2024. június 23. 21:00 ÉLŐ
Svájc 1
Németország 0
Frankfurt Arena III. forduló
2024. június 23. 21:00 ÉLŐ
Skócia 0
Magyarország 0

Az ország ismét narancssárga lett, de a második erő már a Tisza Párt

ZS 5789
Június 9-én két választást tartottak idehaza: először a modern Magyarország történetében az európai parlamenti választással egy időben önkormányzati választáson is voksolhattunk. Hírösszefoglalónk az önkormányzati választásról.

A hivatalos részvételi adatok szerint a 2024-es önkormányzati választáson – 99,82 százalékos feldolgozottságnál  a választásra jogosultak 58,08 százaléka vett részt. Ez 10 százalékkal magasabb a legutóbbi, 2019-es választásokon részt vettek számával, és csaknem 14 százalékkal magasabb a 2014-es adatnál. Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnökének közlése szerint

Magyarországon ilyen sokan még soha nem szavaztak sem helyhatósági, sem európai parlamenti (EP-) választáson.

A külképviseleteken a választók 87 százaléka jelent meg, több mint 18 ezer ember szavazott. A levélben szavazó 127 ezer választópolgárból vasárnap 19 óráig 53 ezer választó szavazata érkezett meg az NVI-hez. 

A megyei jogú városok vezetőit 15–10 arányban a Fidesz adja

A legutóbbi, 2019-es önkormányzati választáson a 23 megyei jogú város közül 13-ban kormánypárti vagy általa támogatott jelölté lett a polgármesteri szék. Azóta Esztergom és Baja is megkapta a titulust, így vasárnap immár 25 vidéki nagyvárosban figyeltük kiemelten az eredményeket. A Fidesz ezúttal 25 városból 15-öt nyert meg, visszahódította Miskolcot, Egert, Salgótarjánt, de elveszítette Nagykanizsát és Győrt. Különösen ez utóbbi érintette érzékenyen a kormánypártokat, hiszen az eddigi fideszes polgármestert, Dézsi Csaba Andrást nem a korábbi fideszes polgármester, a szexbotrányban megbukó Borkai Zsolt, hanem „nevető harmadikként” a baloldal jelöltje, Pintér Bence győzte le. 

  • Baja: Kámánné Bari Bernadett (Fidesz–KDNP, 47,95 százalék)
  • Békéscsaba: Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba, 61,73) 
  • Debrecen: Papp László (FideszKDNP, 48,39)
  • Dunaújváros: Pintér Tamás (Rajta Újváros! Egyesület, 67,78)
  • Eger: Vágner Ákos (FideszKDNP, 35,51)
  • Érd: Csőzik László (Szövetség Érdért, 61,26)
  • Esztergom: Hernádi Ádám (FideszKDNP, 70,33)
  • Győr: Pintér Bence (TSZV, LMP–Zöldek, Momentum, 31,17)
  • Hódmezővásárhely: Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa, 55,11)
  • Kaposvár: Szita Károly (FideszKDNP, 52,10)
  • Kecskemét: Szemereyné Pataki Klaudia (FideszKDNP, 41,89)
  • Miskolc: Tóth-Szántai József (FideszKDNP, 40,2)
  • Nagykanizsa: Horváth Jácint, MSZP, DK, Jobbik, LMP – Zöldek, Momentum, ÉVE, 47,86)
  • Nyíregyháza: Kovács Ferenc (FideszKDNP, 45,9)
  • Pécs: Péterffy Attila (MSZP, DK, Pécs Jövőjéért Egyesület, Forum Sopianae, Momentum, 46,05)
  • Salgótarján: Kreicsi Bálint (FideszKDNP, 46,76)
  • Sopron: Farkas Ciprián (FideszKDNP, 50,84)
  • Szeged: Botka László (Összefogás Szegedért, 67,75)
  • Székesfehérvár: Cser-Palkovics András (Fidesz, 74,11) 
  • Szekszárd: Berlinger Attila (FideszKDNP, 54,03)
  • Szolnok: Győrfi Mihály (MSZP, DK, Jobbik, Párbeszéd – Zöldek, Momentum, Agóra Egyesület, Tegyünk Szolnokért Egyesület, 39,90)
  • Szombathely: Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület, 64,92)
  • Tatabánya:  Szücsné Posztovits Ilona (Többségben Tatabányáért - DK - LMP-Zöldek - MSZP - Momentum - Nép Pártján - Párbeszéd Zöldek 50,14)
  • Veszprém: Porga Gyula (Fidesz-KDNP 47,56) 
  • Zalaegerszeg: Balaicz Zoltán (Fidesz-KDNP 73,08)

A Fidesz uralja a megyei közgyűléseket

Ahogy 2019-ben ezúttal is valamennyi vármegyében a Fidesz–KDNP nyerte a választást, így 

mindegyik vármegyében ők adják a legtöbb képviselőt. 

