Nagy intenzitású oknyomozással kiderítettem, hogy Bagdy főpolgármester-helyettes a BÖP Kft üzleti beszámolójáról motyogott az imént, amiből kiderült, hogy az egykori parkolási cég 2012 óta már csak követeléskezelő társaságként működik, parkolási tevékenységet nem végez. Idén 50 millió parkolási díjhátralék behajtása a cél. A társaság neve is változik: Budapesti Önkormányzati Követeléskezelő Kft lesz.
Tarlós az utolsó pillanatban megint visszavonta a taxisrendelet módosítását, de belebonyolódott az utcanévtáblák kérdésébe. Az is kiderül, lesz e saját budapesti domain-végződés. Közgyűlés percről-percre.
Üdvözöljük önöket a Városháza stukkózott díszterméből, a papírtálcás virslik és Sir Morton teák világából! A közgyűlés felállva végrehajtott eskütétellel kezdődik, az aktus komolyságát csak egy Beyoncé-hangon megszólaló telefon zavarja meg.
A taxisrendelet és a Margi-sziget fővárosi átvétele miatti felhajtás mellett kissé háttérbe szorult az a fővárosi előterjesztés, mely bevezetné a „buda”, a „pest” és a „budapest” végződésű domaineket (az előterjesztés fogalmazásából megtudtuk, hogy ezt magyarul „domén”-nek kell hívni). Persze Tarlós István azért még egy ilyen modern előterjesztésen is rajta tartja szigorú tekintetét, a rendelet-tervezetben kiköti, hogy nem lehet csúnya célokra felhasználni a budapesti domaineket, azaz nem lehet majd picsa.buda vagy orbanviktornaknincsprogramja.pest honlapot beregisztrálni.
A főpolgármester napirend előtt közölte: a taxisrendelet módosításáról szóló egyeztetések alatt nem volt könnyű megállapítani, ki kit képvisel a taxis társadalomban. Mindenki mást akart, nem beszélve a fuvarszerzők és a taxisok közötti külön érdekharcról. Ezért levette a napirendről a rendelet módosítását. Tarlós szerint további tárgyalásra van szükség. Jövő héten lesz még egy egyeztetés, azután döntenek a mára tervezett könnyítésekről. A tervezet lényegében azokat a határidőket tolta volna ki, amelyek a taxisokat például 10 évnél fiatalabb gépkocsi használatára kötelezték volna.
A szocialista frakció közgyűlés előtt arra figyelmeztette az újságírókat, figyeljenek jól, mert a mai ülésen a Fidesz fénymarhaságok sorozatát akarja megszavazni. Ilyen szerinte, hogy Tarlós István saját tévét gründolna magának 45 millió forintból, vagy a BKV finanszírozásról szóló elhúzódó kormány-főváros vita. Közölte, kezdeményezik Dörner György visszahívását az Új Színház éléről, mert a nézőszám alapján nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Miközben a közgyűlés napirendi és működési kérdésekről vitázik, felfedeztük, hogy a napirendben szerepel a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny támogatása is, méghozzá kétmilló forinttal.
„Nem szabad haragudni a szocialistákra, mert a szocialistáknak minden ülésen ugyanazt kell elmagyarázni” - feddi meg szelíden Tarlós a legnagyobb ellenzéki frakciót. És ezzel el is kezdődik az előterjesztések tárgyalása.
Losonczy Pál jobbikos frakcióvezető a Margitsziget fővárosi átvétele mellett tette le a voksát az ülés megkezdése előtt tartott sajtótájékoztatóján. (A tervek szerint a szigetet a XIII. kerület helyett a jövőben a fővárosi önkormányzat irányítaná.) Véleménye szerint erre szükség van, hogy Budapest fejleszthesse a területet. Sőt, továbbment: szerinte a budai Várat, a Városligetet és a Hajógyári-szigetet is el kellene venni a kerületektől. Az utóbbiról kijelentette: megengedhetetlen, hogy szórakozóhelyeit egy börtönből irányított drogelosztó központ működteti.
A közgyűlési szavazásokat pontosan olyan hang jelzi, mint ami Ferihegyen figyelmeztet az induló járatokra.
Hanzély Ákos, a Párbeszéd Magyarországért képviselője szerint a BKV reklámhelyeire kiírt pályázat feltételeit csak egy szűk kör tudja teljesíteni, ezért borítékolható, hogy azt Simicska Lajos valamelyik cége fogja megnyerni. (A közgyűlés később dönt ebben a témában.) Kaltenbach Jenő pedig a Margitsziget tervezett fővárosi einstandolása ellen emelte fel a szavát, kidomborítva, hogy erre nincs valós indoka a fővárosnak.
