Börtönben lesz az egyik képviselőjelölt a választások napján, mégis őt indítja a pártja
A Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB) 2026. május 28-ig meghosszabbította Mezei Zsolt, Dunaújváros DK-s alpolgármesterének letartóztatását. Mezei ellen vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt indult eljárás.
A gyanú szerint Mezei alpolgármesterként és önkormányzati képviselőként egy közutak síkosságmentesítésére kiírt közbeszerzési pályázatnál jogtalan előnyt kért és kapott az egyik pályázótól, és ezzel a vállalkozói szerződés megkötését befolyásolta.
Az ország harmadik legnagyobb városában máris eldőlni látszik a választás
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat következő részében Csongrád-Csanád vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Két megyei jogú várossal, három egykori megyeszékhellyel és egy friss névváltoztatással is büszkélkedhet a cikksorozatunk 11. vármegyéje, ahol Rózsa Sándor, Pulitzer József, Bajnai Gordon, Kőhalmi Zoltán, Novák Katalin, Lázár János, Toroczkai László, de Szirmai Marcell, aka Pogány Induló is született.
Szeged mindössze 1962 óta megyeszékhely, hiába volt mindig a Dél-Alföld lüktető motorja. Sőt, 1879-ben kis híján a város írmagját is elmosta az áradó Tisza. Ám nem sokkal később már nemcsak a napfény, hanem a téliszalámi fővárosa is lett, a híres halászlevéről nem is beszélve. Mára Szeged Magyarország harmadik legnépesebb, egyben a dél-alföldi régió legnagyobb városa és kulturális, oktatási, valamint gazdasági központja.
A vármegye jelenlegi nevét 2020-ban vette fel, amikor a korábbi Csongrád megnevezést kiegészítették a történelmi Csanád vármegye nevével, melynek székhelyét (Nagycsanád) a trianoni békediktátum Romániához csatolta. A névadó Csanád vezér 1028-ban Anonymus Gesta Hungaroruma szerint a nagyőszi csatában legyőzte a Szent István ellen lázadozó pogány Ajtony vezért, akit ennek örömére lefejezett, és még a nyelvét is kivágta.
Nehezen jön össze az 500: ami a Fidesznek és a Tisza Pártnak néhány óra volt, az az ellenzéki pártoknak napokba telik
Korábban beszámoltunk arról, hogy a két legnagyobb párt, a Fidesz és a Tisza Párt is már szombat délelőtt az összes választókerületben összegyűjtötte a szükséges aláírásokat. A pártok vezetői másnap számháborúba kezdtek, hogy ki mennyi aláírást gyűjtött, és ki nem mond igazat.
Az egyik fél a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataira hivatkozva próbálta bizonyítani az igazát, míg a másik azt állította, nem az NVI ajánlóívén, hanem a saját ívein gyűltek össze az általuk kommunikált aláírások. Az NVI azonban nem közöl számokat az aláírások mennyiségéről, egy párt által gyűjtött támogatói aláírásokat pedig külső fél nem számolta össze – így semelyik adat valóságtartalmát nem lehet megállapítani.
Míg a két nagy párt arról beszél, hogy a 106 jelöltjük hány perc alatt gyűjtötte össze az 500 aláírást, a többi kisebb ellenzéki pártnak inkább azzal kell számolniuk, a jelöltjeik hány nap vagy akár hét alatt gyűjtik össze az aláírásokat, amit egészen március 6-ig tehetnek meg.
Cikkünk írásakor az NVI oldalán megtalálható adatok szerint:
- A Mi Hazánk 106 jelöltje közül összesen 20 jelölt gyűjtötte össze a szükséges aláírásokat, négy személy nyilvántartásba vétele még nem jogerős.
- A Demokratikus Koalíció (DK) 105 jelöltje közül öt személy gyűjtött össze 500 aláírást – köztük Jakab Péter, aki nemrég igazolt át –, egy személy nyilvántartásba vétele még nem jogerős.
- A függetlenként indulók közül egyedül Hadházy Ákos szerezte meg az aláírásokat.
- A Jobbik 104 jelöltet állított ki, közülük egyelőre senki nem gyűjtött össze 500 aláírást.
- A Magyar Kétfarkú Kutya Párt 81 jelöltje közül szintén senki nem rendelkezik egyelőre a szükséges aláírások számával.
Megjegyzendő, hogy az aláírások gyűjtése csak február 21-én kezdődött el.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt közleménye szerint „élénk” az érdeklődés irántuk, és amíg az aláírásgyűjtés egy nagy pártnak „rutinfeladat”, addig egy „alulról építkező közösség számára ez az adminisztratív folyamat komoly szervezési kihívás”.
Török Gábor: „A többieknek egyelőre se híre, se hamva”
Török Gábor politikai elemző szerint „van még idejük a jelölteknek, de azért tanulságos azt látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, a többi párt egyelőre alig halad”. Hozzátette, a legjobban a Mi Hazánk áll, a második pedig a DK, azonban „a többieknek egyelőre se híre, se hamva”.
„Sok minden történhet még ebben a két hétben, sok helyről érkezhet segítség, de az talán már most látszik, most érzékelhető, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik – pedig ez csak 35 500 aláírást igényel országosan” – zárta bejegyzését.
Nyilvántartásba vette az első nemzetiségi listát az NVB
Kunhalmi Ágnesnek sikerült, összegyűjtött annyi ajánlást, hogy indulhasson a választáson
„Nagyon köszönöm, hogy ennyien értitek, minden körzet más, és hogy ebben a körzetben rám egyéniben, listán a kormányváltásra kell szavazni! Itt ez a recept a kormányváltásra. Mai napon leadtam az induláshoz szükséges ajánlásokat” – közölte Kunhalmi Ágnes. Az MSZP egyéni országgyűlési képviselői mandátummal rendelkező politikusa hivatalosan függetlenként indul a választáson, miután pártja bejelentette, nem áll rajthoz 2026-ban.
Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta: „Köszönöm, hogy ilyen sokan mellettem vagytok pártállástól függetlenül, hogy értitek, nem csak az elért eredmények megvédése számít, de egy győztes körzet mindennél többet ér ma. Ezért fontos, hogy mindenhol, vidéken is azt kell támogatni egyéniben, aki az adott körzetben a legtöbb szavazatot tudja összehozni a Fidesz jelöltjével szemben.”
Az MSZP már megtette azt, amit megkövetelt a haza. Nem állít pártlistát, és az országban 102 helyen nem állít jelöltet, és mindenhol a legerősebb ellenzéki jelöltet támogatja. Így már ezen a közösségen és az állva maradt 4, már a Fideszt többször legyőző, baloldali jelöltön nem múlik a kormányváltás
– húzta alá Kunhalmi Ágnes, hozzátéve: „A vidéki aprófalvas és csatatér körzetek nagyon fontosak lesznek, aki csak teheti, oda koncentrálja erejét és segítsen pl. Csézynek a fideszes Tállaival szemben. Ott dől el a kormányváltás.”
