Lassan érkeznek a politikusok a beszéd helyszínére, a színpad előtt van már többek között Nagy István agrárminiszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, és Illés Boglárka államtitkár.
Köszönjük olvasóink kitartó figyelmét, itt foglaltuk össze a miniszterelnök beszédének legfontosabb üzeneteit.
A kormányfő ezután visszatért a stratégiához. Szerinte a sikeres nagy stratégiához kell az, hogy meg kell ragadni a közös lényeget. Az egyik ilyen a szabadság, nem csak a nemzet szabadságát kell építeni, hanem a magyar ember személyes szabadságát kell építeni. Mi nem vagyunk militarizáltak, mint az ukránok és oroszok, nem vagyunk olyan fegyelmezettek, mint a kínaiak, nem szeretjük annyira a hierarchiát és a szabályokat, mint a németek, nem élvezzük a felfordulást, mint a franciák, és nem hisszük, hogy saját államunk nélkül is megvagyunk, mint az olaszok.
A magyar szabadságérzethez a háborítatlan kifejezés áll a legközelebb.
Orbán szerint ezt a nagy stratégiát folyamatosan támadni fogják, hiszen ők betagozódást várnak el. Ezt a küzdelmet vállalni kell, bár ezt biztosan nem ők fogják elvégezni, hanem a mai fiatalok. Ugyanakkor szerinte az ő generációjukban is két oldal lesz, a liberálisok és a nemzeti érzelműek. Ezért kell elkezdeni a toborzást már most. A liberálisok toborzódnak maguktól, a nemzeti tábor viszont már csak trombitaszóra bújik elő.
Nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosokra van szükségünk
– zárta beszédét Orbán Viktor.
Orbán Viktor szerint a magyar társadalomnak egyszerre kell szilárdnak és rugalmasnak lennie: a demográfiai folyamatokban új lendületet kell venni, itt önfenntartó állapot kell, és nem a migrációból kell ezt megoldani. Ezért jövőre a gyerekek után járó adókedvezményt meg kell duplázni.
A miniszterelnök szerint a társadalomnak középosztályalapúnak kell lennie: saját vagyonnal és anyagi függetlenséggel. Ezért továbbra is munkára van szükség, meg kell őrizni a teljes foglalkoztatást. A magyar falurendszert szerinte meg kell tartani, nem akarunk „gigavárosokat”.
A szuverenitásnak a döntő lényege, hogy a magyar nemzeti különbséget meg kell őrizni.
Orbán Viktor szerint az asszimilációt el kell kerülni: nyelvőrzéssel és a kereszténység morális eligazítását fenn kell tartani. Kijelentette, nem szabad Kis-Magyarországból kiindulni, nemzeti alapon kell kialakítani a magyar stratégiát. Csak a Kis-Magyarország elégtelen, ezért belátható időn belül ki kell terjeszteni a támogatási rendszereket az országhatárokon túlra is.
Ha világrendszerváltás van, akkor szükség van ehhez egy stratégiára, kell egy magyar nagy stratégia. A szórend fontos, emelte ki Orbán, tehát nem nagy magyar stratégiáról van szó. Kis stratégiáink eddig is voltak, a nemzeti kurzusokat végigviszik, de be kell őket fejezni. Világrendszerváltásnál nagyobb stratégiára van szükség, ezek a változások ugyanis évszázadokig fennmaradhatnak.
Van-e nagy stratégia a fiókban? Orbán szerint megvagyunk. A háború felgyorsította a dolgokat.
A 2022-es választások után megkezdték a nagy stratégia kidolgozását. Bekapcsolódtak Donald Trump programírói rendszerébe, a kínai stratégiába is bekapcsolódtak, Brüsszelben is tanyát vertek, Bóka János vezetésével külön uniós minisztériumot hoztak létre. Vannak olyan kutatóintézetek is, amelyek többszörös fordulatszámon pörögnek.
Ugyanakkor a nagy stratégia még nincs jó állapotban, mert nyelvezete túlságosan is értelmiségi. Márpedig a közös cselekvőképesség alapja, hogy az embereknek is kell értenie. Csak akkor védik meg. A mostani megértéséhez még kell fél év, ezt még vésővel írták.
