Böröcz László a főváros általános gazdasági helyzetéről úgy fogalmazott, hogy nyilván valamennyi polgármester minél nagyobb mozgásteret szeretne, természetes a lobbizás. A nagyobb pénzügyi mozgástér három úton valósulhat meg:
Az I. kerületi polgármester azt az indokot, hogy a főváros 2020-ban és 2021-ben nehéz helyzetben volt, valamint a kormány elvont forrásokat, és ezért rossz a helyzet, nem érzi jogosnak, mert 2020–21-ben az egész országra érvényes volt ez.
Karácsony Gergely válaszul leszögezte, a járványhelyzet mindenkinek nehéz volt, de az állam bevételei nőttek, a fővároséi csökkentek.
Ezzel lezárjuk közvetítésünket a Fővárosi Közgyűlés üléséről. Köszönjük olvasóink figyelmét!
A Fővárosi Közgyűlés végül elfogadta Budapest jövő évi költségvetését, amelyhez szükség volt a Tisza-frakcióra is. A Fidesz nem támogatta a költségvetést, a Kétfarkú Kutya Párt képviselői pedig már nem tartózkodtak az ülésteremben a döntéskor. A DK, a Párbeszéd és Vitézy Dávidék is megszavazták a büdzsét.
Szentkirályi Alexandra már napközben úgy kommentálta a kialakult helyzetet, hogy „Magyar Péter - Gyurcsány - Karácsony-koalíció, Vitézyvel kiegészülve a főváros törvénytelen csődköltségvetése mögött”.
A képviselők többek között elfogadták a Rákosrendezővel kapcsolatos, Karácsony-Vitézy közös előterjesztést, valamint Ordas Eszter javaslata nyomán cégvezetői pályázat kiírása tárgyában is döntöttek. A budapesti pályaudvarok magánkézbe adását nem támogatják, az Erzsébetvárosban is járó trolik útjának szabadabbá tételét viszont igen. Vitézy Dávid egy dunai folyami uszoda tervének lehetőségét is vizsgáltatná. Béres András javaslatára átment a pirotechnikai eszközök lehetséges korlátozása is szilveszterre.
A napirendi pontok tárgyalása után Karácsony Gergely harmincperces szünetet rendelt el, ezt követően szavaznak a képviselők az előterjesztésekről.
Napirendre került a pirotechnikai eszközök használatának szigorítása a főváros területén a szilveszteri időszakban. Béres András (Párbeszéd) úgy látja, egyre többször kell a katasztrófavédelemnek és a tűzoltóknak kiszállnia szilveszterkor, rengeteg a panasz, személyi sérülések is történnek, „vadnyugati állapotok vannak”.
Béres András azt is javasolta, hogy kérdezzék meg a rendőrfőkapitányt, mit tesznek az illegális petárdázás ellen. Indokoltnak tartaná a hármas osztályú pirotechnikai eszközök korlátozását, akár tiltását, esetleg az idősáv/felhasználhatósági hely korlátozását.
Vitézy Dávid érti a javaslatot, de azt nem érti, hogy akkor miért nem tiltják be ezt Karácsony Gergelyék. „Ha van ilyen szándéka a Párbeszédnek, akkor a fővárosi területekre miért nem nyújtanak be egy ilyen indítványt?” – tette fel a kérdést Vitézy Dávid. Karácsony Gergely jelezte, a Margitszigetre vonatkozóan van lehetőségük ilyen szabályozást hozni.
A 100E reptéri buszon alkalmazott feláras tarifa jelenleg 2200 forint, ilyen drága menetjeggyel használható. Bár a turistákat célzó árszabás jelentős mértékben hozzájárul a főváros közösségi közlekedésének finanszírozásához, a Podmaniczky Mozgalom azt javasolja, hogy
legalább a havi bérlettel rendelkező utasok akkor is utazhassanak a 100E reptéri járattal, ha csak egy 450 forintos vonaljegyet váltanak hozzá.
Úgy gondolják, hogy ennek bevezetése esetén a lassabb 200E viszonylatról átvonzott utasok révén még némi többletbevétel is várható, hiszen azt ma az új tarifapolitika révén érintett utasok többsége bérlettel veszi igénybe – ezután pedig az olcsóbb kiegészítő jegyet megváltva már a 100E-t is használhatnák a 2200 forintos jegyet sokalló budapesti utasok.