Az ajánlásgyűjtés szombaton kezdődött, a határidő március 6., az induláshoz 500 érvényes ajánlásra van szükség.
(Borítókép: Kunhalmi Ágnes 2025. szeptember 11-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Váratlanul visszalépett a Fideszt többször legyőző képviselő a választások előtt
„Kedves Választók! Az aláírásgyűjtés tapasztalatai számomra azt jelzik, hogy a jelenlegi körülmények között nem tudnám megnyerni az országgyűlési választást a Budapest 9. OEVK-ban. Mivel nincs jelölőszervezetem, amelyiknek a listaállításhoz szüksége lenne ahhoz, hogy ott legyen a nevem a szavazólapon, ezért úgy döntöttem, hogy mégsem indulok ezen a választáson” – írta ki a közösségi oldalára Szabó Szabolcs országgyűlési képviselő hétfőn.
Orbán Viktor és Magyar Péter is rekordot jelent be – ellenőrizni egyiket sem lehet
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Fidesz és a Tisza Párt is már szombat délelőtt az összes választókerületben összegyűjtötte a szükséges aláírásokat. Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videója szerint a szombati napon volt az „első igazi választási megmérettetés”. A miniszterelnök azt állította, hogy néhány óra alatt összesen 190 ezer aláírást gyűjtöttek.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán azt kommunikálta, hogy aktivistái szombat délben már több mint 250 ezer aláírást gyűjtöttek. Az Alapjogokért Központ még egy közleményt is kiadott, hogy a pártelnök „biztosan hazudott” a számról és csak 110 ezer aláírásuk van. Orbán Viktor hasonlóan vélekedett, szerinte a Tisza „lebukott”.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) a Telex megkeresésére azonban elmondta,
arra vonatkozóan nincs és nem is lesz adat, hogy az egyes jelöltek, jelölő szervezetek pontosan hány darab ajánlást gyűjtöttek vagy adtak le
A választási törvény szerint az az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák nem számolják össze az összes leadott ajánlást, csak az első 500 érvényeset, ami a választókerületi jelöltek indulásához szükséges.
Ha ebben a körzetben nem nyer a Tisza, az országos győzelemre sem lesz esélye
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat következő részében Veszprém vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Ha a találós kérdés az volna, hogy melyik magyar megye lehet a turisták jolly jokere, akkor Veszprém erősen esélyes lenne a jó válaszra.
Télen Eplényben lehet síelni, nyáron meg ott a Balaton. De el lehet ázni a füredi szüreti napokon valamelyik balatoni borvidék nedűjétől, miközben olyan kulturális és építészeti turistamágnesek vesznek körül, mint várak sokasága (Nagyvázsony, Sümeg, Szigliget, Várpalota, Veszprém), a festői apátságok (Tihany, Zirc), továbbá történelmi belvárosok (Balatonfüred, Pápa, Tapolca).
Veszprém vármegye lakossága nagyjából 350-360 ezer fő között mozog, ezzel az ország közepes népességű megyéi közé tartozik. A népsűrűség viszonylag alacsony, a településszerkezet pedig mozaikos. Veszprém a legnagyobb városként egyben regionális központként is működik, de jelentős városok még Ajka, Pápa, Balatonfüred, Tapolca és Várpalota. A kisebb falvak száma is magas, különösen a Bakonyban és a Balaton-felvidéken.
Egyetlen baloldali bástya maradt a turbójobbos vármegyében
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat következő részében Zala vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
3784,11 négyzetkilométeres területével hazánk ötödik legkisebb vármegyéje, emellett közel 260 ezer fős lakosságával csak a 15. legnépesebb vármegyénk, népsűrűsége pedig jóval az országos átlag alatt van. Mint megtudtuk a zalaiak legnagyobb örömére: „itt akkor is nyugalom van, ha máshol nincs”.
A török hódoltság idején a térség határvidékké vált, és jelentős szerepet játszott a nyugati védelemben. Számos végvára közül Kanizsa volt a legnagyobb jelentőségű: előbb az osztrákoknak Bécs védelmében, majd a törököknek Bécs 1683-as ostromához. A törökök kiűzése után Zala lassú újratelepítésen ment keresztül sok horvát és német nemzetiségű betelepülővel.
A XIX. századtól a vasút megérkezésével Zala gazdasága igencsak ráerősített az iparra is, főleg Nagykanizsa térségében. A „Principális” vonzásában sörgyár, pótkávégyár, városi szeszgyár, illetve kefe- és seprűgyár is létesült. A XXI. századot azonban csak a Tungsram zalaegerszegi alkatrészgyára, illetve nagykanizsai fényforrásgyára érte meg.
Alapjogokért Központ: a biztos választók körében 7 százalékkal vezet a Fidesz–KDNP
A Fidesz–KDNP országos listáját a biztos szavazó pártválasztók 49 százaléka támogatná egy most vasárnap esedékes választáson, míg a Tisza Pártra 42 százalékuk voksolna – derül ki az Alapjogokért Központ friss, országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A pártpreferencia-adatok az utóbbi hónapokban hibahatáron belüli mértékben változtak, a kormánypártok előnye 5 és 9 százalékpont között stabilizálódott – ugyanakkor ezen választásra is igaz, hogy „csak a végén van vége”.
Az Alapjogokért Központ szerint a jobboldal dinamikája mögött a biztos kormányzati teljesítmény húzódhat meg, valamint a határozott kiállás a háborúval, annak finanszírozásával, valamint az ukrán EU-tagság erőltetésével szemben. A Tisza Párt hátrányát viszont többek között az okozhatja, hogy a választók többsége számára „veszélyesen ismerős” baloldali mintát követ: külső erőcentrumokkal – Brüsszellel és Kijevvel – szövetkezik a multinacionális nagytőke érdekében, politikájában marginalizálva a stratégiai magyar szempontokat.
Az Alapjogokért Központ januári felmérése szerint a biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz–KDNP 49 százalékon, míg a Tisza Párt 41 százalékon állt – ebből kiindulva a Fidesz–KDNP stagnált, míg a Tisza Párt javított az eredményén.
A decemberi kutatásuk szerint a Fidesz–KDNP 49, míg a Tisza Párt 40 százalékon állt – tehát a Tisza Párt a januári eredmények tekintetében tovább tudta növelni a támogatottságát.
