Tarlós-hullám és SZDSZ-belharcok Budapesten

A Fidesz sosem látott sikert ért el Budapesten 2006 októberében, mégsem sikerült átvennie a hatalmat Demszkyéktől. Az ellenzéki párt most teljesen megújította fővárosi gárdáját, így vág neki a következő négyéves önkormányzati ciklusnak.

Látszatellenzék, látszatkoalíció

Ha valaki manapság ránéz a Fővárosi Közgyűlés üléstermére, többnyire ügyes lobbistákat láthat a baloldalon (harmincnégyen vannak, a 24 szocialista és a 9+1 szabad demokrata formálisan megkötött koalíció nélkül, de azért többé-kevésbé ugyanazt a gombot nyomja), a háttérben pedig egy-egy nagyvállalkozó alakja sejlik fel. Középen három MDF-es városatya magyarázza, hogy miért nincsenek benne a koalícióban, amikor egyébként minden lényeges kérdésben Demszkyékkel szavaznak.

Aztán ott van a KDNP. Ők minden választás után kihajtanak egy-egy gazdanövényből, amely bejuttatja őket a testületbe, de nagyon vigyáznak arra, hogy ne pusztítsák el az őket tápláló anyapártot, a Fideszt - jelenleg 30 fős frakciószövetséget alkotnak vele.

A Fidesz fővárosi kudarcsorozata

A Fidesz még sosem volt hatalmon a fővárosban, bár egyszer már nagyon közel álltak hozzá, 1990-94 között. Akkor még két liberális(nak látszó) párt irányította a Városházát: az SZDSZ volt kisebbségi kormányzó pozícióban, a Fidesz pedig hol támogatta őket kívülről, hol nem.

1994 után a Fidesz jobboldali fordulatot vett, és azóta folyamatosan ellenzékben maradt - tizenkét éve szocialista–szabad demokrata többség irányítja a Városházát -, és több frakcióvezetőt is elfogyasztott: Cselovszki Zoltán, Tirts Tamás, Deutsch Tamás (akkor még így hívták) és Kupper András is állt a fővárosi képviselőcsoport élén.

Az Orbán-kormányt (1998-2002) a pestiek nem felejtik. Hatásos volt Demszky kampánya is, miszerint a Fidesz-kabinet kifejezetten Budapest-ellenes volt. Alighanem ezért nem sikerült az ellenzéknek idén sem megfordítania az erőviszonyokat, az általános jobboldali előretörés dacára sem.

Tarlós viszonylagos sikere és egy furcsa pártirányítási rendszer

Idén viszont csak alig másfél százalékkal verte meg Demszky a Fidesz által támogatott független főpolgármester-jelöltet, Tarlós Istvánt. Elemzők szerint Tarlós annak köszönhette jó eredményét, hogy némileg függetlennek látszott, és így nagyon fontos csoportokat mozgósított Demszky ellen.

A választás után viszont a független Tarlós a Fidesz fővárosi frakcióvezetője lett, Tarlós nem tagja a pártnak. A Fidesz ezért találta ki, hogy szerződésekkel láncolja magához az egyébként sokszor öntörvényűnek tartott Tarlóst, a 16 évig sorozatban újraválasztott óbudai polgármestert.

A Fideszben hierarchikus rendszer van, ezt maga Orbán Viktor is hangsúlyozta, amikor nemrégiben a Városházán, Tarlósnál járt. Orbán éppen ezért ezentúl személyes találkozókat szervez, hogy maga tájékozódjon a fővárosi helyzetről, mert Tarlóst pártutasításokkal nem tudja befolyásolni. A pártelnök ezenkívül személyesen tárgyal majd a saját frakciójával, nyilván azért, hogy befolyásolhassa őket, és közvetve ezzel Tarlósra is nyomást gyakorolhasson.

Tarlós nem egyszerűen fővárosi frakcióvezető, hanem a Fidesz főpolgármester-jelöltje is. Ennek a funkciónak látszólag nincs értelme, mert a 2010-es választások előtt úgyis le kell bonyolítani egy legalább formálisan szabályos jelöltállítási procedúrát, de a párton kívüli Tarlós ezen a címen egybefoghatja a jobboldali képviselőket és a fővárosi Fidesz-szervezeteket.

