, hogy az állam és minden hozzá hasonló entitás előre látható és jogkövetkezményeket is tartalmazó garanciális szabályokkal keretek közé szorítja működését. Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. A jog értékeket hordoz, központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése
– fogalmazott Sulyok Tamás, hozzátéve: az alkotmány az a jogi alapdokumentum, amelyben a társadalom döntő többsége által képviselt értékrend megtestesül.
A megválasztott államfő kitért arra is, láthatják, hogy
a jogállam jogilag korrekten definiált fogalma hogyan vész el, hogyan alakul át eszményből bálvánnyá Európában a haszonelvű politikai megközelítés során.
Számára a politikai megközelítések akkor váltak érzékelhetővé, amikor azok a közjog által meghatározott keretrendszerben értelmezhetők voltak, tehát alapvetően közjogi és alkotmányjogi problémákat tud érzékelni abból a nagy rendszerből, amit a politika szóval szoktak leírni.
Úgy látja, az alkotmányos alapjogok és értékek egymással folytonos versengésben állnak, a közjogi bíráskodás feladata az értékkiegyenlítés, ez egy szép és nemes feladat, egyben óriási felelősség.
Sulyok Tamást azt ígérte, hogy a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén fog dolgozni.
Az új köztársasági elnök, Sulyok Tamás letette esküjét az Országgyűlésben. Az ellenzéki politikusok közül csak Ungár Péter, az LMP frakcióvezetője és Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője gratulált.
Az Országgyűlés 134 igen, 5 nem szavazattal, 0 tartózkodás mellett megválasztotta köztársasági elnöknek a kormánypártok államfőjelöltjét, Sulyok Tamást. Mint írtuk, más név nem is volt a szavazólapon. 146 képviselő adta le a szavazatát, 7 volt érvénytelen. Sulyok Tamás március 5-én lép hivatalába. Az ünnepélyes eskütétel előtt az Országgyűlésben elénekelték a Himnuszt.
Elvitték a szavazóurnákat, így véget ért a voksolás. Nyitrai Zsolt kormánypárti képviselő közzé is tette, hogy az egyébként titkos szavazáson támogatta Sulyok Tamást. A házszabály rendelkezése szerint „a titkos szavazás során a képviselők szavazatát senki, semmilyen módon nem ellenőrizheti. A kijelölt szavazási területen a képviselő szavazatát semmilyen technikai eszközön rögzíteni nem lehet, és erre a képviselő sem teremthet lehetőséget”.
Az ülésen Gurmai Zita mentelmi jogának felfüggesztését is megszavazta a képviselők többsége. Az MSZP-s politikus mentelmi jogának felfüggesztését azután kérték, miután a vád szerint erőszakosan lépett fel az Iványi Gáborék egyesületénél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről ott intézkedőkkel szemben. Az ügyről itt írtunk bővebben.
Titkos szavazás keretében voksolnak Sulyok Tamásról, a kormánypártok államfőjelöltjéről. Várhatóan 18:04-kor tudjuk meg a szavazás eredményét.
A Mi Hazánk Csath Magdolna közgazdászt javasolta a posztra, de nem vették nyilvántartásba, mert nem gyűlt összes a jelöléséhez szükséges 40 képviselői aláírás. A Mi Hazánk hat képviselővel van jelen az Országgyűlésben.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, a Fidesz–KDNP köztársaságielnök-jelöltje már az Országházban van. Az államfő megválasztásáról szóló szavazás hamarosan kezdődik, a képviselők Novák Katalin lemondó nyilatkozatát elfogadták.
A páholyban helyet foglaltak Schmitt Pál és Áder János volt köztársasági elnökök is, Novák Katalin nincs jelen az ülésteremben.
A tavaszi ülésszak első, hétfői napján a képviselők 188 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadták Svédország NATO-tagságának ratifikációját, így utolsó tagállamként Magyarország is jóváhagyta a szövetség bővítését.
Novák Katalin lemondása után ideiglenesen a házelnök, Kövér László látja el az államfői teendőket. A házelnöki feladatokat erre az időszakra Lezsák Sándor alelnökre bízzák.
Novák Katalin köztársasági elnöki pozícióról lemondó nyilatkozatát 196 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés.
