Köszönjük olvasóink figyelmét!

Az Európai Parlament szerdán elfogadta a migrációs paktumot. Gulyás Gergely szerint meg kell vizsgálni, hogy jogi úton megtámadható-e a migrációs paktum.

Akik nem fogadnak be kötelezően migránsokat, elméletileg fizetniük kell, erre a felvetésre úgy reagált a tárcavezető, hogy itt is meg kell vizsgálni, hogy Brüsszel átlép-e jogi határvonalat.

Az Európai Parlament (EP) által szerdán elfogadott migrációs paktum súlyos beavatkozás Magyarország belső ügyeibe, a magyar szuverenitásba – mondta korábban a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Bakondi György kiemelte: a magyar kormány 2015 óta a leghatározottabban ellenállt a kvótarendszer bevezetésének. A belbiztonsági főtanácsadó megerősítette: Magyarország fenntartja a korábban bevezetett határőrizeti rendszerét, és fenntartja azt az álláspontját is, hogy a rendszer csak akkor hatékony, ha a menekültkérelmeket az Európai Unió határain kívül kell benyújtani.

Gulyás Gergely a Magyarországra érkező kínai rendőrökről elmondta, ha kínai rendőrök intézkedhetnének turistákkal szemben, az sértené a szuverenitást, de nem erről van szó, hanem olyan együttműködésről, ami például az osztrákokkal, szlovénekkel, szlovákokkal is fennáll. Az a megfejtése ennek a szerinte kicsit talán túlzottan nagyra fújt ügynek, hogy amikor egy országból sok turista jön, és nehéz velük a kommunikáció, akkor szokott olyan megállapodás köttetni, hogy akár magyar rendőrök mennek külföldre, vagy osztrák, szlovén, szlovák rendőrök jönnek Magyarországra. Egy kínai rendőr egy magyar rendőrrel együtt járőrözhet.

Jair Bolsonaro két napot töltött a magyar nagykövetségen Brazíliában. Gulyás Gergely nem látja okát annak, hogy egy magyar nagykövetségen ne lehetne egy másik ország politikusa. Eljárási cselekményt az ottléte nem akadályozott.

Gulyás Gergely a visegrádi együttműködéssel kapcsolatban kijelentette: ez ideológiától mentesen is lehetőséget teremt az együttműködésre, annak ellenére, hogy a lengyelekkel vannak vitapontok. Az együttműködési pontokat kell keresni a V4-ben.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre úgy reagált, nem volt az ügyészségen a hangfelvételek miatt, és nincs tudomása arról, hogy más kormánytag ott lett volna.

A tárcavezető szerint személyiségi problémák merülnek fel akkor, amikor olyan hangfelvételek látnak napvilágot, amelyekre a vád alátámasztásához nincs szükség. Gulyás Gergely egy üzenetet kapott Magyar Pétertől, ami fenyegető jellegű volt. Idén ez volt az egyetlen kommunikációja Magyar Péterrel. 

Gulyás Gergely a Lánchíd-ügyről elmondta, a Kehi készített egy jelentést ebben az ügyben, ami egyelőre azokat a gyanúkat igazolja, hogy komoly korrupció és visszaélések lengik körül a Lánchíd felújítását. A Kehi holnap nyilvánosságra hozhatja a jelentést. A miniszter szerint az ügy szálai a Városházára vezetnek.

Később a pénzügyminisztériumi korrupciós botrány ismét felmerült. Erre Varga Mihály úgy reagált, hogy a tárca már 2022-ben ismertette ezzel kapcsolatos álláspontját, jóval korábban, mint ahogy a hír megjelent a sajtóban.

„A törvények mindenkire vonatkoznak” – összegezte.

Újságírói kérdésre Gulyás Gergely leszögezte, nem hajlandó Magyarország részt venni a migrációval kapcsolatos kötelező elosztásban. Varga Mihály pedig arra válaszolt, hogy a mini-Dubajt nem érinti a beruházások elhalasztása: „Nincs olyan beruházás folyamatban, amelyet érintene a kormány beruházáselhalasztással kapcsolatos döntése” – mondta.