Szepesfalvy Anna (Fidesz) a VEKE elgondolása szerint kinyitná azt a kérdést, hogy a hálózat felülvizsgálata során már a főváros budai oldaláról is indíthatna reptérre közlekedő BKK-buszokat a főváros. Vitézy Dávid bizalmat kért a szakbizottságnak: a megfelelő döntések a megfelelő időben meg fognak születni.
A VII. kerületben, jellemzően a Dohány, a Wesselényi és a Nefelejcs utcában rendszeresen elakadnak a trolibuszok a szabálytalanul parkoló autók miatt, ezért a parkolóhelyek egy részét meg kellene szüntetni. Ezt javasolta Vitézy Dávid. 2024 harmadik negyedévében a 74-es troli 78 alkalommal, a 78-as troli pedig 66 alkalommal nem tudott továbbhaladni, ami azt is jelenti, hogy összesen három hónap alatt 11 ezer percet vesztegeltek a BKK járművei.
A parkolási rend felülvizsgálatát eddig a VII. kerületi polgármester, Niedermüller Péter akadályozta, de a DK városházi érdekérvényesítő erejének csökkenése után erre most lehetőség nyílhat.
Radics Béla (Fidesz) azt kérte, hogy ne szüntessenek meg parkolóhelyeket, Keszthelyi Dorottya (DK) pedig azt, hogy a közösségi közlekedés járműveinek előnyben részesítése ne csak Erzsébetvárosra korlátozódjon.
Ordas Eszter (Tisza) a cégvezetői feladatokat ellátó személyek kiválasztási pályáztatásával kapcsolatban nyújtott be módosítót a főpolgármesteri előterjesztéshez, ami az SZMSZ-t is érinti. A főpolgármester az SZMSZ-ben szabályzott, kizárólagos cégvezető kinevezési jogát visszaadja a közgyűlés hatáskörébe, azaz a tulajdonosi bizottság által kiírt és felügyelt pályáztatást követően teszi meg a személyi javaslatait a fővárosi cégek vezetésére.
Gulyás Gergely Kristóf szerint ez az a politikai alku, amit a Tisza kért a költségvetés megszavazásáért cserébe.
A közgyűlés novemberben elvonta a cégek igazgatóságainak feladat és hatásköreit. A testületek megszüntetését követően azok munkája a Fővárosi Önkormányzat feladatává vált, és a cégvezetők kiválasztása is a szakbizottság kompetenciája lett.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy Bolla Tibor (BKV), Walter Katalin (BKK) és Mártha Imre (BKM) vezérigazgatói pozíciója is bizonytalanná válhat a jövőben.
Vitézy Dávid a négy nagy budapesti főpályaudvart érintő ingatlanhasznosításról kijelentette: illene, hogy a közgyűlés bele tudjon szólni, mi épül és hogyan, de úgy adnák bérbe ezeket 99 évre, hogy senkinek semmi beleszólása nincs, és előírás sem vonatkozik arra, hogy mi történhet a pályaudvarokkal. A tervről itt írtunk bővebben.
Itt egy ingatlanpanamát látunk, a budapesti rozsdaövezetek elkótyavetyélését. A budapesti állami vagyon végkiárusításra kerül
– vélekedett Vitézy Dávid.
Böröcz László elismerte, nehéz helyzetben van, mert a fejlesztési irányok, amelyeket a frakcióvezető megfogalmazott, helyesek, de
nekem inkább úgy tűnik, hogy megint egy politikai csatározás kellős közepébe került az ügy, függetlenül attól, hogy mi a valóság. Elhamarkodott kijelentéseket a frakcióvezető úr helyében nem tennék, ez a pályázat egyelőre nem kötelezi semmire sem a MÁV-ot, sem az államot.
Január vége, február eleje előtt konkrét állítást megalapozni nem helyes, Vitézy Dávid kijelentéseit elhamarkodottnak tartja a polgármester.
Molnár Dániel (Tisza) úgy látja, a kormány „a közvagyont magánvagyonba játssza át, elherdálják a jövőnket”.
