Üdvözöljük önöket a Városháza stukkózott díszterméből, a papírtálcás virslik és Sir Morton teák világából! A közgyűlés felállva végrehajtott eskütétellel kezdődik, az aktus komolyságát csak egy Beyoncé-hangon megszólaló  telefon zavarja meg.

A taxisrendelet és a Margi-sziget fővárosi átvétele miatti felhajtás mellett kissé háttérbe szorult az a fővárosi előterjesztés, mely bevezetné a „buda”, a „pest” és a „budapest” végződésű domaineket (az előterjesztés fogalmazásából megtudtuk, hogy ezt magyarul „domén”-nek kell hívni). Persze Tarlós István azért még egy ilyen modern előterjesztésen is rajta tartja szigorú tekintetét, a rendelet-tervezetben kiköti, hogy nem lehet csúnya célokra felhasználni a budapesti domaineket, azaz nem lehet majd picsa.buda vagy orbanviktornaknincsprogramja.pest honlapot beregisztrálni.

A főpolgármester napirend előtt közölte: a taxisrendelet módosításáról szóló egyeztetések alatt nem volt könnyű megállapítani, ki kit képvisel a taxis társadalomban. Mindenki mást akart, nem beszélve a fuvarszerzők és a taxisok közötti külön érdekharcról. Ezért levette a napirendről a rendelet módosítását. Tarlós szerint további tárgyalásra van szükség. Jövő héten lesz még egy egyeztetés, azután döntenek a mára tervezett könnyítésekről. A tervezet lényegében azokat a határidőket tolta volna ki, amelyek a taxisokat például 10 évnél fiatalabb gépkocsi használatára kötelezték volna.

Miközben a közgyűlés napirendi és működési kérdésekről vitázik, felfedeztük, hogy a napirendben szerepel a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Verseny támogatása is, méghozzá kétmilló forinttal.

„Nem szabad haragudni a szocialistákra, mert a szocialistáknak minden ülésen ugyanazt kell elmagyarázni” - feddi meg szelíden Tarlós a legnagyobb ellenzéki frakciót. És ezzel el is kezdődik az előterjesztések tárgyalása.

Losonczy Pál jobbikos frakcióvezető a Margitsziget fővárosi átvétele mellett tette le a voksát az ülés megkezdése előtt tartott sajtótájékoztatóján. (A tervek szerint a szigetet a XIII. kerület helyett a jövőben a fővárosi önkormányzat irányítaná.) Véleménye szerint erre szükség van, hogy Budapest fejleszthesse a területet. Sőt, továbbment: szerinte a budai Várat, a Városligetet és a Hajógyári-szigetet is el kellene venni a kerületektől. Az utóbbiról kijelentette: megengedhetetlen, hogy szórakozóhelyeit egy börtönből irányított drogelosztó központ működteti.

A közgyűlési szavazásokat pontosan olyan hang jelzi, mint ami Ferihegyen figyelmeztet az induló járatokra.

Hanzély Ákos, a Párbeszéd Magyarországért képviselője szerint a BKV reklámhelyeire kiírt pályázat feltételeit csak egy szűk kör tudja teljesíteni, ezért borítékolható, hogy azt Simicska Lajos valamelyik cége fogja megnyerni. (A közgyűlés később dönt ebben a témában.) Kaltenbach Jenő pedig a Margitsziget tervezett fővárosi einstandolása ellen emelte fel a szavát, kidomborítva, hogy erre nincs valós indoka a fővárosnak.

Hanzély Ákos, a Párbeszéd Magyarországért fővárosi képviselője

Fotó: Beliczay László

Szaniszló Sándor kérdésözönt zúdít az egyébként jelen sem lévő Vitézy Dávid BKK-elnökre, a szocialista képviselő a buszjáratok folyamatos nyomvonal-változtatásait és a BKV létszámleépítéseit kifogásolja. Szintén a buszközlekedéssel kapcsolatos a jobbikos Losonczy Pál észrevétele, miszerint a Budapest Főutcája programban díszkövezett felületeket tönkreteszi a 15-ös busz.

Eléggé bosszant, hogy elmarad a taxisrendelet szavazása, meddig kell még arra várnunk, hogy Tarlós Bickle megtisztítsa a várost?

A BKV 2012-es beszámolója következik, ami a borzalmas adósságállomány miatt általában kényes témának számít. De a jobbikos Losonczy Pál kritika helyett inkább üdvözli azt, hogy immár második éve üzemi nyereséget könyvel el a cég, a korábbi vezetést kárhoztatja viszont azért, hogy ezt a nyereséget elviszi a rengeteg hitel. A beszámolót a közgyűlés a kormánypárti és jobbikos szavazatokkal el is fogadja.