Igazi politikai nagyágyúkat küldenek a húsdarálóba ezekben a választási körzetekben
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat következő részében Pest vármegyét, pontosabban annak keleti felét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Legutóbb Pest megye, budai oldalánál hagytuk abba a mandátumbecslést, most jöjjön a pesti oldal 10 választókerület bemutatásával. Ám előtte javasoljuk a Köztér 106 lépés c. műsor aktuális, Pest vármegyéről szóló adásának megtekintését. Pelyach Gergely a veterán ócsai fideszes országgyűlési képviselő Szűcs Lajossal és Janik Szabolccsal, az MCC Politikatudományi Műhelyének kutatótanárával elemzik ki egy kampány kihívásait a sokszor antiszociális viselkedésre bátorító közösségi média fénykorában. A Köztér stábja pedig a Köztour keretében gödöllőieket kérdezett a politikai preferenciáikról és arról, hogy minek kellene helyben fejlődnie a választások után.
Mandátumbecslés: 05. OEVK (székhely: Dunakeszi)
A választókerület a Dunakeszi járás településeiből (3 város, 1 község), továbbá a gödöllői járásban található Csömör nagyközségből áll. Tipikus agglomerációs térség az ország legkisebb területű, egyben legsűrűbben lakott járásával a Pesti-síkságon, melyet nyugatról a Duna, délről pedig Budapest IV. kerülete (Káposztásmegyer) határol.
Érd mellett Dunakeszi demográfiai adatain látható leginkább a szuburbanizáció jelensége. A rendszerváltás óta eltelt harmincöt évben, 1990 és 2025 között 26 111 főről 42 630-as lélekszámra emelkedett. Így vált Pest vármegye második legnépesebb településévé, ami annak ellenére még mindig nem megyei jogú város, hogy vannak olyan megyeszékhelyek (Salgótarján, Szekszárd), amelyeknél többen lakják. Ráadásul csak 1977-ben kapott városi címet, így történelmi emlékekben sem túl gazdag. Egyelőre.
Több tízezer kiköltöző döntheti el a választást ezekben a körzetekben
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat következő részében Pest vármegyét, pontosabban annak budai felét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Melyik az a vármegye, melynek legnagyobb városa nem megyeszékhely, maga a megyeszékhely pedig közigazgatásilag már egy másik területi szervezeti egység? A megoldás Pest vármegye, melynek legnagyobb és egyetlen megyei jogú városa Érd, a székhelye pedig Budapest, ráadásul Vácott van egy katolikus megyéspüspöke is.
Pest ma a legnépesebb (1,3 millió fő), és területileg harmadik legnagyobb vármegyénk, története szorosan összefonódik a magyar államiság fejlődésével. Már a honfoglalás idején fontos szerepet töltött be, a középkorra pedig a királyi hatalom támaszává vált. Központi fekvése miatt politikai és gazdasági súlya folyamatosan növekedett, melyet csak a török hódoltság 150 éve tudott hátráltatni.
Az 1699-es Karlócai békét követően a nagyszabású betelepítések Pestet se kerülték el. Főképp németek és szlovákok jöttek a budai hegyekbe, a Pilisbe, szerbek pedig a Duna mentére (Ráckeve, Szentendre). A reformkor és a dualizmus időszaka Pest megye gyors fejlődését hozta: a mezőgazdaság modernizálódott, az ipar és a közlekedés (vasút, dunai hajózás) fellendült. A századfordulótól kezdve Budapest világvárossá válása alapvetően alakította át Pest megye településszerkezetét, gazdaságát, valamint társadalmi viszonyait is. Az utolsó fontosabb megálló az 1950-es Nagy-Budapest reform volt. Ekkor vonták ki Pest megyéből végleg a fővárost, így a megye különálló közigazgatási egységként azóta is keresi a helyét. Néhány kivétellel (Vác, Cegléd, Gödöllő) a megye szép fokozatosan a főváros körüli agglomerációs, és kiszolgáló övezetté vált.
Az ország legmakacsabb vármegyéjében a Fideszre és a Tiszára is vár egy biztos győzelem
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat hatodik részében Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Egy megye, ahol megsértődnek a jászok, ha összekeverik őket a kunokkal, a kunok pedig kiakadnak, ha a járatlan utazónak Kun Béla vagy Kun páter jut róluk eszébe. Sőt, még Jászi Oszkárnak sincs köze a megyéhez, ő a partiumi Nagykárolyban cseperedett fel. Viszont az Alföld szívében elhelyezkedő Jász-Nagykun-Szolnok vármegye története így is gazdag és sokszínű.
Az 1876. évi közigazgatási reform alakította ki a mai megyerendszer alapjait, ekkor szűnt meg végleg a Jászkun kerület, és jött létre Szolnok központtal a vármegye. A perzsa eredetű jászok és a türk eredetű kunok nem csak afféle hóbortból, mint egy márkajelzés szerepelnek a megye nevében, még 2026-ban is. XIII. századi letelepítésük óta mind a két nép úgy olvadt be a magyarságba, hogy mindmáig őrzi identitását.
Az Alföld elnéptelenedett részeire, őseik földjére a török pusztítás után a 17–18. században a jász és kun leszármazottak – zömében a mai Felvidékről – visszatelepülhettek. Azonban a Habsburg-bürokrácia ezt régi (15–16. századi) okiratok bemutatásához kötötte, ami a korabeli pusztítások miatt szinte lehetetlen volt fellelni. Akkoriban nyilván senki se tudta még letétbe helyezni vagy szimplán a „felhőbe” tenni a tulajdonjogot bizonyító dokumentumokat, így sokszor a szerencsén vagy a hamisítási ügyességen múlott az ősi földek, kastélyok sorsa. A valódi történelmi jelentőség azonban az, hogy a jász-kunok összetartó közösségekként már a 18. század közepén szó szerint visszavásárolták Mária Teréziától a jogaikat, kollektív kiváltságaikat: ez volt a Redemptio, vagyis megváltás.
Ezt nem láttuk jönni, meglepetésjelölt indul a 14. választókerületben
A Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásba vette Szanyi Tibor jelöltségét a 14. számú egyéni választókerületben. Így hivatalosan is felkerült a körzet jelöltjeinek listájára. A választókerülethez Budapest XVI. kerülete, valamint a X. kerület keleti része tartozik. Itt összesen 77 572 választópolgár dönthet arról, ki képviselje őket a parlamentben.
Szanyi Tibor mellett eddig Vajda Zoltán került fel a nyilvántartásba a körzetben, mindketten függetlenként indulnak. A választási iroda megjegyzése szerint Szanyi Tibor csütörtökön igényelte meg az ajánlóíveket. Ez az első kötelező lépés az induláshoz. A szabályok egyértelműek. Ahhoz, hogy hivatalosan is jelölt legyen, legalább 500 választópolgár aláírását kell összegyűjtenie a körzetben.
Hadházy Ákos közvélemény-kutatást végeztetett, hányan szavaznának rá, ha vezetne egy pártot
Hadházy Ákos Facebook-oldalán azt írta, tavaly a Mediánnal készíttetett egy felmérést arról, hányan szavaznának egy olyan pártra, amelyet ő vezet. A kutatást 2025. augusztus 28. és szeptember 4. között végezték el egy ezerfős minta telefonos megkérdezésével.