Amit most meg lehet ismerni belőle: a veleje a konnektivitás, azaz nem engedik bezárni az országot valamelyik világrendbe, például csak a nyugati vagy a keleti gazdaságba. Nem szállnak be a keleti háborúba, hanem barátokat szereznek ellenségek helyett.
A második fő lényege a szuverenitás védelme. Ebben a gazdaságvédelem is benne van. Orbán szerint egy piramist építettek fel. Tetején a nagyvállalatok, a nemzeti bajnokok vannak, minden nemzetgazdasági szinten. Alattuk jönnek a középvállalatok, Magyarországon 15 ezer ilyen vállalat van, másfél évtizede még csak háromezer volt. Utánuk jönnek a kisvállalatok.
A pénzügyi függetlenségünket erősíteni kell, ez is a szuverenitás lényege. A stratégia szerint Magyarországnak termelőközpontnak kell maradnia, a Nyugat hibáját nem szabad elkövetni, hogy bizonyos munkákat vendégmunkásokkal végeztetnek el, mert ez a társadalom bomlásához vezet.
A miniszterelnök szerint 500 évvel ezelőtt Magyarország vesztese, Európa nyertese volt a változásoknak. Azonban most lehetőségeket lát a folyamatokban. Orbán Viktor szerint az amerikai fejlemények nekünk kedvezően alakulnak. Ha Amerikából lesz ajánlat, azt meg kell fontolni. A kormányfő szerint Kínától kaptunk már ajánlatot, és nem fogunk már jobbat kapni: Kína messze van, és az uniós tagság nekik külön érték. A miniszterelnök úgy véli, Kína szándéka, hogy egymás modernizációjában vegyünk részt, a májusi kínai ajánlat azt jelenti, hajlandóak nagy arányban befektetni, és forrásokat adni, ott pedig részvételi lehetőséget nyújtanak nekünk piaci alapon.
Ugyanakkor az Európai Unió nyugati része nem tér már vissza nemzetállami formához Orbán Viktor szerint. Az uniót Amerika magára hagyja majd, és Európa pedig nem tudja majd finanszírozni sem Ukrajnát, sem a háborút.
Az Európai Uniónak meg kell fizetnie a háborús kaland árát.
A közép-európai országok bent maradnak az Európai Unióban, azonban nemzetállami fundamentumon, saját külpolitikával. Orbán Viktor szerint ezt Nyugaton nem szeretik, de kénytelenek lesznek elfogadni. Szerinte a peremfeltételek adottak, és kijelölik Magyarország lehetőségeit – amelyek tágasak.
Mi az európai válasz erre? Két lehetőség van, az egyik az, hogy skanzen: az USA alá betagozódik Európa, mindenki csodájára jár, de nincs benne fejlődés. A második az, amit Macron elnök ajánlott, a stratégiai autonómia. Újra lehet teremteni Európa tőkevonzó lehetőségét, lehet nagy beruházásokat csinálni. Budapest-Bukarest TGV-t például. Kell egy erős európai hadi szövetség, erős hadiipar. A háború után kell egy új kiegyezést kötni Oroszországgal. Az Európai Uniónak ugyanakkor, mint politikai projekt fel kell adnia magát, gazdaságilag viszont erősödnie.
Orbán szerint fel kell készülni arra, hogy Ukrajna nem lehet sem uniós tag, sem NATO-tag. Erre nincs elegendő pénz ugyanis Európában. Ukrajna vissza fog térni az ütköző állam státuszhoz, amerikai és orosz biztosítékokkal. A lengyel-terv is el fog bukni, Lengyelország pedig vissza fog térni a V4-ekhez.
Várjuk vissza lengyel testvéreinket
– mondta Orbán.
