Gyilkosoknak és korrupt államtitkároknak is fontos éve lesz

Évente több ezer büntetőügy pere indul meg az országban, ebből néhány pedig nemcsak az érintettek, de a közvélemény figyelmét is megragadja. Noha ezek az eljárások évekig is elhúzódhatnak, 2025-re valószínűleg mindegyikben születik ítélet, legalábbis első fokon.

Korrupt államtitkár a bíróságon?

Nagy János, az agrártárca egykori helyettes államtitkárának és társainak a Budapest Környéki Törvényszéken várható az első ítélete a korrupciós ügyben. Az ügyészség Nagy ellen vezető beosztású hivatalos személy az előnyért hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadása, és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt emelt vádat. A volt helyettes államtitkárra hat év letöltendő börtönbüntetést és 5,2 millió forintos pénzbüntetést indítványoztak a 2022. áprilisi előkészítő ülésen. Nagy azonban ezt nem fogadta el, majd a novemberi bírósági meghallgatáson is tagadta a vádakat. Az ügyészség végül a vádbeszédben már legalább tíz évre módosította a büntetési tételt.

Nagy az utolsó szó jogán többek között arról beszélt, hogy az ügyészség parancsra vehette elő az egykori helyettes államtitkárt, illetve meglátása szerint 2021 első felében jól mutathatott a kormányzat részéről egy olyan látszatintézkedés, mint az ő ügyük az Európai Unió felé, mert az ügyészségnek már a letartóztatásuk pillanatában megvolt a közleménye Nagyékkal kapcsolatban, amiben kiemelték, hogy EU-s pályázatokkal kapcsolatos bűncselekményt követett el az egykori helyettes államtitkár.

Celebek keveredtek kerítési ügybe 

Januárban először hozhat ítéletet a bíróság K. Zoltán ügyében, miközben a nyomozás még 2009-ben indult meg. A vádirat szerint a kerítők fiatal magyar hölgyeket küldtek ki 2009-től hoszteszmunka helyett szexuális szolgáltatásokra több külföldi országba. K. Zoltán és társai a magyar luxushoszteszeket Dubajba, gazdag hercegekhez vagy más egzotikus országokba, fontos üzletembereknek közvetítették ki.

A vádiratban ismertették, hogy pontosan mikor, kit és hova utaztattak ki „hoszteszmunkára”. A felsorolt lányok közül többen nem vállalták a nevüket, csak számmal szerepeltek, ám a vádlottak vallomásában több hazai ismert név is elhangzott. A vádirattal ellentétben mindhárom vádlott tagadta, hogy bármilyen szexuális szolgáltatásra közvetítettek volna lányokat. Az elsőrendű vádlott, K. Zoltán szerint tőle a harmadrendű vádlott, Sz. Vivien kért hoszteszeket, és semmilyen szexuális munkáról nem tudott. Ő csak küldte a lányokat egy modellügynökségen keresztül.

Az ügy nagy port kavart a hazai celebvilágban, hisz Kulcsár Edinát, Vajna Tímeát és Hódi Pamelát is tanúként hallgatták ki a bizonyítási eljárás alatt. Az elmúlt egy évben szinte mindegyik tárgyaláson legalább három tanúvallomást ismertetett a bírónő, ami alapján tudható volt, hogy több tucat lányt közvetítettek ki ilyen módon külföldre.

A Fenyő-gyilkosság

Már idén jogerős ítélet születhetett volna Fenyő János halálával kapcsolatban, azonban váratlanul halasztania kellett a Fővárosi Ítélőtáblának a tárgyalást, mert nem volt ügyvéd, aki vállalta volna a másodrendű vádlott, Portik Tamás védelmét. Várhatóan a következő év áprilisában sikerül másodfokon is elkezdeni az ügy tárgyalását, miután idén februárban a Fővárosi Törvényszék Gyárfás Tamást hét év fegyházbüntetésre ítélte, míg Portik Tamásra életfogytiglant szabott ki.

Az ügyészség szerint Gyárfás és Fenyő között az 1990-es évek közepétől üzleti vita, hatalmi harc és erős személyes ellentét alakult ki. A vádirat szerint Gyárfás 1997-ben elhatározta, hogy megöleti Fenyőt. Emiatt 1997 szeptemberében megbízta Tasnádi Pétert, hogy ölesse meg vetélytársát. Tasnádi a megbízást 12 millió forintért vállalta, azonban miután átvett 6 millió forint előleget, nem teljesítette a feladatot. Emiatt Gyárfás megbízta Portik Tamást, akit 1994 óta ismert, hogy ölesse meg Fenyő Jánost. Portik Jozef Rohácnak adta ki a feladatot, aki végre is hajtotta a gyilkosságot.

Ki ölte meg Katzenbach Imrét?

Januárban hosszas perbeszédek után végre fény derülhet a rejtélyre, hogy ki ölte meg az MTK egykori labdarúgóját, Katzenbach Imrét. Decemberben tételesen igyekeztek megcáfolni a védők a koronatanú minden állítását, míg az ügyészség szerint szavahihető volt H. Attila, a vád pedig továbbra is megalapozott a vádlottakkal szemben, akikre életfogytig tartó szabadságvesztést kért.

