Ma délután beiktatják Magyarország új köztársasági elnökét

D MTZ20240226058
2024.03.10. 10:16
Sulyok Tamás köztársasági elnök március 5-én ugyan már hivatalba lépett, viszont a beiktatási ceremóniát vasárnap délutánra halasztották. A 14 órakor kezdődő, Szent György téren tartandó ünnepségen zászlófelvonás, katonai tiszteletadás, egyházi áldások és kórusművek előadása várható, az új államfő beszédével egyetemben.

Novák Katalin beiktató ceremóniáján annak idején Rúzsa Magdi énekelt, viszont az új köztársasági elnök, Sulyok Tamás beiktatásán sokkal hagyományosabb lesz a menetrend.

Vasárnap 14 órától a Szent György téren kezdődik Sulyok Tamás beiktatása – az alábbi programok keretében: 

  • díszzászlóalj és a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály katonai tiszteletadása,
  • történelmi zászlók bevonulása,
  • a történelmi egyházak áldása,
  • kórusmű,
  • Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszéde.

Az új államfő a PegaPoll elemzője, Kovács János szerint „zárkózottabb és jogi technokratább szerepvállalással rendelkezik majd”, aki Mádl Ferenchez hasonlóan „úgy képes autonómnak látszani a magyar alkotmányos berendezkedésben, hogy közben nem válik erős fékké, ellensúllyá a kormánnyal szemben”.

Az államfőváltás előzményei

Novák Katalin korábbi köztársasági elnök a kegyelmi ügy után kirobbant botrány következtében lemondott államfői tisztségéről, ahogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter is.

Később az ügyben szintén érintett Balog Zoltán református püspök is lemondott a zsinat elnöki tisztségéről, a püspöki rangról viszont nem. Orbán Viktor miniszterelnök az események miatt alkotmánymódosítást kezdeményezett a gyermekvédelem szigorítása érdekében.

Nagy kérdés volt ezután, hogy a Fidesz–KDNP kiben látja a következő államfőt, aki valamennyire helyre tudja billenteni a tisztség megfakult renoméját. A Fidesz–KDNP kihelyezett frakcióülésén, február 2122-én, Balatonalmádiban született meg végül a döntés, amelyet Kocsis Máté frakcióvezető jelentett be egy sajtótájékoztató keretében.

A politikus ekkor azt közölte, hogy a kormánypártok Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét jelölik köztársasági elnöknek.

A beiktatásig vezető út

Sulyok Tamást a február 26-án kezdődött tavaszi ülésszak alkalmával választotta meg az Országgyűlés 134 igennel és 5 nem szavazat mellett. Az új államfő első beszédében azt mondta, hogy a z államfői intézmény egyik hatalmi ághoz sem tartozik, államfőként az Alaptörvény értékrendje szerint elveihez hűen, jogászként kíván működni. Arról is beszélt az államfői kegyelmet említve, hogy a teljes transzparencia híve.

Minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi, magyarok több mint ezeréves történelemmel bíró büszke európai, és a jogot minden eszközzel érvényesíteni szándékozó nép vagyunk, mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve, humorral átszőve képesek vagyunk megtenni

– fogalmazott akkor Sulyok Tamás.

Az új köztársasági elnök március 5-én már hivatalba is lépett, és első lépésként első döntésével ellenjegyezte az Országgyűlés február 26-án hozott döntését a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról. A hivatalba lépést követően egy ünnepi vacsorát tartottak a Karmelita kolostorban, amelynek Orbán Viktor volt a házigazdája, a résztvevők között pedig Novák Katalin korábbi államfő is ott volt.

Egyúttal az is eldőlt, hogy Sulyok Tamás államfővé választásával a kormánypártok Trócsányi Lászlót, a Magyar Jogász Egylet elnökét, a Károli Gáspár Református Egyetem rektorát jelölik az Alkotmánybíróság elnöki tisztségére.

Sulyok Tamás életrajzáról az Index részletesen is írt korábban, amely ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Sulyok Tamás megválasztott köztársasági elnök esküt tesz az Országgyűlés plenáris ülésén 2024. február 26-án. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)