A képviselők hamarosan megkezdik az új köztársasági elnök megválasztásáról szóló szavazást.
Azt is bejelentették, hogy Varga Judit lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról.
Az ülésteremben a napirend előtti felszólalásaikat mondják el a politikusok, közben az üléstermen kívül az asztalok felállításával már készülnek a köztársaságielnök-választásra.
Orbán Viktor azzal folytatta, azoknak, akik most a kegyelmi ügyben a kormánypárti frakciókat támadják, elmondja:
A pedofil bűncselekményt elkövető gyermekotthon-vezetőt önök húsz évig a helyén hagyták, vele szemben semmilyen vizsgálatot, de legalábbis következménnyel járó vizsgálatot nem végeztek, és önök a helyén hagyták. Ezzel az emberrel szemben 2011-ben már megindítottuk az első rendőrségi eljárást, amit a mostani vizsgálat fel is tár majd, hogy miért nem vezetett sikerre. Majd nem törődtünk bele ebbe, és másodjára is megindítottuk a vizsgálatot. Akiket önök nem zártak börtönbe, azokat mi zártuk börtönbe. A pedofil bűncselekményt elkövető gyermekotthon-igazgatót önök először kinevezték, utána húsz évig otthagyták, majd a 2010-es kormányváltást követően mi börtönbe zártuk. Ez az alaphelyzet.
A kormányfő megjegyezte, azért beszélnek most erről az ügyről, mert Novák Katalin kegyelmet adott az egyik elítéltnek, ami nem helyes.
Orbán Viktor megköszönte a kormánypárti képviselőknek, hogy Navalnij-ügyben önmérsékletet tartottak (nem álltak fel, amikor az ellenzék egyperces néma főhajtást kezdeményezett).
Sovinisztáknak nem jár tisztelet
– jelentette ki Orbán Viktor, majd azt is hozzátette: aki a grúzokat patkányoknak nevezte, annak nem állnak fel a Parlamentben, végül megjegyezte:
Egyébként meg nyugodjon békében.
Orbán Viktor szerint sok igazság van abban, amit Ungár Péter mondott a gyermekvédelemben dolgozókkal kapcsolatban, de a kormány a négyszeresére növelte ezen a területen a béreket. 2002 és 2024 között a szociális ágazatban 46,2 százalékos béremelést hajtottak végre. Orbán Viktor szerint a gyermekvédelemben dolgozók bére nem áll összefüggésben a pedofilügyekkel. Azt is mondta: a gyermekvédelemben dolgozók munkáját megköszönik, a pedofil bűnelkövetőket pedig börtönbe fogják csukni.
Kocsis Máté azzal kezdte, hogy „önök egy orosz állampolgárról megemlékeztek ma, de van magyar állampolgár is aki harcosan kiállt a demokrácia eszméje mellett, ő Nagy László, akinek kilövették a szemét. Az ő emlékére nem álltak fel egy percre, és ezt én szégyellem”.
Azért önöknek van bőr az arcukon, serpenyőgyártó cégek könyörögnek a technológiáért, abban biztos vagyok
– fogalmazott a frakcióvezető, többek között felsorolva: a gyermekvédelmi törvény pontjait nem támogatták a baloldali képviselők. 2013-ban sem szavazták meg az erre vonatkozó szigorítást, majd 2016-ban sem a gyermekvédelmi jelzőrendszer kialakítását célzó javaslatot.
Kocsis Máté szerint az ellenzék azt is elhallgatja, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatóját Demszky Gáborék nevezték ki, és húsz évig élvezte bizalmukat, majd Tarlós István kezdeményezte a kitüntetések visszavonását. A frakcióvezető hangsúlyozta azt is, hogy Novák Katalin és Varga Judit vállalták tetteik következményét.
Nyugalom, elvtársak, még nincs vége, most jön a nehéz rész. Az a Varju László nem vállalja tetteinek következményeit, aki most kalimpál. Őt választási csalásért ítélték el. Ön egy bűnöző, Varju elvtárs. Itt van Fekete-Győr András, füstgránát-hajításka történt, hogy momentumos legyek. A tetteknek van következményük, az önök vezére vezette be a baloldalon, hogy semminek nincs következménye
– jelentette ki Kocsis Máté.
Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője azt mondta: vannak dolgok, amelyektől undorodunk, minden egészséges ember undorodik, ha egy felnőtt férfi egy ártatlan kisgyerek bugyijában turkál, attól is undorodnak, ha valaki ezt elnézi, mentegeti.
Itt ül velünk szemben Magyarország első pedofil miniszterelnöke
– jelentette ki Orbán Viktorra. Gyurcsány Ferenc szerint mindegy miről beszélt, „undorodunk tőle”, „forduljon a Teremtőhöz”, majd hosszasan idézett a Bibliából.
A DK frakcióvezetője hangsúlyozta:
Nincs üdvözölés bűnbocsánat nélkül, és nincs bűnbocsánat bűnbánat nélkül.
A kormányfő szemére vetette, hogy nem kért bocsánatot, a kormánypárti képviselők ki se ejtették a megerőszakolt gyerekek nevét. Azt mondta: ezeknek a gyerekeknek élete és fájdalma van, „a kormányfőnek és rendszerének meg vége van”.
Ha valakitől emberként undorodnak miniszterelnök úr, annak vége
– jelentette ki Gyurcsány Ferenc. „Forgolódni fognak, önök elfogytak”, az új államfőt is csak puccsal tudják megválasztani, annyi elég, hogy az új államfőre rábökött Orbán Viktor. Gyurcsány Ferenc szerint felelős a pedofilbotrányért és a pedofilhálózatért,
undorító ő is, és a rendszere is.
Simicskó István megköszönte Orbán Viktor tájékoztatását, szerinte ez olyan műfaj, hogy reagálhatnak rá a frakcióvezetők, de sok esetben nem a miniszterelnökre reagáltak az ellenzéki politikusok, ráadásul sokszor tiszteletlen módon. A KDNP frakcióvezetője kiemelte, hogy Bedő Dávid pólóban jelent meg az ülésen, amivel az Országházat sem tiszteli.
Idősebb jogán elmondom önnek, hogy illik viselkedni egy ilyen házban
– fogalmazott Simicskó István.
A kormánypárti politikus arra emlékeztetett, hogy amikor Európa legszigorúbb gyermekvédelmi törvényét terjesztették be, a baloldali képviselők nem támogatták azt. Ami előttük áll, az egy még szigorúbb törvény elfogadása, Simicskó István nagyon kíváncsi arra, hogy az ellenzéki képviselők támogatják-e.
Simicskó István Sulyok Tamást, a kormánypártok államfőjelöltjét komoly embernek nevezte, aki számíthat a KDNP frakciójának támogatására.
A KDNP frakcióvezetője Svédország NATO-csatlakozását illetően elmondta, hogy voltak belső viták, de üdvözölték azt, hogy a svéd miniszterelnök Budapestre látogatott, eredményes volt a tárgyalás, erősödik a magyar légtér védelme négy Gripennel. Simicskó István végül visszautasította Gyurcsány Ferenc évértékelőjében elhangzott, a keresztényekre vonatkozó gondolatokat.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt mondta: a kormány gazdasági válságba sodorta az országot, csökkent a foglalkoztatottság, növekedett a munkanélküliség, csökkent a fogyasztás, az egészségügy és a szociális ellátórendszer romokban van. De bizalmi válság is van a nemzetközi porondon, „a kupeckedés érdekalapú”, azt is feltette kérdésként, hogy ki járt jól a Gripenek ügyével.
Majd arról beszélt, hogy morális válságba sodorták az országot, a kormánypártok nem méltóak arra, hogy Magyarországot képviseljék. Tóth Bertalan szerint a kormánynak az a baja, hogy a pedofil ügy kiderült, hogy „szexuális bűnözőket mentegetnek”, nem véletlen, hogy azt mondják: „pedofidesz”.
A kegyelmi ügy egy súlyos erkölcsi bűn volt. Senki nem hiszi el, hogy a kegyelmi ügyben egyedül döntött Novák Katalin. Nincs aki elhiszi, hogy ne tudott, ne döntött volna róla Orbán Viktor.
„Ön adta ki a parancsot, hogy Varga Judit ellenjegyezze a kegyelmi ügyet?” – tette fel a kérdést Tóth Bertalan. Azt is mondta, hogy a kormány és a kormánypártok minden erkölcsi alapot elveszítettek arra, hogy ezt az országot vezessék. Nem működik Magyarországon az intézményrendszer, mert mindent a Karmelitából irányítanak. Az egész ország szégyenkezik.