Hadházy (...) a Tisza Párt szavazóinak a körében a legnépszerűbb: a tiszások négyötöde adott a nullánál nagyobb valószínűséget arra, hogy egy Hadházy által vezetett listára szavazna, 46 százalék a közepesnél nagyobb valószínűséget adott ennek, sőt 11 százalékuk teljesen biztosra mondaná a szavazatát
– írta a Medián szöveges elemzése.
Hadházy elmondta, hogy tisztában van azzal, hogy ennek a hipotetikus kutatásnak az eredménye nem azt jelenti, hogy egy általa vezetett párt be is jutna a parlamentbe. „Ennek ellenére a fentebb említett érvek miatt úgy ítéltem meg, hogy a jelenlegi politikai helyzetben nem szabad ilyesmivel foglalkozni” – fogalmazott a független országgyűlési képviselő.
Elárulta azt is, mi vezetett oda, hogy megcsináltassa ezt a felmérést: több barátja is nógatta, hogy vezessen egy ellenzéki pártot, aki olyan választóknak kínál alternatívát, akik nem bíznak a Tiszában.
Zuglóban ugyanakkor elindul függetlenként a választáson, ennek várható eredményét szintén felmérte a Mediánnal. Ez alapján arra számít, nyerni fog, mivel „a Fidesz támogatottsága annyira alacsony Zuglóban, hogy az ellenzéki választóknak nem kell taktikázniuk, hanem szabadon dönthetnek arról, melyikünket kívánják megbízni a képviseletükkel”.
(Borítókép: Hadházy Ákos 2026. január 6-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Sorra bukkannak fel a pártok a választási nyilvántartásban, egyre több a furcsaság az MSZP körül
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) az április 12-i országgyűlési választásokra szerda 13 óráig 16 pártot vett nyilvántartásba.
A nagyobb pártok már február 3-án felbukkantak a nyilvántartásban. Február 4-én, a délelőtti órákban a Magyar Szocialista Párt (MSZP) sem szerepelt a listán. Lapunk ezért felkereste az MSZP-t, akik arról tájékoztattak minket, hogy az évértékelőikig még várnak, és az ott elhangzottak alapján döntik el, megmérettetik-e magukat az áprilisi választásokon. Amint bontottuk a vonalat, az MSZP hirtelen felkerült a választási iroda oldalára.
A honlap szerint a széles körben ismert pártok közül az alábbiak kerültek eddig a rendszerbe:
- Demokratikus Koalíció (DK),
- Fidesz – Magyar Polgári Szövetség,
- Jobbik Magyarországért Mozgalom,
- Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP),
- Mi Hazánk Mozgalom,
- Tisza Párt,
- Munkáspárt,
- Magyar Szocialista Párt (MSZP).
Nyilvántartásba vettek további, kevésbé ismert pártokat is, ezek az alábbiak:
- A Szolidaritás Pártja,
- Hallgassuk a Hangunkat Szövetségesei Párt (HHSZP),
- Normális Élet Pártja,
- Összefogás a Civilekért Párt (OCP),
- Otthon Védelme Ingatlan Párt (Ovip),
- Szociáldemokraták Pártja (Szocdemek),
- Szabad Ország Mozgalom (Szom),
- Tea Párt Közösség (Tea PK).
2026. február 5-től lehet benyújtani az április 12-i országgyűlési választáshoz kapcsolódó, a szavazóköri névjegyzékkel összefüggő kérelmeket. Csütörtöktől igényelhető az átjelentkezés, a külképviseleti szavazás és a mozgóurna. Más kérelmek (mint a nemzetiségi névjegyzék, akadálymentes szavazás, Braille-sablon, kampánycélú adatkiadás tiltása) folyamatosan benyújthatók. A kérelmek személyesen, meghatalmazott útján vagy a Nemzeti Választási Iroda honlapján intézhetők.
Kétharmados országos győzelem kellene a Tiszának ahhoz, hogy esélye legyen ebben a körzetben
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat ötödik részében Nógrád vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Egy vármegye, amely egy falu (Nógrád) dombján álló várromról kapta a nevét, és hazánk északi részén, a trianoni határ mentén helyezkedik el. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén, délkeletről Heves, délnyugatról pedig Pest vármegye határolja. Nógrád vármegye az ország második legkisebb területű (2544,18 négyzetkilométer), és legkevésbé népes (178 ezer fő) vármegyéje, ugyanakkor természeti adottságai festőien változatosak. A vármegye nagy része az Északi-középhegységhez tartozik, amelynek részei a Cserhát, a Börzsöny és a Karancs–Medves vidék. Ezek a domb- és hegyvidéki területek erdőségekben gazdagok, jelentős természetvédelmi értékeket hordoznak.
A vármegye folyói közül kiemelkedő az Ipoly, amely hosszú szakaszon természetes határt képez Magyarország és Szlovákia között. Emellett kisebb patakok és vízfolyások szelik át a vidéket. A természeti környezet meghatározó eleme az Ipoly Nemzeti Park, amely számos ritka növény- és állatfajnak ad otthont. A táj szépsége és viszonylagos érintetlensége fontos alapot jelent az ökoturizmus számára.
21 Kutatóközpont: nőtt a Tisza és a Fidesz támogatottsága is, a különbség azonban még mindig jelentős
A teljes népesség körében 7, a pártot választani tudók között 10, a biztosan részt vevő pártválasztóknál 16 százalékpont a Tisza Párt előnye a Fidesz előtt a 21 Kutatóközpont friss felmérése szerint. A Mi Hazánk továbbra is a parlamenti küszöb felett, míg a DK és a Kétfarkú Kutya Párt alatt található – írja a 21 Kutatóközpont adatai alapján a 24.hu.
A január 28. és február 2. között elvégzett felmérés szerint a Tisza 35, a Fidesz 28 százalékon áll a teljes népesség körében.
A párt nélküliek 4 százalékponttal lettek kevesebben, a két párt valószínűleg meg tudott szólítani valamennyit közülük.
A pártot választani tudók között 48-38 százalékos az arány a Tisza javára. A lap hozzátette, a részvételüket biztosra mondók körében 53-37 százalék volt a Tisza előnye, ami egyszázalékos csökkenést jelent a decemberi 17 helyett. Emellett a Tisza Párt szavazói nagyobb arányban állítják, hogy biztosan részt vennének egy most vasárnapi voksoláson. Azonban kiemelték, hogy a ciklus közbeni fiktív választási részvételi szándék nem feleltethető meg a tényleges választási részvételnek.
A pártot választani tudók között a Mi Hazánk támogatottsága 7, a DK és az MKKP népszerűsége 2-3 százalék körül állandósult.