Karácsony Gergely nagyon sajnálja a kormánypárti képviselőket, hogy „egy teljesen védhetetlen dolgot kell védeniük”, gyakorlatilag átadják a területet egy külföldi beruházónak, miközben a kormány épp a szuverenitást hangsúlyozza.
„Az a helyzet, hogy ez nettó hazaárulás, nem csak politikailag, hanem konkrétan. A magyar állam államközi szerződésnek álcázott módon átadja a legértékesebb területet. Ez be fog vonulni a történelemkönyvbe” – jelentette ki Karácsony Gergely a mini-Dubajról.
A közgyűlés harmadik napirendi pontja: „Javaslat a Rákosrendező pályaudvar barnamezős területének fejlesztése során alkalmazandó kritériumok meghatározására”.
Karácsony Gergely kifejtette, korábban kidolgoztak koncepciókat, amelyek illeszkednek a kompakt város koncepciójába, Rákosrendező pedig aranytartaléka Budapestnek. Karácsony Gergely hangsúlyozta, fontos, hogy a fővárosnak legyen álláspontja ebben az ügyben, amit képviselni tudnak a leendő tárgyalásokon.
Vitézy Dávid elismerte, voltak vitáik az elmúlt időszakban, viszont ebben a kérdésben ugyanazt képviselik. A közgyűlés rögzítse, hogy a város számára milyen beépítési karakter és funkció lenne kívánatos, és milyen közlekedési beruházások szükségesek. Vitézy Dávid abban bízik, a közgyűlés akár egyhangúlag tud dönteni arról, hogy ne a fővárosi hatásköröket elvonva, a fejük felett döntsenek egy ilyen terület sorsáról. A javaslat tartalmáról itt írtunk.
A Demokratikus Koalíció képviselője, Szaniszló Sándor Vitézy Dávidhoz hasonlóan abban bízik, hogy egyhangúlag szót emelnek a terv ellen.
Szécsényi Dániel (Fidesz) szerint jellemző, hogy van egy terület, amihez öt évig nem akartak hozzányúlni, aztán ha jön valaki, aki igen, akkor kezdődik az irigység. Úgy vélekedett, a „főpolgármester álomvilágában” ez úgy nézne ki, hogy a kormány mindent fizet, a főváros pedig megmondja, hogy mi épüljön ott. Az egyeztetésre bátorítja a szereplőket, „nem kell Lázár Jánostól félni”.
Barna Judit (Tisza) arról érdeklődött, hogy a projekt hogyan viszonyul a Hősök teréhez, ha egy felhőkarcoló kandikál ki majd a tér fölé. Vitézy Dávid Szécsényi Dániel szavaira reagálva közölte, hogy ő nem szokott félni Lázár Jánostól. A frakcióvezető jelezte azt is, továbbra is sajtóhíreken alapul a tudásuk arról, hogy mi épülne a helyszínen. „A fővárosnak lassan nem is Lázár Jánossal hanem az emírségek uralkodójával kell egyeztetnie” – jegyezte meg Vitézy Dávid.
Szentkirályi Alexandrának nagyon érdekes déjà vu érzése van, mintha hasonlón mentek volna keresztül a Liget-projektnél, „a baloldal folyamatosan hergelt, azt sem tudták, mi fog épülni, ragaszkodtak az áldatlan állapotokhoz”, majd azóta valószínűleg a képviselők is használják a világszínvonalon megújított Városligetet. Úgy próbálnak meg valamiről előre beszélni, hogy még nincs kész a terv, amiről egyáltalán vitázni lehetne.
Baranyi Krisztina úgy látja, inkább a Fudan Egyetem ügye volt hasonló a mini-Dubajéhoz.
Vitézy Dávidot elszomorította Szentkirályi Alexandra felszólalása. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője kijelentette: „Abban a reményben voltam, hogy ön a legnagyobb rajongóm ebben a közgyűlésben, csalódnom kellett.” Vitézy Dávid feltette a kérdést: Ha nincs semmilyen terv, akkor eddig mi alapján hoztak döntéseket?