Mit kell tennie Magyarországnak? Ötszáz évvel ezelőtt, az utolsó világrendszer váltáskor Magyarország vesztes lett. Magyarország nem tudta önmagát felszabadítani az iszlám betörése alól, ezért be kellett tagozódnia az országnak egy német-Habsburg vezetés alá. Azok a kísérletek, amelyekkel próbálkoztak, hogy Magyarország nyertes legyen, nem sikerültek. Mátyás király megpróbálta megszerezni a német-római császárság trónját, ez nem sikerült. A kísérletek kudarcszimbóluma Mohács.
Azt kell látni, hogy veszély, vagy lehetőség a mostani világrendszer. Ha veszély, akkor be kell tagozódni az Egyesült Államok alá. Ha lehetőség, akkor ahhoz nemzeti politikát kell folytatni, saját fejlődési útvonal kell.
Orbán Viktor szerint most intellektuális bátorságra van szükség. „A magyarok sorsa azon dől el, hogy értik-e mi történek a világban”. Orbán Viktor szerint új világ jön, és szerinte korábban alábecsülte a változás nagyságrendjét, amiben most élünk. Kiemelte:
500 éve nem volt példa ekkora változásra.
Aláhúzta, hogy korábban a világ vezető hatalma mindig Nyugaton volt, így régen a változások nyugatosan történtek, ezek mind a nyugati logikákon belül maradtak, de most nem innen kapott kihívást a világ.
„Világrendszerváltás”, amivel szerinte szembe állunk, és szerinte Ázsia irányából indult el a folyamat.
Szerinte hosszú évszázadokig Ázsia lesz a meghatározó a következő évszázadokban. Trump erre a kihívásra kíván választ találni és szerinte 12 év alatt Amerikában egy nemzetstratégiát végre lehet hajtani.
Amerika nem akarja megtartani a pozícióit, „elsőséget az élvez majd, hogy megerősítsék Észak-Amerikát”,
így kevésbé lesz fontos Amerika szerepe a világban.
Ezért mindenhonnan tőkebevonó képességet alakítanak ki, mindenkiből és mindenből „kifacsarják” majd az árát, így meg fogják fizettetni a biztonságnak az árát is. Végül ideológiailag is megváltoznak majd, így vége van a demokrácia exportnak is.
A valóság utolsó előtti eleme, hogy ennek a poszt nemzeti állapotnak, amit Nyugaton látunk, van egy súlyos, demokráciát megrengető következménye – mondta Orbán Viktor.. A társadalmakban egyre nagyobb az ellenállás a gender, a migráció és a háború ellen. Ez létrehozza a nép és az elit közötti különbséget. Az elitek elítélik a népet, amiért a jobboldal irányába sodródik. A nép érzéseit idegengyűlöletnek, homofóbiának és nacionalizmusnak nevezik. A nép szerint pedig az elit nem velük foglalkozik, hanem a globalizmussal. Hogyan lesz ebből demokrácia, ha a népet nem képviseli senki?
A kormányfő szerint a felsőfokú végzettségűek tömegével jelennek meg Nyugaton, ők pedig nem tisztelik a dolgozó embereket. Az elitek számára csak a diplomások értékek. A brüsszeli választásokat is innen kell nézni. Brüsszel továbbra is egy oligarchia megszállása alatt van. Ez a balliberális elit a transzatlanti elitet szervezi, nem demokratikus, hanem oligarchikus.
Visszatért Brüsszelben a három T, a tiltott, a tűrt és a támogatott. Mi a tiltott kategóriába tartozunk.
A tűrt politikai közösség világát éljük, hazai ellenfeleik – utalt itt többek között a Tisza Pártra – meg az erősen támogatottak közé tartoznak.
Az utolsó, 11. pont, hogyan váltak bumeránggá a nyugati értékek. Ezeket a világ jelentős részén elutasítják. A modern fejlettség már nem kizárólag nyugati. Modern Kína, India, modernizálódnak az arabok és a törökök, mégpedig nem nyugati módra. Ma a nyugati érték, a soft power az LMBTQ mögé állt be. Olyan országok is, mint Ukrajna, Japán, Tajvan ezt támogató törvényeket fogad el. Ezzel áll szemben, ennek áll ellen például Oroszország – véli a kormányfő.