A mérés eredményei a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátorának feltételezései mellett, ha most vasárnap tartanák a választásokat a Tisza Párt nagyjából 116, a Fidesz (a nemzetiségi képviselővel együtt) 75, a Mi Hazánk pedig 8 mandátumra számíthatna.
Szabó Bálint félreteszi trombitáját, elindul a választáson Magyar Péter választókerületében
Szabó Bálint a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Hegyvidéken indul országgyűlési képviselőjelöltként a választáson. Az egykori szegedi önkormányzati képviselő elmondta, független jelöltként indul, majd hozzátette, kedden bejelenti azt a pártot, amellyel „szerződést köt”.
Az Itt Az Idő Egyesület elnöke és a Tiszántúl Párt alapítója elmondta, azért Svábhegyen indul, mert ideköltözött, miután szabadult „Orbán Viktor börtönéből”. A XII. kerületet is magában foglaló választási körzetet úgy jellemezte, mint egy „rendkívül érdekes és izgalmas körzet, hiszen ebben a körzetben laknak a NER-lovagok”.
A lehető legemblematikusabb körzetből vágok neki a 2026. április 12-én esedékes országgyűlési választásoknak
– jelentette ki, majd hozzátette, hogy a kampányt „már ma elindítottuk”.
Ebben a választási körzetben indul Magyar Péter a Tisza Párt színeiben, a Fidesz pedig Steiner Attilát, az energetikáért felelős államtitkárt indítja.
Szabó Bálint számos alkalommal tűnt fel különböző tüntetéseken, ahol rendszerint trombitálni szokott. Többször zavarta meg Lázár János fórumait, Magyar Péter országjárásán is felbukkant már, de 2025 májusában 23 napra börtönbe is vonult, mert trombitálással akarta megzavarni Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatását 2024 májusában. 2025 márciusában azzal került be a hírekbe, hogy egy tüntetésen a Dunába mászott, és újra kellett éleszteni.
Teljes a felfordulás, Jakab Péter átigazolt, Csézy beugrott, az MSZP éppen összeomlik
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat negyedik részében Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Az ország második legnagyobb alapterületű (7247,17 km²) és lakosságszámú (kb. 623 ezer fő, 2022) vármegyéjéről, Borsod-Abaúj-Zemplénről (a továbbiakban: BAZ) szinte mindenkinek eszébe jut valami. Nekünk például hét országgyűlési választókerület (OEVK).
A Sorsod Borsod c. számával nyerte meg a 2014-es Ki Mit Tube tehetségkutatót Mr. Klausz tiszaújvárosi rapper, 46 évvel ezelőtt, ’80-ban pedig Pataky Attila írta bele a megyeszékhelyt a magyar rock történetébe: „Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom a várost, ahol élek. Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott. Igen, holnap, holnap indulok.” A megye egy másik rappere, Majka a Való Világ után Az ózdi hős c. aranylemezével robbant be végleg a magyar zeneiparba. A Larry c. filmben a dadogó borsodi falusi juhászt alakító, és alkoholista rendőr apjával (Thuróczy Szabolcs) éldegélő Vilmányi Benett is a rap útján volt képes kitörni a mélyszegénységből. Úgy tűnik tehát, az ország rapperei jól teszik, ha ide születnek.
Az egyetlen magyar megye, amely két UNESCO világörökségi helyszínnel (Aggteleki cseppkőbarlang, Tokaji borvidék), és számos történelmileg híres várral is büszkélkedhet. Egy térség, melynek egykori szocialista nehézipari bástyái rozsdaövezetté váltak a rendszerváltás után – Diósgyőrtől Ózdig. Továbbá amit kiemelten sújtott a leépülő ipar nyomában járó munkanélküliség és a kilátástalanságból fakadó bűnözési hullám. Ráadásul a Bódva, a Hernád, valamint a Sajó folyók völgyében hagyományosan az egyik legmagasabb az országban a légszennyezettség a téli fűtési szezonban, így Kazincbarcika vagy Sajószentpéter sem lesz a tüdőbetegek menedéke még egy ideig.
Egy földrajzilag rendkívül változatos régió, amely a magyar történelem szempontjából is megkerülhetetlen. Vizsolyban nyomtatták ki az első magyar nyelvű, protestáns bibliafordítást, Sárospatak pedig kiérdemelte a „Bodrogparti Athén” nevet, ahogy a lillafüredi Palotaszálló is szerepel minden Magyarországról szóló turistahirdetésben.
Megjött a hivatalos adat, ennyi párt indulhat az áprilisi választáson
Mintegy 170 párt indulhat az április 12-ei országgyűlési képviselő-választáson az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közlése szerint. Négy évvel ezelőtt 267 bejegyzett párt indulhatott.
Az OBH az MTI megkeresésére közölte: az országgyűlési választások kitűzésének napján, január 13-án 168 jogerősen bejegyzett párt szerepelt a civil szervezetek nyilvántartásában.
Tavaly 15 pártot, míg idén egyet sem jegyeztek be jogerősen. 2022 óta 43 pártot jegyeztek be a bíróságokon, és 83-at töröltek az OBH nyilvántartása szerint.
Több esetben az egykori párt a bíróságnál kezdeményezte, hogy a továbbiakban egyesületi formában folytathassa tevékenységét, így formálisan nem törölték őket, de már nem szerepelnek a pártok nyilvántartásában. Emellett az ügyészség is kezdeményezhette az egykori párt egyesületté nyilvánítását, amennyiben a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állított jelöltet.
A 2022-es országgyűlési választást megelőző négy évben még 172-t jegyeztek be a bírságokon, a 2014-2018 közötti időszakban 116-ot, 2010-2014 között pedig 51-et alapítottak.
Egyes pártok több mint 35 éve vannak az Országgyűlésben
Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük hat még ma is működik. A mai parlamenti pártok közül a Magyar Szocialista Pártot 1989 novemberében, a Kereszténydemokrata Néppártot 1989 decemberében, a Fiatal Demokraták Szövetségét (mai nevén Fidesz-Magyar Polgári Szövetséget) 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
Az 1995 előtt alakult, és ma is működő pártok közül még 1989-ben alakult a Magyar Környezetvédők Pártja és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, 1990-ben pedig a Magyar Munkáspárt.
A rendszerváltás idején, 1989-ben alapított Független Kisgazda- Földmunkás és Polgári Párt jelenleg felszámolás alatt áll. Az 1993-ban bejegyzett Magyar Igazság és Élet Pártja is megszűnt, és ugyan a nyilvántartás szerint jelenleg is van ilyen néven bejegyzett párt, de azt 2021 nyarán alapították.
