Folyik a legendagyártás Zsanett-ügyben

2007.05.31. 17:00
Megerőszakolták-e a rendőrök május 4-e hajnalán Zsanettet vagy sem? – ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a magyar közvéleményt azután, hogy az ügybe, és más rendőrségi botrányba, belebukott egy miniszter és három rendőri vezető. Összeállításunkban megnéztük, hogy milyen, eddig nyilvánosságra került vélt vagy valós bizonyítékok támasztják alá a szereplők állításait.

Zsanett feljelentése

Egy 21 éves lányt öt rendőr igazoltatott a Múzeum körúton, mert nem volt bekötve a biztonsági öve. Az eset május 4-én történt, de csak 14-én derült ki, miután a juj.hu videója (lásd lejjebb) alapján hírt adott róla a Blikk. A lányt egy elhagyott utcába vitték – ekkor hatan ültek az autóban –, ahol vallomása szerint az egyik rendőr megerőszakolta, a másik orális szexre kényszerítette. A rendőrök elkísérték Váci úti lakására, ahol még húszezer forintot kellett átadnia nekik, állította Zsanett. A lány orvosi látlelettel támasztotta alá feljelentését.

videó: juj.hu

A rendőrség elutasító reakciója Zsanett feljelentésére

A Múzeum körúti igazoltatás és az eset nyilvánosságra kerülése között tíz nap telt el. A hatóságok addig nem szervezték meg az azonosítást, de még egy fényképes felismertetést sem, pedig Zsanett azt vallotta, hogy felismerné támadóit. A nyomozás felgyorsulásához a nyilvánosság kellett.

Az első napokban még nem a Rebisz, hanem a BRFK állományában keresték az esetleges bűnösöket. A reakció élből elutasító volt. A Népszabadságnak például így nyilatkozott egy névtelen rendőri vezető: "Bárcsak lenne annyi járőrünk, hogy öten ülhetnének egy autóban" –, és rögtön visszalőtt: ha az egész csak kitaláció, annak súlyos jogi következményei lesznek.

A kezdeti szerencsétlen nyilatkozatok és az öt rendőr meggyanúsítása után sem fogadtak hallgatási moratóriumot a rendőrök. Szabadfi Árpád tábornok, az országos rendőrfőkapitány helyettese május 22-én így nyilatkozott a Napkeltében: "Akár az is kiderülhet, hogy nem úgy történt az eset, ahogy a sértett elmondta". Jól illeszkednek a sorba Takács Albert rendészeti és igazságügyi miniszterjelöltnek a szerdai bizottsági meghallgatáson elhangzott szavai, amiből kitűnt: ő csak érzelemileg túlfűtött rendőrségi botrányokat lát, tényeket nem.

Az öt rendőr hallgatása az azonosításig

Május 14-e után már az egész ország tudott arról, hogy egy lány rendőröket (vagy rendőregyenruhába bújt, rendőrautónak kinéző kocsival furikázó civileket) gyanúsít azzal, hogy megerőszakolták. Bizonyos, később a gyanúsított rendőrök által sem vitatott tények – az időpont, a helyszín, a lány hazafurikázása – rögtön napvilágra kerültek. A rendőröknek ezek alapján tudniuk kellett, hogy Zsanett erről az igazoltatásról tett vallomást. Ha ártatlanok, akkor egyelőre érthetetlen, hogy miért nem jelentkeztek önként, mondván, egy ördögi játszma részei. Arra sincs válasz, miért várták meg, hogy azonosításra rángassák be a BRFK-s rendőröket, majd rebiszes kollégáikat is.

Zsanett felismerte támadóit

Az eset nyilvánosságra kerülése utáni második napon elkezdődött az azonosítás; Zsanett addig hiába várt erre tíz napot. A lány végül a harmadik napon, a Rebisz negyven rendőre közül ismerte fel állítólagos támadóit.

A rendőrök vallomása

A rendőrök kezdettől fogva tagadták a vádat, az igazoltatás tényét viszont elismerték. Napokkal később kristályosodott ki az ő verziójuk, legalábbis a nyilvánosság előtt: a lánynál nem voltak iratok, az igazoltatásnál sírva fakadt az autójában, mondván, most hagyta el a barátja. A rendőrök megsajnálták és hazakísérték. A lány a rendőrautóba ült, de nem kellett hatuknak szoronganiuk az autóban, mert az egyik rendőr vezette haza Zsanett autóját.

