Ez a poszt a következő Percről percre része:
Varga: 2012 utolsó negyedéve siralmas volt
-
ezt mondja az IMF, és ezzel egyetért a magyar kormány, mondja Varga Mihály. A vita abban van, hogy milyen eszközök alkalmasak erre. De a nemzetközi intézményeket partnernek tekintik, mint mindenki mást, akinek szintén ez a célja.
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Ami része a nemzetállamnak, de természetesen az Európai Unió jegybanki intézményrendszerének is. És természetesen független.
Fotó: Barakonyi Szabolcs -
az elzárkózó jegybanknak, a nyitott, együttműködő jegybank híve. Mulatságosnak tartja, hogy sokan harcoltak, hogy a központi bank monetáris tanácsának ülésén ne vegyen részt a kormány képviselője. A jegybank mindenhol a kormány stratégiai szövetségese, nálunk ez másként volt, ami szerinte hiba. "Ha egy jegybank nem működik együtt a kormánnyal, akkor eltévedt."
-
A magyar jegybank jobban teljesít a következő hat évben, mint az előzőben, és ha a jegybank jobban teljesít, az ország is jobban teljesít - zárta gondolatait Matolcsy.
-
hogy Matolcsy eddig tőle szokatlan módon, de eléggé visszafogottan beszél. Azt viszont nagyon erős hangsúlyt kap, hogy a központi bank része az államnak, ezért ez egy stratégiai szövetség, aminek a lényege a kormány támogatása. Ebből még bármi lehet...
-
Matolcsy a modern közgazdaságtudomány atyjának, Adam Smith-nek az elméletére utalt, amikor láthatatlan kézről beszélt.
A 18. században élt közgazdász leghíresebb metaforája a „láthatatlan kéz”, az a rendező elv, ami a piacon a kereslet és kínálat, bőség és szűkösség erőinek és ellenerőinek eredményeként beosztja a nemzet erőforrásait. A „láthatatlan kéz” a keresletre és a kínálatra ható erők eredményeként alakítja ki a „természetes árat”.
-
Neki monetáris politikai tapasztalata nincs, adóügyi államtitkár volt, különös kalandnak ígérkezik az MNB-alelnöki pályája.
-
Arról beszélt, hogy a jegybanktörvényt be kell tartani.
-
cikkünk a témában: SzkB
Tényleg csak Simor felel a devizahitelezésért?
Az elképesztő ütemű devizás eladósodást lehetett volna hatékonyan korlátozni, azonban a korábbi kormányok nem akarták meghallani az aggódó hangokat. A pénzügyi stabilitásért felelős intézményeknek nem voltak megfelelő jogosítványaik arra, hogy a folyamatot lassítsák – a figyelmeztetéseik erőtlenek voltak –, a bankokat csak a rövid távú profitcélok érdekelték. A lakosságnak a mielőbbi és olcsó fogyasztás lehetősége lebegett a szeme előtt, a következményekre a jó időkben nem gondoltak. Elemzésünk.
-
a szocialisták, mondja Kovács Tibor bizottsági alelnök, aki szerint szokatlan, ahogy a bizottságot kezelik. Matolcsy sikerszériájáról azt mondta: arról több millió magyar másként gondolkodik. "A négymillió állampolgár, aki a létminimum alatt él", vagy a külföldi munkavállalásra kényszerült ötszázezer fiatal, akinek "a magyar gazdaságpolitika sikerei nem tették lehetővé, hogy itthon munkát találjanak".
-
az EU sokkal több államánál sokkal jobban állapotban van - mondja Kovács Tibor. Ez nem az ő mostani véleménye, hanem Orbán Viktor 2010. júliusi véleménye volt. Aztán sorolja, hogy hová jutott az ország: gyengülő forint, bóvliba zuhant magyar adósság a hitelminősítőknél. Részletek itt.
-
Matolcsy azt mondta, hogy az infláció ellensége (mert az szűkíti a gazdaságpolitika mozgásterét). Ehhez képest Matolcsyék 2010 végén nagyobb inflációt akartak. Három helyett a saját várható lépéseik miatt már 3,5 százalékkal számoltak 2010 végén.
-
Amikor 2002-ben a Fidesz megbukott, 239 milliárd forint, a GDP 4,2 százaléka volt az adósságfinanszírozás terhe. 2010-ben az MSZP 1067 milliárd forinttal, a GDP 3,8 százalékával adta át. Ez az érték most 1200 milliárd forint fölött van. És közben olyan terheket róttak az országra, "ami példátlan egész Európában", mondta Kovács, kérve, hadd ne sorolja fel a 63 adót, amit most fizetni kell. Aztán mégis sorolni kezdte, de szerencsére időben abbahagyta.
-
Matolcsy kinevezése, ezért nem tudják azt támogatni - zárta az MSZP-s képviselő.
-
az alelnökére, hogy ha az már megszavazta a napirendet, akkor utána ne kritizálja azt. Vargát azért hívták be mára, mert "gyakorlatilag két nap alatt" öt bizottságnak kell meghallgatnia.
-
a jobbikos Volner János, ha az azt jelenti, hogy az MNB akadályozza a kormány fiskális politikai célkitűzéseit, és nem rendelkezik azokkal a gazdaságélénkítő eszközökkel, amikkel az Európai Központi Bank igen.
-
Matolcsy György miniszterként nem volt az infláció akkora ellensége, mint készülődő jegybankelnökként, számos kormányzati intézkedés, fogyasztási tipusú adó is közrejátszott az árak növekedésében. De pontosan mi is az az infláció, és ez miért rossz? Ebből a cikkünkből megtudhatja.
