További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Nemrégiben beszámoltunk arról, hogy a csepeli főépítész tiltakozik a ferihegyi repülőtérről le- és felszálló gépek XXI. kerület fölé terelése miatt. Közben az is kiderült, hogy a légiforgalmat irányító hatóság elnöke, Lotz Károly volt közlekedési miniszter eladta csepeli házát.
Lotz elmondta azonban az Indexnek, hogy nem az újonnan kijelölt repülési útvonalak miatt költözött a XI. kerületbe, és azt ígérte, hogy jövőre felülvizsgáljáka sokat bírált intézkedéseket.
A Belvároson és Észak-Budán akartak segíteni
A repülőgépek Csepel és Budafok fölé terelését a Ferihegyet üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. környezetvédelmi okokkal magyarázta. Azzal, hogy az amúgy is nagy forgalmú belvárost tehermentesíteni akarják a zajtól. Az Indexen korábban Szollár Domokos szóvivő elmondta, hogy az új ferihegyi forgalmi renddel a BA Zrt. Budapest I., II., XII., XIII. és XIV. kerületén akart segíteni, hiszen a gépek dél felé terelésével csökken az e kerületek fölött elhaladó repülők száma.
Lakossági panaszok
"Én Budakeszin lakom, mikor legutóbb variáltak, akkor azt mi szívtuk meg, drasztikusan megnőtt a zaj - a gépek sokkal alacsonyabban és sűrűbben járkálnak azóta, mostanság pedig marhára nem történt változás, vagy legalábbis csekély mértékben, mert nem tűnt fel" - írja egy budakeszi olvasónk, miután azt hallotta, hogy elterelték a feje fölül az ott sem lévő gépeket. "Anno feltűnt a változás, és csak aztán lett belőle hír. Márpedig a térképen szereplő légifolyosók igencsak elkerülik Budakeszit. Repülő mégis van, nem is kevés. Van, hogy kétpercenként jön valami, olykor pedig annyira alacsonyan, hogy szépen kivehetőek a gép alján a részletek."
Egy XII. kerületben élő újságíró is beírt az Indexhez, szerinte nem csökkent a repülőgépek zaja náluk, bár az illetékesek erre hivatkoznak. "Én a XII. kerületben, a hegy teteje közelében, a Városkúti úton lakom és sajnos egyáltalán nem azt tapasztalom, amit az illetékesek mondanak. Lehet, hogy kevesebb - éppen valamivel - a XII. kerület felett elrepülő gépek száma, de hogy egy-két hete visszatért az a roppant bosszantó gyakorlat, ami pár hónapig szünetelt a légi folyosók ezt megelőző átszabásával. Ez pedig a gépeknek az a szokása, hogy a Svábhegy felett zuhanásszerűen csökkentik magasságukat, amit mi a földön úgy érzékelünk, hogy a csendes semmiből váratlanul alárobajlik egy repülőgép mintha éppenséggel zuhanóbombázni akarna, vagy rosszabb esetben mintha a föld színéig meg sem akarna állni."
Egy szigetszentmiklósi polgár arról írt az Indexnek, hogy éppen a házuk felett fordulnak a gépek, innen haladnak tovább nyugati, keleti, illetve déli irányba. Szerinte éppen a reggeli, esti, illetve hétvégi időszakban zavaróan nagy a forgalom (erre panaszkodnak egyébként a XXII. kerületi olvasóink is, különösen a Gádor utca környékén lakók).
Egy ferencvárosi lakó a csepeliekhez és a budafokiakhoz hasonlóan a májusi környezetvédelmi intézkedések károsultja lett: "Mi a IX. kerületben vettünk lakást (Klinikák magasságában - Tűzoltó és Márton utcák környékén) éppen azért, mert a terület már távol van a belváros zajától, viszont nincs messze tőle. At felszállási útvonal módosítása után megváltozott a helyzet. A gépek néhány száz méter magasan húznak el a fejünk felett, éppen a forduló alatt lakunk. Iszonyatos hangzavart okoz ezzel éjszaka is, különösen amikor egy négymotoros cargo gép száll fel éjfél körül (szinte minden este)."
Korábbi cikkünkre Vecsésről is kaptunk észrevételt. "Ha valaki a repülőtérről ír cikket, miért hanyagolja Vecsést? Javaslom, ha zajt akar hallani, üljön ki bármelyik vecsési sörözőbe, hárompercenként hallhatja és nézheti a kb. 100-200 méteres magasságban leszálló gépeket. Persze Vecsés nem Buda, és nem is gazdag" - írja olvasónk.