Sulyok Tamásnak is üzent: alapvető problémák vannak a gyermekvédelmi rendszerben, ellentétben azzal, ahogy korábban erről az Alkotmánybíróság elnöke nyilatkozott.
Toroczkai László szerint egyre nehezebb komolyan venni Orbán Viktort, mert mást cselekszenek, mint amit mondanak.
A Mi Hazánk elnöke több területet is kiemelt:
Lukács László György, a Jobbik – Konzervatívok frakcióvezetője azt mondta: Novák Katalin az egyetlen helyes döntést hozta, talán egy kicsit előbb kellett volna megtennie. A Jobbik az elmúlt ciklusban mindig támogatta a gyermekvédelmi szigorításokat, ezután is így lesz; a kormánynak azt javasolják, hogy közösen hozzanak döntéseket a szakértőkkel.
A politikus szerint a kegyelmi botrány rámutatott, hogy a jelenlegi hatalmi berendezkedés fenntarthatatlan, a hatalom relokalizációjára van szükség: például közvetlen államfőválasztásra, az emberek legszélesebb körét kell megkérdezni, hogy helyreálljon a bizalom.
Azt is elmondta, hogy tisztességes megegyezést vártak a svéd NATO-csatlakozás ügyében, amellyel már régóta tartoztak a svédeknek és a NATO-szövetségeseknek. Hisznek abban, hogy az országnak a NATO-ban a helye, illetve az európai közösség tudja megadni azt, amire szüksége van az országnak, vagyis egy bérfelzárkóztatásra, ezt egyedül a párt EP-listavezetője, Róna Péter képviseli.
A háborúval kapcsolatban kifejtette: igazságos békére van szükség, vagyis az orosz felet rá kell bírni, hogy vonuljon ki Ukrajnából.
A magyar munkahelyért folytatott háború is fontos, az ázsiai vendégmunkások elveszik a magyar emberektől a munkát, ez fenntarthatatlan, „migráns munkásokkal” nem lehet feltölteni a munkahelyeket, a magyar embereknek tisztességes bért kell adni.
Ungár Péter a gyermekvédelemben dolgozók bérének érdemi emelését szorgalmazta.
Évértékelőjén sokat beszélt arról, hogy milyen zöldátállás volt Magyarországon. Az biztos, hogy amit önök zöldátállás nevén művelnek, az semmi más, mint a kínai és a német tőke kiszolgálása, hogy Magyarországból akkumulátorgyarmatot csináljanak
– vélekedett Ungár Péter, hozzátéve: attól még, hogy Orbán Viktor nem mondja ki az akkumulátorgyár szót, tudja, hogy a magyar emberek többsége nem ért egyet azzal, hogy a külföldi tőke érdekében szennyezzék a termőföldet és a vizet.
Ungár Péter szerint az a helyzet, ha az összes akkumulátorgyár megépül, akkor 15 százalékkal több lesz a vízigénye az országnak, mint eddig. Ha pedig Orbán Viktor nem hiszi el, hogy a víz mekkora kincs, akkor hívja fel Áder János volt államfőt.
Az LMP társelnöke kitért arra is, hogy az ország köszönettel tartozik azoknak, akik korábban a Fideszre szavaztak, mert most egy telefonos közvélemény-kutatással megbuktattak egy köztársasági elnököt és egy volt igazságügyi minisztert, ami azt mutatja, hogy nem támogatják mindenben a kormányoldalt.
Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője reagált Orbán Viktor napirend előtti felszólalására: két hete mondott le Novák Katalin és Varga Judit, de magyarázat továbbra sincs arra, miért kapott kegyelmet egy pedofil bűnsegédje, arra sem, hogy ki a felelős ezért. Bedő Dávid szerint Orbán Viktor mindenki másra keni az ügyet, „belökte a busz alá” Novák Katalinékat; azért kellett elbukniuk, hogy „maga ne bukjon bele”, mindenki feláldozható – mondta a momentumos politikus.
Tényleg azt állítja, hogy senki nem tudott semmiről?