„A háború segített megérteni a világ hatalmi viszonyát. A Nyugat bicskája beletörik abba, amire vállalkozott” – húzta alá Orbán.
Orbán Viktor szerint ha megpróbáljuk megérteni az európai gondolkodást, akkor az 1960-as évekig kell visszamenni. Akkor azt állították, hogy az egyén szabadabb lesz, ha megszabadul mindenféle kollektívától. Azonban Orbán Viktor szerint mostanra világos, hogy
csak közösségben lehet szabad az egyén.
Nyugaton megszabadultak a metafizikai, nemzeti és a családi kötelességtől. És a miniszterelnök szerint most, hogy sikerült ettől megszabadulni, ott azt várták, hogy ettől az egyén nagyobb lesz, de „ürességet éreznek”. Nyugaton napjainkban szerinte már nem vágynak nagy célokra.
Orbán Viktor szerint viszont a nagyság titka, hogy képes vagy nálad nagyobb dolgokat szolgálni. Ehhez az kell, hogy elismered, kell lennie egy nagyobb dolognak. Orbán Viktor szerint ezek az isten, haza, és a család.
A kormányfő szerint ha valaki saját maga nagyszerűségének elismertetésére fordítja az erejét, akkor nagyképű lesz. Majd így fogalmazott Nyugat-Európával kapcsolatban: „Azt kell mondanom, bekövetkezett az a helyzet, amit ürességnek nevezhetünk. És a feleslegesség agresszivitást szül.” Ezért „megjelent az agresszív törpe mint új embertípus”.
A nyugatiak már posztnemzeti állapotban vannak. Ez egy új mentális tér. Itt van elásva a kutya, amiért nem tudunk egy malomban őrölni velük. Ha mindezt rávetítjük az Egyesült Államokra, akkor felmerül, mi legyen az USA-val. Legyen újra nemzetállam, vagy folytassa útját egy posztnemzetállam felé.
Donald Trump vissza szeretné rángatni a nemzetállamba országát, ezért van óriási tétje a választásoknak ott.
Ezért akarják őt börtönbe zárni, ezért akarják elvenni a vagyonát, és ezért akarták megölni. Valószínűleg nem utoljára próbálták ezt meg.
Orbán egyébként tegnap beszélt Trumppal telefonon, és azt mondta neki, hogy adja át szívből jövő üdvözletét a szabadegyetemen megjelenteknek.
A nyolcadik pont, hogy a háború fényénél megpróbáljuk megérteni újra a Nyugatot. Mi irracionálisnak látjuk őket, de mi van akkor, ha mégis logikusan cselekednek és gondolkodnak. Ha logikus, akkor mi miért nem értjük őket? Ha erre meglenne a válasz, akkor megértenénk, miért ütközik Magyarország ennyiszer a Nyugattal.
„Tegyük fel, hogy a mi világképünk nemzetállamokból áll. Miközben a Nyugat úgy gondolja, ezek már nem léteznek többé” – húzta alá Orbán, kiemelve, a mi felfogásunk szerint a nemzetállam nem egy jogi absztrakció, hanem egy adott kultúrában gyökerezik, szuverén állam.
A Nyugat ettől eltérő módon azt gondolja, tagadja, hogy létezne közös kultúra. Nincs közerkölcs, a tegnapi olimpiai megnyitó is bizonyította ezt! A migráció sem veszedelem szerintük, hanem egy megszabadulás a nemzet alapját adó etnikai homogenitástól. Ezért nem látják abszurdnak azt, hogy míg Európa keleti felén keresztény emberek százezerszám ölik egymást, közben Nyugaton százezerszám engedik be a nem keresztényeket. A második világháborúban elvesztett több tízmillió bennszülött ember ha élne, nem lenne demográfiai probléma a kontinensen.
Orbán Viktor szerint a világ változását úgy mérhetjük fel a legjobban, ha felidézzük, hogy 20 évvel ezelőtt, amikor az Egyesült Államok megtámadta, Irakot és csatlakozásra szólította fel az európai országokat, akkor
Putyinnal együtt tartottak az európai vezetők sajtótájékoztatót a háború ellen.
