Mádl alkotmányellenesnek találja az ügynöktörvényt

Mádl Ferenc államfő szerint alkotmányellenes az ügynöktörvény, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) kedden.

Az Országgyűlés május 30-án szavazta meg a múlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának létrehozásáról szóló törvény módosítását. A módosítás minden állampolgár számára nyilvánossá tenné az ügynökaktákat.

Az információs önrendelkezési jog a módosítás nélkül is érvényesül

A törvénymódosítás Mádl szerint több ponton is alkotmányellenes, így például alkotmányos indok nélkül korlátozza az érintettek személyes adatainak védelmét, közölte a KEH szóvivője. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság korábbi határozatai, valamint az úgynevezett Sólyom-bizottság 2003-as jelentése alapján jutott erre a következtetésre.

"A megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcsolatba hozható adatokat, az információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez tehát nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozatalára" - áll a KEH közleményében.

Az államfő alkotmányosan kifogásolhatónak tartja azt is, hogy a törvény nem biztosít az érintett személyeknek hatékony és érdemi jogorvoslatot. Ez azért is jelentős kérdés, mert az állambiztonsági levéltárban kezelt adatok nem teljes körűek és megbízhatóak.

Az ügynöktörvény május 30-án megszavazott módosítása mindezek miatt egyelőre nem léphet hatályba.

Az MSZP üdvözli Mádl döntését

Az MSZP üdvözli, hogy a köztársasági elnök a osztotta a koalíciós pártok aggályait, és kérésüknek megfelelően az Alkotmánybírósághoz fordult, közölte Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese.

A nagyobbik kormánypárt osztja egyetért Mádl Ferenccel abban, hogy a jogszabály szükségtelenül korlátozza az érintett személyek személyes adatainak védelmét. Burány szerint az alkotmány ezzel kapcsolatban pontos előírásokat nem tartalmaz, de az Alkotmánybíróság gyakorlata a személyes adatok védelmét mindennél előrébb valónak tartja.

A liberálisok annak örülnének, ha az Alkotmánybíróság minél előbb döntene, reagált Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. "Mindenféle megoldásra kész vagyunk annak érdekében, hogy ezt az egész ügyet végre le tudja zárni a parlament" - mondta. A liberálisok számára Horn szerint egy fontos kérdés van, az, hogy a múlt megismerhetősége mindenki számára legyen biztosított minél előbb.

Átvette a házbizottság az iratátadásról szóló jelentést

A házbizottság dönthet arról, nyilvánosak lesznek-e azok a dokumentumok, amelyeket az iratátadást felügyelő bizottság készített a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratok átadásáról a történeti levéltárnak, mondta a parlament alelnöke, aki kedden átvette a bizottság jelentését.

"A házbizottság mellett a nemzetbiztonsági és a kulturális bizottságnak is meg kell ismernie a jelentést" - közölte Mandur László.

A titkosszolgálatok az összes irat egynegyedét tartották vissza, mondta az iratátadást felügyelő bizottság soros elnöke, Gálszécsy András. Leggyakrabban az 1990. február 14. után is az Állambiztonsági Szolgálatoknál dolgozók iratait tartották vissza. A több tízezer áttekintett irat nyolc százalékát sikerült eljuttatni a történeti levéltárnak. Gálszécsy hozzátette, nagyrészt megvalósultak azok a szándékok, amelyeket a Mádl által most megvétózott törvény 2003-as készítésekor megfogalmaztak.