– tette fel a kérdést. Szerinte senki nem hiszi el, hogy valamire ne kellene rábólintania Orbán Viktornak vagy Rogán Antalnak.
Miért kapott kegyelmet egy pedofilsegítő? Hogyan fordulhatott elő, hogy 2002-ben egy pedofilnak kampányolt? […] Ki a valódi felelős?
– tette fel újfent a kérdéseket Bedő Dávid. Szerinte a „bocsánat” szó nem hagyta el Orbán Viktor száját, a gyermekvédelem üres frázis és álszent hazugság a kormány szájából; majd jön „egy homofób, aljas törvény”, ahelyett, hogy a szociális rendszert finanszíroznák, gyökeres változásra van szükség, a Momentum egy valódi gyermekvédelmi programot fog benyújtani.
„Legalább annyit tegyen meg, hogy bocsánatot kér” – követelte Orbán Viktortól a momentumos politikus.
Tordai Bence szerint Orbán Viktor terelt, csúsztatott, időnként vaskosakat hazudott. A Párbeszéd frakcióvezetője megemlékezett Alekszej Navalnijról, a képviselőket egyperces néma felállásra kérte. A kormánypárti képviselők ülve maradtak, Tordai Bence ezt szégyennek nevezte.
Az ellenzéki politikus szerint Orbán Viktor a pedofilügy áldozatairól sem beszélt, és hiába várják a bocsánatkérést. Tordai Bence bocsánatot kért az áldozatoktól.
Orbán úr nem beszélt arról sem, hogy hogyan lesz ebben az országban működő gyermekvédelmi rendszer. Az, hogy a saját volt köztársasági elnöküket megalázva milyen jogászkodással próbálnak kimenekülni ebből a csapdahelyzetből, az önöket minősíti
– vélekedett a Párbeszéd képviselője, hozzátéve: nem látják a felelősségvállalást sem, egy olyan ügyben, amikor ellentét feszül a kormány tagja és a köztársasági elnök között, nem tartja hihetőnek, hogy ne kérték volna ki Orbán Viktor véleményét.
Orbán Viktor azt mondta: az ország védelmi képességeit azért is indokolt megerősíteni, mert borzalmas háború zajlik a szomszédban; két éve támadta meg Oroszország Ukrajnát, százezrek haltak meg, milliók menekültek el. Magyarország gyászolja a háború áldozatait, segítséget nyújt a sérültek ápolásában és a rokkantak ellátásában, történelmének legnagyobb humanitárius segélyprogramjával támogat milliókat, hozzájárul Ukrajna újjáépítéséhez.
Orbán Viktor szerint kezdettől fogva tudható, hogy ennek a konfliktusnak nincs katonai megoldása, a háborút nem szélesíteni kéne, hanem véget vetni neki. Újra azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat szorgalmaz az ország, erre biztatják a háborút támogató EU- és NATO-szövetségeseket.
Meggyőződésünk, hogy a béke az európaiak, az ukránok és az oroszok érdeke is – mondta a miniszterelnök. Hozzátette: csak egy újabb békefolyamat tudja visszahozni a biztonságot.
Orbán Viktor a svéd NATO-tagságról elmondta, hogy támogatják azt.
Hosszú és számos vitával színesített kapcsolatunk van a skandináv országokkal. A vitáink rendezésébe többen is megpróbáltak kívülről beavatkozni, ez azonban nem segítette, hanem hátráltatta az ügyet. Magyarország szuverén ország, nem tűri, hogy mások diktáljanak neki, legyen szó a döntések tartalmáról vagy időzítéséről. Magyarország és Svédország két, hosszú múlttal rendelkező ország, tudjuk, hogyan rendezzük a vitás ügyeinket, mások kéretlen gyámságára, erőszakos, ráadásul tiszteletlen beavatkozására nincs szükségünk. Ne csodálkozzanak, ha hoppon maradnak
– hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve: a svéd miniszterelnök látogatása sikerrel járult hozzá a fair és tiszteletteljes viszonyhoz. Maradnak és lesznek véleménykülönbségek, mert nem egyformák, de megértéssel tekintenek a különbözőségekre, ahogyan az komoly nemzetekhez illik.