Az említett kerületekben százezrek feje fölött haladtak el a repülőgépek, míg Budapest déli része kevésbé sűrűn lakott, és a repülőgépek az úgynevezett barna övezetek, illetve közutak felett repülnek.
A budafoki polgármester a miniszterhez fordult
Budafok-Tétény polgármestere, Szabolcs Attila az Indexnek elmondta, a sok zajpanasz miatt Fodor Gábor környezetvédelmi miniszterhez fordult. A polgármester célja az, hogy a minisztérium változtassa meg a zajvédelmi előírásokat, mert lehetetlen állapotok uralkodnak Budapest déli részén.
Szabolcs Attila szerint ugyanis a jelenlegi zajvédelmi rendeleteket úgy konstruálták meg, hogy a repülőgépek dübörgését ne lehessen határérték fölöttinek minősíteni. A zajvédelmi rendeletek alapján ugyanis hosszú órákra számított átlagokat mérnek a hatóságok, és így egy-egy rövid ideig tartó átrepülés hiába lépi túl a határértéket percekig, mindez nem számít szabálysértésnek, mert "nem elég hosszú ideig" tart a csendháborítás.
Csak egy-két perc, éjjelente
Egy repülőgép éjszakai átrepülése például csak egy-két percig tart, mégis nagyon sok embernek okoz álmatlan éjszakát, magyarázta Szabolcs Attila. Különösen a zajos szállító-repülőgépek járnak éjjel.
A polgármester korábban tárgyalt a Nemzeti Közlekedési Hatóság Polgári Légiforgalmi Igazgatóságával is, de ott azt a tájékoztatást kapta, hogy a XXII. kerületi mérések alapján nem történt határérték-túllépés, és a repülőgépek irányát nem fogják megváltoztatni. Ezért tartja fontosnak az önkormányzati vezető, hogy a környezetvédelmi miniszter lépjen az ügyben.
A zöldtárca szerint Budafok-Tétény Önkormányzatától valóban érkezett a közelmúltban egy levél Fodor Gáborhoz, a miniszterhez, "ebben azonban Szabolcs Attila nem a tárca rendeletében megállapított zajterhelési határértékeket kifogásolta, hanem az útirányok megválasztására irányuló eljárási rend módosításának kezdeményezését kérte. A válaszlevél elkészítése folyamatban van".
Emelik a zajbírságot
A környezetvédelmi tárca (KvVM) sajtóirodája részletes háttéranyagokat juttatott el a budafoki polgármester felvetései alapján az Indexhez. Ezekből kiderült, hogy "jelentős javulás remélhető az éjszakai forgalom kapcsán attól a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál (GKM) jelenleg előkészítés alatt álló új rendelettől, ami a repülőterek által kivetett zajvédelmi díj megállapításának szabályait tartalmazza".
A tervezet értelmében a díj mértékét - többek között - a repülőtér használatának időpontjától függően differenciáltan kell megállapítani, éjszaka nagyobb mértékű díjat kell kiróni.
Emellett a KvVM javaslatot tett a repülőterek éjszakai használatának a jelenleginél nagyobb mértékű korlátozására. Megállapodás született a GKM-mel, így a 2006-os szabályozáshoz képest mintegy harmadára csökken az éjszakai repülőforgalom Budapest légterében. Ez azt jelenti, hogy 0-5 óráig legfeljebb négy engedély adható ki éjjeli repülésre, 22 órától reggel hatig pedig összesen legfeljebb negyven gép repülhet a légtérben. (A parlament többször is elutasította az idén tavasszal benyújtott fideszes javaslat tárgyalását, amely az éjszakai repülések korlátozását írta volna elő.)
Változhatnak a zajvédelmi szabályok?
A jelenleg hatályos jogszabályok egyrészt a repülőtér által generált forgalom úgynevezett egyenértékű zajterhelését, a teljes nappali illetve éjszakai időszakra leátlagolt értékeket szabályozzák, másrészt magának a repülőgépeknek a zajkibocsátását limitálják, hangsúlyozza a minisztérium.
Ám most a tárca meg fogja vizsgálni az egy-egy repülőgép elhaladásakor észlelhető zajt, pontosabban azt, hogy miként lehetne szabályozni az egyedi zajterhelést.
A KvVM szerint a problémán elsősorban a repülőtér megközelítési és elhagyási útvonalainak és eljárásainak optimalizálása segíthet. Ugyancsak fontosnak tartják az így kialakított útvonalak betartásának számonkérését a légi forgalmi irányítókon és pilótákon. Emellett kívánatos lenne a légiforgalmi hatóság megerősítése és az általuk végzett ellenőrzések gyakoribbá tétele is.
