Vilmos
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Index vs Margit híd: második menet

2015.02.21. 00:12 Módosítva: 2015.02.21. 00:23
Folytatódik az Index küzdelme a Matgit híd felújításának részletes számláiért. Az Alkotmánybíróság napokban hozott határozata szerint, ha korábban nem is, de most joggal követelhetjük a rekonstrukció részletes számláit. A jogi szabályzás 2014-es kedvező átalakítása a TASZ szerint részben nagy port felvert perünknek is köszönhető. Újra elküldtük a cégeknek az adatigénylésünket.

Az Alkotmánybíróság napokban hozott kedvező határozata alapján az Index ismét a kivitelező cégekhez fordult a Margit híd 2009-2012-es felújításának részletes számláiért. Lapunk 2009-ben kérte ki először a felújítás papírjait, amit a fővárosi önkormányzat a kivitelezői átalányszerződésre hivatkozva csak részben teljesített. A számlák és szerződések nyilvánosságra hozataláért perre mentünk az adatgazda MH 2009 konzorciummal, nem hittük el ugyanis, hogy egy közpénzből finanszírozott, és gyanúsan magas árú önkormányzati beruházás adatai nem lehetnek közérdekűek.

Keresetünket a bíróság és a kúria elutasította, ezért tovább mentünk az Alkotmánybíróságra. Az AB a napokban hozta meg határozatát ügyünkkel kapcsolatban: nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. Ám az V. fejezet 28-31 pontokban foglaltakból az is következik, hogy az akkor fennálló jogszabályok miatt sérült a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogunk, és a mai jogszabályok alapján már meg kellene kapnunk az adatokat. 

Az Ab kedvező érvelése

A határozat szerint tehát konkrétan azzal, hogy a közérdekű adatok kiadását kérő indítványozó a bírósági eljárások ellenére sem jutott hozzá a közérdekű adatokhoz, sérült az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében számára is biztosított jog, a közérdekű adatok megismeréséhez való joga, az információszabadság elve és az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése is. (...) Kétségtelen tény tehát, hogy az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése, 39. cikk (2) bekezdése és az Avtv. 19. cikk (2) bekezdése nem állt összhangban egymással. Ezt a hiányosságot orvosolta a jogalkotó. A kiegészítés kimondja azt is, hogy „[a]z a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és a (3) bekezdés alapján közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan – erre irányuló igény esetén – bárki számára tájékoztatást adni.

Az Alkotmánybíróság szerint ha ismét adatszolgáltatásért fordulunk a konzorciumhoz, akkor elutasítás esetén a szabályozás garantálja számára a bírósághoz fordulás jogát, és jogos igény esetén a bíróság kötelezi az adatbirtokost az adat kiadására. Ezért megkerestük újra az MH-2009 Konzorciumot alkotó cégeket, a Közgépet, a Strabagot és az A-Híd-at.

A Margit híd felújítása 2009-ben kezdődött. Már az előzmények is érdekesek voltak, a közbeszerzési pályázaton még 12 milliárd forintos projektként indult beruházás menet közben nettó 24, bruttó 30 milliárd forintra duzzadt, sokak értetlenkedését kiváltva. Lapunk ekkor megállapodást kötött a fővárosi önkormányzattal, hogy az átláthatóság biztosítására felületet adunk, ahol lehozzuk a beruházás összes szerződését, számláját. Ez csak részben működött,ezért fordultunk 2010-ben a bírósághoz.

A korábbi bírósági érvelés elismerte, hogy a felújítás részletes adatai közérdekűek, jogunk van kikérni, de csak a kiadásra kötelezhető önkormányzattól. Itt volt a bökkenő, a főváros ugyanis átalánydíjas szerződést kötött a kivitelezővel, így a részletes, elszámolásra alkalmas számlákhoz hozzá se jutott a szerződés alapján, tehát azokat ki sem adhatta nekünk. Az adatok a kivitelező magáncégeknél voltak, ők azonban nem közszervezetként nem kötelezhetőek a számlák kiadására a bírósági határozatok szerint. Tavaly óta azonban már úgy szól a törvény, hogy magáncégek is kötelezhetők adatkiadására, ha állami vagy önkormányzati szervezettel szerződtek.

Mint Hüttl Tivadar, a TASZ jogásza elmondta, álláspontjuk továbbra is az, hogy a régi törvény alapján is az adatok közzétételére kellett volna kötelezni a konzorciumot. Ugyanakkor a per világosan jelezte a jogalkotó felé, hogy itt van egy rossz bírói joggyakorlat, ami alapján kijátszhatóak az információszabadság szabályai, és ezért mindenképpen pozitívum, hogy az új törvény erre már nem ad lehetőséget. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!