Számítások szerint az új, 2006 januárban életbe lépett rendszerben csak tíz százalékkal nőtt a családtámogatásra fordított állami kiadások összege. A családi pótlékba ugyanis beépítették a megszüntetett családi adókedvezmény korábbi összegét és a rendszeres gyermekvédelmi támogatást is. Az új elosztásban azonban valóban igazságosabb a rendszer, azaz több jut a szegényebb, kevesebb a gazdagabb rétegeknek. Minimális mértékben rosszabbul azonban csak szűk réteg járt, akik korábban a családi adókedvezményt több gyermek után teljes egészében ki tudták használni.
Gyurcsány azt szeretné, ha MSZP-s lenne az oktatási miniszter, Orbán Viktor pedig budapestügyi tárcát hozna létre. Mindketten köszönetet mondtak a gáton dolgozóknak, Gyurcsány az Orbán-kormány tevékenységével szembesítette riválisát, aki viszont 3,2 millió ember véleményére hivatkozott. Így vitázott a két nagy párt kormányfőjelöltje.
Orbán azt tudakolja, hogy hol volt a miniszterelnök az elmúlt négy évben, amikor a szabad demokraták az ámokfutásukat végezték. Az oktatási rendszer még a Kádár korszakban is egy biztos pont volt.
A 2002-2003-as tanévben 3421 általános iskola van a statisztikában, az utolsó adat a 2004-2005-ös tanévről van, akkor 3293 iskola volt, ez 128 iskolányi csökkenés.
Az elmúlt négy évben kaotikussá vált a magyar oktatási rendszer, a gyerekek és a pedagógusok sem ismerik ki magukat benne. A szétvert érettségi-rendszert helyre kell állítani. Ingyenes tankönyv, ingyenes étkeztetés kell, vissza kell szerezni a Nemzeti Tankönyvkiadót.
Magyarországon a szakképzés "rossz bőrben" van, Orbánék készek átalakítani annak a rendszerét - nagyrészt német minta alapján.
Minden ötödik fiatal munka nélkül kezdi életét, a Fidesz munkát ad a fiataloknak.
A politikusok szívesen beszélnek az elosztási rendszerek reformjáról, de Orbán szerint a termelési rendszereket kell előbb rendbehozni. Magyarország rosszul teljesít, ha az EU-hoz most csatlakozókat tekintjük, éltanulókból sereghajtók lettünk.
Emlékeztetett a szerinte sikeres Széchenyi-tervre, egy megújított Széchenyi-tervvel a magyar gazdaság is új lendületet kapna.
A gazdasági szakemberek szerint az adó- és tb-csökkentéssel lehetne beindítani a gazdasági növekedést.
Új közbeszerzési törvény kell, a magyar cégeket kell előnyben részesíteni.
Becsületes munkából nem vagy alig lehet megélni, idézte a Nemzeti Konzultáción állandóan visszaköszönő mondatot orbán. A munkanélküli segély csak fájdalomcsillapító, az igazi megoldás a munkahelytertemtés. A Fidesz megteremti a teljes foglalkoztatottság.
A vállalkozók a nagy adminisztrációs teher miatt nem érdekeltek a részmunkaidős foglalkoztatottságban. A körbetartozások miatt sokkal többen mennek tönkre, mint korábban. Nem a nagy cégek, hanem a magyar kézben lévő kis- és középvállalkozók adnak több munkát az embereknek.
Munka, otthon, család, ez a Fidesz nemzetegyesítő programjának célja.
Orbán megint arra kéri az embereket, tegyék fel a kérdést: jobban élnek-e, mint négy éve? Budapesten szétforgácsolódnak az erők, ezért Budapest fejlesztési minisztériumot is alapítana.
Az elmúlt négy évben igen magasak lettek a napi megélhetési költségek. A béremelés kulcskérdés, nem lehet, hogy napi nyolcórai munkából olyan kevés legyen a fizetés, mint most. Radikális minimálbér-emelésre készülnek, most százezer forint fölé vinnék a minimálbért.
Az áram árát 10 százalékkal csökkentenék, mert a Fidesz szolidáris államot akar. A nyugdíjasok tizennegyedik havi nyugdíjat kapnának.
Aki 14. havi nyugdíjat mond, miért nem mondott 13. havit? - kérdezi, és utal arra: a Fidesz nem szavazta meg a 13. havi nyugdíjat és még azt sem fizette ki, ami járt volna. Szerinte a 14. havi nyugdíj nem kezeli az igazságtalanságokat. Egy pályakezdő tanár fizetése 2002-ben 61 ezer forint volt a jövedelme, most 100 ezer felett van. "Maga lírát mond, de nem cselekszik" - mondja Gyurcsány Orbán Viktornak.
Miközben a gazdasági konzultációra sokszor hivatkozik Orbán Viktor, nem tesz említést arról, hogy több gazdasági, munkaadói érdekképviselet éppen azt rótta fel már a jelenlegi kormánynak is, hogy túlságosan nagy mértékben, a gazdasági növekedést jóval meghaladó ütemben nőttek a reálbérek.
A Vállalkozók és Munkaadól Országos Szövetsége (VOSZ) most éppen azt kéri a leendő kormánytól: garantálja, hogy a gazdasági növekedés mértékét a reálbérnövekedés nem haladja meg. A reálbérek nagyobb ütemben nőttek 2002 óta, mint az azt megelőző ciklusban, bár tény az is, hogy hét év folyamatos emelkedés után 2003-ban fordult elő elöször, hogy egyik évről a másikra csökkent a reálbér.