Tarlós: Nincs a helyén a főváros

Budapest nem nyerte el az országon belül megérdemelt helyét, mert hat kerületi polgármesternek nagyon erős pozíciót ad, hogy kellenek a parlamenti kétharmadhoz és nagyon erős a vidéki lobbi is, mondta lapunknak adott interjújában Tarlós István főpolgármester, hozzátéve, hogy ő a fővárosért küzd. Beszélt még állami tartaléklistára került fővárosi beszerzésekről, magát "túlszereplő" Vitézy Dávidról, imamalomszerűen mormogó Demszky Gáborról. Kiderül az is, hogy Horváth Csaba a népszerűségi listán 7 százalékpontra van tőle, de ezt Tarlós nem tartja "nagy megközelítésnek" . A főpolgármesterrel záródó interjúsorozatunkban a fővárosi közgyűlés frakcióvezetői értékelték a Tarlós-éra első két évét.

A kormányülésről érkezett erre az interjúra, elmondaná frissiben, miről volt szó?

Ha még nem is véglegesen megnyugtató, de határozottan bíztató állásfoglalást hallottam a kormányülésen. A BKV, a Duna-partok koncepció, és több projektünk vonatkozásában egyaránt. Kulturális együttműködésben is megállapodtunk.

A BKV finanszírozása a legégetőbb kérdés. Miután a dugódíjat elvetették egyelőre, a kormány ezt a közműadóval kompenzálna. Már most vannak azonban becslések arra, hogy az így befolyó évi 6-8 milliárd forint kevés lesz, sőt az is lehet, hogy nem a fővároshoz, hanem a kerületekhez folyik be.

Egyelőre a helyzet zavaros, azt  kell mondjam. Azok a találgatások, amik a kerületekkel függenek össze, értelmetlenek, mivel a közműadót kifejezetten a BKV finanszírozására találták ki, ami fővárosi feladat. A mértékét illetően amik elhangzanak, inkább hasraütésszerű számok. Abban biztos vagyok én is, hogy magában a közműadó nem lesz elég a BKV stabil finanszírozásához. Ráadásul egyelőre a járműbeszerzési tendereink is az állami tartaléklistára kerültek.

Melyikek?

Többféléről is beszélhetünk, az új villamosról, trolikról, de az elektronikus jegyrendszer kiépítésére sem kaptuk még meg a  minisztériumi támogató levelet.

Ez azt jelenti, hogy ezek a beszerzések elakadtak, vagy le is kell most már mondani róluk?

Pillanatnyilag nem jelent semmit.

Dehát nincs támogatás...

Egyelőre itt tartunk. A kerületek és az agglomerációs települések továbbra sem vesznek részt a tömegközlekedés finanszírozásában, miközben a kormány által szabott szeptember 30-i határidő régen letelt. Miközben a kerületek beszedik az adókat és a parkolási díjat. 16 évig másról sem harsogott a sajtó, minthogy tűrhetetlen a sok kerületi kiskirályság, most meg egyszer csak ódákat zengenek az erős kerületekről.

Én nem tudom ki zeng itt ódákat erről. Ez egy adott helyzet inkább, nem?

Szerintem ideiglenesen legyártott helyzet. Kell a parlamenti többséghez hat kerületi polgármester szavazata, ettől erőnyerők a kerületek.  Még szűk másfél évig. Ebben a ciklusban attól lett feszült a viszony a főváros és a kerületek között, hogy 2010 végén néhány kerületi polgármester elkezdett fővárosellenes előterjesztéseket megszavazni az Országgyűlésben.

Közben megalakult a Budapesti Önkormányzatok Szövetsége is. Van valamilyen kommunikáció a főváros és a BÖSZ között?

Van, de a BÖSZ alapvetően az önkormányzati törvény módosítása érdekében jött létre. Amióta az önkormányzati törvény megszületett, azóta keveset hallani róluk.

Bezár a gittegylet, ahogy ön fogalmazott róluk?

Nem érdemes mindig az elméletileg elképzelhető legnegatívabb jelzőkre visszatérni.

Nem én jellemeztem így a BÖSZ-t.

Amit akkor esetleg mondani akartam, hogy nagyon sok önkormányzati szerveződést megéltem én már az elmúlt 23 év alatt. De ma már ez nem vitatéma.

Ma már a kerületek helyett a fővárosi Fidesz-frakció tagjaival folyik a hadakozás, hatáskörökről, személyekről.