Jönnek az utca-átnevezések, melyek közül a szocialista Bánsághi Tamás teljes joggal kifogásolja azt, hogy Tormay Cécile is kap egy utcát. A Horthy-korszak kurzusírója ugyanis szerinte virtigli zsidógyűlölő volt, aki a fővárosra is az antiszemitizmus árnyékát vetíti. Tarlós István ezen nagyon felháborodik, és arra kéri Bánshágit, hogy ne fenyegesse és ne bélyegezze meg őket, és több más fideszes is visszautasítja a "rágalmakat". Egy darab ellenérv sem hangzik el azonban az írónő zsidógyűlöletének cáfolatára.

Erre a kérdésre válaszoljon inkább a baloldalisággal igazán nem vádolható Mandiner!

A Bujdosó könyv súlyosan antiszemita írás. Ezen nincs mit szépíteni. Az. A szitokszóként használt zsidó szóra Tormay szinonimaként használja a kaftános, galíciai, pajeszos, stb. kifejezéseket. Következetesen magyarosítás előtti családi nevükön is (Kun-Kohn Béla, Szamuely-Sámuel Tibor többek közt) emlegeti a forradalmak vezetőit, ezzel is hangsúlyozva zsidó gyökereiket. Világméretű zsidó összeesküvés áldozatának látja Magyarországot, amiről többször szinte horrorisztikus képekben beszél: „bűvölő keleties szemét ránk vetette”.

A fővárosi közgyűlés elnyerhetné a világ legjobban fellobogózott testületének címét, a pulpitus három zászlaja mellett minden képviselő előtt kisebb zászlóerdő található. A zászlókon politikai nézettől függően az új vagy a régi fővárosi színek tobzódnak, de van uniós, sőt székely zászlócska is a szavazógombok mellett.

Kaltenbach Jenő új frontra terelte a szimbolumok csatáját: felöltötte az Európa Tanács hivatalnokainak hivatalos nyakkendőjét, így demonstrálva az európai értékekek melletti elkötelezettségét.

A nyakkendő amúgy elég eklektikus: sárga alapon fehér szalagocskák, barnás írott e betűk, valamint vértócsában úszó cápauszony-motívum díszíti. Ezt már csak egy nemzetiszínű alsónadrággal lehet tromfolni.

Havas Szófia belebonyolódik abba a kérdésbe, hogy mi is számít szalonképtelen viselkedésnek a közgyűlésben, majd pedig Tormay Cécile-től idézi a talán legkevésbé szalonképtelen kijelentését a numerus clausus-szal kapcsolatban. Az üres tekintetekből ítélve a legtöbben nem is tudják, mi a fene is lehet az a numerus clausus. Tarlós István azon bosszankodik, hogy már negyven perce beszélnek Tormayról.

A szocialisták hülyék lennének lazítani a fogást a válallhatatlan fővárosi kezdeményezésen. Bánsághi Tamás bejelentette, hogy az MTA-hoz fognak fordulni, ítéljék meg ők, mennyire antiszemita Tormay.

Raduly József fideszes képviselő érzelmektől fűtött hangon érvelt a VIII. kerületbe tervezett Muzsikus cigányok emlékhelyéről. Kiemelte, hogy a Mátyás tér a muzsikus cigányok bölcsője volt, és az értéket tisztelni kell. Ki ne hallott volna például Cinka Pannáról?, szegezte a kérdést képviselőtársainak Raduly, aki melegszívű, őszinte cigánygyerekként aposztrofálta magát. "Gondolkodjunk már el, nincs olyan hely a fővárosban, ami muzsikus cigányoknak a nevét viselné", érvelt a cigányság krémjének tartott zenészek emlékhelye mellett. Javaslatát megszavazták. Az emlékmű így fog kinézni a Baross utcában:

Elfogadta a közgyűlés a többi utcaátnevezési javaslatot is. A II. kerületben egy névtelen közterület a Tormay Cécile köz nevet veszi fel. A Gyáli út Vágóhíd utca és a vasúti vágányok közötti szakaszát (az FTC stadion mellett) Albert Flórián útnak nevezik át. A XII. kerületben egy magánút felveszi a Mártonhegyi út elnevezést, a XIII. kerületben Cziffra György park lesz, Rákoskeresztúr központja pedig a a költői Fő tér nevet kapja.