Nagy István a kenyér áráról elmondta, hogy 53 forintba kerül az a gabona, ami egy kenyérben benne van, az összes többi, az minden más. Az ő hatáskörük az az 53 forint. Az agrárminiszter hangsúlyozta, ha megnézik a helyzetet, a háborút, a szankciók következtében kialakult energiadrágulást, mind rárakódik a kenyér árára.

A miniszter a magyar feldolgozóiparról elmondta, az alapvető gond a rendszerváltozás idejére tehető, amikor a magyar élelmiszeripar privatizációra került, az üzemeket bezárták, elbontották, visszatolták az alapanyag-feldolgozási szintre a magyar mezőgazdaságot, a kormány ezért hozott a finanszírozást érintő stratégiai döntést. Megjegyezte, nem lehetséges az, hogy cukoripar gyakorlatilag nem létezik Magyarországon, ez például nagyon hiányzik, gondolkodnak azon, hogy magánbefektetésként hogyan lehetne létrehozni legalább még egy cukorgyárat.

Varga Mihály leszögezte, az adóbevételek növekedtek. A háztartások fogyasztása 2,3 százalékkal növekedhet idén, és a várakozásokhoz képest eddig növekedett az áfabevétel. Majd egy másik kérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy 3200 önkormányzat működik Magyarországon:

itt a kormánynak az a feladata, hogy a gazdálkodásuk stabil legyen.

Gulyás Gergely arra is válaszolt: pénzügyileg semmilyen formában nem vesz részt Magyarország abban, hogy Ukrajnába fegyverek érkezzenek. A befizetési kötelezettségnek mindig eleget tesz a kormány, de fegyverszállításra ezek nem fordíthatóak – se az Európai Unió esetén, se a NATO-ban.

Az önkéntes iparkamarai tagság lehetőségéről – amiről Matolcsy György kérdésre válaszolva beszélt a parlamentben – Varga Mihály elmondta: a Pénzügyminisztériumnak nincs álláspontja. Az iparkamarával közösen dolgoznak, minden ilyen felvetés előtt érdemes konzultálni a kamarával, ő nem tud arról, hogy lenne ilyen javaslat a kormány előtt. Nagy István az agrárkamarával kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a tagság olyan előnyöket hordoz, ami számottevően megnyilvánul, olyan erőt tudtak összpontosítani a kamarán keresztül a kormány felé, amely csak erősítette a kormány és a gazdák közötti szövetséget, a gazdák nyertesei a kamarának.

Varga Mihály

Fotó: Tövissi Bence / Index

Újságírói kérdésre Varga Mihály leszögezte, hogy a nyugdíjprémiumra egyértelmű szabályok vonatkoznak: 3,5 százalékos növekedés szükséges a kifizetéshez. Ha a jelenlegi tervek szerinti 2,5 százalékos növekedés lesz idén, akkor nem lesz nyugdíjprémium-kifizetés. Az üzemanyagárakkal kapcsolatban szerinte

Az adótörvények módosítása jelenleg nincs napirenden – mondta Varga Mihály.

Az agrárminiszter kifejtette: a magyar mézpiacnak a fő problémája az Európai Unió kínai mézimportja. Az EU önmagában nem termel elegendő mézet, ezért importra szorul, Kínából ipari úton előállított méz kerül az EU-ba, ami alacsony áron kerül forgalomba, az utóbbi időben 80 százalékkal emelkedett ennek a mértéke.

Nagy István rámutatott, az uniós piacon értékesítenék a magyar mézet, de nem tudják, mert a helyét elfoglalja a kínai és az ukrán méz, van egy piackiszorító és árletörő hatás. Olyan alacsony áron kerül forgalomba Európában ma a méz, ami nem fedezi a méhészek önköltségét sem, ebből vagy kényszerértékesítés lesz, vagy raktáron tartják a mézet. Nagy István azt ajánlotta mindenkinek, hogy keressen egy termelőt, és vásároljon tőle közvetlenül. 

Az idei évi költségvetés módosítására, ha a korábban említett lépéseket végrehajtják, akkor nem lesz szükség.