Orbán Viktor tájékoztatta a képviselőket, hogy kölcsönösen előnyös megállapodásokat hoztak tető alá, amelyek erősítik mindkét ország biztonságát. Katonai és hadiipari együttműködés eddig is volt, a vadászgépekről szóló szerződést meghosszabbítják, és négy új vadászgépet vásárolnak, ezzel a magyar légierő az ország területén kívül is képes lesz NATO-feladatok ellátására. A légvédelmi rendszerhez logisztikai szolgáltatások is kapcsolódnak, ezt a szerződést is meghosszabbították, és kiterjesztették a kiképzésre. Továbbá megállapodtak arról, hogy a NATO-nyelvezetben kiválóságinak nevezett kutatóközpontot nyit egy svéd hadiipari vállalat Magyarországon.
Orbán Viktor azt mondta: egy napon dönthetnek az elnök asszony lemondásáról és az új elnök megválasztásáról; az ország erős és stabil, ezért úgy kell megoldani a váltást, hogy ne legyen zavar. Ennek úgy kell eleget tenni, hogy haladéktalanul megválasztják az új államfőt. Orbán Viktor köszönetet mondott a kormánypártoknak, hogy ezt elősegítették.
Sulyok Tamásról azt mondta, hogy óriási tapasztalat van mögötte, vitathatatlan tekintélye van. Az Alkotmánybíróság döntései az elmúlt években világosak voltak, a jogászok és az emberek véleményével is egyeztek. Orbán Viktor megköszönte neki, hogy elvállalta a felkérést. Arra kérte a képviselőket, hogy támogassák Sulyok Tamás megválasztását.
Orbán Viktor azzal kezdte napirend előtti felszólalását, hogy sűrű nap áll előttük: elfogadják Novák Katalin lemondását, megválasztják az új köztársasági elnököt és jóváhagyják Svédország NATO-csatlakozását.
A kormányfő kifejtette:
A távozó elnök asszony munkáját tisztelettel megköszönöm. Lemondásának oka olyan kegyelmi döntés volt, amelyben csak egyféleképpen lehetett volna dönteni: el kellett volna utasítani. Nem ez történt, ezért a lemondás helyes volt. Magyarországon a gyermekvédelem ügyében zéró tolerancia uralkodik, a gyerek abszolút, teljes körű védelmet élvez, az elkövetőt meg kell büntetni, a büntetést pedig le kell tölteni, nincs kibúvó, nincs kedvezmény, nincs feltételes szabadság, nincs kegyelem.
A miniszterelnök hangsúlyozta, aki nevelőként nem a gyermek pártját fogja, annak nincs mentsége, és nem számíthat kegyelemre, de úgy tűnik, az emberi ítélőképesség itt nem elegendő, ezért a jogszabályoknak is garantálniuk kell, hogy ilyen még egyszer ne fordulhasson elő, ezért fontos a hatályban lévő szabályok áttekintése, ideértve az alkotmány nyújtotta garanciákat is.
A kegyelmi ügyön túl megoldandó feladatnak nevezte, hogy pedofilügyekben elítélt bűnöző ne legyen feltételesen szabadlábra helyezhető semmilyen indokkal, Magyarországon ez a kapu most nincs bezárva, ezért arra kéri a képviselőket, hogy kezdjenek hozzá. A bíróságokat arra kérte, hogy a folyamatban lévő ügyekben erre tekintettel hozzák meg döntéseiket.
A bicskei gyermekotthonban történtekről elmondta: a kegyelmi ügytől függetlenül is súlyos aggályokat vetnek fel: „Miért csak a második kísérletre sikerült elítélni egy pedofil gyermekotthon-vezetőt? Ennek a végére kell járni, ezért vizsgálatot rendeltem el, amely minden gyermekvédelmi intézmény vezetőjére vonatkozik. Átvilágítunk mindenkit, mert az alkalmassági feltételeknek mindenre, az életvitelre, a szexuális devianciára és a pszichológiai megfelelésre is ki kell terjednie.”
A gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményekről elmondta, azok mindenkit felzaklatnak, erős indulatokat váltanak ki, mert azonnal a saját gyermekeikre gondolnak, ezért joggal várják el a hatóságoktól a teljes és alapos vizsgálatokat.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján a képviselők döntenek:
Napirend előtt beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.