Orbán Viktor szerint ideje, hogy Európa önálló politikát folytasson. Hiszen eddig a kontinens világmérceként tekintett saját magára – liberális demokrácia, zöldátállás. Az elmúlt két évben 180 fokos fordulat történt, a Nyugat kiadta, hogy morális alapon foglaljon állást Oroszország ellen, de ezt most nem követi a világ számos meghatározó szereplője.
A háború szerinte felfedte, hogy a világ legnagyobb problémája a Nyugat szétesése.
De Nyugaton azt mondják, hogy nem ez a legnagyobb probléma. Orbán Viktor szerint Nyugat viselkedése – ellentétben Oroszországgal szemben – nem kiszámítható.
A negyedik pont: Oroszország más, mint aminek láttuk, és aminek láttatták velünk. Ennek az országnak a gazdasági életképessége kiemelkedő. Az európai tanácsüléseken nagyképűen azt mondták, hogy a szankciók és a SWIFT-rendszerből való kizárás térdre kényszeríti majd Oroszországot és az orosz politikát. Mike Tyson egyszer azt mondta:
Mindenkinek van egy terve, amíg szájon nem vágják.
Az oroszok ugyanis a Krím elfoglalása utáni szankciókból levonták a következményeket. Létrehoztak olyan banki fejlesztéseket, amelyek után nem omlik össze a pénzügyi rendszerük. Korszerűsítették a mezőgazdaságukat, és ma már a világ egyik legnagyobb élelmiszer-exportőre. Hamis kép, hogy ez egy neosztálinista ország lenne.
A valóság ötödik fontos, új ismerete, hogy az európai politika összeomlott. Európa feladta saját érdekeinek védelmét. Önsorsrontás árán is követik az amerikai érdekeket. A szankciók versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot. Az Északi Áramlat felrobbantását szó nélkül hagyták, Németország is. Az, hogy ezt senki sem tisztázta, senki sem beszél róla, az a behódolás aktusa, pedig egy amerikai irányítású terrorcselekmény volt.
Van egy összefüggés még: az európai politika azért is omlott össze a háború miatt, mert az európai hatalmi tengely a Párizs–Berlin-tengely volt. A háború óta kiépült ugyanakkor egy másik hatalmi tengely. Az új erőközpont London–Varsó–Kijev és a baltiak és a skandinávok.
Amikor a német kancellár bejelenti, hogy csak sisakokat küld, majd rá egy hétre fegyvereket is, nehogy azt higgyük, hogy elvesztette az eszét, nagyon is észnél van. Csak látja, hogy milyen hatása van, ha szembemegy az amerikai érdekekkel. Az amerikai érdek most Lengyelországot akarja megtenni Európa amerikai központjává. A lengyel GDP-nek öt százalékát fordítják hadi kiadásra, és Európa második legnagyobb hadseregével rendelkeznek. Régi terv ez:
Oroszországot meggyengíteni és túlfejlődni Németországot.
Ez fantáziának tűnik, de azért nem tűnik annyira lehetetlennek. Főleg hogy Németország felszámolja az iparát. Ezért adták fel a lengyelek a V4-ekkel való együttműködést.
Orbán Viktor halkan megemlítette, hogy a lengyelek a legszemforgatóbb politikát csinálják egész Európában. Minket kioktatnak, de közben ugyanúgy vásárolják áttételeken keresztül az orosz olajat. Ennél még a franciák is jobbak, ők is vesznek orosz gázt, de ők nem oktatják ki Magyarországot.
Orbán Viktor pontokba szedte, hogy 2022 februárja óta mi rajzolódik ki: a háborúban brutális veszteségeket szenvednek el a felek, ennek ellenére mégsem akarnak kiegyezni. Ennek két oka van: mindketten azt hiszik, hogy győzhetnek, és mind a két országot fűti a maga igazsága. Az ukránok önvédelemben vannak, az oroszok pedig azt gondolják, hogy súlyos NATO-fejlesztések és terjeszkedés történt a térségben, így szerintük ez egy kiprovokált háború. „Ha a két félén múlik, akkor nem lesz béke”, ezért Orbán Viktor szerint ezt kívülről kell segíteni.
