Kimondják a végső szót a kórházakról

Az Egészségügyi Minisztérium csütörtökön hirdeti ki a kórházi ágyszámok új elosztásáról szóló döntést. Az ágyszámleépítés legfőbb oka, hogy jelenleg a gyógyításra szolgáló kórházi ágyak 20-25 százaléka kihasználatlanul áll, s ezek fenntartása nem gazdaságos. Emiatt át kell rendezni a feladatokat és összevonni több kórházat, s erősíteni kell a járóbeteg-ellátást. Ezt a lépést a szakma nagy része nem vitatja, a gyors átalakítást azonban sokan ellenzik.

Az eddig megjelent hírek szerint várhatóan öt kórház szűnik meg: Budapesten az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), a svábhegyi gyermekgyógyintézet és a Schöpf-Merei Ágost Kórház, valamint a kecskeméti Repülő Kórház és a borsodi FMC dialíziscenter. A minisztérium azt állítja, hogy csak az épületek ürítik ki, az ott dolgozó orvosok más intézményben folytathatják munkájukat.

Racionalizálnak

A tervek szerint áprilisra a gyógyításra szolgáló ágyak száma 60 ezerről 44 ezerre csökken, ezzel párhuzamosan viszont emelik a hosszan tartó betegségben szenvedők ápolására és rehabilitációjára használható helyek számát. Az ágyak új elosztása azt a célt is szolgálja, hogy a kórházi kapacitásokat az eddiginél hatékonyabban használják ki. Meghatározzák, hogy az egyes területeken mely kórháznak milyen feladatokat kell ellátni.

Lesznek így olyan intézmények, amelyek csak krónikus betegek és idősek tartós ápolásával, illetve rehabilitációval foglalkoznak majd. Az összevonásokkal olyan területi kórházakat igyekeznek létrehozni, ahol a négy alapszakmát (sebészet, belgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat, gyermekgyógyászat) koncentráltan és megfelelő színvonalon látják el. A súlyos betegek, komoly műtétek, daganatosok ellátása a már korábban kijelölt 39 kiemelt kórház feladata lesz.

Az egészségügyi miniszternek a kórházak átalakításával együtt azt is ismertetnie kell, mik lesznek az ellátási körzetek. A kórházak jobb kihasználtsága érdekében ugyanis meghatározzák, hogy az egyes körzetekben élőket mely kórházakban látják el. Aki június 30-a után a beutalási körzetén kívül eső kórházba akarja kezeltetni magát, annak ki kell fizetnie az ellátás költségének egyharmadát, maximum 100 ezer forintot.

Nem döntöttek

Az ágyak elosztása nem ment gördülékenyen. Az egészségügyi miniszter január 8-án ismertette javaslatát az egyes régióknak. Ezután a helyi politikusokból, kórházvezetőkből, egészségügyi szakemberekből álló regionális egészségügyi tanácsoknak (ret) kellett volna dönteniük. A döntést azonban a ret-ek egyike sem vállalta, a javaslatot visszaküldték az egészségügyi miniszternek.

A települések vezetői azzal érveltek, hogy az önkormányzatoknak ellátási kötelezettségük van, a leépített kórházakkal azonban ez nem valósítható meg maradéktalanul. Azokban az intézményekben, amelyekben csökken vagy megszűnik a gyógyító ellátás, jóval kevesebb finanszírozásra számíthatnak a jövőben, így kényszerű leépítésekre, elbocsátásokra lehet számítani. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban szinte nem múlt el nap, hogy ne tüntettek volna valahol egy leépítésre, összevonásra vagy bezárásra ítélt kórházért.

Bár egyik regionális tanács sem döntött, a kórházi ágyszámok elosztása néhol sajátos körülmények között zajlott. A Közép-Magyarországi Regionális Egészségügyi Tanácsban például politikai és személyes elfogultsággal vádolták Havas Szófia szocialista elnököt. Kétségtelen, hogy a politikus nemcsak az ágyszámokról döntő ret-et vezette, de tagja az országgyűlés és a fővárosi közgyűlés egészségügyi bizottságának, s mellesleg a Szent János Kórház orvosigazgatója is. Az eddig megismert javaslat szerint a Szent János Kórház jól fog kijönni az osztozkodásból, az ágyszámok ott emelkednek.

Spekulációs tervek

Az országos lobbizás végére, amelyben láthatóan egyre kevésbé számítottak a szakmai szempontok, az MSZP és az SZDSZ képviselői között tartott lovasberényi egyeztetés tett pontot.

A Fidesz azzal vádolja a kormánykoalíciót, hogy a kórházátalakítás mögött spekulációs tervek húzódnak meg. Mikola István, a Fidesz egészségpolitikusa többször hangoztatta, hogy befektetők a megszüntetendő kórházak értékes épületeire pályáznak, esetleg "kormányközeli újtőkések magánklinikái" fognak megnyílni ezekben az épületekben.

A mai döntés után a kórházaknak áprilisra alá kell írniuk az új, csökkentett vagy éppen növelt ágyszámokra szóló finanszírozási szerződést. Az átállási időszak után július 1-től már az új támogatási rend szerint működnek az intézmények.