Az országgyűlési választáson induló pártok számára nemcsak a parlamentbe jutás miatt fontos a jelöltállítás, hanem azért is, mert a pártként bejegyzett társadalmi szervezetek csak akkor működhetnek a továbbiakban pártként, ha el tudnak indulni a választáson, tehát ha jelöltjeik felkerülnek a szavazólapokra. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi törvény ugyanis kimondja: a bíróság az ügyészség indítványára – a párt egyesületként való tovább működésének érintetlenül hagyásával – megállapítja a párt működésének megszűnését, ha a párt egymást követő két általános országgyűlési képviselői választáson nem állít jelöltet.
Lehetetlennek tűnő feladat vár Csézyre, bevehetetlen fideszes várban indítja el Magyar Péter
Szombat délelőtt jelentette be Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, hogy az énekes Csézy, polgári nevén Csézi Erzsébet lesz a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 7. választókerületben a párt országgyűlési képviselőjelöltje.
A Mezőkövesdet és térségét magában foglaló választókerület eddig egyszer sem kedvezett a Fidesz–KDNP ellen indulóknak. A körzet erős embere, Tállai András, az Agrárminisztérium élelmiszer-gazdaságért és agrárszakképzésért felelős államtitkára eddig sorozatban ötször szerzett mandátumot, és csak egyszer, az 1998-as választások első fordulójában maradt alul. A választások második fordulójában a szavazatok 53,42 százalékát szerezte meg. Ellenfele, Molnár József, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) jelöltje 46,58 százalékot ért el, a két jelölt közötti különbség 1745 szavazatnyi volt.
A 2002-es választások első fordulójában Tállai mandátumot szerzett, a szavazatok 52,89 százalékát szerezte meg. Ellenfele ugyancsak Molnár József volt, aki a szavazatok 36,28 százalékát szerezte meg. A két politikus közötti különbség 5240 szavazatnyi volt.
A 2006-os választásokon a szavazatok 54,1 százalékát kapta meg Tállai. A vele szemben indított politikust az MSZP állította ki, azonban történt egy személyi csere, Molnár József helyett Kormos Dénes indult. Kormos a szavazatok 38,95 százalékát kapta meg, a különbség pedig 4421 szavazat volt.
A 2010-es választáson Tállai 53,8 százalékos eredményt ért el, az utána következő jobbikos Csikai Balázs pedig 28,91 százalékot. A két politikus között 7103 szavazat volt a különbség.
A 2014-es választáson 47,2 százalékos eredményt ért el, a jobbikos Bóta Mihály a szavazatok 27,37 százalékát kapta meg, a különbség 9295 szavazat volt.
A 2018-as választáson 54,79 százalékos eredményt ért el, Lukács Attila, a Jobbik jelöltje a szavazatok 31,27 százalékát kapta meg, a különbség 12 329 szavazat volt.
Bemutatta a Tisza utolsó képviselőjelöltjét Magyar Péter, popsztár indul Borsodban
„Hatalmas örömmel jelentem be, hogy Csézy lesz a TISZA képviselőjelöltje a mezőkövesdi központú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es választókerületben” – közölte Facebook-oldalán Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke.
A mezőkövesdi születésű énekesnő a párt elnöke szerint „azért fog dolgozni, hogy Mezőkövesd és a környékbeli 53 település olyan hely legyen, ahol jó élni, ahol a hagyomány és a jövő egymást erősíti. Ehhez kéri a helyiek bizalmát és támogatását”.
Csézi Erzsébet (Csézy) a 2008-as Eurovíziós Dalfesztivál magyar résztvevője, korábban már fellépett a Tisza Párt egyik eseményén, amit a 2024-es önkormányzati és EP-választások előtt rendeztek meg.
A párt jelöltjeit eredetileg 2025. november végén jelentették be, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 7-es választókerület jelöltjét azonban akkor „családi és egészségügyi okokra” hivatkozva elhalasztották.
Itt várható az egyik legkeményebb csata a választáson
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat harmadik részében Heves vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
A vármegyék rangsorában lakosságát (kb. 136 ezer fő, 2025) és méretét (3637,25 km²) tekintve is csak a 15. helyezésre elegendő, mégis csúcs lehet Hevesben élni, mert ugye itt található Magyarország legmagasabb pontja, a Kékestető (1014 m).
A Zieglerként Agárdon napvilágot látott Gárdonyi Gézát már befutott íróként az „egri remeteként” is emlegették. A híres regényéből készült Egri csillagok (1968) filmet Várkonyi Zoltán mégsem itt, hanem Hevestől messzi helyszíneken, a Balatonon, Bulgáriában és a Pilisben, főleg Pilisborosjenőn forgatták –, ahol még az egri vár díszletét is felépítették. Hogy még tovább tetézzük, Hevesben létezik egy Balaton nevű falu is. De legalább az egri bikavér helyben készül több helyi vörösborfajta házasításával (sommelierek kedvéért: cuvée). Sőt, fehér borokat is termelnek, például az egri leánykát is megkóstolhatjuk a Szépasszony-völgy valamelyik borospincéjében. Az édesszájú antialkoholistáknak pedig ott vannak a Stühmer csokoládégyár termékei, melyet 2014 óta az Egerhez közeli Makláron gyártanak. Az első hazai csokigyárként a márka hódító útja egyébként már 1868-ban megindult. A különösen egészségtudatos szénhidráttagadó antialkoholisták és a halevő ínyencek kedvence pedig a szilvásváradi sebes pisztráng lehet, mely a jó vizű Szalajka-völgynek köszönhetően az EU-s oltalmat élvező ehető állatok (szakszerűen: élelmiszerek) közé is bekerült.
A Köztér 106 lépés c. műsorában Pelyach Gergely a helyi turizmus kihívásairól, illetve a szőlőtőkékre nézve az aranyszínű sárgaság terjesztésével halálos veszedelmet jelentő amerikai kabócákról is beszélt Juhász Ádám egerszalóki borásszal. Ezután pedig Talabér Krisztiánnal, a Magyar Társadalomkutató egyik igazgatójával elemezték ki Heves vármegye politikatörténeti érdekességeit és aktuális erőviszonyait.
Gyűrűk Urába illő megye
Heves Magyarország északi részén, az Észak-magyarországi régióban helyezkedik el. Területe földrajzilag rendkívül változatos, mivel egyszerre foglal magába hegyvidéki, valamint alföldi tájakat. Északi részén a Mátra és a Bükk hegység vonulatai emelkednek, melyek a túrázók, illetve természetfotósok nagy kedvencei. Délen ezzel ellentétben az Alföld peremvidéke, a Hevesi-sík húzódik. Egyedi természeti látványosság az egerszalóki sódomb, amely Európában is ritkaságnak számít. Erre pedig számtalan turisztikai szolgáltatás épül.
A Kutyapárt nem lép vissza a választástól, de lemondanak az egyéni jelöltekről
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) úgy döntött, hogy elindul a választáson: országos listát állítanak, valamint egyéni képviselőjelölteket is indítanak, mert céljuk, hogy a 2014 óta pártként működő MKKP tizenkét év után végre bekerüljön az Országgyűlésbe – írja a HVG.