A korábbi, Kína elleni helyett most Oroszország ellen vív proxyháborút Amerika.
Ukránja ereje minden várakozást meghalad. 1991 óta 11 millió ember elment az országból, és oligarchák uralták, az állam lényegében nem működött. Most mégis sikeres, példa nélküli ellenállást mutatnak. „Egy erős ország.” Orbán Viktor szerint itt érdemes megérteni, hogy Ukrajna hivatást talált magának: „létezésének új értelmét fedezte fel”. Korábban ütköző államként definiálták magukat, mára a Nyugat részeként, a Nyugat keleti határőrvidéke szeretne lenni. Ez a felfogás aktív és cselekvő állapotba hozta Ukrajnát, és szeretnék, hogy ezt nemzetközileg is elismerjék.
Ma nem a békemisszióról akar beszélni – közölte a kormányfő. Véleménye szerint ma három nagy téma van az asztalon. Az első a háború, illetve egy nem várt következménye. A háború felfedi azt a valóságot, amiben élünk. Eddig nem volt látható, de a háborús rakéták fényében láthatóvá vált.
A második kérdés, mi lesz a háborúval, mikor lesz vége, hogyan lesz vége, és mi lesz a háború után?
A harmadik, hogy új világ jön, hogyan lehet és kell erre az új világra felkészülni. Magyarországnak összmagyarságként kell szembenéznie ezzel az új világgal, a külhoni magyarok előtt is beszélni kell erről.
A háború feltárta a valóságos európai helyzetet. Mi vagyunk a leghosszabb ideje hatalmon lévő kormány Európában.
„Amiről beszélni fogok, azt mind láttam, olyanról beszélek, amit átéltem. Hogy meg is értettem-e, az majd kiderül az előadás végén” – mondta Orbán, aki aztán a Mátrix című filmre tért ki. „A háború a mi piros bogyónk, ha ezt veszi be valaki, akkor leereszkedhet a valóságba. Ezt kaptuk, ezt kell lenyelnünk” – tette hozzá.
A háború a politika folytatása – más perspektívából. A háború a maga könyörtelenségével elvisz egy új magaslesre. Onnan egy teljesen más perspektívát ad. Egy új közegben találjuk magunkat. Az ideológiák itt elvesztik erejüket, a médiatorzítások, az ügyeskedések, a politikusok füllentései is. Marad a pőre és brutális valóság. Kár, hogy Tellér Gyula már nincs közöttünk, meglepő dolgokat hallanánk tőle.
Brüsszelből viszont kaptunk demarsot, hiszen Orbán Viktor emlékeztetett arra, hogy elítélték a magyar békemissziót. Ugyanakkor a miniszterelnök szerint keresztény kötelesség, hogy ha valaki, valami rosszat lát, akkor cselekedjen. „Az unió célja a béke” – idézte a közösség okmányát.
Orbán Viktor szerint Brüsszel a béke szerint támogatják a háborút. Ugyanakkor felidézte Lenin szavait, és a tézisén keresztül levezette, hogy Brüsszelieket sem lehet érteni most. A béke a háború, a háború a béke az új nyelvben – Orwell alapján.
Emlékeztetett, hogy számos tárgyalás kezdődött nemzetközi szinten a Békemisszió következtében, „vagyis az erjedés megkezdősödött”. Európa lassan elmozdult a béke politika irányába. Az ukránoknak már szerinte leesett a tantus, most már csak az európaiaknak kell észhez térniük. A miniszterelnök szerint, ha Európa Donald Trump megválasztásáig nem változtat a politikáján, akkor utána már csak a felelősségét vállalva teheti meg.
„Az első jó hír, hogy az idei jövetelt nem övezte akkora hűhó, mint tavaly, nem kaptam diplomáciai démarche-ot, viszont kaptam miniszterelnöki meghívást, ami tegnap meg is történt” – így kezdte beszédét Orbán Viktor miniszterelnök.