Orbánnak jobb egy pártonkívüli, mint egy erős pártonbeli

Valószínüleg Orbán számára jobb egy párton kívüli budapesti Fidesz-vezér, mint egy olyan politikus, akinek a fővárosi frakcióban és a kerületekben is sok bizalmasa van, így esetleg veszélyt jelenthetne a Fidesz országos vezetésére, és beleszólhatna a belső hatalmi harcokba. (Tarlós pozíciója jelenleg szinte kizárólag Orbán jóindulatától függ, hiszen közvetlenül választott pozíciója nincs.)

Orbán már több emberben is felismerte a veszélyes ellenfelet, még ha azok nem is mindig adtak okot rá. Pokorni Zoltán, a jelenlegi XII. kerületi polgármester nagyon erős bázissal rendelkezik a budai hegyvidéken, de a "pesti síkságra" nem engedték betörni, a pártban nem kerülhetett szóba sem főpolgármester-jelöltként, sem fővárosi frakcióvezetőként.

Szintén félreállította Orbán korábbi bizalmasát, Kupper Andrást, akivel fokozatosan romlott meg a viszonya. Úgy tudjuk, Orbán nem nézte jó szemmel azt, hogy Kupper egyre több helyre rakta be bizalmasait a fővárosi Fideszben. Nemcsak a fővárosi frakcióban épített ki egyfajta bázist, hanem egyre több kerületi önkormányzatban is híveivel töltötte be a kulcspozíciókat.

Nincs könnyű helyzetben Tarlós István sem: neki is vigyáznia kell, hogy fel ne ébressze Orbán gyanúját. A sajtóban már megjelent hírek szerint Orbán ezért is "állította rá" jelenlegi bizalmasát, Pesti Imrét, a Fidesz budapesti regionális igazgatóját Tarlósra. A pártonkívüli frakcióvezetőnek állítólag vele kell egyeztetnie politikai ügyekben. Pesti "ráállítását" azonban hivatalosan is cáfolta az Indexnek Tarlós István, aki szerint ő nem Pestivel egyeztet, hanem magával a pártelnökkel, Orbán Viktorral.

Amikor a Fidesz együtt szavaz az MSZP-vel

Érdekes az is, hogy a Fővárosi Közgyűlésben 2006 októbere óta viszonylag sok (bár többnyire nem lényeges) kérdésben a Fidesz együtt szavazott a koalícióval, vagy legalábbis az MSZP-vel. Ezt a Fidesz hivatalosan azzal magyarázta az Index kérdésére, hogy Tarlós a szakmai ügyekben teljes körű felhatalmazást kapott, és így a konstruktív ellenzék szerepében megszavazzák azokat az ügyeket, amelyek a város működtetéséhez fontosak. Tarlós ugyanis eredményt akar felmutatni a ciklus végén, nem csak azt, hogy mindenben ellenkezett a városvezetéssel.

A Fidesz azonban olyan személyi ügyekben is "szakmai" véleményt mondott, amivel általában MSZP-s politikusokat támogattak. Így a Fidesz többsége megszavazta Hagyó Miklós szocialista politikust Demszky helyettesének, és támogatásukat fejezték ki a Demszky által helyettesként kategorikusan elutasított Gy. Németh Erzsébet volt szocialista frakcióvezetőnek is. Hagyó megválasztását azért minősíti szakmainak a Fidesz, mert a főpolgármester-helyettes jóváhagyásával a város működőképességéhez járultak hozzá, minthogy így nem fenyegeti a feloszlatás veszélye az önkormányzatot.

Ám információink szerint valójában kétféle mozzanat állhat a háttérben: az egyik a személyes ellentét Demszky és Tarlós között, ami arra ösztökéli a Fideszt, hogy a Demszkyvel vitatkozó szocialistákat mindenképpen "kívülről" támogassa. Másrészt viszont pozícióharc is zajlik az MDF-fel. A Fidesz a támogatásokért cserébe többletposztokat szeretne bizonyos fővárosi testületekben, cégek igazgatótanácsaiban és intézmények felügyelő bizottságaiban.

