Marcell
19 °C
32 °C

Befellegzett az atomenergiának

2008.04.23. 21:05
Az atomenergia nem jelent megoldást a XXI. századi energiaigények kielégítésére, nem oldja meg a klímaváltozás problémáját, túlságosan drága, kiszámíthatatlan, és ezen a tapasztalatlanság miatt nehéz is változtatni, derült ki az Energia Klub atomenergiáról szóló konferenciáján. Magyarországon a megújuló energiák már közismertek, de a szabályozás még nem támogatja ezeket a beruházásokat.

A nukleáris ipar hanyatlóban van, és ezt a trendet az iparág saját erőforrásaival nem is tudja megállítani, mondta Steve Thomas, a Greenwich-i egyetem professzora az Energia Klub atomenergiáról szóló konferenciáján. A környezetvédelmi szervezet célja az volt, hogy rávilágítson azokra a tényekre (pdf), amelyekről a nukleáris ipar térhódítása miatt ma kevés szó esik.

Míg Ázsiában több mint egy tucat atomerőmű épül, addig Nyugat-Európában és Észak-Amerikában mindössze három, részletezte a jelenlegi helyzetet előadásában a professzor. Ennek az az oka, hogy atomerőművek építéséhez állami támogatásra van szükség, a liberalizált piacokon viszont csak korlátozottan lehet ezekhez hozzájutni, és ez gyakran kevésnek bizonyul. Amerikában például a 15 milliárd dolláros támogatási csomag ellenére nem indult az elmúlt években egyetlen beruházás sem, az elmúlt 40 év tapasztalatai ugyanis azt bizonyítják, hogy a becsült költségek legalább másfélszeresére rúg az építkezés végösszege, de előfordult, hogy akár háromszorosa is lett. Megjegyezte azt is, hogy pont költségeinek kiszámíthatatlansága miatt titokzatosság lengi körül ezeket a beruházásokat, nem beszélnek konkrét összegekről, így pedig nehéz társadalmi szinten egyeztetni az atomot felváltani képes alternatívákról.

A kormányoknak változtatniuk kéne szemléletükön

A kormányok hozzáállásáról úgy vélekedett, hogy a legtöbb országban nem dolgoznak érdemben az atomenergiát felváltani képes források vizsgálatán, ami egyébként alapvető szemléletváltást követelne, hiszen a helyettesítés csak egy széles skálán, több forrás alkalmazásával képzelhető el.

Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója kérdésünkre hasonló véleményt fogalmazott meg, szerinte ez egyben kényelmes álláspont is, hiszen egyszerűbb a centralizáltan működő atomenergiából biztosítani az ország áramellátását, mivel egy diverzifikált rendszer számos bonyodalmat okozna. Ha a struktúra megváltozna, a jelenlegi 18 erőmű helyett sokkal több forrást kéne koordinálni, magyarázta. A gázipar képes lehet az atomenergia ellensúlyozására, egyre ismertebbek továbbá a megújuló energiákban rejlő lehetőségek is. Magyarországon sajnos évente változnak azok a számok, amelyek alapján egy vállalkozásnak terveznie kéne energiaforrásait, így viszont nehéz egy 25-30 éves megtérülésre alapozott beruházást bevállalni.

Tapasztalatlanság, kiszámíthatatlanság

A finnországi Olkiluotoban épülő atomerőmű, amely azt lenne hivatott bizonyítani, hogy a liberalizált piacon is versenyképes a nukleáris energia, az építkezés második évében csődöt mondott. A költségek már az eredetire tervezett másfélszeresére rúgnak, és a tervezett építési idő is 4-ről 6 évre emelkedett. Az építkezés közben számos biztonsági probléma is felmerült, ami a nukleáris ipar tapasztalatlanságára világít rá, ez pedig nem segíti elő az árak érdemi csökkenését. Ugyan a technológia fejlődik, de még mindig túl sok az olyan tényező, ami irányíthatatlan, bár míg 20 évvel ezelőtt a megbízhatóság 60 százalékos volt, mára ez legalább 85 százalékra nőtt, mutatott be egy példát Steve Thomas.

Perger András, az Energia Klub munkatársa kiemelte, hogy egy, a paksihoz hasonló kapacitású új atomerőmű legalább 2000 milliárd forintba kerülne, és megépítése esetén a villamos energia ára csaknem 30 százalékkal növekedne. Kardos Péter, az Energia Klub szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben nem az atomenergia jelenti a megoldást. A nukleáris energetika számos aggályt vet fel, ráadásul elegendő idő sincs arra, hogy a kibocsátás-csökkentéshez hozzájáruljon, amellett, gazdaságilag hatékonyabb megoldások elől szívná el a forrásokat.

Biztonsági kockázatok

Wolfgang Kromp, a bécsi egyetem fizika és anyagtan professzora az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása kapcsán számos biztonsági kockázatról beszélt, a berendezések, a reaktortartály és a szerkezeti anyagok öregedését gyengülését hozta fel példaként mint legfőbb veszélyforrásokat. Megemlítette a terrorizmust is, bár napjainkig nem került nyilvánosságra olyan eset, hogy atomerőműbe próbáltak volna betörni terroristák, aminek megelőzésére természetesen speciális biztonsági intézkedéseket alkalmaznak.

A nukleáris hulladékot a mindmáig megoldatlan problémák közé sorolta. Óriási kihívás a mérnökök számára olyan technikát kifejleszteni, ami nem károsítja a környezetet, így például a föld alá temetve nem szennyezi az ivóvízkészletet. A megoldás egy olyan csomagolási technika kifejlesztése lenne, aminek utolsó rétege 300-400 ezer év múlva bomlik le, a mérnököknek ilyen hosszú időre előre kéne tervezniük. Az Egyesült Államokban régóta kutatják a lehetőségeket, de az utóbbi 20 évben keveset haladtak előre.