Szentkirályi Alexandra világossá tette, „mi természetesen a budapestiek érdekeit képviseljük, minden más szempont csak ezután jöhet”. A frakcióvezető annak a híve, ha pontosan látják, hogy mi épülne, beszéljenek róla, de most úgy vitáznak erről, hogy nincsenek előttük a konkrét tervek. Egy részletesen kidolgozott terv és egy koncepció között rengeteg idő van.
A főváros 26 új, fix sebességmérő berendezést telepített a legforgalmasabb útvonalakon, ahol október óta 47 forgalmi sáv járműforgalmát ellenőrzik folyamatosan. A rendőrség adatai szerint az új kamerák a működésük első hónapjában összesen 52 926 gyorshajtót mértek be, ami azt is jelenti, hogy a központi költségvetésbe minimálisan egy hónap alatt 2,6 milliárd forint bírságbevétel folyt be.
Az igazán rémisztőek viszont a sebességhatár kirívó túllépésére vonatkozó rendőrségi adatok.
Karácsony Gergely előterjesztése szerint egy hónap alatt a legkirívóbb eset
az
Az osztrák szabályozás szerint ha egy jármű a megengedett sebességet lakott területen legalább 80 km/h-val, lakott területen kívül pedig legalább 90 km/h-val túllépi, akkor az autóját elkobozhatják – a bírság és a jogosítvány bevonása mellett. (Visszaesők esetén lakott terület 60 km/h, lakott területen kívül pedig 70 km/h túllépés esetén is alkalmazható az elkobzás.)
A főpolgármester ezért azt javasolta, hogy
a Fővárosi Közgyűlés a felterjesztési jogával élve kezdeményezze a kormányzatnál az osztrák minta alkalmazását,
amely jelentős sebességtúllépés esetén első alkalommal a gépjármű hat hónapra szóló átmeneti lefoglalását, második alkalommal már az elkobzását lehetővé teszi.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) szerint az objektív felelősség kérdését érinti a javaslat, ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy azt kell büntetni, aki az autót vezeti, nem feltétlenül az autó tulajdonosát. Radics Béla évtizedes vezetési rutinja alapján úgy vélte, bárkivel előfordul, hogy némileg túllépi a megengedett sebességet, ám az autó elkobzásával az egész családot is büntetnék, például az anyát, aki óvodába vinné a gyermeket, ha a férje hibája miatt nem vették volna el a kocsit. Vitézy Dávid szerint Európában sávosan büntetnek, nálunk is ezek mértékéhez kellene igazítani a szabálysértési bírságok összegét.
A kocsi kölcsönadója és a tényleges vezetője majd egymás között lejátssza az elkobzás okán előállt problémát – válaszolt Kiss Ambrus főigazgató Radics Bélának. Porscher Áron pedig arra utalt, hogy Radics Béla vagyonbevallásában nem szerepel autó, így hivatkozott vezetői rutinja minden bizonnyal car sharing kocsik vezetéséből eredhet.
A 9 órakor kezdődött ülés első napirendi pontját – a költségvetés vitáját – 12:45 magasságában sikerült lezárni. Karácsony Gergely félórás szünetet rendelt el.
Böröcz László a főváros általános gazdasági helyzetéről úgy fogalmazott, hogy nyilván valamennyi polgármester minél nagyobb mozgásteret szeretne, természetes a lobbizás. A nagyobb pénzügyi mozgástér három úton valósulhat meg:
Az I. kerületi polgármester azt az indokot, hogy a főváros 2020-ban és 2021-ben nehéz helyzetben volt, valamint a kormány elvont forrásokat, és ezért rossz a helyzet, nem érzi jogosnak, mert 2020–21-ben az egész országra érvényes volt ez.
Karácsony Gergely válaszul leszögezte, a járványhelyzet mindenkinek nehéz volt, de az állam bevételei nőttek, a fővároséi csökkentek.
Déri Tibor Radics Béla hozzászólására válaszul közölte, neki nem A keresztapa jutott eszébe, hanem valami sci-fi.
Ha a Fidesz nem érzi, hogy milyen súlya van a mondataiknak, akkor nem sci-fi, nem is A keresztapa, hanem valamilyen horror jut az eszembe
– fogalmazott a DK-s képviselő.
