Júlia, Rita
13 °C
26 °C

Mit tehetett volna Gyurcsány a Zuschlag-ügyben?

2007.10.12. 07:35
Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter csütörtökön este a Közgázon tartott Tárcatükör rendezvényen beszélt a Zuschlag-ügyről, a melegházasságról és a gyűlöletbeszédről is. Szekeres Imre szerint Gyurcsány hiába tudhatott a Zuschlag-ügyről már tavasszal, az igazságszolgáltatás munkájába nem avatkozhatott bele.

A Közgázon rendezett "Tárcatükör" című fórumon Takács Albert arra a kérdésre, ha a miniszterelnök már tavasszal tudott a Zuschlag-ügyről, akkor nem lett volna-e kötelessége feljelentést tenni, azt mondta: "elvileg, ha valaki feljelentési kötelezettség alá eső bűncselekményről tud, és azt nem tárja a hatóság tudomására, akkor természetszerűleg ez jogsértés". Hozzáfűzte: ezt "általánosságban" mondta, nem pedig a konkrét esetre, amelyet még nem ismert meg a sajtóból.

Takács Albert szerint a Zuschlag-ügyben a "mérföldkő" az esetleges vádemelés lesz. Közölte, úgy látja, a médiában eddig minden szereplő megnyilatkozása "önálló életre kelt", pedig, mint mondta, itt józanságra, higgadtságra lenne szükség. Répássy Róbert megismételve pártja álláspontját, azt mondta: Gyurcsány Ferencnek akkori miniszterként ebben az ügyben politikai felelőssége van.

Szekeres szerint Gyurcsány nem avatkozhatott bele

Szekeres Imre, az MSZP alelnöke, akit a párt azzal bízott meg nemrégiben, hogy tegyen rendet a Bács-Kiskun megyei MSZP-szervezetben, ahol Zuschlag János még mindig vezető pozíciót tölt be, a TV2 Mokka reggeli adásában arról beszélt, hogy folyamatosan egyeztet a megyei szocialistákkal. Szekeres szerint az etikai bizottságtól a megyei szervezetnek kellene kérnie az újjászervezést.

Szekeres nem akarta kommentálni Gyurcsány kijelentését, amelyet a Magyar Narancsban tett arról, hogy már korábban tudott a Zuschlag-ügyről. Szekeres még nem olvasta ugyanis a nyilatkozatot. Annyit elmondott azonban, hogy Gyurcsány hiába tudott már tavasszal az ügyről, az igazságszolgáltatás munkájába nem avatkozhatott bele.

Gyűlöletbeszéd

Visszatérve a közgázos fórumra, Takács Albert ott a "gyűlöletbeszédről", és az azt érintő tervezett törvénymódosításokról szólva leszögezte: "a személy totális tagadása", és az előítélet antihumánus kifejezése nem tartozik a szólásszabadság körébe.

A miniszter szerint polgárjogi eszközökkel kell fellépni a gyűlöletbeszéddel szemben, ám mint fogalmazott, lehetnek büntetőjogi vonatkozások is. A beszélgetésen vitapartnere, Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy a véleményszabadság és az emberi méltósághoz való két alapjog ütközésekor utóbbi megelőzi az előbbit. Utalt arra, hogy az emberi méltóság elsőbbségét már az Alkotmánybíróság több határozata is alátámasztotta.

Személyes véleményének hangot adva úgy fogalmazott: "az alkotmányos jogok ütközését az alkotmány szintjén kellene feloldani". Takács Albert a rendezvényen a rendőrség arculatának tervezett változtatásáról szólva azt mondta, neki nem tetszik a felmerült "bátorság, bizalom, becsület"-szlogen, mert az a rendőrségről szól. Egy szlogennek üzenetet kell sugároznia, azt "jól kell megválasztani" - jegyezte meg.

Azonos neműek házassága

A hallgatóság az azonos neműek párkapcsolatáról, az úgynevezett "melegházasság intézményéről" is kérdezte a két politikust. Takács Albert közölte, a magyar jogrendszerben olyan szempontot nem lát, ami ezt kizárná. Jelezte ugyanakkor, hogy tekintettel kell lenni az intézmény társadalmi támogatottságára. "Olyan álláspontot, jogszabályt nem lehet alkotni, ami nyilvánvaló társadalmi elutasítással találkozik" - emelte ki.

Répássy Róbert - ismételten hangsúlyozva, hogy saját véleményéről van szó - azt mondta: a házasságot a férfi-nő kapcsolatának fenntartott intézménynek látja, így szerinte az nem terjedhet ki az egyneműek viszonyára. A képviselő szerint ugyanilyen "tabu" az örökbefogadás, amelyet, mint mondta, "nem a meleg pároknak találtak ki".