Már az én szavazatom nélkül sincs többsége a frakciónak a Közgyűlésben. A hatáskörökről szóló hangulatkeltés is inkább figyelemelterelésre jó, hiszen a helyettesek feladatait törvény alapján a főpolgármester határozza meg, nem pedig a frakció. Amúgy pedig a frakció most is hitet tett amellett, hogy a Tarlós-programot akarja végrehajtani. A frakció néhány tagjával nekem legfeljebb annyi bajom volt, hogy parlamenti képviselőként elég sok, a fővárosra kedvezőtlen döntést megszavaztak a parlamentben. Mindenki tudja milyen állapotban vettük át a BKV-t 2010-ben, 2011-ben a miniszterelnök jóvoltából még kapott a fővárosi közlekedés. Most a helyzet kétségtelenül fenyegető.  Ám össze vagyunk kötve, ha a főpolgármester sikertelen, a frakció is bukik.

Nem is a programról volt itt vita, hanem inkább személyi kérdésekről.

A konkrét munkavégzésről alig esik szó. Hiszen ott mibe lehetne belekötni? Akár az Alstom-ügyet veszem, akár a Vízművek visszaszerzését, a Siemens-szerződés rendezését, a hajléktalan-programot, egyikbe se lehet belekötni. Talán ezért foglalkoznak sokat ezzel a súlyosnak mondott ellentéttel.

A közfigyelmet mindig az ragadja meg, ha ki akarnak rúgni valakit. Mindkét oldalról voltak ilyen tervek, ön Vitézy Dávidot mozdította volna el, a frakció pedig két bizalmasától Pető Györgytől és Mitnyan Györgytől szabadult volna. Végül senki sem távozott. Fegyverszünet vagy béke van?

Ugyanott tartunk, mint két hónapja ezekben a személyi kérdésekben. Nyugodtan mondhatjuk, hogy sok hűhó semmiért.

Tehát lezárult a vita?

Ilyet mondani sosem érdemes, különösen a mai magyar politikában nem. Inkább talán azt tudom mondani, hogy aki nagyon akarja, az folytatja, és akkor fél év múlva is ott tartunk, ahol két hónapja tartottunk. Minden politikai közösségben vannak viták. Kérdés, hogy mennyire kell ezeket kiszivárogtatni. Mert aki erőszakosan kiszivárogtatja, az Szabó család-féle szappanopera kellős közepében találja magát. Aki bölcs, az nem szivárogtat. Én nem szivárogtatok.

Az Alstom-ügy megoldásába, a Siemens-szerződésbe ön szerint nem lehet belekötni, az ellenzék mégis kritizálta ezeket a lépéseit is. Horváth Csaba szerint egyenesen ön a hibás az Alstom körül kialakult helyzetért.

Legfeljebb azért, hogy rendbe hoztuk. Mi lassan már ott tartunk, hogy ezekkel a lépésekkel százmilliárdos értéket szereztünk vissza a városnak. Ezeket a tényeket nem lehet semmilyen kommunikációs erőlködéssel elfedni. Horváth Csabára egyébként nem szívesen reagálok, emberileg nem vagyunk rossz kapcsolatban, de nézzük a tényeket. A kerületében egyetlen ciklus után legyőzték, főpolgármester-helyettesként szintén elbukott, le is mondott. A főpolgármester-választást soha senki olyan nagy arányban nem bukta el, mint ő 2010-ben. Akkor azt mondta, hogy rendbe tette a BKV-t, 50 milliárdot harangozott be a dugódíjból és beígérte az ingyenes közlekedést, és alagutat akart építeni hosszában a Duna alatt. Most azt  mondja, hogy az Alstom-szerelvények típusengedélyét mi fúrtuk meg a közlekedési hatóságnál. Mondja ezt nem törődve azzal a ténnyel, hogy a hatóság hosszú hónapokkal a választás előtt, az MSZP regnálása idején  már megtagadta az engedélyt.

Mindenesetre Horváth Csaba nagy önbizalommal vág neki a közelgő választásoknak, és van is olyan közvélemény-kutatás, ami szerint a népszerűsége egészen megközelítette az önét.

Örülök, hogy  kampányol Horváth Csabának. Én is láttam ezeket a közvélemény-kutatási adatokat, de nem cserélném fel a népszerűségi indexemet most sem Horváth Csabáéval.