A párt pénteken mutatja be választási programját, nagyjából 75 egyéni jelöltjét és az országos listáján szereplő további neveket. A lap értesülései szerint a már korábban bejelentett első öt politikuson túl több új szereplőt is bemutatnak. Nagy Dávid pártigazgató elismerte: reálisan a listás szavazatok révén van esélyük mandátumot szerezni, míg az egyéni jelöltek győzelme kevéssé valószínű, ezért külön is értékelik, hogy vállalják az indulást.
Az árpádsávtól Dobrev Klára öleléséig, avagy ki is az a Jakab Péter
A minap Jakab Péter Miskolcon, Dobrev Klára országjárásának borsodi állomásán jelentette be, hogy a Demokratikus Koalíció jelöltjeként indul a 2026. április 12-i országgyűlési választáson, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 1-es számú választókerületében. A bejelentést élőben közvetítették a közösségi médiában, a DK elnöke pedig arról beszélt, közös bennük, hogy egyikük sem volt soha fideszes, és együtt akarják leváltani a kormányt. Jakab szerint „jön a visszavágó”, és ezúttal le fogja győzni a fideszes jelöltet.
És akkor az ember megáll egy pillanatra, és felteszi a kérdést, amit már évek óta minden Jakab-performansznál kénytelen feltenni: ez ugyanaz a Jakab Péter, aki a közéletben egyszerre volt parizeres kisember, krumpliszsákos parlamenti kellékes, a „tévé hazudik” feliratú pólós médiaszabotőr, a Nép Pártján nevű politikai szólóprojekt frontembere, és aki 2026 szilveszteréjjelén a kommentelőkkel árnyékbokszolva azt írta: „Majd iszom a véred”? De ez bizony mind Jakab Péter.
A hír önmagában is politikai esemény, de igazán akkor nyer értelmet, ha felidézzük, honnan érkezett ide Jakab, önmeghatározása szerint csak a „miskolci csávó”, és milyen pályát járt be addig, amíg a Jobbiktól eljutott a DK színpadáig. Mert Jakab karrierje nemcsak a válogatás nélküli pártváltások története, hanem egy olyan politikai stílusé is, amelyben a szakpolitika fokozatosan háttérbe szorult, és helyét átvették a gesztusok, kellékek, performanszok és végül a kontrollvesztett nyilvános ámokfutás.
Az ős-Jakab
Jakab Péter politikai pályája szorosan összefonódik a Jobbik felemelkedésének, átalakulásának és fokozatos szétesésének történetével. A miskolci születésű politikus, aki korábban történelem–magyar szakos tanárként dolgozott, a katedráról érkezve a 2010-es évek elején jelent meg a pártban, akkor, amikor a Jobbik még nyíltan radikális, rendszerellenes formációként határozta meg magát, és nem törekedett sem politikai kompromisszumokra, sem társadalmi konszenzusra. Nyíltan radikális, rendszerellenes formáció volt, amely nem konszenzust keresett, hanem rámutatott az „ellenségekre”, és nem kormányzóképességet ígért, hanem elszámoltatást és rendet.
Magyar Péter hiába üdvözölte az MSZP-ről szóló sajtóhíreket, a szocik mégis elindulnak a választásokon
A Magyar Szocialista Párt (MSZP), a rendszerváltást is túlélő kommunista utódpárt 36 év után nem indul a soron következő országgyűlési választáson – számolt be a Magyar Nemzet és a HVG.
A párt belső ügyeire rálátó forrásaik szerint Komjáthi Imre pártelnök arról tájékoztatta a tagokat, hogy
nincs elég önkéntes, aki részt tudna venni az aláírásgyűjtésben és a kampányban, de feltehetően a párt támogatottsága is mélyponton van, így az országos lista állítása is szinte esélytelen lenne.
Magyar Péter a hír felröppenése után Facebook-oldalán arról írt, hogy „április 12-én népszavazás lesz a valódi rendszerváltásról. Ezt felismerve egyre több kis párt jelenti be, hogy nem áll a népakarat útjába és nem indul a választáson”.
Megjegyezte, hogy nem kellett ehhez sem titkos tárgyalás, sem háttéralku. „Ma már mindenki tudja, hogy a Fidesz–Mi Hazánk-koalíciót, a valaha volt legkorruptabb és legkárosabb hatalmat egy az egyben van legnagyobb esély leváltani” – közölte.
Azon pártok vezetőiről, amelyek mégis a rendszerváltás útjába állnak, a magyar választók mondanak ítéletet április 12-én
– zárta posztját a pártelnök.
Nem hatotta meg a Magyar Szocialista Pártot a Tisza Párt elnökének kifakadása, mert elindulnak a választásokon.
A párt sajtóközleményében arról számolt be, hogy az „MSZP célja a 2026-os rendszerváltás elérése”. Mint írták, „ezért állunk ott a 2022-ben egyéniben győztes egyéni képviselők mögött, ezért nem indítunk 5 választókerületben egyéni jelöltet”.
„Olyan megoldást keresünk, amivel a rendszerváltás utáni Magyarország szolidárisabb, igazságosabb, békésebb lesz, mint a mai kormányzók alatt. A sajtóban a ma valakik által szivárogtatotthoz hasonló döntés nincs az MSZP-ben” – jelentették ki.
A párt az Indexnek is megerősítette, hogy megmérettetik magukat az áprilisi választáson.
Szétszedik a közéleti szereplők politikai kanyarváltása miatt Jakab Pétert, vicces ötletek is előkerültek
Január 26-án, hétfő este robbant a 2026-os országgyűlési választások egyik legmeglepőbb híre, miszerint a Jobbik korábbi elnöke, Jakab Péter a Demokratikus Koalíció jelöltjeként száll harcba a mandátumért. A döntést maga Dobrev Klára, a baloldali párt elnöke jelentette be kazincbarcikai lakossági fórumán. A lépés Jakab Péter politikusi múltja miatt ugyan többekben meghökkenést váltott ki, azt azért hozzá kell tenni, hogy a Jobbik volt elnöke már 2022-ben elindult az ellenzéki előválasztáson miniszterelnöki aspiránsként, majd képviselőjelöltként az ellenzéki közös listán szerepelt. Való igaz, ennyire direktben azonban valóban váratlan lehet az átigazolás, amit Jakab Péter így kommentált saját Facebook-oldalán:
Többeket meglep, hogy összefogok egy ellenzéki párttal. A meglepő az lenne, ha Orbán embereivel fognék össze. De az nem én vagyok. Na áradjon a szeretet. Vesszen a rezsim, győzzön a nép, győzzön az összefogás. Maradok a Nép pártján.