A tavalyi, önkényuralmi rendszerekhez kötődő elnevezések tilalmáról szóló (aka utcanévkommunistátlanító) törvény alapján a XVIII. kerületben a Pataky István utca Borics Pál utcára, a Fürst Sándor utca Kiss István utcára, a Hámán Katalin utca Szurmay tábornok utcára, a Sallai Imre utca Cziffra György utcára, a Kulich Gyula utca pedig Orbán Balázs utcára változik.

Miközben Tüttő Kata és György István a Budapesti Vagyonkezelő Holdingról vitatkoznak, a büfében már hosszú sor kígyózik a gőzölgő debreceniért és pár virsliért.

A közgyűlés idejének nagyjából a felét a különböző napirendi pontok kavarása és a különböző ügyrendi javaslatokról szóló papírok keresgetése veszi el. De végre sikerül rátérni az Új Színház éves beszámolójára, melynek elfogadását Dörner György igazgató és Nemcsák Károly, a József Attila Színház 2011-ben kinevezett vezetője személyes jelenlétével is támogatja.

A színházak gazdasági tevékenységéről szólva Tüttő Kata kiköti, hogy "én csak a számokhoz értek". Hogy milyen számokhoz? Az mindjárt kiderül Tenczer kolléga beszámolójából.

A szocialista frakció vezetője a fővárosi színházak beszámolójának tárgyalásakor először a főpolgármesteren helyezett el egy váratlan oldalvágást ("ilyen alacsony minőségű demokrácia nem volt Budapesten"), majd ráfordult a színházak értékelésére. Először jó tanárként megdicsérte a jól teljesítő színházakat az alapján, hogy meghaladták a 80 százalékos nézői töltöttséget (ilyen például a Bábszínház, a Katona, a Kolibri, vagy a Centrál). Ezt követően felemelte hangját, és virtuális szégyenpadra vonta Nemcsák Károlyt, a József Attila Színház vezetőjét, intézményének 70 százalékos teljesítménye miatt, valamint Dörner Györgyöt, a sorrendben messze lemaradó Új Színház vezetőjét. Dörner esetében a szocialista politikus azt javasolta: vessék ki a színházvezetők közül. Hevenyészett fotónkon Dörner zakóját panyókára vetve hallgatja Horváth dörgedelmeit.

A fideszes Nagy István azzal relativizálja az Új Színházra vonatkozó - alapvetően gazdasági természetű - kritikákat, hogy az ellenzék ízlésvitát folytat, pedig ugye pont ők riasztották el megmozdulásaikkal az Új Színház nézőit.

A főpolgármester szerint az Új Színház működését kritizálók többsége személyes ellenérzésektől vezéreltetve szól. És lehet, hogy az Új Színházba 180 ember helyett 120 jár, de ezt a csökkenést nem feltétlenül kell százalékokban kifejezni. Tarlós a Magyar Narancs cikkére hivatkozva felidézi azt, hogy 1998-ban a szocialista-liberális városvezetés az Új Színház élére Székely Gábor helyett egy "zenetanárt" nevezett ki.

Például az, hogy ilyen indokkal rúgott ki egy közismerten ellenzéki színészt: "Itt mostantól csupa olyan ember lesz a társulat tagja, aki hisz Istenben, aki tudja, hogy léteznek másfajta dimenziók, amiket nem tudunk tapasztalni".

A főpolgármester ezt arra értette, hogy az MSZP több fővárosi képviselője is szapulta az Új Színházat a gyenge látogatottsági adatai miatt. Közölte: a színházak látogatottsága 7-8 intézmény esetében visszaesett, és az Új Színháznál valóban nagyobb volt a visszaesés, de ez egy szakmai kérdés, amit majd meg kell vizsgálni. Felszólalása után a közgyűlés elfogadta a 15 színház beszámolóját együttesen tartalmazó előterjesztést.

Trolibusz-járatot kap a Vizafogó lakótelep!

A fővárosi önkormányzat tulajdonában álló több mint egy tucat közmű- és egyéb cég beszámolóját egyenként, egy végtelennek tűnő szavazással fogadták el a képviselők. A BKK-ról külön szavaznak, mi meg külön írunk.

Fotó: Beliczay László

György István a Budapesti Közlekedési Központ évi beszámolójának elfogadását indítványozza., furcsa módon senki nem akar hozzászólni az előterjesztéshez. A beszámolót a Jobbik és a Fidesz szavazataival fogadják el, de az MSZP és a Párbeszéd Magyarországért képviselői is csak tartózkodnak.