Nagy a különbség ön szerint?

Mintha azt kérdezné, nem félek-e, hogy én vezetek. Elégedjen meg azzal, hogy nem cserélném fel a két adatot. Horváth Csaba pedig sohasem küszködött önbizalomhiánnyal. A 2010-es választás előtt is biztos volt benne, hogy nyerni fog, én meg azt mondtam, hogy az nyer, akit megválasztanak. Igaz, most a pártok tekintetében már bizonytalanabb a helyzet, mint 2010-ben.

Mármint hogy a Fidesz sok kerületben elbukná most a választást?

Két adatot ismerek, az én felmérési adataimat, amire azt mondtam, hogy nemigen cserélném el Horváth Csabáéval. Ön elcserélné?

Nem. Azazhogy még nem.

Köszönöm. A 7 százalékos különbséget azért nem tartom „nagy megközelítésnek”.

Az előző választási eredményhez képest azért ez nem rossz.

Két év múlva lesz a választás. Ki tudja azt, hogy ki fog indulni. Mindenesetre, ha megnézzük a pártok helyzetét félidőben, meg az enyémet, akkor nem hiszem, hogy okom volna szégyenkezni. Egyébként ennyi idő után az előző ciklusban én már fölényesen vezettem Demszky Gábor előtt.

Tervezi egyébként, hogy újra indul a főpolgármesteri székért?

Azt tervezem, hogy működőképes állapotban tartjuk a fővárost. Ez a terv. Aztán a többit majd meglátjuk. Egyébként megelőzi a főpolgármester-választást még egy parlamenti választás, annak az eredménye is befolyásolja, hogy ki akar, ki tud indulni, milyen eséllyel. Lássuk be, hogy nagyon korai még ezt feszegetni.

Mi lesz az a dolog elkövetkező két évben, amire húsz év múlva is úgy gondolnak az emberek, hogy ezt a Tarlós építette nekünk? A védjegy, amivel a választáson is virítani lehet. Mint például Demszky Gábornak volt a 4-es metró.

Miért Demszky megépítette a 4-es metrót?

Nem, de mégiscsak az ő nevéhez tapad.

Legfeljebb az, hogy 1991 óta nyűglődött vele és mennyibe kerül. Ha mi majd átadjuk a metrót, akkor a mi nevünkhöz fog tapadni. Egyébként nem a legszerencsésebb időszakban vettem át a város irányítását. Az hogy a város nem omlott össze, abban a helyzetben, ahogy itt hagyták, az nekünk köszönhető. De ez valóban nem egy olyan eredmény a megjelenítés szempontjából, mintha felépítenénk egy 600 méter magas házat, ezt belátom. Nagyon sok múlik azon, mi lesz Budapest szerepe az országos politikában. Ha az lesz, ami természetes módon kell, hogy legyen, akkor jó néhány fejlesztési projektünk megvalósul, és az már látványos lesz.

De miért kell ezt feltételes módban mondani? Két év alatt nem dőlt el, hogy Budapestnek mi a szerepe?

Az a baj, hogy nem dőlt el, ezért a parlamenti viszonyok okolhatók. Az én saját politikai közösségbeli konfliktusaim is mind erre vezethetők vissza.  A budapestieknek ígértem valamit, és a fővárosiakért kell, hogy küzdjek.

Hogy érti azt, hogy a parlamenti viszonyok okolhatók Budapest szerepzavaráért?

Arra gondolok, hogy hat kerületi polgármesternek nagyon erős pozíciót ad, hogy kellenek a parlamenti kétharmadhoz. Nagyon erős a vidéki lobbi is. Ez a két dolog egyelőre nem engedi meg, hogy Budapest azt a helyet foglalja el, ami megilleti.  Ősbudapesti vagyok, kétségtelen, hogy ez sért is, nem  tagadom, be is szoktam néha szólni.

Két új holdingot állított fel, a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) és a Budapesti Városüzemeltetési Központot (BVK). Hogy látja, teljesítette-e a feladatát a két szervezet?

A BVK megbízhatóan működik. A BKK-nál a feladatellátási szerződés nem elég jó, változtatni kell rajta. Túl nagy a cég pénzügyi mozgástere,  kiszámíthatatlan kötelezettségeket vállalhat a fővárosi önkormányzat kontójára. A BKK és a BKK-t valamilyen okból támogatók szerint ez rendben van, szerintem nem.