A bejegyzés alatti kommentszekciót teljesen ellepték a hozzászólok, cikkünk írásakor már több mint 3200-an véleményezték Jakab döntését. Két DK-s politikus, Gréczy Zsolt és a szentesi Varga Ferenc támogatásáról biztosította az új igazolást, azonban a többség finoman szólva sem támogatja az exjobbikos húzását. A leggyakoribb felütés az árulózás volt, illetve annak különböző válfajai, a legkülönbözőbb köntösbe bújtatva, olyanok is, amik már a nyomdafestéket sem tűrik. Az egyik kommentelő Jakab szervezetével (Nép Pártján) vont párhuzamot, azzal űzött szójátékot: „maradok a pénz pártján”. De nem is a kommentelők miatt készült a cikk, sokkal inkább arra voltunk kíváncsiak, hogy a közélet aktív szereplői hogyan látják a politikai átigazolást.
„Eddig nem mertem ezzel előhozakodni, de Jakab Péter mai bátor tette erőt adott, így ezennel bejelentem: Én a Kisgazdapárt színeiben indulok a választáson” – szúrt oda Jakabnak Kovács Gergely, Hegyvidék kutyapártos polgármestere. Konok Péter történész, publicista egy ötlettel hozakodott elő, amit a DK korábbi elnökének javasolt:
Ha Gyurcsánynak lenne egy csöpp humorérzéke, most bosszúból belépne a Mi Hazánkba.
Ceglédi Zoltán publicista szintén Jakab Péter pártjának nevével viccelődött a váltás után: „Maradok a Népköztársaság pártján.”
Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője szerint „összenő, ami összetartozik”, míg Kacsoh Dániel, a Mandiner főszerkesztő-helyettese úgy fogalmazott, „Jakab Péter addig hordta a parizert a DK-ba, míg Dobrevék jelöltje lett”.
Múltidézés Jakab Péterrel
Apáti Bence, a Megafon munkatársa előhozakodott Jakab Péter korábbi mondatával, amikor az új DK-jelölt a következőket mondta: „Nekünk Vona Gáborék blöfföltek, én pedig nem egy cseresznye akarok lenni a DK tortáján.”
Dömötör Csaba fideszes EP-képviselő szintén a múltba nyúlt vissza, ő azonban nem Jakabtól idézett, hanem saját magától. Dömötör 2020-ban a következőképp fogalmazott a Jobbikról és az akkori pártelnökről: „Jakab Péter egy nemzeti pártból DK-alapszervezetet csinált. Innen már nem lesz visszaút.” Az EP-képviselő hozzátette, ahogyan a Jobbikkal igazuk volt, úgy „a Tiszával kapcsolatban is igazunk lesz”.
Kocsis Máté sem hagyta szó nélkül az átigazolást. A Fidesz frakciójának vezetője az emlékezetes parlamenti krumplis akcióról tett közzé képet „elkelt” felirattal. „Jakab Péternek meg üzenem, kár volt ennyi ideig húzni, aki lát a pályán, az régóta tudja. A végén mindenki hazatalál” – üzente Kocsis a politikusnak.
Nem maradhatott ki az utóbbi hetek, hónapok nagy politikusi sztárja, a Demokratikus Koalíció kamu köztársaságielnök-jelöltje, dr. Tóth Károly sem. A valójában nem létező (bővebben itt írtunk róla) államfőaspiráns hosszabb üzenetet tett közzé, amelyben azt írja, vannak olyan politikai pályák, amik iránytű nélküli sodródások, vagy, hogy a „hangoskodás nem teljesítmény”, végül azt üzente, 2a köztársaság nem bohócokat keres, hanem hiteles gondolkodókat”.
Hatalmas átigazolás a választások előtt, Jakab Péter a Demokratikus Koalíció jelöltjeként indul
Jakab Péter, a Nép Pártján elnöke a Demokratikus Koalíció jelöltjeként indul az április 12-i országgyűlési választásokon Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1. számú választókerületében, azaz Miskolcon és a környező településeken.
Ezt Dobrev Klára országjárásának borsodi állomásán jelentette be a politikus, beszédét a Facebook-oldalán élőben közvetítették.
Jakab Péter azt már tavaly nyáron bejelentette, hogy a 2026-os országgyűlési választásokon biztosan el fog indulni.
Veszélyben a Fidesz egyik fellegvára, de a vármegyében tarolhat a kormánypárt
A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat második részében Hajdú-Bihar vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.
Szabó Magda, Svetits, Tankcsapda, Déri Múzeum, Sajó István, Dzsudzsák, debrecziner kolbász, hortobágyi húsos palacsinta, Csontváry, Kilenclyukú híd, a végtelen rónaság pásztorokkal, hajdúk, hajdúszoboszlói termálfürdő, Csokonai, Csuja Imre, a „kálvinista Róma” és a „hajdúk fővárosa”. Ennyit címszavakban Hajdú-Bihar vármegyéről, mely hazánk negyedik legnagyobb területű,, egyben negyedik legnagyobb népességű (519 ezer fő, 2022) megyéje.
„Lenn az alföld tengersík vidékin. Ott vagyok honn, ott az én világom Börtönéből szabadult sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom.” Ha bele-beleolvasunk Petőfi Sándor Az Alföld című versébe vagy magunk elé képzelünk egy gémeskutat a pusztaságban, már nem vagyunk messze a megyétől. Az alföldi síkságtól, melyet lassú folyású vizek (Berettyó, Hortobágy, Keleti-főcsatorna, Tisza) szegélyeznek, és a legmagasabb pontja egy 170,5 m magas domb Fülöptől északra, lényegében már a nyírségi részeken.
„Ez itt az Alföld itt nincsen semmilyen hegy. Itt az indulj el úgy van, hogy öcsém eredj, oszt ha Bármi kell, hát menj és szerezz magadnak. Ha adnak…” Lukács László a Tankcsapda 2016-os, Alföldi gyerek című dalában így foglalja össze az itt élők túlélési ars poeticáját a végtelen pusztaságban.
Magyar kézen
Az egykori Bihar vármegyéből egy kis túlzással csak Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Derecske és Geszt vidéke maradt magyar kézen. A vármegye háromnegyedét – beleértve a Partium központját és Ady városát, Nagyváradot – a románok kapták meg 1920-ban a trianoni békediktátum után.
Hajdú vármegye teljes területe viszont Magyarország része maradt, központja Debrecen lett. A névadó hajdúkat, a marhapásztorokból verbuvált harcedzett irreguláris haderőt még a Habsburgokkal háborúzó Bocskai István erdélyi fejedelem telepítette be a tiszántúli vidékre. Érdekesség, hogy a hajdúk a balkáni népeknél is megjelentek, hol a törökök oldalán, hol ellenük harcolva, gondoljunk csak a horvát HNK Hajduk Split focicsapatra.
Rovataink a Facebookon