Szaniszló Sándor kérdésözönt zúdít az egyébként jelen sem lévő Vitézy Dávid BKK-elnökre, a szocialista képviselő a buszjáratok folyamatos nyomvonal-változtatásait és a BKV létszámleépítéseit kifogásolja. Szintén a buszközlekedéssel kapcsolatos a jobbikos Losonczy Pál észrevétele, miszerint a Budapest Főutcája programban díszkövezett felületeket tönkreteszi a 15-ös busz.
Eléggé bosszant, hogy elmarad a taxisrendelet szavazása, meddig kell még arra várnunk, hogy Tarlós Bickle megtisztítsa a várost?
A BKV 2012-es beszámolója következik, ami a borzalmas adósságállomány miatt általában kényes témának számít. De a jobbikos Losonczy Pál kritika helyett inkább üdvözli azt, hogy immár második éve üzemi nyereséget könyvel el a cég, a korábbi vezetést kárhoztatja viszont azért, hogy ezt a nyereséget elviszi a rengeteg hitel. A beszámolót a közgyűlés a kormánypárti és jobbikos szavazatokkal el is fogadja.
Jönnek az utca-átnevezések, melyek közül a szocialista Bánsághi Tamás teljes joggal kifogásolja azt, hogy Tormay Cécile is kap egy utcát. A Horthy-korszak kurzusírója ugyanis szerinte virtigli zsidógyűlölő volt, aki a fővárosra is az antiszemitizmus árnyékát vetíti. Tarlós István ezen nagyon felháborodik, és arra kéri Bánshágit, hogy ne fenyegesse és ne bélyegezze meg őket, és több más fideszes is visszautasítja a "rágalmakat". Egy darab ellenérv sem hangzik el azonban az írónő zsidógyűlöletének cáfolatára.
Erre a kérdésre válaszoljon inkább a baloldalisággal igazán nem vádolható Mandiner!
A Bujdosó könyv súlyosan antiszemita írás. Ezen nincs mit szépíteni. Az. A szitokszóként használt zsidó szóra Tormay szinonimaként használja a kaftános, galíciai, pajeszos, stb. kifejezéseket. Következetesen magyarosítás előtti családi nevükön is (Kun-Kohn Béla, Szamuely-Sámuel Tibor többek közt) emlegeti a forradalmak vezetőit, ezzel is hangsúlyozva zsidó gyökereiket. Világméretű zsidó összeesküvés áldozatának látja Magyarországot, amiről többször szinte horrorisztikus képekben beszél: „bűvölő keleties szemét ránk vetette”.
A fővárosi közgyűlés elnyerhetné a világ legjobban fellobogózott testületének címét, a pulpitus három zászlaja mellett minden képviselő előtt kisebb zászlóerdő található. A zászlókon politikai nézettől függően az új vagy a régi fővárosi színek tobzódnak, de van uniós, sőt székely zászlócska is a szavazógombok mellett.
Kaltenbach Jenő új frontra terelte a szimbolumok csatáját: felöltötte az Európa Tanács hivatalnokainak hivatalos nyakkendőjét, így demonstrálva az európai értékekek melletti elkötelezettségét.
A nyakkendő amúgy elég eklektikus: sárga alapon fehér szalagocskák, barnás írott e betűk, valamint vértócsában úszó cápauszony-motívum díszíti. Ezt már csak egy nemzetiszínű alsónadrággal lehet tromfolni.
Havas Szófia belebonyolódik abba a kérdésbe, hogy mi is számít szalonképtelen viselkedésnek a közgyűlésben, majd pedig Tormay Cécile-től idézi a talán legkevésbé szalonképtelen kijelentését a numerus clausus-szal kapcsolatban. Az üres tekintetekből ítélve a legtöbben nem is tudják, mi a fene is lehet az a numerus clausus. Tarlós István azon bosszankodik, hogy már negyven perce beszélnek Tormayról.
A szocialisták hülyék lennének lazítani a fogást a válallhatatlan fővárosi kezdeményezésen. Bánsághi Tamás bejelentette, hogy az MTA-hoz fognak fordulni, ítéljék meg ők, mennyire antiszemita Tormay.
Raduly József fideszes képviselő érzelmektől fűtött hangon érvelt a VIII. kerületbe tervezett Muzsikus cigányok emlékhelyéről. Kiemelte, hogy a Mátyás tér a muzsikus cigányok bölcsője volt, és az értéket tisztelni kell. Ki ne hallott volna például Cinka Pannáról?, szegezte a kérdést képviselőtársainak Raduly, aki melegszívű, őszinte cigánygyerekként aposztrofálta magát. "Gondolkodjunk már el, nincs olyan hely a fővárosban, ami muzsikus cigányoknak a nevét viselné", érvelt a cigányság krémjének tartott zenészek emlékhelye mellett. Javaslatát megszavazták. Az emlékmű így fog kinézni a Baross utcában:
Elfogadta a közgyűlés a többi utcaátnevezési javaslatot is. A II. kerületben egy névtelen közterület a Tormay Cécile köz nevet veszi fel. A Gyáli út Vágóhíd utca és a vasúti vágányok közötti szakaszát (az FTC stadion mellett) Albert Flórián útnak nevezik át. A XII. kerületben egy magánút felveszi a Mártonhegyi út elnevezést, a XIII. kerületben Cziffra György park lesz, Rákoskeresztúr központja pedig a a költői Fő tér nevet kapja.