Déri Tibor a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az sosem került a szegény településekhez, még a kormány sem tudja megmondani, hogy a főváros által befizetett hozzájárulásból mennyi jutott a szegényebb településeknek, inkább arról van szó, hogy a rossz kormányzás árát a budapestiekkel akarják megfizettetni.
„Mielőtt szivárványkoalíciót meg árulást emleget, kérem, látogasson el Budafokra, és nézze meg, Radics képviselő úr, hogyan működik ott a politika. Karsay Ferenc fideszes polgármester most tett javaslatot arra, hogy DK-s alpolgármestere legyen” – hívta fel a figyelmet Vitézy Dávid.
A közösségi költségvetést illetően megjegyezte, hogy a nagy lobbierővel bíró felső középosztály ennek keretében 1 milliárd forintot költhet saját – egyébként jó szándékú – ötleteire. Példaként a nemrég felújított Széll Kálmán tér árnyékosítását említette, amire 120 milliót költöttek el. A Szent István parkot is ebből a keretből tették rendbe. Ennél azonban vannak sokkal elhanyagoltabb köztereink. A költségvetésben összesen 15 milliárd áll rendelkezésre arra, hogy saját infrastruktúráját fejlessze, azaz jobban is el lehetne a közösségi költségvetés pénzeit költeni.
Közben projektek tömege késik, csúszik, a közösségi költségvetésben vannak olyan tételek, amelyekre az elkülönített források már 5 éve nincsenek elköltve
– jegyezte meg.
Igaza van a Kutyapártnak, felül kell vizsgálni, a 2025-ös pályázati kiírásokra pedig csak a felülvizsgálat után kerüljön sor – javasolta a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője.
Radics Béla úgy látja, hogy aki szerint a politika nem izgalmas, az nem eléggé jól követi azt. A kormánypárti képviselő tökéletes Keresztapa-spinoffot lát az óbudai üggyel, a főpolgármesterrel, a Tiszával, a DK-val és Vitézy Dáviddal.
Egészen elképesztő az, ahogy most itt viselkednek. Arról van szó, hogy Gyurcsány és társa kirámolta a Városháza padlását, most pedig találtak balekokat, akik erre rányomják a pecsétet
– utalt a Tisza Pártra Radics Béla, azt kérve, hogy drogügyben a megelőzést és a zéró toleranciát, a teljes leszokást segítő programokat támogassák, ne a drogszobákat.
A Tisza Párt részéről Bujdosó Andrea igyekezett visszavágni Szentkirályi Alexandrának:
Azt is megmondta nyáron, hogy főpolgármester-jelöltként indul, aztán visszalépett. Ön kérdezi, hogy hova lett a pénz? Ön meri kérdezni? Talán kérdezze meg a kormányközeli oligarchákat.
Bujdosó Andrea szerint megélhetési gazdasági válság van az országban.
Döme Zsuzsanna jelezte, nagyon el van keseredve a frakciójuk a részvételi költségvetést fenyegető csapások miatt, néhány nappal ezelőtt az előterjesztések között megdöbbenéssel látták az ezzel kapcsolatban feltett kérdést. Az MKKP társelnöke mindenkit arra kért, hogy ne szavazzák meg a részvételi költségvetés leállítását, védjék meg azt, ez az elmúlt öt év egyik legfontosabb innovációja a fővárosban.
Keszthelyi Dorottya (DK) szerint a költségvetés nagyon fontos, a Demokratikus Koalíció frakciója támogatni fogja azt.
Szentkirályi Alexandra sajnálja, hogy a Tisza frakcióvezetője épp akkor ment ki a teremből, amikor ő következett, de hátha eljut hozzá az információ.
Szerettem volna a hozzászólására reagálva kifejezni az együttérzésem, Magyar Péter olyan szinten nézi le a saját képviselőit – különösen, ha nőkről van szó –, hogy felolvasó robotként használja őket. Szegény frakcióvezető asszony abba a helyzetbe kényszerült, hogy szó szerint fel kellett olvassa azt a posztot, amit Magyar Péter megírt
– üzente Szentkirályi Alexandra Ordas Eszternek.