Katzenbach Imrét még 2009-ben kezdte eltűntként keresni a rendőrség, az ügy 2020-ra ért fordulóponthoz, amikor megtalálták az Eclipse-ügyben is érintett labdarúgó holttestét. A vádiratban három vádlott, köztük a másodrendű Sz. Lajos, a Curtis néven ismert rapper testvére szerepel: az ügyben érintett zrt. egyik vezetője mint felbujtó, valamint az emberölés két végrehajtója. A végrehajtókat közvetlenül megbízó 51 éves férfival szemben a főügyészség már korábban vádat emelt. A dokumentum szerint Katzenbach Imre 2007-ben névlegesen elvállalta egy cég vezetését, tudva, hogy a cég valótlan tartalmú számlákat állít ki egy akkoriban ismert zrt.-nek. Feladata az volt, hogy a számlák ellenértékét készpénzben felvegye, és az összeget visszajuttassa a zrt. két vezetőjének – akik közül az egyik már korábban meghalt, a másik pedig a vádiratban szereplő felbujtó.

A labdarúgó azonban 2009 áprilisában az általa felvett ötszázmillió forintot nem juttatta vissza a zrt. vezetőinek, hanem azzal külföldre távozott. Pár hónappal később a társaság két vezetője megtudta, hol bujkál, és hazahozatták. A cég vezetőit dühítette, hogy Katzenbach nem számolt el az elvitt pénz jelentős részével, ugyanakkor tartottak is tőle, mert túl sokat tudott róluk – írta a főügyész. Hozzátette: emiatt a két cégvezető a vád szerint elhatározta, hogy megöleti a férfit. Az emberölésre 2009 szeptemberének elején adtak megbízást egyik emberüknek, egy 51 éves férfinak.

A férfi a megbízást elfogadta, azonban a tényleges végrehajtásra ő is megbízást adott; egy régi barátját kérte fel a focista megölésére. A férfi vállalta az emberölést, de cserébe ingyen vadászati lehetőséget, valamint legalább hárommillió forintot kért magának és a maga mellé bevont másik végrehajtónak, aki az ügy harmadik vádlottja. A vád szerint az 51 éves férfi 2009. szeptember 28-án a benne megbízó, gyanútlan Katzenbachot gépkocsival Baranyajenő térségébe, egy általa előre kiásatott gödör közelébe vitte, ahol a két végrehajtó már várta őket. Az autóból kiszálló focistát az ott várakozó két férfi rögtön megtámadta, miközben az 51 éves megbízó elhajtott a helyszínről.

A két vádlott közül az egyik lefogta a férfit, társa pedig súlyosan bántalmazta, ennek következtében a sértett a helyszínen meghalt. A vádlottak ezután a holttestet az előre kiásott gödörbe helyezték, és földdel befedték.

Lezárulhat az évtizedes rejtély

2024 végére hatalmas fordulat történt az egyik legismertebb eltűnt gyerek, Till Tamás ügyében, amikor kiderült, hogy gyilkosság áldozata lett az alig 11 éves bajai kisfiú. A gyanú szerint F. János korábban tanúként azt állította, hogy az esztergályosként ismert W. József ölte meg a fiút, majd a tanyáján épülő fészer alapjába betonoztatta a nála dolgozó K. Róberttel, aki F. jó barátja volt. Csak később derült ki, hogy K. nem dolgozott az idős mesternél, de F. igen, és zűrös gyerekként jellemezték a tanúk az akkor 16 éves fiút, majd elismerték, hogy F. János kényszerítette őket arra, hogy megmásítsák a vallomásukat. 

A rendőrség a fiú temetése után pár nappal jelentette be, hogy F. János elismerte az emberölés tényét, de nem tudták őrizetbe venni, mert az esetében elévült az ügy. Az ügyészség azonban nem így gondolta, és alig két nappal később körözést adtak ki a férfi ellen emberölés bűntette miatt. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség megállapítása szerint ugyanis az emberölés olyan bűncselekmény, amelyben az elévülési idő számítása fogalmilag kizárt. F. János védője szerint a 40 éves férfi kényszerítés és fenyegetés hatására ismerte el a bűncselekményt a rendőröknek, tagadta, hogy valóban ő volna Till Tamás gyilkosa. 

Kérdéses, hogy 2025-re bíróság elé kerülhet-e Till Tamás története, F. Jánosnak ugyanis várhatóan hamis tanúzás és befolyásolás miatt is felelnie kell, amiért a rendőrség állítása szerint akadályozta őket a nyomozásban. Az viszont már biztos, hogy nem maradt válasz nélkül az a jogi hézag, ami miatt elévültnek nyilváníthatták F. esetében az emberölést, az Országgyűlés egy héttel később megszavazta a módosítást, ami szerint az ilyen bűncselekmények soha nem évülnek el, legyen akárhány éves az elkövető.

(Borítókép: Gyárfás Tamás, (elöl b) valamint a másodrendű vádlott Portik Tamás (elöl j2) büntetőperük tárgyalásán a Fővárosi Törvényszék épületében 2024. február 8-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)