Tavaly azt mondta, hogy ez egy szép barátság kezdete, idén pedig azt, hogy haladunk. A két ország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatában újabb rekordokat futnak, Románia már hazánk 3. legfontosabb partnere. Tárgyaltak egy Budapestet Bukaresttel összekötő gyorsvasútról, egy TGV-ről és Romnia schengeni csatlakozásáról is.
Brüsszelből azért érkezett démarche a békemisszió miatt.
Tőkés László többek között arról beszélt, hogy erőnket meghaladó kihívásokkal ostromol minket a gonosz, de isten erejével szembe kell szállni ezekkel. No migration, no gender, no war – jelentette ki Tőkés László.
Úgy látja, van, amikor hallgatni vétek, hozzátette: a tömegesen áradó illegális migráció sem kecsegtet békével. Kardcsörtetés és csatazaj oltja ki az elnémuló lelkiismeret hangját – hívta fel a figyelmet a lelkész. Kitért arra is, hogy 35 évvel ezelőtt Orbán Viktorral és Németh Zsolttal más Európáról álmodtak.
Tőkés László azt reméli, hogy hamarosan az RMDSZ is kilép az Európai Néppártból, és csatlakozik a Patriótákhoz. Kelemen Hunor viszont arról beszélt korábban a fesztiválon, hogy az RMDSZ nem gondolkodik a kilépésen.
Orbán Viktor Németh Zsolttal, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnökével és Tőkés Lászlóval lépett a színpadra. Németh Zsolt külön köszöntötte a résztvevőket, majd arról beszélt, hogy jobb pályán vagyunk, gumiszőnyeg van a színpad előtt, az eső pedig tesztelte is a héten ezt. Ami nem öl meg, az megerősít, és kisütött a nap; amikor itt van Orbán Viktor és Tőkés László, mindig kisüt a nap – fogalmazott Németh Zsolt, aki úgy látja, új korszak kezdődött az európai politikában a Patrióták Európáért frakció létrejöttével.
A román G4Media nevű portál értesülései szerint Marcel Ciolacu román miniszterelnök mérsékletességre intette a tusványosi beszédével kapcsolatban Orbán Viktort a két vezető bukaresti találkozóján. Ahogy arról korábban beszámoltunk a találkozón a felek Románia schengeni övezetbe való teljes bevonásáról tárgyaltak. Mint ismert, Románia tavasszal csatlakozott Schengenhez a vízi és a légi közlekedés tekintetében, a szárazföldi határ még fennáll.
Informális keretek között találkozott Tusványos előtt egymással Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor és Románia kormányfője, Marcel Ciolacu. Az informális megbeszélés hasonló a tavalyihoz, ugyanis 2023-ban pont ilyenkor, ilyen keretek között beszélt egymással a két vezető.
A beszélgetésen jelen volt Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, valamint Sorin Grindeanu közlekedési miniszter. A látogatás beleillik Orbán Viktor eddigi útjaiba, amit az Európai Unió soros elnökeként tett.
Lassan érkeznek a politikusok a beszéd helyszínére, a színpad előtt van már többek között Nagy István agrárminiszter, Tuzson Bence igazságügyi miniszter, és Illés Boglárka államtitkár.
Orbán Viktor beszéde után röviden válaszol a közönség kérdéseire is. A résztvevők között már elkezdték szétosztani a papírcetliket, amelyre felírhatják a kérdéseiket. A papírcetlik mellett Tusványos feliratú, fehér kalapot is kaphat, aki szeretne.
„Donald Trumpot börtönbe akarják zárni, ahhoz képest az, hogy nekünk nem adnak bizottsági helyeket az Európai Parlamentben, az még egy visszafogott kezelés” – így értékelte Orbán Balázs, a miniszterelnök stratégiai igazgatója az Indexnek, hogy a Patrióták Európáért frakció tagjai egyetlen elnöki vagy alelnöki posztot sem kaptak az EP szakbizottságaiban.