A Fidesz frakcióvezetője leszögezte, fejezze be a mellébeszélést a Tisza, „ismerjék már be, hogy a Tisza–DK–Karácsony-koalíció, talán Vitézy Dáviddal, gyakorlatilag felállt. Pontosan azt csinálják, amit már nyáron megmondtunk, hogy mindenféle füstös szobákban, limonádézgatások mellett születtek az alkuk”, a Tisza legitimálja, hogy a balliberális vezetés „kirabolta, tönkretette” a várost. A kormánypárti politikus úgy látja, hogy törvénytelen csődköltségvetés van a közgyűlés előtt.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a költségvetés vitájában azt hangsúlyozta, hogy spórolással sem gazdálkodható ki a szolidaritási hozzájárulás 51 milliárdja. A Fidesz azt javasolja, hogy ma ne fogadják el a költségvetést, dolgozzák át. A javasolt szempontok megvalósítása azonban még nagyobb kiadást eredményezne.
Az összes idős- és hajléktalanellátó, illetve kulturális intézmény bezárásával, az óvodák és a közétkeztetés megszüntetésével megtakarítható 29,58 milliárd.
A kommunális szolgáltatások és zöldfelületek gondozásának megszüntetésével, a patkányirtás és szúnyoggyérítés elhagyásával, várostervezés és civil támogatások megszüntetésével további 20,3 milliárd, de még így sincs meg az állam által elvárt összeg. Ehhez a temetkezést is fel kellene számolni.
A fővárosnál ez esetben az (iparűzési adóból finanszírozott) közösségi közlekedés maradna, illetve az ezt lehetővé tevő rendészet, közvilágítás, közútfenntartás és takarítás.
Ennyi! Ennyi maradna Kiss Ambrus szerint.
Szalai Piroska több gondolatot is hozzátenne a költségvetéshez. „Mi arra tettünk esküt, hogy Magyarország törvényeit megtartjuk és másokkal is megtartatjuk” – szögezte le a kormánypárti képviselő, hozzátéve: hatályban van a számviteli törvény, ez bizonyos alapelvekre épül, ezek közül néhányat megemlített:
Szalai Piroska hangsúlyozta, az iparűzésiadó-bevétel jelentősen emelkedett a Tarlós-érához képest, a szolidaritásiadó-növekmény is ebből az emelkedésből fakad. Karácsony Gergely válaszában leszögezte, reálértéken a főváros bevételei csökkentek.
Kényszerhelyzetben tárgyalja a főváros a költségvetését, A kormány ugyanis 2 millió ember életének és a budapesti közszolgáltatásoknak az ellehetetlenítésére törekszik a szolidaritási hozzájárulás teljes összegének tervezett beszedésével – jelentette ki a Tisza Párt frakcióvezetője, Ordas Eszter.
A valódi áruló Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-frakció és Orbán Viktor. Ők azok, akik közösen sok 10 milliárd forintot akarnak ellopni a budapestiektől. El akarják lopni a pályaudvarainkat, repülőterünket, és miközben a miniszterelnök bevallotta a parlamentben, hogy üres az államkassza, nincsen pénz sem vasútra, sem egészségügyre, se szociális kiadásokra, addig a saját vejétől vásárol 750 milliárd forintért felesleges irodaépületeket. Na ez az árulás!
Ha a főváros eleget tenne a kormányzati zsarolásnak, akkor leállna a tömegközlekedés, bezárnának a színházak, szociális intézmények. Amennyiben elfogadják a Tisza-frakció módosítóit, akkor megszavazzák a költségvetést. (Ugyanezt jelezte tegnap Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője is.)
Vitézy Dávid úgy látja, a mellett a fontos vita mellett, hogy a szolidaritási adó kezelését hogyan oldja meg a város, rengeteg tartalmi kérdésről is szól a költségvetés. Egyeztetés volt a városvezetéssel, de az már a benyújtást követően történt. Azokat a szempontokat, amelyeket részben az ő korábbi programjából, részben az általuk képviseltekből javaslatokként tudták benyújtani.
A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője megemlítette, hogy többek között javaslatot tett az állatvédelmi alap finanszírozására, az útfelújításokra szánt nagyobb figyelemre (az útfelújítással kapcsolatban közös javaslatuk is van a főpolgármesterrel), valamint szintén szélesebb körű támogatást élvez a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos előkészítése. Vitézy Dávid a költségvetésben komoly bizonytalansági tényezőként azonosította a CAF-villamosokat, valamint megemlítette a 4-es metró ügyét is.