A rendőrök ezzel elismerték, hogy megszegték a szolgálati szabályzatot, mert átlépték a kerület határát. A rendőrök szerint a lányt nem pénzért küldték fel a lakásába, hanem a papírjaiért. Megvárták, amíg lehozza, majd elhajtottak.

A rendőrök visszakozása a hazugságvizsgálattól

Az egyik rendőr ügyvédje a fenti védelem alátámasztásául kezdettől fogva hangsúlyosan nyilatkozta: mind az öt rendőr hajlandó magát alávetni a hazugságvizsgálatnak. Soltészné Nagy Katalin például így nyilatkozott a május 21-i Népszabadságban: "Védencem részletes vallomást tett első kihallgatásán, sőt kérte, hogy poligráfos vizsgálattal ellenőrizzék az általa mondottakat.".

Két nappal később a védő már azt mondta: az erőszakkal gyanúsított védence jelenlegi lelkiállapotában nem lenne célszerű és eredményes az eljárás. Kis György pszichológus viszont azt nyilatkozta, hogy a lelkiállapotnak semmi köze nincs a poligráfos vizsgálat sikeréhez.

A 95-98 százalékban eredményes hazugságvizsgálatot ki lehet játszani, de napi több órán, hónapokon keresztül szakember felügyelete mellett kellene gyakorolni. A Rebisz rendőrei kizárt, hogy ilyen kiképzést kaptak volna.

A magasan képzett ügynökökön kívül a pszichopaták és a nagyon alacsony intellektusú emberek tudják, akaratukon kívül, megtéveszteni a poligráfot. A Rebisz rendőrei a felvételkor pszichológiai alkalmassági vizsgán estek át, így elképzelhetetlen, hogy e két csoport valamelyikébe tartozzanak.

Az öt rendőr közül kettő biztos nem veti alá magát a hazugságvizsgálatnak, egy bűnsegédlettel gyanúsított rendőr viszont igen. Az ügyvédje korábban azt nyilatkozta, hogy az események idején ő a kocsiban bóbiskolt. Azt nehéz elképzelni, hogy az esetleges erőszakot végigaludta volna, és arra sem ébredt fel, hogy beszáll hatodiknak egy lány az autóba.

A poligráfos vizsgálat eredménye nem perdöntő, csak egy a bizonyítékok sorában.

Legenda arról, hogy Zsanett három napot várt a feljelentéssel

A rendőrök őrizetbe vétele után hat napig tényként szerepelt a hírekben, hogy Zsanett a Múzeum körúti igazoltatás után három napot várt a feljelentéssel. Az egyik erőszakkal gyanúsított rendőr védője burkoltan a lány szavahihetőségét is megkérdőjelezte: "Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy három nap eltelt a feljelentés és az esemény között." A lány valójában az események után egy órával már a XIII. kerületi rendőrkapitányságon ült, ahol órákat várakoztatták.

A kihallgatáson azt mondta, hogy nevét titokban akarja tartani, mire közölték vele, hogy ez nem lehetséges, a magánindítvány megtételéhez fel kell fednie kilétét. Miután végiggondolkozta a hétvégét (május 4-e péntekre esett), május 7-én megtette a feljelentést. A magánindítványban szerepel, hogy május 4-én valóban megjelent a Szabolcs utcai rendőrkapitányságon.

Az egyik rendőr ügyvédjének nyilatkozata GPS-ügyben

A GPS igazolhatja az erőszakkal, illetve bűnsegédlettel gyanúsított rendőröket, nyilatkozta többször is Magyar György ügyvéd, mígnem kiderült: az autóban nem is volt GPS. Különben is, a GPS valójában nem az autót követő "radar", hanem egy olyan rendszer, amelynek műholdjairól jövő jelekből a készülék kiszámolja, hogy hol van. Vagyis a műholdra nem megy vissza semmilyen jel, a jármű pozíciójára vonatkozó adatok a készülékben keletkeznek.

Az autó útvonalát az URH-t folyamatosan váltó Tetra-rádiók tudnák igazolni. A készenléti rendőröknél a rendszer már augusztus 20-án és az őszi zavargások idején is működött, sőt – büszkélkedtek többször is a rendőri vezetők – jól vizsgázott.

Ehhez képest az egyik rebiszes gyanúsítottnak sem volt Tetra rádiója, pedig az elmúlt évek egyik legjelentősebb rendőrségi fejlesztése volt az új rendszerre való átállás. A Rebisz ebben az ügyben nem mutatkozott segítőkésznek. Gálik Viktória, a szervezet szóvivője május 24-én elmondta: tudomása szerint a Rebisz bevetési parancsnokságát már felszerelték az új rádiókkal. Az újabb kérdésre, hogy akkor ezek szerint minden autóban van ilyen szerkezet, így válaszolt: "Van, amiben van, van, amiben nincs Tetra-rádió". Pedig a rádió akár a rendőröket is igazolhatná.

