Voltak informális egyeztetések Zuschlaggal

2007.09.19. 16:15
Zuschlag János őrizetbe vétele nem nagyon foglalkoztatja az MSZP többi ifjúságpolitikusát, legalábbis ezt állítják. Mindenki támogatja az igazság kiderülését.

Formálisan hidegen hagyja Zuschlag János őrizetbe vétele a GYISM egyes egykori vezetőit és a volt szocialista ifjúságpolitikusokat. Noha az ifjúsági szervezetek feltételezett pénznyúlási ügyében született vallomások egyike azt állítja, az akkori miniszter, Gyurcsány Ferenc szobájában gyűlt rendszeresen össze támogatást osztani Arató Gergely, az MSZP sport és ifjúsági munkacsoportjának vezetője (most az oktatási tárca államtitkára), Mesterházy Attila a GYISM egykori államtitkára, Ujhelyi István a FIB volt elnöke, illetve Zuschlag, mint az MSZP ifjúságpolitikusa. (Ráadásul az Index információi szerint a Bács-Kiskun megyei főügyészség arról faggatta Zuschlagot, milyen szerepet játszottak a támogatás odaítélési mechanizmusban a GYISM vezetői.)

Nem kívánok

"Csak azt tudom mondani, hogy nem vagyok érintett az ügyben, így nem is kívánok foglalkozni vele" - reagált röviden Ujhelyi Zuschlag letartóztatásának hírére. Az Önkormányzati és Területfejlesztési tárca államtitkára csupán annyit árult el, hogy tanúkénti meghallgatása óta nem kereste az ügyészség. Tartalmában Ujhelyi nyilatkozatára rímel Mesterházy Attila reakciója is. A GYISM volt politikai államtitkára arról beszélt az Indexnek, hogy nincs köze az ügyhöz, még tanúként sem hallgatta meg az ügyészség. Egyébként szerinte a helyzet egyszerű: az ügyészség teszi a dolgát, s nem szerencsés, ha azt egy politikus kommentálja.

"Fontos, hogy kiderüljön az igazság" - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Zuschlag János őrizetbe vételéről. A kormányfő egy sajtótájékoztatójáról távozóban nyilatkozott a távirati irodának, de ennél többet nem akart mondani.

Konzultáció folyt

Az azonban vitathatatlan - legalábbis kormányzati és pártbéli forrásaink szerint - hogy az említett politikusok rendszeresen (olykor heti gyakorisággal) konzultáltak a GYISM miniszteri szobájának mélyén. Az Index két hete megkérdezte Ujhelyit az egyeztetésekről: az államtitkár akkor kategorikusan cáfolta Ocsovai állításait, és azt állította, hogy a miniszter szobájában soha semmyilen informális egyeztetés nem folyt. A cáfolatot cáfoló pártemberek véleménye azonban már jobban megoszlik arról, hogy ezeken az eseményeknek mi volt a feladata. A hivatalos verziók szerint a 2002-ben sportminiszterré avanzsáló Gyurcsány ragaszkodott hozzá, hogy a folyton miniszteriális információhiányról panaszkodó frakció és a párt egyaránt képet kapjon a tárca munkájáról. Ennek szellemében szigorúan politikusok vettek részt a megbeszéléseken, sem a közigazgatási államtitkár, sem az ifjúsági ügyeket intéző helyettes államtitkárság vezetője nem volt hivatalos. (Egyébként utóbbi, Ocsovai Tamás mesélt vallomásában a miniszteri szobában zajló disputákról.)

A félhivatalos verziók azonban már nemcsak tájékoztató tanácskozásokról regélnek, hanem például arról is, hogy a frissen kinevezett Gyurcsány dühösen leteremtette egyes ifjú szocialistákat, mivel el akarták vinni az éves ifjúsági pályázati keret jó kétharmadát. (A miniszter végül tizedére kurtította az összeget.)

Bonyolított rendszer

Forrásaink szerint azonban a pályázók zöme önjáró volt, a GYISM felső vezetői csak elvétve botlottak beléjük. A pályaművek több szűrön mentek keresztül, zsűrizték őket a Regionális Ifjúsági Tanácsok (RIT), civil bírálóbizottságok, ellenőrizte azokat a Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, a Gyermek és Ifjúsági Helyettes Államtitkárság, illetve szignálta a pályaműveket a közigazgatási államtitkár is, és csak ezt követően került rájuk a miniszteri pecsét. A rendszert ismerők véleménye szerint főként a RIT-ekben lehetett belenyúlni a gépezetbe (ahol a politikai erők már helyben levívták, hogy melyik pályázat érdemes támogatásra), illetve a helyettes államtitkárság korrigálhatta olykor az eredményt. Mindenestre vélhetően a szisztéma kuszasága miatt az ügyészség nem azt vitatja, hogy jogszerű volt-e a pénzek minisztériumi odaítélése, hanem azt, hogy a nyertesek szabályszerűen pályáztak-e, illetve a vállalt célra fordították-e a summát.