Egyébként a 33. Tusványoson „A magyar stratégiai gondolkodás és konnektivitás” címmel vett részt egy beszélgetésen Orbán Balázs. Itt a konnektivitásról kifejtette, ez azt jelenti, hogy egy adott országnak – akár a kultúra, a gazdaság, a külpolitika területén – minél több és mélyebb kapcsolatai vannak, annál nagyobbak azok a relatív előnyök, amelyek abban az alrendszerben az országra visszaáramolnak.
Orbán Viktor szombati beszédére csak külön regisztráció és visszaigazolás után lehetett bejutni a fesztivál helyszínére.
A színpad előtti területet kordonok használatával három részre bontották.
A legbelső körben foglalnak majd helyet többek között a politikusok, a középső sávba beengedték az újságírókat, és azokat, akiknek a neve szerepel a belépési pontoknál egy listán. Mindenki más csak a külső körben hallgathatja majd a miniszterelnök előadását.
A tusványosi fesztivál miniszterelnöki szereplései rendszerint sokáig témát szolgáltatnak a politika iránt érdeklődőknek. Ahogy azt korábban összegeztük, Orbán Viktor 2014-ben a Fidesz–KDNP második parlamenti kétharmadát hozó országgyűlési választás után tartott beszédet Tusnádfürdőn.
Ekkor használta először az illiberális állam kifejezést.
„Ami Magyarországon ma történik, értelmezhető úgy, hogy a mindenkori politikai vezetés ma arra tett kísérletet, hogy az emberek személyes munkája és érdeke, amelyet el kell ismerni, a közösség, a nemzet életével szoros összefüggésben álljon, a kapcsolat megmaradjon, és ez a kapcsolat erősödjön. Vagyis a magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni, sőt építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam” – fejtette ki a miniszterelnök.
Az illiberális állammal kapcsolatban pedig leszögezte: az nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő sajátos, nemzeti megközelítést tartalmaz.
„Az internacionalista baloldalnak van egy csele, egy ideológiai cselvetése: az az állítás, az az állításuk, hogy Európában eleve kevert fajú népek élnek. Ez egy történelmi és szemantikai szemfényvesztés, mert összekever különböző dolgokat. Ugyanis van az a világ, ahol az európai népek összekeverednek az Európán kívülről érkezőkkel. Na, az kevert fajú világ. És vagyunk mi, ahol Európán belül élő népek keverednek össze egymással: mozognak, munkát vállalnak meg átköltöznek. Ezért például a Kárpát-medencében mi nem vagyunk kevert fajúak, hanem egész egyszerűen a saját, európai otthonában élő népeknek vagyunk a keveréke” – fogalmazott Orbán Viktor 2022-ben Tusnádfürdőn.
A miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „amikor szerencsés a csillagállás, és jó a széljárás, akkor ezek a népek ráadásul egy ilyen hungaro-pannon mártásban össze is olvadnak, egy saját, új európai kultúrát hozva létre. Ezért harcoltunk mindig. Egymással hajlandók vagyunk keveredni, de nem akarunk kevert fajúvá válni, ezért harcoltunk Nándorfehérvárnál, ezért állítottuk meg a törököt Bécsnél, és ha jól gondolom, akkor ezért állították meg a franciák még a régi időkben Poitiers-nél az arabokat.”
A „kevert fajú” kifejezés alkalmazását többen kritizálták. Orbán Viktor később tisztázta, hogy kulturális értelemben használta.
Tavaly tüntetők várták, de Orbán Viktor 2023-ban többek között a külpolitikának és a gazdaságnak is jelentős részt szentelt a beszédéből, és már 2040-ig szóló terveket is megemlített.
Helyszíni stábunk a 33. Tusványosról eddig beszámolt:
Köszöntjük kedves olvasóinkat Orbán Viktor tusványosi beszédéről szóló percről percre tudósításunkban. A miniszterelnök a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban elhangzott szavait rendre nagy hazai és nemzetközi érdeklődés övezi, és a kormányfő itt szokta ismertetni a hosszú távú kilátásokat is, várhatóan ezúttal sem lesz ez másként. Tartsanak velünk!