Nagy István a kenyér áráról elmondta, hogy 53 forintba kerül az a gabona, ami egy kenyérben benne van, az összes többi, az minden más. Az ő hatáskörük az az 53 forint. Az agrárminiszter hangsúlyozta, ha megnézik a helyzetet, a háborút, a szankciók következtében kialakult energiadrágulást, mind rárakódik a kenyér árára.
A miniszter a magyar feldolgozóiparról elmondta, az alapvető gond a rendszerváltozás idejére tehető, amikor a magyar élelmiszeripar privatizációra került, az üzemeket bezárták, elbontották, visszatolták az alapanyag-feldolgozási szintre a magyar mezőgazdaságot, a kormány ezért hozott a finanszírozást érintő stratégiai döntést. Megjegyezte, nem lehetséges az, hogy cukoripar gyakorlatilag nem létezik Magyarországon, ez például nagyon hiányzik, gondolkodnak azon, hogy magánbefektetésként hogyan lehetne létrehozni legalább még egy cukorgyárat.
Majd Nagy István agrárminiszter vette át a szót, és rögtön leszögezte: az európai agráriumban soha ilyen mértékű zöldideológiai nyomás nem érte az Európai Uniót, mint napjainkban. A tárcavezető szerint Brüsszelben „minden szakmai alapot nélkülöző javaslatok” vannak kilátásban.
Kiemelte, hogy az orosz–ukrán háborút követően Közép-Európa jelentős kihívással szembesült. Brüsszel megnyitotta az uniós határokat az ukrán termékek számára, és az ukrán mezőgazdasági termékek hatalmas mennyiségben jelentek meg az uniós piacokon. Ez a helyzet más tényezőkkel együtt alacsony árszintet eredményezett – „súlyos túl kínálat és alacsony terményárak” alakultak ki.
A kormány szerint Brüsszel elárulta a magyar gazdákat, és az ukrán oligarchákat támogatja.
A magyar kormány a gazdák érdekében cselekszik. „Egy ilyen helyzetben felértékelődik a kormányzati segítség” – összegezte, majd kitért arra, hogy 5 pontos intézkedésről döntöttek:
Vitályos Eszter a miniszteri beszámolók után újra ismertette a már korábban bejelentett otthonfelújítási program részleteit, amelyről itt írtunk. A kormányszóvivő hangsúlyozta, egyértelmű elvárás a beruházásokkal kapcsolatban, hogy legalább 30 százalékos energiamegtakarítást érjenek el, ez már a nyílászárók cseréjével és a külső szigeteléssel elérhető. Hamarosan megjelenik a pályázati felhívás.
Varga Mihály arról beszélt, a kormány áttekintette a gazdaság helyzetét, különös tekintettel a nemzetközi gazdasági környezetre. Hangsúlyozta, hogy a magyar a világ egyik legnyitottabb gazdasága, ezért nem mindegy, hogy milyen hírek érkeznek a világ más részeiről. Azt látják, hogy az Európai Unió a vártnál lassabban jön ki a válságból, Németország a magyar gazdaság legfontosabb partnere, hosszú ideje gyengélkedik, nem látható pontosan, hogy meddig tarthat ez az állapot. A külpiacok is gyengék, ami egy exportorientált gazdaságban meghatározó.
Háborús helyzetre tervezték a makrogazdasági pályát. Az infláció letörésével és a külső egyensúly helyreállításával megteremtették a lehetőségét, hogy a növekedés kerüljön fókuszba, a lendületvételt számos adat alátámasztja, például: kiskereskedelmi forgalom, ipari termelés, az infláció alacsony szintje, januárban már az építőipar is olyan számokat produkált, ami azt mutatta, hogy növekedési pályára kerülhetünk.
A kormány azzal számol, hogy ebben az évben a magyar gazdaság visszatér a növekedési pályára, ez 2,5 százalék körül lehet, ezzel a rangsor élmezőnyébe kerülhet Magyarország 2024-ben. Azzal is számolnak, hogy a növekedés az év eleji lassabb ütem után felgyorsul, a növekedés segíteni fogja az áramháztartás helyzetét is. Jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedést megalapozottnak tartanak.
Magyarország a magas beruházási rátának és a növekvő reálbéreknek köszönhetően tud visszatérni a növekedési pályára – szögezte le Varga Mihály, hozzátéve: 4,5 százalékra csökkentik az államháztartás hiányát, a következő években ezt fokozatosan csökkentik, 2025-ben 3,7 százalékos, 2026-ban 2,9 százalékos hiánnyal kalkulálnak, ezzel párhuzamosan az államadósság mértéke is csökkenni fog.
Varga Mihály azzal folytatta, a költségvetésre rendkívüli kiadások nehezednek ebben az évben, megemelkedett kamatkiadások és a rezsivédelem költségei. Annak érdekében, hogy a hiányt csökkenő pályán tartsák,
a kormány arról döntött, hogy 675 milliárd forintnyi beruházást ütemez át, halaszt el. Nem törlik ezeket a beruházásokat, ezek nem vesznek el, csak a jövőben valósulnak meg.
Varga Mihály leszögezte, van miből átütemezni, ennek ellenére is több mint 2 ezer milliárd forintnyi beruházás valósul meg idén állami támogatással, ami komoly eredmény, a beruházási rátában az EU éllovasai között vagyunk.