A 19 vármegye közül 6 kivételével mindegyikben a Mi Hazánk lett a második legjelentősebb erő, négy helyen a DK, egy-egy helyen pedig a Momentum, illetve Függetlenek végeztek a második helyen. 

Budapesten az ellenzék dominál

Végletekig kiélezett csatában Karácsony Gergely, az MSZP–DK–Párbeszéd jelöltje nyerte meg a főpolgármester-jelölti választást Vitézy Dávid, az LMP – Zöldek – Vitézy Dáviddal jelöltje előtt. Százszázalékos feldolgozottságnál a főpolgármester 371 467 szavazatot gyűjtött (47,53 százalék), míg kihívójára 371 143-an voksoltak (47,49 százalék). A főpolgármester-választásról szóló hírfolyamunkat itt találja. 

Még azelőtt, hogy a végleges adatok kijöttek volna, Vitézy Dávid sajtótájékoztatót tartott, amiről azt mondta, most még nem derül ki, hogy ki lesz Budapest következő főpolgármestere.

Ez óriási győzelem volt, megmutattuk, hogy van értelme, hogy Budapestről szóló programokkal, vízióval indítsunk el egy főpolgármesteri kampányt

– fogalmazott Vitézy Dávid, hozzátéve, több mint 22 ezer érvénytelen szavazat látszik, bárki vezet pár tucat szavazattal, arra, hogy meggyőző fölénybe kerüljön valamelyikük az éjjel, ami lezárja a folyamatot, nem kerül sor, és így egészen biztosan újraszámlálásra kerül sor.

Karácsony Gergely, aki a PárbeszédZöldekDKMSZP jelöltjeként indult a főpolgármester-választáson, közölte: tudja, még lesz „egy kis huzavona”, mire pontot tehetünk a folyamat végére, de hisz abban, hogy Budapest megmarad sokszínű, szabad és szolidáros városnak. Szólt arról is: az elmúlt időszakban a hatalom mindent megtett azért, hogy a budapestieket megfossza attól, hogy ez a város újra az ő otthonuk legyen.

Módosították a jogszabályokat az utolsó percben, eljátszották azt, hogy két vasat is tartanak a tűzben, pedig pontosan lehetett tudni, hogy a végén aztán egy jelölt marad csak

 fogalmazott Karácsony Gergely.

Ahogyan arról folyamatosan frissülő hírfolyamunkban beszámoltunk, Budapesten többségében ellenzéki jelölteknek állt a zászló, néhány kerületben azért így is születtek meglepetések. A választás nagy vesztese a szocialista Horváth Csaba, aki végül polgármesterként csak harmadik helyen zárt Zuglóban. A legnagyobb nyertes pedig Kovács Gergely és a Kutyapárt. Eszerint alább olvashatják a győztes polgármesterek listáját 100 százalékos feldolgozottságnál. 

  • I. kerület: Böröcz László (Fidesz–KDNP) – 44,99 százalék
  • II. kerület: Örsi Gergely (MSZP–DK–LMP-Zöldek–Párbeszéd-Zöldek–Momentum) – 69,72 százalék
  • III. kerület: Kiss László (MSZP–DK–Jobbik–LMP-Zöldek–Párbeszéd-Zöldek–Momentum) – 47,11 százalék
  • IV. kerület: Trippon Norbert (MSZP–DK–Jobbik–LMP-Zöldek–Párbeszéd-Zöldek–Momentum) – 46,90 százalék
  • V. kerület: Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz–KDNP) – 54,21 százalék
  • VI. kerület: Soproni Tamás István (Momentum) – 66,37 százalék
  • VII. kerület: Nidermüller Péter (MSZP–DK–Párbeszéd-Zöldek–Momentum) – 35,46 százalék
  • VIII. kerület: Pikó András (DK–C8–LMP-Zöldek–Párbeszéd-Zöldek–Szikra Mozgalom–Momentum) – 48,86 százalék
  • IX: kerület: Baranyi Krisztina (BKFE) – 43,75 százalék
  • X. kerület: Kovács Róbert Antal (Fidesz–KDNP) – 49,14 százalék
  • XI. kerület: László Imre (MSZP–DK–LMP-Zöldek–Párbeszéd-Zöldek–Momentum) – 46,81 százalék
  • XII. kerület: Kovács Gergely (MKKP) – 53,64 százalék
  • XIII. kerület: Tóth József (MSZP–DK–Párbeszéd-Zöldek–Momentum–XIII. kerületi Lokálpatrióták) – 77,80 százalék
  • XIV: kerület: Rózsa András (Momentum) – 36,61 százalék
  • XV. kerület: Cserdiné Németh Angéla (MSZP–DK–Jobbik–LMP-Zöldek–Párbeszéd-Zöldek–Momentum) – 47,49 százalék
  • XVI. kerület: Kovács Péter (Fidesz–KDNP–MVMP) – 56,07 százalék
  • XVII. kerület: Horváth Tamás (Fidesz–KDNP) – 44,58 százalék
  • XVIII. kerület: Szaniszló Sándor (MSZP–DK–Jobbik–Párbeszéd-Zöldek–Momentum) – 51,53 százalék
  • XIX. kerület: Gajda Péter (MSZP–DK–LMP-Zöldek–Párbeszéd-Zöldek–Momentum) – 56,75 százalék
  • XX. kerület: Szabados Ákos (független) – 49,60 százalék
  • XXI. kerület: Borbély Lénárd (Borbély Lénárd Csapata) – 67,38 százalék
  • XXII. kerület: Karsay Ferenc (Fidesz–KDNP) – 44,81 százalék
  • XXIII. kerület: Bese Ferenc (független) – 51,53 százalék

