Vendel
7 °C
20 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Befellegzett az atomenergiának

2008.04.23. 21:05
Az atomenergia nem jelent megoldást a XXI. századi energiaigények kielégítésére, nem oldja meg a klímaváltozás problémáját, túlságosan drága, kiszámíthatatlan, és ezen a tapasztalatlanság miatt nehéz is változtatni, derült ki az Energia Klub atomenergiáról szóló konferenciáján. Magyarországon a megújuló energiák már közismertek, de a szabályozás még nem támogatja ezeket a beruházásokat.

A nukleáris ipar hanyatlóban van, és ezt a trendet az iparág saját erőforrásaival nem is tudja megállítani, mondta Steve Thomas, a Greenwich-i egyetem professzora az Energia Klub atomenergiáról szóló konferenciáján. A környezetvédelmi szervezet célja az volt, hogy rávilágítson azokra a tényekre (pdf), amelyekről a nukleáris ipar térhódítása miatt ma kevés szó esik.

Míg Ázsiában több mint egy tucat atomerőmű épül, addig Nyugat-Európában és Észak-Amerikában mindössze három, részletezte a jelenlegi helyzetet előadásában a professzor. Ennek az az oka, hogy atomerőművek építéséhez állami támogatásra van szükség, a liberalizált piacokon viszont csak korlátozottan lehet ezekhez hozzájutni, és ez gyakran kevésnek bizonyul. Amerikában például a 15 milliárd dolláros támogatási csomag ellenére nem indult az elmúlt években egyetlen beruházás sem, az elmúlt 40 év tapasztalatai ugyanis azt bizonyítják, hogy a becsült költségek legalább másfélszeresére rúg az építkezés végösszege, de előfordult, hogy akár háromszorosa is lett. Megjegyezte azt is, hogy pont költségeinek kiszámíthatatlansága miatt titokzatosság lengi körül ezeket a beruházásokat, nem beszélnek konkrét összegekről, így pedig nehéz társadalmi szinten egyeztetni az atomot felváltani képes alternatívákról.

A kormányoknak változtatniuk kéne szemléletükön

A kormányok hozzáállásáról úgy vélekedett, hogy a legtöbb országban nem dolgoznak érdemben az atomenergiát felváltani képes források vizsgálatán, ami egyébként alapvető szemléletváltást követelne, hiszen a helyettesítés csak egy széles skálán, több forrás alkalmazásával képzelhető el.

Ámon Ada, az Energia Klub igazgatója kérdésünkre hasonló véleményt fogalmazott meg, szerinte ez egyben kényelmes álláspont is, hiszen egyszerűbb a centralizáltan működő atomenergiából biztosítani az ország áramellátását, mivel egy diverzifikált rendszer számos bonyodalmat okozna. Ha a struktúra megváltozna, a jelenlegi 18 erőmű helyett sokkal több forrást kéne koordinálni, magyarázta. A gázipar képes lehet az atomenergia ellensúlyozására, egyre ismertebbek továbbá a megújuló energiákban rejlő lehetőségek is. Magyarországon sajnos évente változnak azok a számok, amelyek alapján egy vállalkozásnak terveznie kéne energiaforrásait, így viszont nehéz egy 25-30 éves megtérülésre alapozott beruházást bevállalni.

Tapasztalatlanság, kiszámíthatatlanság

A finnországi Olkiluotoban épülő atomerőmű, amely azt lenne hivatott bizonyítani, hogy a liberalizált piacon is versenyképes a nukleáris energia, az építkezés második évében csődöt mondott. A költségek már az eredetire tervezett másfélszeresére rúgnak, és a tervezett építési idő is 4-ről 6 évre emelkedett. Az építkezés közben számos biztonsági probléma is felmerült, ami a nukleáris ipar tapasztalatlanságára világít rá, ez pedig nem segíti elő az árak érdemi csökkenését. Ugyan a technológia fejlődik, de még mindig túl sok az olyan tényező, ami irányíthatatlan, bár míg 20 évvel ezelőtt a megbízhatóság 60 százalékos volt, mára ez legalább 85 százalékra nőtt, mutatott be egy példát Steve Thomas.

Perger András, az Energia Klub munkatársa kiemelte, hogy egy, a paksihoz hasonló kapacitású új atomerőmű legalább 2000 milliárd forintba kerülne, és megépítése esetén a villamos energia ára csaknem 30 százalékkal növekedne. Kardos Péter, az Energia Klub szakértője előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a klímaváltozás elleni küzdelemben nem az atomenergia jelenti a megoldást. A nukleáris energetika számos aggályt vet fel, ráadásul elegendő idő sincs arra, hogy a kibocsátás-csökkentéshez hozzájáruljon, amellett, gazdaságilag hatékonyabb megoldások elől szívná el a forrásokat.

Biztonsági kockázatok

Wolfgang Kromp, a bécsi egyetem fizika és anyagtan professzora az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása kapcsán számos biztonsági kockázatról beszélt, a berendezések, a reaktortartály és a szerkezeti anyagok öregedését gyengülését hozta fel példaként mint legfőbb veszélyforrásokat. Megemlítette a terrorizmust is, bár napjainkig nem került nyilvánosságra olyan eset, hogy atomerőműbe próbáltak volna betörni terroristák, aminek megelőzésére természetesen speciális biztonsági intézkedéseket alkalmaznak.

A nukleáris hulladékot a mindmáig megoldatlan problémák közé sorolta. Óriási kihívás a mérnökök számára olyan technikát kifejleszteni, ami nem károsítja a környezetet, így például a föld alá temetve nem szennyezi az ivóvízkészletet. A megoldás egy olyan csomagolási technika kifejlesztése lenne, aminek utolsó rétege 300-400 ezer év múlva bomlik le, a mérnököknek ilyen hosszú időre előre kéne tervezniük. Az Egyesült Államokban régóta kutatják a lehetőségeket, de az utóbbi 20 évben keveset haladtak előre.