A rendőrök telefonjainak cellainformációi

A rendőrök útvonala kulcskérdés az ügyben. Ha a Múzeum körúti igazoltatás helyszínétől egyből a lány Váci úti lakásához hajtottak, akkor az öt rendőr, ha kitérőt tettek egy mellékutcába, és ott időztek az erőszak elkövetése alatt, akkor Zsanett mond igazat.

A telefontársaság nyilvántartása szerint, amit az ügyészség nem erősített meg, nem is cáfolt, a rendőrök mobiltelefonjai épp az ellenkező irányba mozdultak el a Múzeum körútról, mint ahogy a gyanúsítottak állították, azaz nem a XIII., hanem a IX. kerület felé. A Ferencváros déli részén bőven vannak elhagyatott részek. Ilyen például a Fék utca a ferencvárosi pályaudvarnál vagy a Gubacsi útról nyíló mellékutcák. Ezekre mind illik a lány állítása, miszerint az erőszak egy sötét mellékutcában történt vele.

Ekkor hangzott el egy újabb verzió: két rendőr egy darabig a Múzeum körúton maradt a lánnyal, míg három társuknak intézkednivalójuk akadt a IX. kerületben. Kérdés, hogy Somfainé Vajda Ágnes, az egyik gyanúsított ügyvédje miért nem vette bele ezt a körülményt is a cellainformáció nyilvánosságra kerülése előtti nyilatkozatába; május 25-én azt mondta ugyanis, hogy a megoldást a vélt tettesek és a lány mobiltelefonjainak cellainformációiban kell keresni: e szerint ezek az adatok pontosan tanúsítják, ki hol tartózkodott a bűncselekmény éjszakáján. A rendőrök korábbi verziójában nem lehetett hallani arról, hogy két részre szakadt volna ötfős csapatuk. Az ügyészég a lány mobiltelefonjának cellainformációiról sem beszél.

Az élményszerűség hiányzik Zsanett vallomásából

Nem értékelhető abszolút élményszerűnek Zsanett beszámolója a feltételezett rendőri erőszakról, adta hírül az RTL Klub híradója. A dokumentum szerint a beszámolója "nehézkes, hiányos, nem értékelhető abszolút élményszerűnek", kiderül az is: "a részletek nem követik egymást összefüggő, szoros rendben és egyértelmű azonossággal a feljelentésekor elhangzottakkal".

Somfainé Vajda Ágnes - aki az egyik bűnsegédlettel gyanúsított rendőr védője - azt mondta: a véleménynek szerinte az a lényege, hogy az, amit a sértett a feljelentéskor elmondott, és az, amit a pszichológusnak elmondott "nem mindenben fedi egymást". Az ügyészség a pszichológiai szakértői véleményről nem nyilatkozhat, mert még tart a nyomozás.

Az Indexnek nyilatkozó Racsmány Mihály pszichológus szerint a traumát átélt embereknél inkább a nem élményszerű beszámolók a jellemzőek, amit kutatási eredmények is bizonyítanak. pont az hitelesíti egy erőszakon átesett nő vallomását, hogy az a vártnál sokkal kevésbé élményszerű, hiszen ilyenkor eltávolítja magától az emlékeit. Ha azonban kitalált történetet mesél el, sokkal inkább megpróbálja az egyes mozzanatokat kiszínezni és ezzel hihetővé tenni.

Nem feltétlenül perdöntő a DNS-vizsgálat eredménye

Az ügyészség szóvivőjét naponta kérdezik arról, hogy mikorra lehet meg a DNS-vizsgálat eredménye. Legutóbbi nyilatkozatok szerint akár már pénteken, de biztosat továbbra sem lehet tudni.

A bíróságtól függ, hogy milyen mértékben veszi figyelembe a DNS-vizsgálat eredményét, ami arról adhat felvilágosítást, hogy egy adott biológiai anyagmaradvány egy adott mintában lehet-e egy adott személyé vagy sem. Vagyis az eredmény bizonyíthatja, hogy volt-e nemi kapcsolat Zsanett és az erőszakkal gyanúsított rendőrök között. Ha viszont nem találnak egyezést, az még nem zárja ki, hogy ne lett volna erőszakos közösülés.