Nem spanyolviaszból lesz
"Nem akarjuk feltalálni a spanyolviaszt, egy bejáratott, de a magyar szabványoknak megfelelő típusra gondoltunk" - számol be az új vonatokkal szemben támasztott elvárásokról Pandula József, a DBR Metró Projektigazgatóság főmérnöke.
Azért kell még az alagútfúrás előtt a metrótenderről gondoskodni, mert a vonatok megtervezése, legyártása és engedélyeztetése négy és fél évet vesz igénybe, amihez hozzájön még a tesztüzem féléves időtartama. A tendert még az idén kiírja a főváros.
A legfeltűnőbb változás az lesz, hogy a szerelvények átjárhatók lesznek, az utas tehát egy nagy fémhernyó belsejében közlekedhet fel-alá. Ez az Európában egyre inkább terjedő trend az utasok biztonságérzetének növelését szolgálja, és utasáramlási szempontból sem elhanyagolható megoldás.
Pistike ceruzája
Az új metrószerelvényeket automata, azaz egy robotpilóta fogja vezetni, ami nem azt jelenti, hogy nem lesz hozzáértő személy a metró fedélzetén. A robotpilóta viszont képes lesz arra, hogy a vonatok betartsák egymás között a pontos követési távolságot, ami ráadásul az eddig megszokottnál rövidebb lesz, a 4-es metró ugyanis sűrűbben fog járni. Ugyan a gépek lázadásának történelmi pillanatában a robotpilóták viselkedése még kiszámíthatatlan, de Pandula ismertetése szerint a robotvezérelt ajtók azt is képesek lesznek érzékelni, ha egy kisiskolás cezurája beszorul.
Korábban felmerült, hogy peronkapuk (a peront egy plexifal választja el a beérkező szerelvénytől) fokoznák a biztonságot a metróban, ez azonban a DBR szerint nagyon drága, így majd infravörös érzékelők riasztanak, ha valaki vagy valami a peronról a sínek közé esik.
Rövidebb állomások, kevesebb gyaloglás
A tender 15 vonatra szól, ezek egyenként 80 méter hosszúak lesznek. Összehasonlításként a kettes metró 100, a hármas 120 méter hosszúságú. Rövidebb szerelvényhez pedig rövidebb peron jár, ezért az állomásokon kevesebbet kell majd gyalogolni, és mivel a mostaninál szélesebb állomások épülnek, a zsúfoltság sem lesz akkora.