Ez elegendő lesz arra, hogy a 4,5 százalékos költségvetési hiányt tartani tudjuk

– összegezte Varga Mihály. A Pénzügyminisztérium szerint a deficit idén 4,5 százalék, jövőre 3,7 százalék, 2026-ban pedig 2,9 százalék lehet. 2025-ben csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal, erősödő gazdasági növekedéssel számolunk – számolt be erről március derekán a pénzügyminiszter.

Tehát Varga Mihály megígérte: nem kell újabb kiigazítás az idei évre vonatkozóan.

„Magyarországnak járnak az uniós támogatások” – szögezte le Varga Mihály. A támogatásokat politikai viták miatt tartja vissza a bizottság. 550 milliárd forint érkezett Magyarországra a nekünk jogosan járó forrásokból. Az Európai Parlamentnek a vitái ebből a szempontból nem irányítóak.

A pénzügyminiszter válaszolt a vesztegetési botránnyal kapcsolatos kérdésekre is. „Az álláspontom 2022 óta változatlan” – húzta alá többször is a tárcavezető. Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy a Pénzügyminisztérium volt az első, ami nyilvánosságra hozta, hogy eljárást folytatnak bizonyos kollégákkal szemben – még 2022-ben. Az ügyben felmerült kollégákat a tárca azonnal elbocsátotta.

Ez régi ügy. Az álláspontom változatlan: a korrupcióval szemben zéró tolerancia van.

Újságírói kérdésre leszögezte: a bíróság dönti el, hogy tanúként hallgatják-e majd ki.

Varga Mihály és Vitályos Eszter

Fotó: Tövissi Bence / Index

Nagy István szerint a tavalyi esztendő kiemelkedő rekordteljesítménye annak is köszönhető, hogy az azt megelőző évben történelmi mértékű aszály volt, így akkora mértékű növekedés a tavalyihoz képest idén biológiai okok miatt sem tud beállni. Az agrárminiszter jelezte, hogy nincs elég csapadék, a dél-alföldi régiót csapadékhiány sújtja, ha a tavalyi szintet elérik, akkor elégedettek lehetnek.

Nagy István

Fotó: Tövissi Bence / Index

Varga Mihály arra is válaszolt, hogy Nagy Márton nyilatkozatai az érvényesek az üzemanyagárak tekintetében.

„Úgy látjuk, van egy elcsúszás a korábbi megállapodásunkban, ezért a hét második felére behívtam a Molt és a Magyar Ásványolaj Szövetséget egyeztetésre” – mondta az Index kérdéseire korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Korábban a kormány egyezségre jutott a szövetséggel, ennek értelmében az áraknak a régiós középmezőnybe kell tartozniuk.

A makrogazdasági kérdésekkel kapcsolatban leszögezte, a helyzet folyamatosan változik. És a háború következtében sok minden megváltozott, eltér attól, amivel két hónappal ezelőtt számoltak. Így a háború felé elmozduló közegre a kormánynak is reagálnia kellett.

A kormány vizsgálja-e a 15 százalék feletti szolgáltatói díjemelés indokoltságát a telefonoknál, az internetnél és a televíziónál? Varga Mihály elmondta, az, hogy hogyan alakulnak az árak, a pillanatnyi piaci helyzettől is függ, a kormány monitorozza az árak alakulását.

Varga Mihály újságírói kérdésre leszögezte, az adózási kérdések nemzeti hatáskörbe tartoznak, Brüsszel felvetéseit Magyarország megvizsgálja, ugyanakkor nem tartja kötelező érvényűnek.

Szerinte a magyar adórendszer keretei szilárdak, a munkát és jövedelmet terhelő adókat a kormány folyamatosan csökkenti, míg a fogyasztást adóztatják.

Nagy István arra is válaszolt, hogy június 9-én irányváltásra van szükség Brüsszelben. Szerinte az európai emberek érdekeit kell nézni az agráriumban is. Majd másik kérdéssel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a mezőgazdaságot érintő szabadkereskedelmi kérdések meghosszabbítása most zajlik „nap mint nap” Brüsszelben. Ugyanakkor ez Magyarország és Szlovákia számára elfogadhatatlan.