A Fővárosi Közgyűlés is jelentősen átalakul, eszerint a Fidesz–KDNP-nek 10, a Tisza Pártnak szintén 10, a Párbeszéd- ZÖLDEKDKMSZP-nek 7, a Kutyapártnak 3, a Vitézy Dávid-féle LMP-nek szintén 3 képviselője lesz Budapest parlamentjében.  Ez azt jelenti, hogy a fővárosi közgyűlésben a FideszKDNP 3, a baloldal, amelynek 5 évvel ezelőtt az LMP is tagja volt, nyolc képviselői helyet vesztett. 

A nagy nyertes a Tisza párt, amelyik 5 évvel ezelőtt még nem volt jelen a magyar politikai életben, így a fővárosban sem. 

Ahogy Török Gábor írta: ennek a választásnak sok kis győztese és vesztese van, de csak egyetlen szereplő lehet maradéktalanul elégedett: a Tisza Párt. A várakozásokat messze meghaladó EP- és fővárosi listás eredmény (EP-választáson párszázezer szavazattal elmaradva, a fővárosban fej-fej mellett állva) a magyar politika Fidesz utáni legerősebb szereplőjévé tette Magyar Péter pártját.

Minden párt talált kedvére valót a választási eredményekben

Természetesen egyetlen választás sem érhet véget a vezető pártpolitikusok nyilatkozata nélkül. Június 9-én sem volt ez máshogy. 

Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke arról beszélt, hogy az 57 százalékos részvételi arány arra utal, hogy a demokrácia „köszöni szépen, jól van”. 

Két választást tartottak a mai napon, mind a kettőt megnyertük. Ráadásul háborús helyzetben, nehéz csatában arattunk fontos győzelmeket. Budapesttel együtt van húsz vármegyei közgyűlés, mindegyiket megnyertük

– mondta. 

Magyar Péter földindulásról beszélt:

Ami ma történt, ugyan még nem látjuk a végeredményt, még küzdünk a budapesti közgyűlésben az aranyéremért, ami látszik, az az, hogy ez az orbáni hatalomgyárnak ma a Waterlooja, a vég kezdete

– jelentette ki. A Tisza Párt alelnöke szerint „földindulás történt”, és úgy látja, hogy a következő országgyűlési választásokon egy potens kihívója van a kormánypártnak, ez pedig az ő pártja, vagyis a Tisza Párt. „Hivatalosan is a legnagyobb ellenzéki párt vagyunk” – mondta magyar Péter. 

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke az Indexnek adott interjúban kifejtette, hogy „példátlan elhallgatás és cenzúra, hátráltatta a Mi Hazánk munkáját a kampány alatt”. Toroczkai László azt mondta, hogy „bejött a jóslatuk, négy politikai párt maradt állva, amelyek közül a Mi Hazánk az egyetlen, amelyik önállóan indult”.

Ez a négy párt dönt majd 2026-tól Magyarország sorsáról. A többi párt elveszett, megsemmisült

– vélte a párt elnöke. Elárulta, hogy az elkövetkező időben reményeik szerint közös frakciót hozhatnak létre az AfD-vel és létrehozhatnak egy új EP pártcsaládot.

Dobrev Klára is kommentálta a 2019-es évhez képest gyenge DKMSZPPárbeszéd-eredményeket, és hogy csupán két mandátumot szerzett meg az Európai Parlamentben a pártja. Az eredményt csalódást keltőnek nevezte.

Azt gondoltuk, hogy több szavazót tudunk meggyőzni

– mondta, hozzátéve, hogy továbbra is erős, szociális Európa képes a magyaroknak jólétet biztosítani, ez az ő hitvallásuk. Erről akarják meggyőzni az embereket a következő hónapokban.

A Momentum európai parlamenti listás eredménnyel nem érte el az 5 százalékot, tehát nem került be momentumos képviselő a testületbe, erről Donáth Anna, akinek több elemző a lemondását is kilátásba helyezte a választási eredmények tükrében, úgy fogalmazott, hogy büszke Cseh Katalin munkájára, hozzátéve, hogy a teljesítményét nem százalékokban mérik, hanem abban, hogy egész Európában tudják, mi az a Momentum.

Ez most nem az a pillanat, amikor erről kéne beszélni, ezek nagyon turbulens órák, napok, egy biztos, a felelősség elől nem futok, nem bújok el

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy nem fog lemondani. 

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Szollár Zsófi / Index)