Varga Mihály elmondta, a háborús helyzetre tekintettel érdemes megvárni a gazdasági kormányzás reformját, amiről az EU döntött, új szabályok lépnek életbe a költségvetési gazdálkodás megítélését tekintve, ez azt jelenti, hogy még nem ismerik azokat a szabályokat, amelyek például a védelmi kiadások elszámolását érintik, Magyarországon ez GDP-arányosan 2 százalék fölött van.
Összefoglalva elmondta, stabilabb és fenntarthatóbb helyzetbe hozzák a költségvetési hiány alakulását. Továbbra is prioritást élveznek a családtámogatások, nyugdíjkifizetések, otthonteremtési támogatások és a védelmi kiadások.
Gulyás Gergely arra is kitért, hogy szervezeti változásokat is elfogadott a kormány. Mivel Magyarország nemzeti érdeke igényli, a kormány kinevezte nemzetbiztonsági tanácsadónak Biró Marcellt – emlékeztetett. Magyarország továbbra is azt képviseli, hogy semmilyen olyan lépést nem tehet a NATO, aminek a végeredménye egy esetleges világháború. A kormány célja, hogy
Magyarországot a lehető legkisebb veszély fenyegesse.
Majd leszögezte, hogy az Európai Parlament rossz döntést hozott a migrációs kérdésben. A kormány csatlakozik Donald Tuskhoz:
migránsok eloszlását semmilyen formában nem támogatják.
„Nyugat-Európa társadalmi fejlődésének a hibáit nem Közép-Európának kell elszenvednie.” A kormány elutasítja a migránsok kötelező elosztását. A kormány szerint a magyar társadalmat meg kell védeni a migráció káros hatásaitól.
Gulyás Gergely azzal kezdte a tájékoztatót, örül, hogy újra találkozhat ebben a formában a sajtó képviselőivel. Bízik abban, hogy a következő időszakban a korábbi rendnek megfelelően lesz mód és lehetőség a sajtó tájékoztatására. A kormány a keddi ülésén elsősorban a jelenlegi nemzetközi politikai és katonai helyzetet elemezte. A miniszter nyilvánvalónak nevezte, hogy a világpolitikai helyzet negatív irányba változott, veszélyes pillanatban vagyunk, a következő bő fél év döntő lesz abból a szempontból, hogy a háború vagy a béke irányába mozdul-e a világ.
Gulyás Gergely szerint azt látják, hogy egyelőre több a rossz hír, mint a jó, Brüsszelben új fokozatba kapcsolt a háborúpárti vélemények megfogalmazása, Európa meghatározó politikusai beszélnek arról, hogy Ukrajnába katonákat kell küldeni. A legaggasztóbbnak azt nevezte, hogy a NATO is irányt váltott, Ukrajna-misszió tervezete vált ismertté, a NATO eddig csak kommentálta a háborús helyzetet, de nem vált tevékeny részessé, ők is a világháború közvetlen kockázatáról beszéltek, ehhez képest most fordulat állt be, arra készülnek, hogy Ukrajna oldalán a gyakorlatban is bevonódnak a háborúba, létrehoznának egy 100 milliárd dolláros alapot, ezzel segítenék a kiképzést, koordinálnák a fegyverszállítást.
Gulyás Gergely szerint a háborús láz a brüsszeli bürokratákról átterjedt a NATO-ra. Magyarország mint NATO-szövetséges komolyan aggódik, mi a NATO-ba azért léptünk be, mert ezt tartjuk a leghatékonyabb védelemnek Magyarország számára, védelmi szövetségként tekintenek rá.
A miniszter hangsúlyozta, a kormány továbbra is azt mondja, hogy a háborúnak katonai megoldása nincs, béketárgyalásokra és tűzszünetre van szükség. Azt biztosnak tartja, hogy mindkét eshetőségre készülniük kell, ezért mérlegel a kormány, hogy a magyar gazdaság szempontjából mivel jár egy hosszú háborús korszak, ami alapvetően más gazdaságpolitikát kíván.
November 5-ét követően nyújtjuk be a költségvetési javaslatot
– jelentette be Gulyás Gergely, megemlítve az amerikai választások időpontját is.
Vitályos Eszter kormányszóvivő az elején jelezte, hogy 2 órás időkeretű lesz a mai Kormányinfó.
„Kormányinfó elé – sorvezető Gulyás Gergelynek” – ezzel a címmel üzent Magyar Péter Gulyás Gergelynek a Kormányinfó előtt. Az üzenetben megfogalmazott öt pontról itt írtunk.
Vádat emeltek 54 ember (zömében volt kormányzati tisztviselők) ellen, akik kenőpénzért cserébe elsősorban vissza nem térítendő európai uniós támogatások elnyerésében működtek közre – derült ki kedden nyilvánosságra hozott nyomozati adatokból.
Április elején jelentette be a kormány az új otthonfelújítási programot, amelynek részleteiről itt írtunk.
Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra legutóbb február 16-án tartott Kormányinfót. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azóta gerincműtéten esett át.
Gulyás Gergely 11 órai kezdettel tér vissza az újságírók elé, de nem egyedül: részt vesz a Kormányinfón Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Nagy István agrárminiszter is. Időközben Szentkirályi Alexandra lett a Fidesz főpolgármester-jelöltje, őt Vitályos Eszter váltotta a kormányszóvivői poszton.
Köszöntjük olvasóinkat az Index percről percre közvetítésében!