Számold ki, mennyi lesz a diákhiteled!

Érdemes-e felvenni a diákhitelt? A Diákhitel 2.0 a mostani 2 százalékos éves kamattal igen csábító. Amíg az infláció nem megy a kamatszint alá (és ez nem ma lesz, most évente 5 százalék fölött van a pénzromlás üteme), addig a hitelfelvevők egy évről évre inflálódó adósságot halmoznak, ami azt jelenti, hogy a pénz értéke a visszafizetéskor kisebb lesz, mint most. Infláció alatti hitelkamatok piaci alapon pontosan azért soha sehol nincsenek, hiszen ezt jelenti, hogy a hitelező folyamatosan veszít, míg az adós folyamatosan nyer a hitelfelvételen. Ebben az esetben sem arról van szó, hogy a diákhitelközpont ennyire nagyvonalú, a valóságban ugyanis a különbözetet a költségvetés fizeti. Ez a hitelfelvevők számától függően évente több tízmilliárd forint lehet, és egyre csak növekedni fog.

Mennyi lesz a vége?

Hogy mégis mindenki pontos képet kapjon arról, hogy mekkora adósságot halmoz fel a diplomaosztóig, készítettünk egy kalkulátort, amit az a régi- és az új típusú diákhiteleseknek is segítség lehet. A kalkulátor használatához azt kell tudni, hogy hány féléven keresztül kell (vagy kellett) a diákhitelt felvenni, mekkora volt az első féléves hitel, és ez az eredeti összeg évről évre átlagosan hány százalékkal emelkedett. Ez lehet nulla, lehet a tandíj emelkedésével arányos szám, illetve a várható infláció is, ami hosszabb távon 3-5 százalék között lehet. A kalkulátornak meg lehet adni az átlagos hitelkamatot is, ami jópár féléve 8 százalék a régi diákhitelnél, az újnál pedig 2 – ez az utóbbi hitel azért jóval olcsóbb, mert csak a tandíjra lehet költeni.

A kalkulátor az eredménysorokban megmutatja, hogy a bevitt számokból a kezdetektől a diplomaosztóig mennyi hitel és kamattartozás gyűlik össze. Ez tehát megközelítőleg az az összeg, amekkora adóssággal egy végzős nekivág a nagybetűs életnek. (Azért csak megközelítőleg, mert a kalkulátor minimálisan felfele torzít. Mi ugyanis minden félévben tőkésítjük az összegyűlő kamattartozást, miközben a diákhitelközpont ezt csak minden évben egyszer, december 31-én teszi meg. A különbség azonban elhanyagolható, tíz félév alatt félévente fix 200 ezer forintos hitellel számolva nem több néhány ezer forintnál.)

Jövőre például minden jogászképzés fizetős lesz, ez a hat magyar jogi karon, 2012-es árakon számolva, egy tanévben átlagosan 404 ezer forintba kerül.

Ezzel az összeggel számolva a kalkulátor első sorába 10 félévet kell beírni, a hitelösszeg sorba 202 000 forintot. A tandíj a legtöbb szakon évente emelkedik, itt ki lehet indulni az átlagos inflációból (ettől az egyetemek persze eltérhetnek). Az infláció most 5 százaléknál is nagyobb, de elméletileg csökkennie kellene, így öt éves távlatban gondolkodva 3-4 százalékot érdemes beírni. A hitelkamat évente az új hitelnél 2 százalék, a réginél most 8, az utolsó sorban ezekkel érdemes számolni (mi alapértelmezésként 2 százalékkal számolunk).

A 2 százalékos kamatozású új diákhitelből kiindulva egy végzős joghallgatónak 2,5 milliós adóssága gyűlik össze az egyetemi évek végére, aki inkább a régi, szabad felhasznállású diákhitelt kéri, az közel lesz a 3 millióhoz.

A következő tanévben csak 10 ezer hallgató oktatását finanszírozza teljes mértékben az állam, 40 ezer leendő hallgató csak részösztöndíjat kap, azaz a képzési költség felét fizeti az állam.

És nem csak a tandíj van

Az orvosoknál kicsit más az összkép, mint a jogi képzésen. Itt ugyanis részben megmaradnak az államilag támogatott helyek, 1100 diák kap teljes finanszírozást, 900 hallgató viszont csak részösztöndíjat, azaz a képzési költség felét kell majd magának megfizetnie. A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán egy osztatlan, tizenkét féléves képzés önrésze most félévenként 1 020 000 forint, aki ezt hitelből szeretné kifizetni, annak a 2 százalékos diákhitelkamattal és évi 3 százalékos átlagos tandíjemelkedéssel számolva bő 15 milliós tartozása halmozódik fel.

És ez csak a tandíj, efölött is komoly kiadások vannak még. Egy orvosi egyetemista olvasónk szerint a költségtérítéseseknek kell még fizetniük a nyári gyakorlatokat is a kötelező tandíj mellett. Három ilyen gyakorlat van, az ápolástan, a belgyógyászat, és a sebészet, egyenként négy hét, egy turnus körülbelül 150 ezer forintba kerül, ez összesen 450 000 forintos kiadást jelent. "Negyedéves vagyok, könyvekre szerintem már költöttem többet, mint fél milliót. Ha államin van az ember, akkor sem olyan olcsó" - írta az olvasónk.

A szociológia és a média a legolcsóbbak

A legnépszerűbb szakok közül a legolcsóbb a szociológia, illetve a kommunikáció és médiatudományi képzés, itt egy félév 200 000 forintba kerül, de szemeszterenként nem több, mint 250 000 forintért lehet fizikus, biológus, pénzügyi és számviteli, közgazdász, jogász vagy műszaki menedzseri diplománk.

Több mint háromszázezerbe (most 325 000 forintba kerül) szemeszterenként egy gépész- vagy villamosmérnöki diploma megszerzése, a felvételi jelentkezések szerinti legnépszerűbb intézményekben. Aki ezeken a szakokon hitelből mérnök lesz, 4 milliós tartozással számolhat.