Az MDF-et nehéz felülmúlni a koalícióhoz való lojalitásban

Közben az MDF is folyamatosan támogat koalíciós előterjesztéseket, kritikus ügyekben is Demszkyék mellé álltak. Így a sokak által alkotmányellenesnek tartott, a gyülekezési törvényt önkormányzati rendelettel szigorító szabályozás mellett a gazdasági bizottság szuperhatásköreit is támogatták. Az MDF ennek hatására kulcspozíciókat kapott a fővárosi közgyűlés mellett működő bizottságokban, és Tarlós szerint nyílt tagjává vált a fővárosi koalíciónak.

Érdekes ezek után, hogy a Fidesz többsége támogatta megválasztásakor Antal Attilát, a BKV új vezérigazgatóját is, akit az MSZP-s Hagyó Miklós terjesztett elő. Az 56 igen szavazat talán szintén annak tudható be a 67 tagú testületben, hogy az MDF és a Fidesz szinte egymással versengve ajánlja fel szolgálatait a bal-liberális koalíciónak, amely ingatag többséggel rendelkezik csupán.

A Fideszben sokan nem értik egyébként, hogy miért kell az MSZP-vel együttműködnie több kérdésben a legnagyobb ellenzéki pártnak, hiszen az országos politikában szinte elképzelhetetlen lenne a két párt hosszú távú együttműködése, és így természetesen a fővárosban sem lehet tartós egy ilyen kooperáció.

Kizárt az együttműködés az SZDSZ és a Fidesz között, pedig...

Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, hogy ha a Fidesz megpróbálna együttműködni az SZDSZ-szel, az politikailag reálisabb lenne. Ez azonban a Demszky–Tarlós-ellentét miatt sem valószínű alternatíva. De persze Orbán és Demszky "szimbiózisa" sem lehetne tartós.

Az MSZP és az SZDSZ közötti viaskodás kissé alábbhagyott Hagyó Miklós megválasztásával. A közgyűlés megszavazta a gazdasági bizottság nagyobb hatásköreit is, így a döntéshozatal a közvetlen választott testületből áttevődik egy a koalíció által meghatározott szervezetbe, ahol már nem 34:33 a javukra a szavazati arány, hanem az MDF-fel együtt akár kétharmados többséggel is rendelkezhetnek. A Fidesz ezt a hatásköri módosítást már nem támogatta.

Ziláló háttéralkuk

Más kérdés, hogy a háttéralkuk mennyire zilálják szét a megtépázott SZDSZ-frakciót, ahol október óta többen ki-kiszavazgatnak lényegtelenebb kérdésekben. Nemcsak Bőhm András korábbi frakcióvezetőről van szó, aki nyáron még Demszkyt is bírálta a választási kampányban, hanem Lakos Imre és Molnár István is szavazott például ügyrendi kérdésben a frakciójával szemben, vagy tartózkodtak bizonyos ügyek eldöntésekor. Az MSZP-ben Gy. Németh Erzsébetnek van egy-két híve, akik hasonlóan tettek, és nem is mindig lényegtelen napirendi pontok esetében.

Demszkynek, illetve személyes tanácsadójának, Mesterházi Ernőnek sikerült ráerőltetnie az akaratát az SZDSZ-frakcióra: a gazdasági bizottság hatásköreit kibővítették - információink szerint előzőleg megegyeztek az MDF-fel -, hogy a renegát SZDSZ-esek nélkül is átvihessék akaratukat a közgyűlésen.

Ezt azonban Bőhmék is megtudták, így ők is támogatták végül a javaslatot, amelyet korábban megakadályoztak. Nemcsak az előző közgyűlésen, hanem már a 2002-2006-os önkormányzati ciklus végén, amikor Mesterházi először vetette fel az ötletet. Kérdés, hogy mi lesz az SZDSZ jövő évi országos vezetőségének tanácskozása után, amikor a párton belüli erőviszonyok akár jelentősen is átrendeződhetnek.