Betilthatják a dohányzást a budapesti megállókban

2010.12.08. 16:07

A tömegközlekedési megállókra is kiterjesztené az aluljárókban már bevezetett dohányzási tilalmat Tarlós István főpolgármester. A fővárosi közgyűlés jövő szerdán dönt a fővárosi köztisztasági rendelet módosításáról. Ha megszavazzák, a kiszabható bírság plafonja húszezer forinttal megnőne az összes köztisztasági szabálysértésnél. Az aluljárókban, ahol szeptember óta nem szabad cigarettázni, eddig 131 esetben bírságoltak a közterület-felügyelők, 66 esetben pedig feljelentést tettek.

Ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal büntetnék azt, aki rágyújt bármelyik fővárosi tömegközlekedési megállóban vagy állomáson. Tarlós István főpolgármester nyújtott be erről előterjesztést a fővárosi közgyűlés következő, december 15-i ülésére. A dohányzási tilalom bevezetéséhez a főváros köztisztaságáról szóló rendeletet kell módosítani, ehhez minősített szavazattöbbségre van szükség.

Ha a képviselők megszavazzák a rendeletmódosítást, tilos lesz cigarettázni a busz, troli, villamos, fogaskerekű, HÉV, sikló, libegő megállókban és állomásokon is. A rendelet pontosan meghatározná, mit kell megálló alatt érteni, és mekkora területre terjedne ki a tiltalom. Alapesetben az állomást jelző táblától számolnák, a járda mekkora részén nem szabad dohányozni. A tiltott terület szélessége az összes járműtípusnál 2 méter lenne, a hossz változna. Csuklós busznál és trolinál 18 méter, nem csuklós busznál vagy trolinál 12 méter, kettős megállókban 36 méter, villamosnál 35 méter, HÉV-nél 120 méter hosszú lenne. Ezeket az alapszabályokat felülírná, ha a megálló kiépítéséből, például a járdasziget jellegéből, a kihelyezett korlátokból vagy egyéb jelzésből más következne.

Az aluljárókban már tilos
Az aluljárókban már tilos

Ha a képviselők jövő héten megszavazzák, a tilalom a rendelet kihirdetését követő 45. napon lép majd hatályba. Az ötvenezres pénzbírság nemcsak a tilosban cigizőket fenyegetné: a módosítással ennyire emelkedne a most még harmincezer forintos plafon minden köztisztasági szabálysértés esetében. Ötvenezer forintra bírságolhatnák a jövőben például azokat is, akik nem gondoskodnak az ingatlanuk előtt a gyommentesítésről, vagy nem takarítják el a közterületről az építési hulladékukat.

Többezer megálló, pár száz ellenőr

A dohányzási tilalom betartását Tarlós előterjesztése szerint a Fővárosi Közterület-felügyelet ellenőrizné, ők is büntetnék a tilosban cigizőket. A fővárosban több ezer BKV-megálló van. A BKV 2008-as jelentésében szerepelő adatok szerint akkor 671 villamos-, 276 troli-, 3826 busz- és 139 HÉV-megállót tartottak számon. A fővárosi közterület-felügyelők létszáma a felügyelet honlapja szerint 236.

Tarlós az előterjesztésében visszautalt arra, hogy korábban már betiltották Budapesten a játszótereken dohányzást, 2010 júniusában pedig a közgyűlés döntést hozott arról, hogy a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő 72 aluljáróban se lehessen cigarettázni. Akkor egy MSZP-s képviselőé, Kolozs Andrásé volt az erről szóló előterjesztés. Már ezen a nyári közgyűlésen felmerült, hogy a tilalmat terjesszék ki a megállókra is. A VEKE kezdeményezte ezt, és melléállt két fideszes képviselő is. A tilalom kiterjesztéséről szóló elvi döntést már a június 3-i közgyűlésen meg is szavazták a képviselők: felkérték az akkori főpolgármestert, Demszky Gábort, hogy dolgozza ki az erről szóló rendelettervezetet, és terjessze be a következő ülésre. Ez azonban elmaradt, mostanáig nem került fel a közgyűlés napirendjére a téma.

Az aluljárókra vonatkozó tiltás augusztusban lépett életbe, de csak szeptember 5-től kezdtek büntetni a közterület-felügyelők. Az aluljárók listáján szerepel többek között a Flórián tér, az Astoria, a Nyugati tér, a Kálvin tér, a Blaha Lujza tér, a Boráros tér vagy az Örs vezér tere. Az aluljárókban cigizőkre kiszabható bírság maximuma a tilalom megszavazásakor, majd életbe lépésekor harmincezer forint volt, egyelőre most is ennyi. Ha a megállókra kiterjesztett tilalmat megszavazzák, a többi szabálysértés büntetésével együtt ez a plafon is ötvenezer forintra emelkedne.

3626 forint volt az átlagbírság az aluljárókban

Augusztus 5. és szeptember 5. között, a türelmi időszakban a közterület-felügyelők szóban és szórólapok segítségével figyelmeztették a tilalomra az aluljárókban dohányzókat: összesen 601-szer, naponta átlagosan 20 alkalommal, közölte a Fővárosi Közterület-felügyet sajtóosztálya. "Elmondható, hogy mostanra már a jelenlétük is elég visszatartó erővel bír" - írta megkeresésünkre S. Durdon Marianna kommunikációs munkatárs. Szerinte a figyelmeztetéseknek és a tájékoztatásnak köszönhetően jelentősen csökkent az aluljárókban dohányzók száma, kevesebb intézkedésre van szükség, ezt megerősítik a térfigyelő kamerák képei és az eseti ellenőrzések is. Most már vannak olyan napok, amikor az összes aluljáróban csak 2-3 helyszíni bírságot kell kiszabni, tette hozzá.

Szeptember 5. óta máig 131 esetben szabtak ki helyszíni bírságot a közterület-felügyelők aluljáróban dohányzásért, 66 esetben pedig feljelentést tettek. A bírságok nem voltak annyira kemények, mint amennyire a rendelet ezt lehetővé tette volna. A kiszabott bírság összesen 475 ezer forint, átlagban esetenként 3626 forint körüli volt. A kiszabott bírságot nem mindenki fizette be még, eddig összesen 180 ezer forint folyt be.

Dombóváron 3 év alatt sem bírságoltak

Magyaroszágon több város önkormányzata betiltotta vagy korlátozta már saját hatáskörében a kültéri dohányzást. Az első korlátozást 2006-ban Dombóvár vezette be. Dombóvár példáját követte az elmúlt években többek közt Pécs, Szekszárd, Kaposvár és Hódmezővásárhely.

Dombóvárott eleinte csak a csikkek eldobálását büntették. 2007-ben módosíttották a helyi köztisztasági rendeletet, azóta már tilos rágyújtani többek közt a középületek környékén, a játszótereken, a temetőkben és több tételesen felsorolt, fontosabb téren. A tilalom megszegőit Dombóváron harmincezer forintos pénzbírság fenyegeti.

A tiltás bevezetése óta azonban egyetlen szabálysértési eljárás sem indult még ilyen ügyben, tudtuk meg Berta Balázstól, a dombóvári polgármesteri hivatal szabálysértési ügyintézőjétől. Szerinte a rendeletnek nem is a büntetés volt a célja, inkább a figyelemfelkeltés, a megelőzés. Berta azt mondta: úgy látják, hogy volt foganatja a rendeletnek, és már kevesebben gyújtanak rá a tiltott helyeken. A dohányosoknak azért hagytak legális lehetőséget is a cigizésre, a tiltott tereknek is van olyan része, ahol szabad rágyújtani, ott vannak csikkgyűjtő edények is.