A képviselő leszögezte, nem a közösségi költségvetés megszüntetésére tett javaslatot a szakbizottság, de felülvizsgálnák a megvalósítást, hogy a főváros minél szélesebb körét bevonják, és átütemezési javaslatot is tettek.
Jogszabályellenesnek tartja Gulyás Gergely Kristóf a főpolgármester által javasolt költségvetési módosítót. Ezt azzal indokolta, hogy ugyan nincs az országnak még 2025-ös költségvetése (erről csak pénteken szavaz az Országgyűlés), azaz nem lehet még hivatalosan tudni, hogy mennyi szolidaritási hozzájárulást tervez beszedni, Gulyás szerint viszont erre nem hivatkozhat a főváros, mivel pontosan lehet tudni az ismert számítási képlet alapján, hogy ebből mekkora összeggel kalkulál majd 2025-ben, azaz mekkora összeget kell betervezni a főváros költségvetésébe. Ha ezt a kiadási költséget nem szerepeltetik most a főváros költségvetésében, azzal jelentős jogbizonytalanságot idéznek elő.
Szerinte a Tisza Párt azzal zsarolja a főpolgármestert, hogy a költségvetés elfogadását az SZMSZ-újratárgyalástól teszi függővé. Szerinte arról nem lehetne szavazni, mivel nem önálló napirendi pont, hanem egy másik javaslathoz csatolnák. Mint mondta, sokkban van a főpolgármester javaslatától.
Karácsony Gergely válaszában leszögezte, a Fidesz azt akarja elérni, hogy a városvezetés a szóban forgó 51 milliárd forintot ne a budapestiekre költse, hanem azt adja át a központi költségvetésnek. Emlékeztetett, hogy bár a Pénzügyminisztérium már betervezte az említett összeget az ország költségvetésébe, az államtitkár ezt nem közölte hivatalosan. Azt is jelezte, hogy a bíróság megállapította, a szolidaritási hozzájárulás mértéke nem veszélyeztetheti a város működését.
Karácsony Gergely a költségvetési vita kezdéseként elmondta:
A Fővárosi Önkormányzat államháztartási szempontból nettó befizetővé vált. Az önkormányzat több szolidaritási hozzájárulást fizet, mint amennyi normatívát kap a feladatai ellátására.
A főpolgármester megemlítette az erről szóló bírósági ítéletet is.
Karácsony Gergely szerint rendszeresen felmerül, hogy hol vannak a Tarlós István ciklusából megmaradt tartalékok, a főpolgármester válasza: ezek a központi költségvetésben vannak. A koronavírus, az energiakrízis is sok forrást vitt el, de az igazi problémát azok az állami elvonások jelentik, amelyek közvetlenül határozzák meg a város mozgásterét.
Végtelenül felháborít, amikor a politikánkat, hogy a város pénzügyi autonómiáját megőrizzük a kormánnyal szemben, úgy próbálják beállítani, mintha ez a város nem lenne szolidáris
– jelentette ki Karácsony Gergely, hozzátéve: nincs közvetlen kapcsolat az önkormányzatok finanszírozása és az önkormányzatok adóztatása között.
A költségvetés elkészítése során az Alkotmánybíróság és a bíróság döntéseiből indultak ki. Ha a kormányzati elvonást törvénytelennek tekintik, akkor nem az a dolguk, hogy az elvonást betervezzék a költségvetésbe.
A főpolgármester háromszor tette fel azt a kérdést a Pénzügyminisztérium államtitkárának, hogy mekkora szolidaritási hozzájárulást kell fizetnie. Azt a választ kapta, hogy nincs ilyen adat, ezért a nettó befizető pozíciót felülíró, alkotmányosan a főváros pénzügyi autonómiáját védő költségvetést terjesztenek elő. Karácsony Gergely úgy látja, ez a költségvetés biztosítja a város működőképességét, a bérmegállapodás fedezetét, támogatásokat és fejlesztéseket is.