Fotó: Barakonyi Szabolcs -
Naiv állampolgárként az ember azt gondolná, hogy a parlament gazdasági bizottsága dugig van gazdasági végzettségű politikus-szakértőkkel. Ők ugyanis azok, akik utolsó szakmai rostaként most rábólinthatnak vagy elgáncsolhatják Matolcsy György jegybankelnöki kinevezését. A 27 fős csapatban viszont csak hat gazdasági végzettségű képviselő van: Rogán Antal, Koszorús László, Hegedűs Tamás, Dióssi Csaba, Burány Sándor és Scheiring Gábor. A Matolcsyról ítélkező teremben hét jogász ül, öt mérnök, négy pedagógus, egy hitoktató, egy közlekedési üzemszervező, egy népművelő, illetve két diploma nélküli jobbikos, Schön Péter és Volner János. Most az ő kezükben van a Magyar Nemzeti Bank következő hat éve.
-
és a nemzetközi pénzvilág ármánykodásai a jobbikos Volner János felszólalásának első percében megérkeztek.
-
a jegybankon keresztül a nemzetközi pénzvilág körei, Volner azt kéri, hogy ezektől az ártalmas köröktől szabaduljon meg Matolcsy. A miniszter tevékenységének értékelésével viszont nem ért egyet.
Fotó: Barakonyi Szabolcs -
Technikai értelemben igen, de miközben Matolcsy a lakosság devizás eladósodását hibának tartja, akkor érthetetlen, hogy az állam miért adósodik el dollárban, mondja Volner, és magyarázatot kér.
-
és a kormány teljesítményének méltatása helyett azt várták, hogy az MNB-s terveiről beszéljen, zárta szavait Volner.
-
A terem sarkában pihen Matolcsy György egyik példaképe, a parlament fideszes korelnöke, a 91 éves Horváth János. Horváth már 1945-ben a nemzetgyűlés tagja volt, a miniszterelnök munkatársaként a Magyar Parasztszövetség gazdaságpolitikai igazgatója. A gazdaság pedig szárnyalt, egész pontosan évente hét százalékkal növekedett. A bűvös hét százalékos növekedés pedig Matolcsy kedvenc célkitűzése is lett, más kérdés, hogy ezzel eddig csak elméletben tudott megismerkedni. Amikor viszont 2011-ben a parlamentben köszöntötték az akkor kilencven éves Horváth képviselőt, azt kívánta neki, hogy legközelebb ismét hét százalékos növekedés mellett koccintsanak. Az új elnök másik példaképe egyébként egy szintén 91 éves közgazdász, Kopátsy Sándor.
-
Rogán Antalnak fáj, hogy kritizálták a tavalyi recessziót. Nekilátott, mi is történt az országban 2002 óta, és azt mondta, lehet persze felemlegetni, hogy tavaly 1,7 százalékos volt a recesszió, "de nem azoknak, akik 2009-ben 7 százalékosat csináltak". Szóval mérsékletet kér a képviselőtársaitól. Megjegyzi, hogy az elmúlt hat év jegybanki politikájáról kellene véleményt mondani, mert az két tekintetben sikertelen volt: az infláció tekintetében és a devizaadósság tekintetében. Arról, hogy előbbi mennyire a mindenkori kormányzatok felelőssége, ismét nem esik szó.
-
például az infláció elérésével, ez egy tanulság - mondta Rogán. Aztán folytatja a 2008-as hibák felsorolását, hogy az MNB nem ismerte fel a válság súlyát, hogy a devizahitelek mögött nem volt fedezet. És hogy Bajnai Gordon egy hónappal a válság előtt azt mondta, hogy nincs válság.
-
Az MNB-ben volt egy kamatvita az elmúlt háromnegyed évben, de nem kérdezték meg arról a gazdaság szereplőit. Rogán ezért örül, hogy nyitottabb lesz a jegybank.
Fotó: Barakonyi SzabolcsDevizahitel nem, infláció letörése igen, a magyar gazdaság fejlődésének segítése igen - reagált a szentháromságra Rogán.
-
hogy a pozíciót betöltse, megfelelő nemzetközi tapasztalatok és elméleti tudás jellemzi, sorolta érveit Rogán.
-
"Pénzszivattyúról", a "tőke átszivattyúzásáról" nem csak Volner beszél szívesen. Matolcsy György Sokk, vagy kevés? című 98-as művében is azt fejtegeti, hogy a kilencvenes években hogyan zajlott tudatos vagyonátcsoportosítás a "szivattyúkkal." A Matolcsy pénzszivattyúkról szóló írásáról szóló kritikát itt olvashatja.
-
A jegybankelnök személyének kérdése nemcsak személyi, hanem elvi kérdés is - mondta Baja Ferenc (MSZP).
Fotó: Barakonyi SzabolcsA jobboldal mindig pártpolitikusokat tesz az MNB élére, mondja, ilyen volt szerinte Bod Péter Ákos, Járai Zsigmond és most Matolcsy György. A Horn-kormány nem ezt tette, sem Simor András, sem korábban Surányi György nem volt pártkatona, mondja.
-
Legalábbis ez ugrott be rögtön, miközben Rogán Antal Simor András munkájának rövid értékelése közben feltette a költői kérdést, "egyébként megkérdezte bárki a magyar gazdaság szereplőit arról, hogy nekik mi lenne a jó?".
Ezt javasoljuk kérdésnek: "Vannak, akik szerint csökkenteni kéne az alapkamatot, hogy olcsó hitelekkel növekedési pályára állhasson a magyar gazdaság. Mások azt mondják, adjunk ki minden adatot a magyar bankokról az IMF-nek, vegyünk fel pofátlanul magas fizetést és menekítsünk külföldre a vagyonunkat." Ön szerint?
-
amit lát Baja Ferenc a kormánypárti képviselők oldaláról a szavai nyomán.