A tavalyi, önkényuralmi rendszerekhez kötődő elnevezések tilalmáról szóló (aka utcanévkommunistátlanító) törvény alapján a XVIII. kerületben a Pataky István utca Borics Pál utcára, a Fürst Sándor utca Kiss István utcára, a Hámán Katalin utca Szurmay tábornok utcára, a Sallai Imre utca Cziffra György utcára, a Kulich Gyula utca pedig Orbán Balázs utcára változik.
Miközben Tüttő Kata és György István a Budapesti Vagyonkezelő Holdingról vitatkoznak, a büfében már hosszú sor kígyózik a gőzölgő debreceniért és pár virsliért.
A közgyűlés idejének nagyjából a felét a különböző napirendi pontok kavarása és a különböző ügyrendi javaslatokról szóló papírok keresgetése veszi el. De végre sikerül rátérni az Új Színház éves beszámolójára, melynek elfogadását Dörner György igazgató és Nemcsák Károly, a József Attila Színház 2011-ben kinevezett vezetője személyes jelenlétével is támogatja.
A színházak gazdasági tevékenységéről szólva Tüttő Kata kiköti, hogy "én csak a számokhoz értek". Hogy milyen számokhoz? Az mindjárt kiderül Tenczer kolléga beszámolójából.
A szocialista frakció vezetője a fővárosi színházak beszámolójának tárgyalásakor először a főpolgármesteren helyezett el egy váratlan oldalvágást ("ilyen alacsony minőségű demokrácia nem volt Budapesten"), majd ráfordult a színházak értékelésére. Először jó tanárként megdicsérte a jól teljesítő színházakat az alapján, hogy meghaladták a 80 százalékos nézői töltöttséget (ilyen például a Bábszínház, a Katona, a Kolibri, vagy a Centrál). Ezt követően felemelte hangját, és virtuális szégyenpadra vonta Nemcsák Károlyt, a József Attila Színház vezetőjét, intézményének 70 százalékos teljesítménye miatt, valamint Dörner Györgyöt, a sorrendben messze lemaradó Új Színház vezetőjét. Dörner esetében a szocialista politikus azt javasolta: vessék ki a színházvezetők közül. Hevenyészett fotónkon Dörner zakóját panyókára vetve hallgatja Horváth dörgedelmeit.
A fideszes Nagy István azzal relativizálja az Új Színházra vonatkozó - alapvetően gazdasági természetű - kritikákat, hogy az ellenzék ízlésvitát folytat, pedig ugye pont ők riasztották el megmozdulásaikkal az Új Színház nézőit.
A főpolgármester szerint az Új Színház működését kritizálók többsége személyes ellenérzésektől vezéreltetve szól. És lehet, hogy az Új Színházba 180 ember helyett 120 jár, de ezt a csökkenést nem feltétlenül kell százalékokban kifejezni. Tarlós a Magyar Narancs cikkére hivatkozva felidézi azt, hogy 1998-ban a szocialista-liberális városvezetés az Új Színház élére Székely Gábor helyett egy "zenetanárt" nevezett ki.
Például az, hogy ilyen indokkal rúgott ki egy közismerten ellenzéki színészt: "Itt mostantól csupa olyan ember lesz a társulat tagja, aki hisz Istenben, aki tudja, hogy léteznek másfajta dimenziók, amiket nem tudunk tapasztalni".
A főpolgármester ezt arra értette, hogy az MSZP több fővárosi képviselője is szapulta az Új Színházat a gyenge látogatottsági adatai miatt. Közölte: a színházak látogatottsága 7-8 intézmény esetében visszaesett, és az Új Színháznál valóban nagyobb volt a visszaesés, de ez egy szakmai kérdés, amit majd meg kell vizsgálni. Felszólalása után a közgyűlés elfogadta a 15 színház beszámolóját együttesen tartalmazó előterjesztést.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló több mint egy tucat közmű- és egyéb cég beszámolóját egyenként, egy végtelennek tűnő szavazással fogadták el a képviselők. A BKK-ról külön szavaznak, mi meg külön írunk.
György István a Budapesti Közlekedési Központ évi beszámolójának elfogadását indítványozza., furcsa módon senki nem akar hozzászólni az előterjesztéshez. A beszámolót a Jobbik és a Fidesz szavazataival fogadják el, de az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért képviselői is csak tartózkodnak.