A Budapest Airport nemzetközi szabványokról beszél
Szollár Domokos, a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport szóvivője a budafoki polgármester felvetéseiről az Indexnek elmondta, a közlekedési zaj mérését nemzetközi szabványok rögzítik. A világon mindenhol egyenértékben, tehát átlagolva mérik a repülési zajt. A magyar jogszabályoknak ezekhez a nemzetközi sztenderdekhez kell alkalmazkodniuk.
"Fura helyzet lenne, ha Európában, sőt a világon egyedül Magyarország megpróbálna eltérni ettől, sőt, hogy erre alapulva valamifajta zajbírságot is bevezetnénk, messze ívben elkerülnék az országot a repülőgépek, és nem lenne többet olyan, hogy magyar légiközlekedés" - közölte Szollár.
Nőtt a légiforgalom Budafok felett
Szollár elismerte, hogy a május elején bevezetett légtér-változtatások miatt nőtt meg a légiforgalom Budafok-Nagytétény felett. Korábban is voltak repülőgépek, most azonban jóval nagyobb számban repülnek el a városrész felett. Amíg a légijárművek a kijelölt útvonalon vannak, csak a közvetlenül ez alatt élők számára okozhat ez gondot. Több embert akkor zavar, amikor a repülőgépek letérnek ezekről az utakról.
"Tudni kell, hogy 2100 méteres magasság alatt nem lehet eltérni a kijelölt útvonalakról, de afölött már igen. Egyébként a BA javaslatára emelkedett meg 900 méterről 2100 méterre ez a szabály, pont azért, hogy minél kevésbé szóródjon szét a repülési zaj, és ezáltal kevesebb embert érintsen a fővárosban. Ezt a szintet elméletileg tovább lehet emelni, de a BA ezt nem támogatja, mert az jelentős kapacitáscsökkenéssel járhat" - magyarázta a szóvivő.
Nem lehet megszüntetni a zajt
"Világosan látni kell: nem lehet megszüntetni a repülési zajt Budapest felett, az mindig lesz" - szögezte le Szollár.
"A cél csak az lehet, hogy csökkentsük azok számát, akit ez érint. A BA zajvédelmi programja is erre épül, hogy koncentráljuk a zajt, lehetőség szerint az útvonalak alá - ezt a célt szolgálta a minimális repülési magasság megemelése is. Ha repülési zajról beszélünk, nem csak Budafokról és Csepelről, hanem az egész képről kell beszélni. Intézkedéseink értékét az adja meg, hogy a főváros egészéről nézve vizsgáljuk meg a kérdést. És a májusi változtatások jelentősen javítottak több százezer ember életminőségén" - hangsúlyozta.
Zajvédő falat építenek
A földi zaj kiszűrésére a BA most épít egy zajvédő falat a repülőtéren, és meg fog épülni egy új hajtóműpróbázó hely is, ahol a repülőgépek karbantartása után sokkal csendesebben lehet majd tesztelni a hajtóműveket.
A BA elindította a passzív akusztikai védelmi programot, így a következő években majd 200 millió forint értékben a zaj által leginkább sújtott ingatlanok nyílászáróit, tetőit hangszigeteli a BA.
"Amit eddig tettünk az csak a kezdet, de a BA legalább elindította a zajvédelmi programot. Nyilván még sokat kell és lehet tenni, és a BA nyitott minden észrevételre, és véleményre, mely közelebb visz a megoldáshoz" - fogalmazott Szollár.
Fapados repülőtér kéne?
A csepeliek különösen sokat szenvednek a repülők májusi elterelése miatt. Az egyik lakossági tiltakozó eljuttatta az Indexhez is azt a levelét, amelyet panaszként írt az illetékeseknek. Szerinte többszörösére nőtt a légiforgalom felettük a nyári hónapok óta. A gépek egymást érik, csúcsidőben gyakran négypercenként követik egymást. Hétköznaponként (augusztus végén) 100-200 gép süvöltött el Csepel fölött. A levélíró szerint a "fapados" gépeknek ezentúl nem Ferihegyre kéne engedélyt adni, hanem a vidéki repterekre.
"A Ferihegyi repülőtér tehermentesítése érdekében környezetvédelmi szempontból valóban kívánatos lenne egy "fapados repülőtér" létrejötte, erre azonban nem kijelöléssel kerülhet sor, hanem üzleti alapon" - hangsúlyozta a környezetvédelmi tárca az Indexnek. A diszkont légitársaságok számára azok a repülőterek válhatnak célponttá, ahol a repülőtér használatáért fizetendő díjak alacsonyak - folytatódik a dokumentum.