Karácsony Gergely arról is beszélt, hogy a parlament tegnap határozott a közlekedési törvények módosításáról, és felhatalmazást adott a Fővárosi Önkormányzatnak, hogy a teherforgalmi díj kivetését jövőre is megtehesse.
Karácsony Gergely javaslatot tett az új SZMSZ elfogadására is.
Karácsony Gergely ezekben a percekben ismerteti a jövő évi költségvetésre vonatkozó előterjesztését, közben Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke elkezdte kibontani azt a Legót, amit néhány perccel ezelőtt kapott ajándékba.
A Pásztorok, pásztorok dallama csendült fel a hangszórókból a nulladik napirendi pontnál, Karácsony Gergely pedig az előterjesztésben szereplő „reálcselekménynek” eleget téve karácsonyi ajándékot adott át az általa húzott képviselőnek. Ezt követően elindult az ülésteremben az ajándékátadási láncolat. Tüttő Kata egy mutatós zöld pulóvert kapott Baranyi Krisztinától. Vitézy Dávid Karácsony Gergelyt húzta.
Az erre vonatkozó (873/2024. (11.27.) Fővárosi. Közgyűlési határozat végrehajtására irányuló reálcselekmények elvégzése című) javaslatot az előző testületi ülésen a Kutyapárt terjesztette elő. Szokatlanul oldott percek peregnek a Fővárosi Közgyűlésben.
Déri Tibor szerint a bejelentett egészségügyi fejlesztési csomagból egyetlen ellenzéki vezetésű kerület sem részesült.
Az intézkedéseknek minden budapestit szolgálnia kellene, pártpolitikai hovatartozás nélkül. Ez a város minden budapestié
– hangsúlyozta a Demokratikus Koalíció képviselője, arra szólítva fel a kormányt, hogy tartsa be az ígéretét, és Budapest valamennyi kerülete számára biztosítson forrásokat.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz) arra kérte Déri Tibort, hogy ne vezesse félre a budapestieket, például Újpest is kapott egészségügyi forrást.
Karácsony Gergely azzal szállt be a vitába, hogy amikor a kormány nem tart be politikai megállapodásokat, akkor az joggal vet fel erős kétségeket, főleg azoknak a részéről, akik ezeknek a kárszenvedői.
Szentkirályi Alexandra napirend előtt évösszegzőként elmondta: amikor öt év kihagyás után visszaült a közgyűlésbe, azzal szembesült, hogy milyen elképesztően sokat változott az élet, „sajnos Budapesten nem a jó irányba”. Úgy látja, hogy fejlődő, sokkal tisztább, sokkal rendezettebb város volt, amikor felállt a főpolgármester-helyettesi pozícióból.
Az embernek megszakad a szíve, különösen akkor, ha dolgozott ezért a városért, ahogy én is tettem. Fél éve tartottuk a választásokat, helyettesek továbbra sincsenek, a város törvénytelenül működik, gyakorlatilag a közgyűlés, ha jól értem, egy törvénytelen csődköltségvetéssel kívánja megkoronázni ezt a működési évet
– fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője, hozzátéve: „Önök a budapestiek bizalmát kapták meg, ezzel a bizalommal nem éltek, hanem visszaéltek.” Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta, megoldást kell találniuk a budapestiek érdekében, azt szeretné, ha a város jól és törvényesen működne, a Fidesz-frakció ezért mindent meg is tesz.
A politikus úgy vélekedett, hogy a városvezetés részéről a másra mutogatás megy, miközben az elmúlt öt évben balliberális koalíció vezette a fővárost, és most is balliberális többség van, pluszból a szakadékba látszik zuhanni a főváros.
Szentkirályi Alexandra azt kérte, bármilyen döntéseket is hoznak, az ünnep alatt gondolkozzanak el, mi a fontosabb: a politika, az alkuk, a paktumok, a távolban lévő választások, vagy az, hogy a budapestiek ügyei zökkenőmentesen haladhassanak.
Hónapok óta jogszabályellenesen működik a Fővárosi Önkormányzat, a kormányhivatal felszólítására sem választottak főpolgármester-helyettest, ezért bírósághoz fordul a kormányhivatal – közölte Sára Botond főispán, Budapest Főváros Kormányhivatalának vezetője kedden a Facebook-oldalán.