Inog-e még Vitézy Dávid széke?

Nem tudom, hogy a sajtó ezzel a "távozik Vitézy" slágertémával építgeti, vagy éppen erodálja Vitézy Dávidot.

Nem tudok egyik fajta szándékról sem. Egyszerűen csak érdekli az embereket, így a sajtót is.

Nem arról van szó, hogy inog a széke. Kétségtelenül próbálok bizonyos dolgokat nyesegetni, de ez nem azt jelenti, hogy el akarom a szervezetből távolítani. Itt vannak jól működő nagy cégek a BKK-n kívül is,  melyeknek tapasztalt vezérigazgatói valahogy nem is szerepelnek a hírekben, Vitézy viszont túlszerepli magát.

Kivéve persze a megbízhatóan működő BVK-t, ami két év alatt a harmadik vezérigazgatót fogyasztja.

Bocsánat, az első vezetőt ismert okokból kellett felmenteni a kezdet kezdetén, a nemrég lemondott vezérigazgató pedig az igazgatótanács elnöke  lett.

Az igazgatóság viszont jelentős részben lemondott. Méghozzá azért egy kiszivárgott levél szerint, mert a közműcégek kettős irányítása (a főváros és a BVK részéről) ellehetetlenítette a munkát.

Kiszivárgott levél, neve elhallgatását kérő befolyásos informátor – ötvenes évekre emlékeztető fogalmak. Egyébként ez volt a mi bajunk is, és ha megfigyelte, a közgyűlés teljesen egyhangúan fogadta el a vezetőségi cserét. Ezek az emberek mind tapasztalt szakemberek voltak, akik bizonyos eredményt elértek, amiért az önkormányzat köszönettel tartozik. De egyikük-másikuk olyan jogosítványokat követelt már, hogy a fővárosi közgyűlés beavatkozási lehetőségeit is leszűkítették volna. Holott az önkormányzati törvény ezt a felelősséget a fővárosi önkormányzatra adresszálja. Az történt, hogy a távozó három igazgatósági tag egyike  megbántódott, és úgy reagált, ahogy.

Az elmúlt napokban ismét felbukkant Budapesten Demszky Gábor. Mit szól hozzá, beszélt vele esetleg?

Nem haragszom Demszky Gáborra. Mégiscsak ő volt az elődöm. Nekem se esne jól, ha az utódom okkal ok nélkül mindenfélét fröcsögne rám. Ennél csak az a szebb, hogy ő viszont nyilatkozott, a miniszterelnökre és rám is elég csúnya dolgokat mondott.

Nem hallottam, mit nyilatkozott önről.

Nehezen vitatható, hogy Demszky Gáborról személy szerint nem szoktam túl keményen megnyilvánulni. Ehhez képest két évre eltűnt külföldön, majd visszajön és megint elkezdi az imamalomszerű mormolást az én személyes tulajdonságaimról. Akárcsak 2006-ban, mikor jó 1 százalékkal tudott legyőzni és a zabszem is méreten felüli volt számára. Kevesebbet beszél a BKV-ról, a Közterület-fenntartóról, a Siemens szerződésről, vagy a CET-ről, ahol egy máltai strandon bejegyzett off shore céggel szerződtek és egy 8,5 milliárdos beruházásért akartak két évtized alatt 31 milliárdot kifizetni.

Most olvastam egy nemzetközi felmérést, ami szerint Budapest 1990 és 2010 között a második leggyorsabban zsugorodó város volt a világon, az ukrán Dnyepropetrovszk mögött. Mi erről a véleménye?

Ez nem az utóbbi két évben következett be, mint ahogy a metrószerelvények sem az utóbbi két évben lettek 40 évesek. Budapest közigazgatási határán részben kívül eső jelenség. A tehetősebb réteg menekült ki az agglomerációba. Ám olvastam egy másik – Londonban készült – felmérést is: Budapest az utolsó két évben az élhetőség szempontjából jó néhány helyet lépett előre.

Inkább ezt tekinti igazolásnak a munkájára?

Ha fordítva lenne, egyesek biztosan jelzésnek tekintenék. Hogy nem, így semminek tekintik. Mellesleg az országban jelentősebb a népességfogyás. Sajnos már kevesebb, mint tízmillióan vagyunk. Talán az utóbbi húsz év hangulatának, a rengeteg negatív hírnek is szerepe van benne.